II Rkczi Ferenc szabadsgharca A szabadsgharc jelszava Cum

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

A szabadságharc jelszava: „Cum Deo pro patria et libertate!“ „Istennel a hazáért és a szabadságért!“

n A Rákóczi-szabadságharc 1703 és 1711 között zajlott a Habsburg uralom ellen.

A szabadságharc előzményei n n Magyarország török uralom alóli felszabadítása 1699 -ben befejeződött. A magyar rendek már 1687 -ben lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és elfogadták a Habsburg-ház trónöröklését, de a Habsburg uralkodók önkényuralma hamar kiábrándította a magyarokat.

II. Rákóczi Ferenc élete o o o I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiaként született 1676 -ban. Munkács ostromát (1685 -1688) anyja mellett élte át, ám miután anyja feladta a várat, az ifjú Rákóczit Bécsbe vitték. Gyámjául Kollonich Lipót érseket nevezték ki, aki az ifjút 12 éves korától családjától elszakítva Neuhausban a jezsuitáknál neveltette. 1693 -tól Bécsben élt. 1694 -ben feleségül vette Sarolta-Amália hesseni hercegnőt. Magyarországon telepedtek le, ahol Sáros megye főispánja lett. Megdöbbenve tapasztalta a lakosság nyomorát, de az 1697 -es hegyaljai felkelés vezetését még nem vállalta el. A felkelés leverését követő véres megtorlások láttán azonban Bercsényi Miklóssal szervezkedni kezdtek.

Ismeretlen festő: II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi és XIV. Lajos kapcsolata 1700. november 1 -jén Rákóczi levelet írt XIV. Lajos francia királynak, melyben kéri a segítségét a Habsburgok ellen: „…Franciaország jóléte és érdeke, úgymond, azonos Magyarország jólétével és érdekeivel; a rendek elégedetlenek a bécsi udvar törvénytelen eljárásával; most inkább, mint bármikor, célt lehet érni, ha Franciaország és magyaroktól meg nem vonja segélyét…” o A levelet egy belga származású császári hadnagyra bízta, aki Magyarországról éppen hazafelé indult, Belgiumból pedig könnyűszerrel átutazhatott Párizsba. Ám Longueval a levelet a Habsburgokhoz vitte. o

Rákóczi elfogatása o o o Rákóczit letartóztatták és Bécsújhelyre (Wiener-Neustadt) vitték. A jezsuiták – valószínűleg francia közbenjárásra - felbérelték Lehmann Godofréd dragonyos kapitányt, aki zászlótartó öccsével együtt megszöktette Rákóczit. Egyes források szerint felesége bérelte fel a kapitányt. Börtönéből egyenesen Lengyelországba, a brezáni kastélyba menekült, ahol barátja Bercsényi Miklós várt rá.

A brezáni kiálltvány o 1703. május 6 -án kiadták a brezáni kiáltványt „Mi Felsővadászi Rákóczi Ferenc és Székesi gróf Bercsényi Miklós, minden igaz magyar hazaszerető és édes országunk régi dicsősége szabadságát óhajtó egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthonlakos igaz magyaroknak Istentől minden jókat kívánunk. . . ki édes hazája szabadsága, nemzete mellett Isten és törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, porcióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat hatalmasan foglaló és fogyasztó, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő, életünkön uralkodó, s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert. . . “

A szabadságharc kezdete o o Rákóczi 1703. június 16 -án érkezett Magyarországra és teljes serege körülbelül 3000 főből állt. Július elején csatlakozott a sereghez a császári szolgálatból szökött Ocskay László és Borbély Balázs kisszámú, de jól felszerelt lovassal, majd megérkezett Bercsényi is mintegy 600 főnyi lengyel zsoldos-csapattal. Rákóczi hadászati elképzelése az volt, hogy a kuruc sereg a Felső-Tisza vidék gyors felszabadítása után Észak-Magyarországon keresztül Bécs alá vonul és itt egyesül a nyugatról előnyomuló francia sereggel.

1703 -1704 o o o 1703 júliusában Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. Az 1703. augusztus 28 -án közzétett vetési pátens mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családtagjait minden közteher és földesúri szolgáltatás alól. Így a vetési pátens lehetővé tette a jobbágyok és nemesek közös harcát. Felállították az Udvari Tanácsot, a katonaságnak egyenruhát és fegyvert biztosítottak, bevezették a rézpénzt, posztó-, fegyver-, puskaporgyártó üzemeket állítottak fel.

Kurucok és labancok A kurucok a Rákóczi-szabadságharcban részt vevő felkelő hadsereg katonáit hívták így o A labancok a Habsburg császárhoz hű osztrák katonákat és a Habsburg-párti magyarokat nevezték így o

1705 -1706 o 1705 -ben a szabadságharc elérkezett tetőpontjára: a kuruc hadsereg létszáma megközelítette a 70 000 főt és az ország nagy része a kurucok birtokában volt: Károlyi csapataival Bécsig jutott el, Forgách Simon elfoglalta egész Erdélyt, Bottyán János (Vak Bottyán) a Dunántúl nagy részét ellenőrizte. A kuruc sereg további kiemelkedő vezérei Ocskay László és Esze Tamás voltak.

Szécsényi országgyűlés o o Rákóczi 1705. szeptember 20 -án Szécsényben Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. A fejedelem mellé 25 tagú szenátust választottak.

Ónodi országgyűlés o o 1707. május 1. Az országgyűlésnek három lényeges programpontja volt: 1. 2. 3. megszavazták a közteherviselést a hadsereg és államszervezet megerősítése a Habsburg-ház trónfosztása.

Than Mór: Az ónodi országgyűlés. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Károlyi és Bercsényi felkoncolja a két túróci követet, Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot.

A Habsburg-ház trónfosztása o 1706 -ban nyilvánvalóvá vált, hogy a Habsburg-házzal nem lehet elfogadható feltételekkel békét kötni. Bercsényi támogató beszéde a híres „Eb ura a fakó! mai naptól fogva József nem királyunk!” felkiáltással végződött. Ezzel megszűnt a kiegyezés lehetősége, de a franciákkal remélt szövetség sem jött létre. XIV. Lajos vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, és békekötésre biztatta a csalódott Rákóczit.

A Trencséni csata o o 1708. augusztus 3 -án Trencsén mellett a labancok megütköztek a kuruc sereggel. Rákóczi lova egy árok átugrása közben megbotlott és kitörte a nyakát. A fejedelem elájult; mivel halottnak hitték, a sereg demoralizálódott, a menetelésből érkező császári csapatok pedig könnyűszerrel szétverték a fejedelmi hadakat. Az 1710 -es romhányi csata volt az utolsó lehetőség, hogy Rákóczi fordítson a helyzeten. Nem sikerült. Ráadásul az ősi Rákóczi-birtok, Sárospatak is elesett.

1707 - 1710 o A kurucok vezetői megkezdték átpártolásukat a császáriakhoz, köztük a leghíresebb példa Ocskay Lászlóé és Bezerédj Imréé, akiket a kuruc csapatok később elfogtak és kivégeztek. Rákóczi 1707 óta folyamatosan visszaszorult, Bottyán János halála pedig 1709 szeptember végén újabb tehetséges hadvezérétől fosztotta meg. 1710. január 22 -én Romhány és Érsekvadkert közt döntetlen csatát vívott a császáriakkal. Mindenek tetejében egyre terjedt a pestis, főleg a rosszul élelmezett és ruházott kuruc táborban. Az ország kimerült, a fejedelem és emberei folyamatosan hátrálásra kényszerültek.

A szabadságharc bukása o Mivel a franciákra többé nem támaszkodhatott, a fejedelem Nagy Péter orosz cárral próbált szövetséget kötni, melynek különösen Bercsényi volt szószólója.

1711 - a Szatmári béke o Rákóczi távozásakor Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát és Károlyi 1711. március 14 -én – Rákóczi tudta nélkül – felesküdött József császárra. Április 30 -án Szatmár mellett, a majtényi mezőn a még fegyverben lévő 12 000 felkelő átadta zászlait a császáriaknak, s letéve a hűségesküt, ki-ki szabadon otthonaiba térhetett. Másnap, 1711. május 1 -jén Nagykárolyban hitelesítették a békeokmányt.

Than Mór: II. Rákóczi Ferenc visszautasítja a szatmári békét

Rákóczi emigrációja o o Rákóczi is visszakaphata volna birtokait, ha leteszi a hűségesküt. Ő azonban nem akart Habsburg-uralom alatt maradni. Az önként vállalt politikai száműzetést - az emigrációt választotta. Előbb Franciaországba, majd 1716 -ban Törökországba költözött. A Márványtenger partján, Rodostóban élt 24 évig. Itt írta meg fő műveit: a Vallomásokat és az Emlékiratokat. 1735 -ben halt meg, hamvait 1906 -ban hozták haza és Kassán, a Szent Erzsébet-dómban helyezték örök nyugalomra.