II Rkczi Ferenc Szakkzp s Szakiskola Kisvrda Innovci

II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda Innováció

Helyzetkép Napjainkban egyre több szó esik a környezeti válságról/ globális felmelegedés, az erőforrások kimerülése és degradációja, növekvő hulladékhegyek, árvíz, aszály, a víz, a levegő, a föld elszennyeződése stb. / és az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekről, beruházásokról. Településünkön is egyre több lakos szembesült azzal, hogy az út, a gáz infrastruktúra után pénzt kell fordítani a szennyvíz és hulladék infrastruktúra kiépítésére is. Felmérések bizonyítják, hogy a környezeti értékek és érdekek hátrasorolódnak az egyéni prioritáslistákon, ugyanakkor első helyen áll az egészség, melynek környezeti és életmódbeli meghatározottsága mind ismertebbé válik, vagyis tudatosulni látszik a környezeti érték és kockázatérzet. A környezetvédelem minősítése a személyes tapasztalaton, a személyes kapcsolatrendszeren, a tömegkommunikáció információin nyugszik elsősorban.

Helyzetkép A környezettudatos viselkedés fejlődésének legfőbb akadálya az ismerethiány, a pozitív minta hiánya illetve a társadalom érték és normarendszerének hiányosságai, az együttműködő közösségek gyengesége és hiánya. A környezeti válság oka nem a környezetünkben van, hanem sokkal inkább az ember hiedelmeinek, értékeinek, beállítódásainak mélyén rejtőzik. A környezeti válság oka az anyagias értékrend, az egészségtelen létszemlélet és az ebből következő emberi tevékenység. Einstein szerint egy probléma nem oldható meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amely azt létrehozta, ennek ellenére nap, mint nap elkövetjük ezt a hibát. Mindig meg lehet találni azt a megoldást, ami jó az embernek és jó a természetnek is. A fenntartható fejlődés gondolatisága szilárd elméleti alapot jelenthet: a szociális jólét elérésében a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel.

A környezetvédelem Az elmúlt évtizedek műszaki-gazdasági fejlődése, a fokozódó urbanizáció következtében rendkívül mértékben megnőtt a környezetvédelem jelentősége. A fenntartható fejlődés fogalma a Brunthand jelentésben került megfogalmazásra, mely szerint a „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. ” A megfogalmazás két kulcsfontosságú fogalma: a szükségletek és a korlátozások eszméje. Csak harmonikus fejlesztés lehet hosszú-távon fenntartható, amelyben az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A fogalomban nem csak az ökológiai kölcsönös függőség és az egyensúly -fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is. Ennek alapját képezi a természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.

A környezetvédelem Ma már a legtöbb környezetpolitika a megelőzés elvét követi. Ez a következő hatásokkal jár: • már az adott projekt tervezésének első szakaszában figyelembe kell venni a környezeti hatásokat • technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével • elkerülendő a természeti erőforrások használatának ökológiai egyensúlyt károsító hatása. A környezetet érő káros hatások a különféle gazdasági-társadalmi tevékenységekhez (termelés, elosztás, fogyasztás) kapcsolódnak, ezért ezek megoldása a környezeti szempontoknak más politikákba (pl. : ipar, energetika, közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság, stb. ) való beépítését teszi szükségessé. Tekintettel arra, hogy az egyes környezeti elemeket érő hatások az egyik elemről a másikba áttevődhetnek, a környezetpolitika részterületei között is integrált megközelítésre van szükség.

A környezetvédelem A piaci mechanizmusok érvényre jutásában a fő mozgatórugó a termelési tényezők és fogyasztási javak értékének megfizetése. Ugyanakkor a fenntartható fejlődés elvének fokozatos érvényre jutása megköveteli a természeti erőforrások valódi társadalmi értékek kiegyenlítését és a környezeti szempontoknak a gazdasági folyamatba történő beépítését. A piaci viszonyok nem képesek teljes egészében kezelni a környezeti problémákat, azok megoldásához szükség van nem tisztán politikai módszerek alkalmazására is: • A környezetvédelmi jogrendszer, intézményrendszer és gazdasági eszközrendszer kialakításánál fontos rendező elv a regionalitás, a lokalitás. • Az európai integrációs követelményekhez ugyancsak kapcsolódik a szubszidiaritás elve, amely szerint az elsődleges felelősséget és a döntéshozatali kompetenciákat a politikai és igazgatási hierarchia lehető leghatékonyabb szintjén kell tartani. • Konstruktív partneri viszony kialakítása a cél. A fenntartható fejlődés elvére épülő környezetvédelem céljai: • az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása, • az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegő, a víz, a talaj, a növény és állatvilág megvédése, • az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

A környezetvédelem E célok érdekében a környezetvédelmi tevékenység kiterjed: • a környezetet szennyező és károsító kibocsátások csökkentésére, illetve megakadályozására (termelés és termékintegrált környezetvédelem) • a környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatások elemzése, • valamint ezen hatások döntően műszaki eszközökkel és módszerekkel történő redukálása (additív-környezetvédelem), • a bekövetkezett környezetszennyezések, környezeti károk felszámolására (szonáló környezetvédelem). „ A legígéretesebb reményünk talán annak felismerése lehet, hogy az egész világegyetem egyetlen, közös törvények által irányított rendszer, melynek figyelembevétele nélkül nem erőltethetjük rá álmainkat és vágyainkat a természetre. Ha felismerjük az emberi akarat határait és elfogadjuk, hogy a világegyetem felett nem uralkodni kell, hanem együttműködni vele, akkor a száműzött vándor megkönnyebbülésével érkezünk haza. Ahogy az egyén céljai összeolvadnak az egyetemes áramlattal, az élet is nyer. ” /Csíkszentmihályi Mihály – pszichológus/

Alapelvek, célok, feladatok Az együttműködés fejlesztésén keresztül komplex (rendszerszemléletű) programok kezdeményezése a környezet minőség javítása érdekében. Alapelvei: együttműködés, elővigyázatosság és megelőzés, megőrzés, az erőforrások hatékony-takarékos használata, integrációs elv, rendszerszemlélet és a felelősség elve. Az innovációs program (környezetvédelmi program) célja az emberi élet minőségének folyamatos javítása, ennek feltétele a környezet minősége. A kulcsszereplők között együttműködés fejlesztése feltételezi informális és formális intézmények kialakítását (nyer-nyer szituáció = együttműködés a természettel és a társadalommal). A környezeti tudatosság, környezeti nevelés és a társadalmi részvétel fejlesztése elősegíti a környezet minősége javítására irányuló célok megvalósításához elengedhetetlen kultúra kialakítását (gondos gazda szemlélet). Fontos cél a környezet minőségének javítását elősegítő szabályozási és támogatórendszer fejlesztése, a környezet állapotát mérő, értékelő, valamint tájékoztató rendszer kiépítésének elősegítése. (Az elővigyázatossághoz, megelőzéshez információk kellenek, be kell vonni a helyi közösséget is, ismernünk kell a veszélyeket, kockázatokat, fontos a mértéktartás is. )

Alapelvek, célok, feladatok Feladatok: • Az intézményrendszer fejlesztése pl. : környezetvédelmi referens vagy környezetvédelmi csoport létrehozása, források biztosítása, programiroda, környezetközpontú minőségirányítási rendszer, stb. • Az együttműködés rendszerének fejlesztése: pl. tematikus szimpóziumok, tanulmányok, cselekvési tervek, tréningek, képzések, kiadványok, koordináció. • A tervezés rendszerének fejlesztése: pl. : programkészítés módszertan, facilitátor (szakember bevonása), tervek aktualizálása, összehangolása. • Az oktatás, nevelés, szemléletformálás és társadalmi részvétel fejlesztése: -Pl. . környezeti tudatosság fejlesztése (tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, iskolán túli keretek) -Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek, rendszerszemlélet -Önszerveződés támogatása, civil szerveződések bevonása -Környezetvédelmi oktatóközpont létrehozása (intézményi, városi szint) -Szemléletformálás (média „zöldesítése”, döntéshozók tájékoztatása, stb. )

Alapelvek, célok, feladatok A vertikális rendszer fejlesztése: -Természeti és tájképi értékek védelme (élőkörnyezet, termálvízkészlet, stb. 9 -Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása (mérés, visszajelzés) -Hulladékgazdálkodás (a hulladék mennyiségének csökkentése, szemléletváltás, ellenőrzés) -Energiafelhasználás hatékonysága (fats, elektromos energia, hírközlés-ellátás) -A közlekedés környezeti terhének csökkentése (visszajelzés, településközpontok védelme) -Tudásintenzív technológiák megismerése (pl. : fűtéstechnológiák) -Intézményi, települési zöldfelület alakítása (esztétikusabb környezet, tájrehabilitáció) -Környezet-egészségügyi helyzet javítás pl. : életmódtanácsadás, foglalkozásegészségügyi vizsgálatok szervezése, mérés, visszajelzés (ÁNTSZbeltéri légszennyezettség)

Települési környezetvédelem A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelemnek általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. Tv. (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei kialakításának. A tövény 54 §-a rögzíti: (1) Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzéséhez és ismereteik fejlesztéséhez. (2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvoda, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. Kisvárda város rendelkezik környezetvédelmi programmal, mely rögzít elveket, megállapítja a környezet általános állapotának jellemzőit, tartalmaz SWOT-analízist és megfogalmaz célokat, feladatokat.

Települési környezetvédelem • Elvek: • egzakt megismerés, környezeti monitoring (fizikai, biológiai, kémiai módszerek) • az élet tiszteletének és védelmének elve: eszközei a környezeti hatásvizsgálat, auditálás (környezeti szennyezés felülvizsgálata) és szankcionálás a visszaforgatás (recycling) elve takarékosság elve: takarékos termelés, fogyasztás a gazdaság társadalomra vonatkozóan elővigyázatosság elve: kimondja, hogy fel kell készülni a legrosszabb állapotra fenntartható fejlődés: • környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása (a Római Klub jelentése alapján elkezdtek a növekedés határairól beszélni). a környezetvédelem tervszerű alakításának elve: program, koncepcióalkotás

Települési környezetvédelem az állami felelősség és kötelezettségvállalás elve: 1. kutatásokra, információs rendszer működtetésére, az együttműködés szervezésére, koordinálására vonatkozóan. • az egyén és kollektív társadalmi részvétel (participáció) elve • az együttműködés elve -jelenti az állam – környezethasználó- társadalom fontosságát, illetve a környezeti szektor összetettségét, amely számos szereplőt érint. -ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága: a környezetvédelmet integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. • az életminőség javításának elve: -élelmiszerek, ivóvíz, stb. -oktatás, egészségügy, kultúra 1. a távlati gazdálkodás elve: a fejlődés szükséglete 2. az integráció szabad áramlásának elve: -Rio-i konferencia = hozzáférés és beleszólás a folyamatba (környezettudatosság kell) - környezeti nevelés-oktatás kiszélesítése, magasabb szintre emelése -fogékonyság, érzékenység a kulcsszavai

Települési környezetvédelem 1. A környezet állapotának általános bemutatása Tartalmazza település általános bemutatását, az önállóan hatótényezők állapotértékelését. • környezet tisztasága, csapadékvíz elvezés feltételrendszere, szennyvízkezelés (elhelyezés, ártalmatlanítás), hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony, veszélyes hulladék), zaj és rezgésvédelem, légszennyezettség (zajforrások, levegőtisztaságvédelem, egyéb szennyezők), közlekedésszervezés (közlekedéshálózat, közlekedési rendszer fejlesztése), ivóvízellátás, vízbázis-védelem (ivóvízhálózat, talajvízállapot, földtani viszonyok, vízbázist veszélyeztető tényezők), energiagazdálkodás, zöldterület gazdálkodás) sávos, vonalas, szigetes elhelyezkedés), természetvédelem (1996. évi III. tv. Pl. : lápok Kisvárdán), kármentesítés (fontos a megelőzés, a környezetbiztonság), környezeti nevelés (viselkedésforma, belső motiváltság kidolgozása, színtere a család, iskola, média, önkormányzatok, társadalmi szervezetek). A város rendeletei szabályozzák a hulladékgazdálkodást, a közterületek és közutak használatát, a Környezetvédelmi alap létrehozását, az állattartás szabályait. Kisvárda Város környezetvédelméről a 21/2004/VII. 21/ sz. rendelet szól.

SWOT –analízis Erősségek: jelentős természeti értékek csekély természet és tájrombolás értékes élővilág jó alapok a fejlesztésére kicsi mezőgazdasági környezetkárosítás megoldott hulladék-elhelyezés vezetékes ivóvíz, gáz hálózat, telefon hosszútávra biztosított ivóvízbázis kellemes, lakókörnyezet lehetőség a falusi turizmusra tiszta levegőjű, csendes település gondozott közterület, vállalkozói kedv társadalmi, építészeti, történeti emléket tájképileg vonzó, változatos táj

SWOT –analízis Gyengeségek: küldős erőforrásokra van utalva minimális érdekérvényesítő képesség kerékpárút nincs az úthálózat néhány helyen rossz a szennyvízhálózatra történő rákötés alacsony elavult lakásállomány illegális hulladéklerakás veszélye a talajvíz szennyezett nincs alternatív energiahasználat sok a képzetlen munkaerő

SWOT –analízis Lehetőségek: -légszennyezettség csökkentése, lakossági korszerűsítése -szennyvízhálózat korszerűsítése -talajvíz monitoring rendszer kiépítése -erdősítés, őshonos hazai fákkal -ökológiai adottságoknak megfelelő talajhasználat -környezetbarát energiaforrások használata -lakossági energiatakarékosság -szelektív hulladékgyűjtés -kistérségi idegenforgalmi együttműködés -rendezett településkép, parkosítás -helytörténeti gyűjtemény létrehozása -környezettudatos gondolkodás kialakítása, fejlesztése

SWOT –analízis Veszélyek: • domborzati adottságok, csekély védelem a külső víz /belvíz), talaj és légszennyezés ellen • gazdasági kiszolgáltatottság • demográfiai helyzet • a környezetvédelmi beruházások háttérbe kerülhetnek a szomszédos településeken • a lakosság érdektelensége a környezetvédelem iránt • talajok leromlása

Az önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok: • A környezet tisztasága: javítani a konténerek állapotán Komposztálás elterjesztése Hó, por, parlagfű helyzet javítása • Csapadékvíz elvezés: - árkok, csatornák tisztítása - vízelvezető hálózat bővítése, karbantartása - útburkolatok, műtárgyak állapotának javítása - Szennyvízkezelés, elhelyezés, - áramtalanítás: -A rákötések számának növelése -Az illegális lerakók megszüntetése -Regionális hulladékkezelő Központ -Hulladékhasznosítás

Az önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok: - Zaj és rezgésvédelem, légszennyezés: egészséges környezet (lakás, intézményi környezet kiemelt védelme) mérés, tájékoztatás (közlekedés, pollen-koncentráció csökkenjen) Közlekedésszervezés: fejleszteni a kerékpáros közlekedést, kerékpár-tárolás lehetőségét Ivóvízellátás: takarékos vízfelhasználás, ivóvízbázisok védelme, vízminőség merőzése Energiagazdálkodás: alternatív energiaforrások használata, energiatakarékosság - Zöldterület gondozás: erdősítés, parkosítás, utcai zöldsávok, parkok, játszóterek, kemping, sportterület, temető, gazdasági egységek környezete, közintézmények környezetet, mezőgazdasági tájgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhelyek védelme - Környezeti nevelés: távlatos gondolkodás kialakítása, közvetlen és közvetett eszközök révén (akciók, díjak), szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, környezetvédelmi területek karbantartása, fejlesztése (pl.

Intézményi környezeti nevelés Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása a hétköznapi élet minden területén. Ennek érdekében kiemelt nevelési feladataink: • A természet- és környezetvédelem alapvető céljainak, feladatainak megismerése • Annak felismerése, hogy a természet és a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. • Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. • Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. • Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése. • Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása. • A környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagok megismerése • A szennyezőanyagok károsító hatásának mérséklése, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása. • Az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése, fontosságának megértése.

Intézményi környezeti nevelés A környezeti nevelés szinterei: • Kémia, biológia és földrajz tanórákon • Tanórán kívül • Városi civil szervezeteink, ÁNTSZ, ipari létesítmények munkájának megismertetése Jelenlegi helyzet az iskolánkban: Szakiskolában heti egy órában tanítjuk a kémia és biológia tantárgyakat. A szakiskolában a következő kulcskompetenciákat fejlesztjük a tanórák keretében: Természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz arra, az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban.

Intézményi környezeti nevelés Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Tudatosítani a tanulókban, hogy az energiahordózók nem állnak korlátlanul az emberiség rendelkezésére. Kiemelt figyelmet fordítunk a hulladék és a hulladékkezelés tudatosítására. Szakközépiskolában fejlesztés iránya a környezettudatos nevelés. Célja, hogy az emberek, és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Az érettségi követelmények szerves része a környezet és természetvédelem, ezen belül a levegő, víz, talaj védelem. Ismerni kell a tanulónak a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

Megvalósulás • Intézményi háttér megteremtése Döntés a programban szereplő alternatívák között, a döntésnek megfelelően a megvalósulás lépéseinek kidolgozása, az anyagi és emberi erőforrás oldal megteremtése. • A szakmai fórum életre hívása • A fórumban résztvevők körének meghatározása, a fórum szerepének előzetes meghatározása, illesztése a jelenlegi döntési rendszerbe, a fórum összehívása, a fórum munkájának koordinálása, segítése. • A mérés-értékelés rendszerének fejlesztése • Az adatok felvitele az információs rendszerbe, az adatok indikátorok mentén való rendszerezése és szűkítése, az iskolai honlap kidolgozása, a folyamatos frissítés feltételeinek megteremtése.

Megvalósulás • Az éves cselekvési terv kidolgozása és elfogadása • Előzetes egyeztetések lefolytatása a kulcsszereplőkkel, a Programban szereplő javaslatok felelőseinek meghatározása, a cselekvési terv időszaka alatt beindítható, illetve megvalósítható tevékenységek körének meghatározása az emberi erőforrás, a pályázati lehetőségek, illetve az együttműködési készség alapján. • A cselekvési terv megvalósítása • A kulcsszereplők közötti egyeztetések folytatása, ennek keretében az egyes témáknak megfelelően a konkrét lépések, felelősök és határidők meghatározása, a pályázati programok kidolgozása és beadása, a saját erőből megvalósítható tevékenységek beindítása.

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ Irányítási Rendszer (KIR) • az egész társadalom környezetvédelmi szükségleteit veszi figyelembe • az egyik legfontosabb prioritás a környezetvédelem • aktív, kölcsönös, előnyös kapcsolatok a külső és belső érdekelt felekkel • a szervezet (intézmény) működésével kapcsolatos legfontosabb környezeti tényezők ismertetésére épít, figyelembe veszi a vonatkozó jogszabályokat, előírásokat • a tevékenységi és felelősségi körök pontos meghatározásával ösztönzik a vezetők és az alkalmazottak elkötelezettségét a környezet együttes, konkrét védelme iránt • anyagilag, erkölcsileg ösztönzi a környezetközpontú tervezést, fejlesztést • eljárásokat vezet be a kitűzött teljesítési színt eléréséhez, ellenőrzéséhez, méréséhez • gondoskodik a célok eléréséhez szükséges erőforrások, feltételek biztosításáról • biztosítja a folyamatos képzést és továbbképzést • rendszeresen kiértékeli a környezetvédelmi eredményeket, feladatokat, hiányosságokat • megvalósítja a folyamatok átvizsgálását, értékelését, auditációját • ösztönzi a beszállítókat, alvállalkozókat, partnereket a környezetvédelmi prioritások tiszteletben tartására.

Fogalmak: Környezetpolitika: Fogalmak: A szervezet dokumentált, nyilvános nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos elhatározásairól, szándékairól, elveiről, mely szervezeti keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásában. Környezeti cél: • A környezeti politikából következő, az intézmény által maga elé kitűzött általános, lehetőleg számszerűsíthető környezeti feladat. Környezeti teljesítés: • a KIR mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti tényezőknek az intézmény által megvalósított, a környezeti politikai célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) • Az intézmény teljes irányítási rendszerének az a része, amely magába foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, kivitelezéséhez, átvizsgálásához, módosításához, korszerűsítéséhez és fenntartásához szükséges felépítést, tervezési tevékenységet, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat, felelősségeket, szankcionálásokat és erőforrásokat.

Képességfejlesztési lehetőségek, Nevelési szempontok • Tanulói motiváció: az évfolyam tanulói közül a résztvevők heterogén csoportot alkotnak és megválaszthatják, hogy melyik témarésszel akarnak foglalkozni. • Az ismeretszerzési folyamat nem kényszer, hanem élménnyé válik. • A problémafelvetés képessége, érvelési képesség, egymásra figyelés, együttgondolkodás, a beszédkészség, a precíz megfogalmazási igény fejlesztése. • A csoportmunka sajátosságainak megismerése, kooperatív technikák alkalmazása. • Az adatgyűjtés, és a rendszerezés során az ismeretek rögzítésének módjait is elsajátítják a résztvevők. • Az első akciók után a tanulók ötleteit, javaslatait is beépíthetjük a további programok tervezésénél. • Az iskola tanulóifjúsága, a szülők és más érdeklődők számára is megtekinthető az elvégzett munka (kiállítás, film, fotók, iskolaújság). • Az ismeretek strukturálásának egy-egy lehetősége az interdiszciplináris témák kiválasztása. A magasabb évfolyamba járó diákok bevonhatók a fiatalabbak munkájába segítőként

Köszönjük a figyelmet! Öko –csoport