Geotermikus energia hasznostsa az energiaelltsban 2018 November 29

Geotermikus energia hasznosítása az energiaellátásban 2018. November 29.

Előadás vázlata Bevezető gondolatok, tények és adatok Geotermikus energia a villamosenergia termelésben Geotermikus energia a hőellátásban Geotermia a balneológiában és hőellátásban Felhasznált és javasolt szakirodalom: 1. Mádlné Szőnyi J. : A geotermikus energia 2006 2. Kovács R. : Megújuló energia kézikönyv 2010 3. Büki G. : Megújuló energiák hasznosítása 2010 MTA 4. Büki G. , Ádám B. , Maiyaleh Tarek. : Geotermikus energia, Hőszivattyúzás 2013. MMK 5. Kontra J. : Hévízhasznosítás Műegyetem Kiadó 2004 6. R. Di. Pippo. : Geothermal Power Plants 2007 7. Magyaro. Megújuló Energia hasznosítási Cselekvési Terv (2010 -2020) 8. Megvalósult projektek honlapjai (Pann. Ergy………. . ) 9. Földhő Hírlevél 10. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolói (2018) és a 2016 -s Magyarország geotermikus felmérése 11. Előadások Rybach professzor; Szita G; Kujbus A. ; Boda E………

A geotermikus energia -A Föld 99 %-a 1000 o. C-nál melegebb, 0, 1 %-a van 100 o. C alatt van -A földi hőáram globális teljesítménye 40 millió MW (Rybach) -Utánpótlódás elsősorban radioaktív bomlásból származik. (Föld belső alkotói között hosszú bomlási idejű radioaktív izotópok bomlása, felső kéregben vulkáni jelenségek révén a kéregben maradó mélységi kőzetek ásványtartalmának radioaktív bomlása; kőzetek kémiai átalakulása során keletkező termikus energia) -Évente 860 EJ, a világ energiaszükségletének ( 460 EJ) a kétszerese. (Rybach) -Mindenütt jelen van, mindig időjárástól függetlenül. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia a geotermikus energia. Tágabb értelemben a geotermikus energia a földi hőáram következtében a kéregben mindenütt jelenlévő, nem szoláris eredetű termikus energia. A vonatkozó EU-irányelv meghatározás szerint: geotermikus energia (geothermal energy): a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia,

Fenntarthatóság A geotermikus energiát a megújulók közé sorolhatjuk. A hő terjedésének korlátos sebessége miatt ugyanakkor szükségszerű definiálni a földhőtermelés fenntarthatóságának feltételeit. Az izlandi Orkustofnun Munkacsoport (2001) meghatározása alapján a termelés fenntarthatóságának feltétele egy meghatározható teljesítmény -határérték alatti termelés, mely hosszú ideig (szerintük 100– 300 évig) biztosítható. Nem fogalmaztak meg a földi hőáram nagyságával kapcsolatos aggályokat, elfogadhatónak tartja a hidrotermális kitermelés mellett a petrotermális, a kőzettestek lehűtéséből kinyerhető hőmennyiség hasznosítását is, ha az kellően lassú. A technika fejlődésével egyre gyorsabb lehet a kitermelés sebessége, amely a fenntarthatóságot veszélyeztetheti. A fenntartható geotermikus energia termelésének lokális korlátai lehetnek, amely függ a kitermelés helyén történő folyadék és hő utánpótlódástól, a korlátokat az adott terület földtani, kőzetfizikai, hidrogeológiai paraméterei is befolyásolják.

Közvetlen felhasználású beépített geotermikus hőkapacitás és az éves kihasználtság 1995 -2015. GWt GW PJ/év GW A 2015. -ben Melbourneben megrendezett Nemzetközi Geotermikus Konferencián 78 országjelentés előadás adatai alapján készült összegző riport szerint a közvetlen felhasználású beépített geotermikus kapacitás és éves kihasználtság hogyan alakult 1995 -től. John W. LUND, Tonya (Toni) BOYD 2015

Hasznosított hő PJ/év Geotermikus energia különböző felhasználási területei a világon 1995 -2015 között 2015 -ben 590 PJ/év Világ összes energiafogyasztása: 460 000 PJ/év Forrás: John W. LUND, Tonya (Toni) BOYD 2015)

Különböző felhasználási területek aránya a 2015 -s konferencia Geotermikus hőszivattyú Épületfűtés Üvegházak Vizikultúra Mezőgazdaság Ipar Balneológia Hűtés/légkondicionálás Egyéb Rybach 2016

A földhőtermelés három fő szegmensének tervezett növekedése (NCs. T) (20 Növekedés 20/201 0) 5, 740 PJ 24 2010 2020 szolgáltatott 0, 250 PJ 5, 99 PJ Hőszivattyúkon belül, földhőszivattyúk, szolgáltatott hőmennyiség/év Hévíztermeléses hőszolgáltatás, szolgáltatott hőmennyiség/év Földhő alapú áramtermelés, teljesítmény Földhő alapú áramtermelés, energia/év 0, 208 PJ 4, 48 PJ 4, 272 PJ 21, 5 4, 23 PJ 16, 43 PJ 12, 2 PJ 3, 9 Hőszivattyúk, hőmennyiség/év 0 MW 0 GWh 57 MW 456 GWh 57 MW - 456 GWh -

Magyarország bruttó végső energiafogyasztása Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal: Beszámoló a magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010 -2016. évi alakulásáról

Megújulók a bruttó végső energia fogyasztásban Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal: Beszámoló a magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010 -2016. évi alakulásáról

Geotermikus energiafelhasználás ágazatonként Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal: Beszámoló a magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010 -2016. évi alakulásáról

Geotermikus hőhasznosítás egyéb felhasználókkal kiegészítve Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: Magyarország geotermikus felmérése 2016

Magyarország geotermikus adottsága Geotermikus gradiens a pannóniai képződmények feküjéig (Kovács et al. 2007) Érdemesnek tartjuk kiemelni azt a tényt, hogy hazánk ugyan világszerte közismerten jelentős geotermikus energiával rendelkezik, magas a hőáramsűrűség és a geotermikus gradiens értéke, nincsenek nagy entalpiájú geotermikus mezőink. A 200 °C-os kőzethőmérséklet a mélyfúrások tanúsága szerint az ország legnagyobb részén 3000– 4000 m között érhető el. A hőáramsűrűség 100 m. W/m 2. A geotermikus gradiens átlagértéke hazánkban eléri az 50 °C/km átlagos értéket. A geotermikus gradiens teljes fúrásokra vonatkozó maximális értékei megközelítik a 60 °C/km értéket. Magyarországon a földhő közvetítő közege a termálvíz –amely legalább 30 °C-os –, a hazai definíció szerint, az ország területének több mint 70%-án rendelkezésre áll (Liebe, 2001)

Magyarország geotermikus adottsága - A termálvizek oldott ásványisó tartalma 1 -8000 mg/l körül van (egyes esetekben ennél magasabb értékek is előfordulnak). - A vízzel együtt gyakran jelentős mennyiségű gázok is feltörnek, amelyek összetételüktől függően robbanásveszélyt (CH 4), vízkő kiválást (CO 2), vagy korróziót okozhatnak. -Előfordul, hogy a víz jelentős mennyiségű homokot is hoz magával, amely az áramlási sebesség csökkenése esetén leülepedik a rendszerben, és dugulásokat okoz. - Amennyiben közelben szénhidrogén adottságú terület van, úgy a víz gyakran olajnyomokat is tartalmaz - A víz Ca, Mg és CO 2 tartalmától, a nyomás és hőmérséklet egymáshoz való viszonyától függően alakul ki a "vízkő" a termálvíz-szolgáltató rendszerekben. A nyomáscsökkenés mértéke általában a kút felső 40 -60 m-es szakaszában éri el azt az értéket ("buborékpont"), amikor a vízkőkiválás megkezdődik. Legintenzívebb a kiválás a kútfejnél és környékén, de folytatódik még nagy távolságban a fűtőrendszeren belül is. A vízkőképződéstől még a termálvizet szállító műanyag csővezetékek sem mentesek, ezekben a csövekben lerakódásuk nem következik be, de a vízkődarabok egymáshoz tapadva dugókat képezhetnek. (Balogh 1986)

A geotermikus energiát hasznosító rendszerek kiépítése előtt fontos a lehetőségek és igények alapos ismerete. A geotermikus energia alkalmazhatóságát, a hasznosító rendszerek kialakítását, a rendszerek berendezéseinek típusát, nagyságát, méretét, a geotermikus energiára telepített rendszer üzembiztonságát, a rendszer gazdaságosságát alapvetően befolyásolja: - a termálvíz, a hőhordozó közeg hőmérséklete, - a termálkút vízhozama, - hogyan alakul a kút vízhozama a termelési nyomás függvényében, - a termálvíz fizikai kémiai tulajdonsága (a víz gáztartalma, annak összetétele, a víz sótartalma, vastartalma, a víz homoktartalma a kúthozam függvényében, a vízkőkiválás mértéke a termelési nyomás és hőmérséklet függvényében…stb. ), - a fogyasztói igények fajtái, típusai, nagysága, - az igények kielégítéséhez szükséges közeghőmérséklet nagysága, - a fogyasztói igények időbeli változása, - a fogyasztói igények térbeli elhelyezkedése (kis hőmérsékletű nagytávolságra szállított termálvíz hasznosításakor fellépő hőveszteség és nagy szivattyúzási munka megkérdőjelezheti a rendszer gazdaságosságát), hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Gyógyfürdők Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: Magyarország geotermikus felmérése 2016

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: Magyarország geotermikus felmérése 2016

A különböző hőigények egy lehetséges változása egy téli nap folyamán

Fürdők hőigénye A fürdők uszodák olyan létesítmények, amelyekben a termálvíz komplex hasznosítása a létesítményen belül megoldható. Az épület szellőztetése, ködtelenítése, légtechnikai rendszere a fűtési és az átmeneti időszakban is folyamatos hőigényt jelentenek. Ezekben az épületekben a lég és a radiátoros fűtés mellett gyakran kerülnek kialakításra a kellemes hőérzet biztosítása érdekében a kis közeghőmérsékletet igénylő sugárzó fűtési rendszerek. A fűtési rendszerek évi periódus szerinti változó fogyasztást jelentenek. Napi periódus szerinti használati melegvíz-fogyasztás egész évben folyamatos ellátást kíván, csakúgy, mint a termálvizet közvetlen felhasználó medencék. A gyógyvízzel feltöltött medencék napi teljes cseréje mellett a folyamatos hőntartás és vízutánpótlásnak folyamatos igénye van. Fűtési idényben a fedett fürdők, uszodák együttes teljesítmény igényét a következő összefüggéssel határozhatjuk meg: medence víz párolgásos hővesztesége:

Fürdők hőigénye A pótvíz felmelegítéséhez szükséges adott idő alatti hőmennyiség (k. J/s): m. F (kg/fő) a friss víz utánpótlás, t. MV a medence vízének hőmérséklete, t. HHV a friss víz hőmérséklete, N a látogatók száma fő/h. N= Am n/a. U, F (fő/h), Am a medence felülete (m 2) a. U az úszómedence esetén 4, 5 m 2/fő, a. F fürdőmedence esetén 2, 7 m 2/fő, n 1/h az óránkénti személycsere. A medence hőáram igénye újratöltés esetén: kg/s) a medence által befogadott víztömeg, és a töltési idő hányadosa.

Fürdők hőmérséklet követelményértékei A medence vízre vonatkozó méretezési (t. MV) hőmérsékletek: Úszómedence 28 ºC Hullámmedence 28 ºC Pancsoló és élménymedence 32 ºC Gyógymedence 33 -38 ºC Pezsgőfürdő 37 ºC Izzasztó fürdő meleg-medencéje 35 ºC Hideg-medencéje 15 ºC Kívánt hőmérséklet általában 33 -38 o. C (Ákoshegyi Gy. , Németh I. 2006). Magasabb kúthőmérséklet esetén a termálvizet a medencékbe történő bevezetés előtt le kell hűteni. A hűtés lehetséges módjai: - előhasznosítás, - hidegvízzel történő keverés, - hűtotorony alkalmazása.

Termálvizes medencék vízigénye A termálvizes medencék vízáram-igényét számos tényező befolyásolja: - egy-egy medence térfogata, felületének mérete, - a medencék nyitott, vagy fedett térben vannak, -e - töltő-ürítős, vagy vízforgatásos medence kerül-e kialakításra, - a medencékben egyidejűleg tartózkodók száma, 121/1996. (VII. 24. ) Korm. rendelet , 37/1996. (X. 18. ) NM rendeletek szerint: -Töltő-ürítő rendszer esetén a bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terhelésekor sem lehet kisebb, mint a vízfelületből számított maximális terheléshez tartozó érték 30%-a. -Csak az üzemi vízszintig feltöltött és folyamatos túlfolyással működő medencét szabad használni. -A rendelet értelmében a töltő-ürítő medencénél teljes vízcsere szükséges: - 50 m 3 -nél kisebb gyógy- és gyermekmedencénél, ha a terhelés a névleges terhelés 30%-ánál nagyobb, naponta kétszer, egyébként naponta egyszer, - 300 m 3 -nél kisebb medence esetén naponta egyszer, - 300 -800 m 3 -es medence esetén legalább 2 naponta egyszer, - 800 -1600 m 3 -es medence esetén legalább 4 naponta egyszer, - 1600 m 3 -nél nagyobb medencénél legalább 10 naponta egyszer.

Termálvizes medencék vízigénye A gyógymedence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m 3 a bevezetett friss víz mennyisége. A folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. A gyógymedence fajlagos terhelése a 0, 4 fő/m 2 értéket nem haladhatja meg. Tételezzük fel, hogy egy létesítményen belül egy-egy termálmedence térfogata 50 -300 m 3 között van, és a medencék mélysége 1, 0 m. Legyen a fürdőben lévő termálvizes medencék összes térfogata 700 m 3. Kiszámítva a vonatkozó rendeletekben foglaltak szerint a melegvizű ülőmedence fajlagos terhelése ismeretében (0, 4 fő/m 2), a medencék egyidejű terhelését, a napi terhelést, a medencék feltöltésekor az időegység alatti vízigényt, és az üzemidő alatt, az időegység alatt bevezetendő frissvíz mennyiséget, a következő eredményeket kapjuk: Thf: napi maximális látogató 800 fő A 50 -300 m 3 -s medencék összes térfogata felülete 700 m 3 Medencék összes felülete (1 m mélység esetében) 700 m 2 Napi tényleges terhelés feltételezett (üzemeltetői adat) 800 fő/nap (10 óra üzemidőt feltételezve, és hogy 1 fő 1 óra tartózkodási idő) A medencék tényleges egyidejű terhelése 80 fő/h Medencék feltöltéséhez szükséges térfogatáram 100 m 3/h (7 óra töltési időt feltételezve) Üzemidő alatti frissvíz térfogatárama (80 m 3/h-350 m 3/10 h) 45 m 3/h (A folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-át is figyelembe véve 35. )

Termálmedence feltöltésének egy lehetséges időbeli lefutása Termálmedence feltöltésének időbeli lefutása, a kút kitermelése kisebb, mint a töltési és nagyobb, mint a üzemi térfogatáram igény (3 óra ürítési, 1 óra tisztítási, 7 óra feltöltési 13 óra üzemidőt feltételezve)

Töltő és friss termálvíz térfogatáramok különböző termálvizes medencénél 2, 5 m 2/fő, h Thf: üzemidő 13 h Töltési idő: 7 h (120 m 3/2)/13 h 48 m 3/h-60 m 3/13 h

Téli üzemmód, rendelkezésre álló hőteljesítmények Thf: Δt=5 o. C Thf: Δt=2, 5 o. C Thf: Δt=7, 5 o. C Thf: Δt=7 o. C Thf: Δt=5 o. C

Téli üzemmód, elő és utóhasznosítás

Téli üzemmód, utóhasznosítás

Nyári üzemmód, előhasznosítás, fűtési hőcserélő abszorpciós, adszorpciós hűtőgéphez

Hőszivattyú Kis hőmérsékletű termálvíz hőforrással működő kompresszoros hőszivattyú

Hőszivattyú Veszteségmentes ideális körfolyamatot feltételezve a hőszivattyú fajlagos teljesítménytényezője: ahol Tf - a hőhasznosítás hőmérséklete, Ta – az energiaforrás hőmérséklete K-ben. A valóságos körfolyamatokban a szükségszerűen meglévő irreverzibilitások miatt a valós teljesítménytényező kisebb, mint az elméleti: ηc - a hőszivattyú veszteségtényezője COP(Coefficient of Performance)=Hőszivattyúzás energetikai hatékonysága Hasznos fűtőteljesítmény / Előállításához szükséges gépi effektív teljesítményfelvétel Gép teljes (100 %) terhelésén, szabványosított paraméterek mellett A gyártmánykatalógusok a berendezések teljesítményadatait, COP értékét 0 °C primerközeg, és 35 °C fűtési előremenő hőmérsékletek esetére (5°C-os Δt-nél) adják meg az EN 14511. A COP az EN 255 szerint 0/35 °C mellett 10 K-es hőmérséklet-különbséggel kb. 5 – 6 %-kal magasabb COP-t jelent.

Hőszivattyú ε teljesítménytényezője 10 o. C átlagos forrásoldali hőmérséklet esetén termodinamikai átlaghőmérséklet: (Tn-Tk)/ln(Tn/Tk)).

Hőszivattyú ε teljesítménytényezője, 35 o. C átlagos forrásoldali hőmérséklet esetén Az egy évre vonatkozó éves teljesítménytényező (éves munkaszám, Seasonal Performance Factor (SPF) vagy Jahresarbeitszahl (JAZ)) ad igazán pontos képet a hőszivattyú üzemeltetéséről.

Hűtés hővel Abszorpción gázok és gőzök folyadékban történő elnyeletését értjük. A munkaközeg ebben az esetben egy többkomponensű keverék-közeg pl. Li. Br és H 2 O. A hűtési feladat által meghatározott alacsony hőmérsékletszinten az elpárologtatóban (6) a víz hűtőközeg megfelelően alacsony nyomáson (0, 8 k. Pa) a lítiumbromid (Li. Br) abszorber anyag hatására elpárologva hőt von el a hűtendő alacsony hőmérsékletű közegtől. A víz hűtőközeg gőze az abszorberben (5) elnyelődik, miközben hő szabadul fel. A szegény oldatot a szivattyú (4) a deszorberbe (kiűzőbe (2)) szállítja, ahol az elnyelt közeg ismét gőz halmazállapotba kerül hő hatására, mely ezután a kondenzátorban (1) lekondenzálódik. A kondenzátum a fojtószelepen (7) keresztül ismét az elpárologtatóba jut, míg a gazdag oldat a deszorberből az abszorberbe kerül. A kiűzéshez szükséges fűtőközeg-hőmérsékletét a jó teljesítménytényező elérése érdekében 80 ºC – 140 ºC közötti hőmérséklet-tartományban célszerű megválasztani. Hűtővíz Munka közeg: víz-Li. Br NH 3 -víz Hőbevitel 80 -140 o. C Hűtővíz Hűtöttvíz

Hűtés hővel, adszorpciós hűtés Adszorpciókor a nagy felületű szilárd anyag a gáz- vagy folyadékelegyből egy vagy több komponenst köt meg. A jelenleg ismert adszorpciós hűtőgépek többsége szilikagél/víz munkaközeg-párossal dolgozik és négy kamrából, illetve hőcserélőből áll. A folyamatos működés érdekében a két, szilikagéllel töltött kamra felváltva elnyelő és kiűzőként működik, a másik két kamra, az elpárologtató, és kondenzátor. Az elpárologtatóban az alacsony nyomású, vákuum alatt álló víz elpárolog, lehűti a hűtött közeget, a vizet, 5… 15 ºC-ra. Szelepeken, illetve csappantyúkon keresztül vezetődik el a gőz a közbenső két kamra egyikébe. Ott a gőzt a szilikagél adszorbálja, miközben a felszabaduló adszorpciós hőenergiát a hűtővíz elvezeti. Ezzel egyidőben a víz hűtőközeg a második, közbenső kamrában, fűtőközeg (melegvíz) segítségével (külső hőközléssel), mint gőz távozik az adszorberből. A kondenzátorban ezután a vízgőz hőleadás kíséretében kondenzálódik, és ismét az elpárologtatóba kerül. Ez a két folyamat felváltva játszódik le a két közbenső kamrában. Minden ciklus után egy átkapcsolás zajlik le a két kamra között, ami kvázi folyamatos üzemet eredményez Munkaközeg: víz-zeolit kristály víz-szilikagél

Hűtés hővel A szorpciós hűtőgépek teljesítményét befolyásoló három legfontosabb hőmérséklet: • a rendelkezésre álló fűtővíz (meleg vagy forró víz) hőmérséklete, illetve gőz nyomása, hőfoka, • a hűtőtoronyban visszahűtött hűtővíz hőmérséklete, és • a hűtöttvíz hőmérséklet Egy adott berendezés teljesítményét a hűtő-, a hűtött-, és a fűtőközegek tömegárama is befolyásolja. Szentendre

Hűtés hővel hűtővíz Egy adott típusú abszorpciós hűtőgép energetikai hatékonysága a fűtő- és a hűtő víz hőmérsékletének függvényében (hűtöttvíz 7/12 o. C)

Hűtési energetikai hatékonyság Hűtés jellege EER (Energy Efficiency Ratio) Villamos bázisú 2, 0 -6, 0 3, 5 -4, 5 jellemzően Hőbázisú (100 o. C-ig), egyfokozatú (abszorberrel, adszorberrel) Hőbázisú (500 o. C-ig), egyfokozatú abszorberrel Hőbázisú (200 o. C-ig), kétfokozatú abszorberrel 0, 4 -0, 7 0, 8 -1, 5 1, 0 -1, 7 (Forrás: Forrai Gy. 2008)

Hűtés fajlagos teljesítménytényezője Elméleti teljesítménytényező: ahol To a környezeti hőmérséklet Th a hűtési hőmérséklet EER (Energy Efficiency Ratio) = Hűtés energetikai hatékonysága= Hasznos hűtőteljesítmény / Előállításához szükséges gépi effektív teljesítményfelvétel Gép teljes (100 %) terhelésén, szabványosított paraméterek mellett ESEER (European Seasonal Energy Efficiency Ratio) Mivel a folyadékhűtők és klímaberendezések ritkán üzemelnek teljes terhelésen, az igazi hatékonyságukat a valós működésre vonatkoztatva, vagyis a részterheléseket is figyelembe vevő mutatóra van szükség.

ADCM 1 -060 tipusú adszorpciós hűtőgép (példa a hő gázzal ) Hűtőteljesítmény: 220 k. W Hűtött közeg: 7/12 o. C Hűtőközeg: 29, 5/35, 5 o. C Fűtőközeg: 90/83 o. C Fűtőteljesítmény igény: 373 k. W Katalógusban szereplő hűtési energetikai hatékonyság: 220/373=0, 59 AD hűtőgép villamos teljesítmény igénye: Fűtővíz keringtető szivattyú: Hűtőtorony ventilátor teljesítmény igénye: 0. 4 k. W 3. 7 k. W 5. 5 k. W 13. 3 k. W Összes járulékos teljesítmény igény: A járulékos igényeket is figyelembe véve a hűtési energetikai hatékonyság: 220/ 386, 3 = 0, 57 Ha figyelembe vesszük, hogy a hő és a villamosenergia előállítása is gázalapú, a hő előállítása ηhő =0, 9 a villamosenergia előállítása ηvill =0, 5 hatásfokkal történik, a Hőbázisú hűtés gáz primerenergiára vonatkoztatott energetikai hatékonysága: 0, 5 a Villamosbázisú hűtőgép Feltételezve, hogy az EER=4, akkor a hűtőgép gáz primerenergiára vonatkoztatott (η =0, 5) energetikai hatékonysága: 2, 0

ADCM 1 -060 tipusú adszorpciós hűtőgép (példa, a hő termálvízzel) Hűtőteljesítmény: 220 k. W Hűtött közeg: 7/12 o. C Hűtőközeg: 29, 5/35, 5 o. C Fűtőközeg: 90/83 o. C Fűtőteljesítmény igény biztosítása termálvízzel: 373 k. W AD hűtőgép villamos teljesítmény igénye: Fűtővíz keringtető szivattyú: Hűtőtorony ventilátor teljesítmény igénye: 0. 4 k. W 3. 7 k. W 5. 5 k. W Termálvíz kitermelés teljesítmény igénye: Összes járulékos teljesítményigény: 2 10. 0 k. W 3. 3 k. W A járulékos igényeket is figyelembe véve a hűtési energetikai hatékonyság: 220/ 23, 3 = 9, 44 Ha figyelembe vesszük, hogy a villamosenergia gázalapú, és előállítása ηvill =0, 5 hatásfokkal történik, a hűtés gáz primerenergiára vonatkoztatott energetikai hatékonysága: 4, 72

Összefoglalás -A hőellátásban a kitermelt termálvíz hőjét közvetett módon egyszerű víz-víz hőcserélőn vagy víz-levegő hőcserélőn keresztül, és hőcserélő közbeiktatásával, hőszivattyúk vagy szorpciós berendezések beépítésével hasznosíthatjuk. -Tehetjük ezt úgy, hogy egyre kisebb hőmérsékletű fűtőközeget igénylő rendszert kapcsolunk sorba. -Termálvíz minél nagyobb mértékű lehűtése különösen fontos ha a hasznosítás középpontjában a balneológiai hasznosítás áll. -Friss termálvízáram-igényt empirikusan nagyon nehéz meghatározni, hisz annak értékét alapvetően a látogatók száma határozza meg, az pedig számos tényezőtől függ. Meglévő fürdők esetében a statisztikai adatok nyújtanak segítséget. -Vizsgálni kell minden esetben, a kút hozama, termálvíz hőfoka, a fürdő igénye, hogyan illeszthető, a potenciális elő és utóhasznosító hőfogyasztók igényeihez, jellemzőihez

Gyopárosfürdő Európai Geotermikus Innovációs díjat kapott 2018 -ban 1550 m; 87 o. C, 10 -26 m 3/h Homokkőbe történő visszasajtolás feltétele a megfelelő szűrés. Hidrociklon teleppel 30μm környékére, második és harmadik lépcsőben gyertyás szűrőkkel előbb 10μm, majd 5μm-re csökkentjük. A szűrési technológiát úgy kellett kialakítani, hogy alkalmas legyen 10 m 3/h és 28 m 3/h közötti térfogatárammal is működni. Hőmérsékletgradiens 60 C/km, a földi hőáram 90– 100 m. W/m 2

Köszönöm a figyelmüket!