Gazdasgtudomnyi Kar Gazdasgelmleti s Mdszertani Intzet Statisztikai alapfogalmak

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai alapfogalmak A statisztikai munka fázisai Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei, statisztikai sorok, táblák 1. előadás Statisztika

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztika fogalma �gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; �e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; �a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység fejlődése • már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, • középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat • XVII. sz. -ig leíró statisztika • XVII. sz. -közepétől politikai aritmetika (Graunt, Petty, Halley)

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység fejlődése • XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev, Gauss) • Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás • XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) • XX. század számítástechnika fejlődése

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztika története Magyarországon • 1500 évek közepén adózás megszervezése céljából • Bél Mátyás (1684 -1749): leíró statisztika képviselője Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása • Schwartner Márton (1759 -1823) XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági jellemzése • Politikai aritmetika: Hatvani István (1718 -1786), halandóság elemzése

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet • 1775. Kötelező a Statisztika oktatása a Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia • II. József, első szervezett népességösszeírás • Fényes Elek (1807 -1876) 6 kötetes Magyarországi bemutatás, földrajztudós, MTA • 1848. Országos Statisztikai Hivatal elnöke • 1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette • 1869 Első teljes körű népességösszeírás • 1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal, vezetője: Kőrösy József (1844 -1906) demográfus

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Központi Statisztikai Hivatal • Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella • A KSH jellemzői: o o nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. • Fő feladatai: o o o adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Központi Statisztikai Hivatal

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet KSH kialakulásának kronológiája • 1867: a statisztikai szolgálat működésének kezdete. • XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. • 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. • 1990 -től: EU-val való kapcsolat kialakítása. • 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: • objektivitás, szakszerűség, • teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), • egyidejű tájékoztatás.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Hivatalos statisztikai szolgálat • Társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra, önkormányzatokra, tevékenységeikre vonatkozik. • Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése. • Elemei: o KSH o Minisztériumok o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei o Egyéb országos hatáskörű szervek

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. ”

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók. ”

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai tevékenység ágai • • • népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai munka fázisai • 1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan) • 2. Adatgyűjtés (teljes, részleges) o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út. . ) o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés, mérőműszer) o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése) • 3. Feldolgozás • 4. Elemzés • 5. Közzététel

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai alapfogalmak • Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. • A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek • Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A sokaság tipizálása • Véges: pl. : népesség adott időben, térben • Végtelen: pl. : azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei • Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű • Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A sokaság definiálása • egységek tételes felsorolása, vagy • a közös tulajdonságok megadása

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Az ismérvek tipizálása 1. • • Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük – diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. – folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása • A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). • A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. – állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja – tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Leíró sor • Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz • Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1. ) rendeltetése szerint: • feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított • közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze • munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2. ) csoportosítás szerepe szempontjából: • egyszerű • csoportosító • kombinációs

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része, sor a tábla vízszintes része, rovat a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat a sorok előtt találhatók, összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Statisztikai sorok/táblák tartozékai • • cím mértékegység időpont, időszak forrás megjelölés üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag Forrás: www. ksh. hu Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né. 2011 II. né. 8, 9 10, 4 9, 3 9, 5 7, 3 11, 8 11, 9 16, 0 16, 6 14, 3 14, 5 10, 3 10, 6 11, 1 10, 9

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Magyarország néhány adata (2010) Megnevezés Adatok Területe (ezer km 2) 93, 0 Évközepi népesség (millió fő) 10, 0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő) 2701, 9 Munkanélküliségi ráta (%) 11, 2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 98, 4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9, 0 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140, 3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211, 4 Fogyasztói árindex (%) 104, 7 Forrás: www. ksh. hu *EUROSTAT előrejelzés

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008 -ban vásárlóerőparitáson (PPP) Volumen-index 2008/2000 (%) 2000 2008 EU-27 117 25, 2 22, 1 29950 USA 119 23, 5 20, 7 46860 Japán 111 7, 7 6, 4 34100 Kína 217 7, 2 11, 4 5960 India 176 3, 6 4, 8 2760 Forrás: www. ksh. hu

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet A munkanélküliség alakulása Magyarországon Időszak Munkanélküliségi ráta (%) 2009. I. n. év 9, 7 II. n. év 9, 6 III. n. év 10, 4 IV. n. év 10, 5 2010. I. n. év 11, 9 II. n. év 11, 2 III. n. év 10, 9 IV. n. év 10, 9 2011. I. n. év 11, 7 II. n. év 10, 9

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010 Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek (%) 103, 2 108, 2 99, 6 Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen 100, 2 106, 3 108, 8 104, 3 104, 9 Forrás: www. ksh. hu

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Regionális munkaügyi adatok 2011. II. negyedév Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 1225, 2 119, 6 443, 4 45, 5 407, 8 32, 1 334, 8 45, 2 383, 2 76, 3 505, 5 85, 5 476, 8 56, 4 Összesen 3776, 8 460, 6 Forrás: www. ksh. hu

• Gazdaságtudományi Fogyasztói-árindex (%) Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Ország, országcsoport 2009. EU-27 101, 0 Ausztria 100, 4 Bulgária 102, 5 Csehország 100, 6 Észtország 100, 2 Görögország 101, 3 Lengyelország 104, 0 Magyarország 104, 0 Németország 100, 2 Olaszország 100, 8 Portugália 99, 1 Románia 105, 6 Szlovákia 100, 9 Szlovénia 100, 9 Egyesült Államok 99, 6 Japán 98, 6 Forrás: www. ksh. hu

• Gazdaságtudományi Kar • Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Köszönöm a figyelmet! stbea@uni-miskolc. hu