Az szakamerikai gazdasgi centrum dr Jeney Lszl egyetemi

Az észak-amerikai gazdasági centrum dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója

Világgazdasági centrumtérségek egyéb elnevezései n Hidegháború: Első Világ – Elavult: (főleg a Második Világ elavult) n W. Brandt: Globális Észak, Gazdag Észak – Brandt-vonal, 1980 -as évek – Észak-Ázsia gazdag? – Ausztrália északi? n Triád – Ausztrália helye? n Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF) – Évente változó n Fejlett világ

Világgazdasági centrumtérségek közötti különbségek szempontok előzmények Európa Kelet-Ázsia fejlett kultúrák É-Amerika Ausztrália–Ó elmaradott törzsi kultúrák görög–római többezer előzmények éves civilizációk gyarmatosító nagy elzárkózás földrajzi (Kína: felfedezések, félgyarmat) Ny-Eu Távol-Kelet brit gyarmat korai, ő is gyarmatosít (+ gazd-i) kései Amerika Európa–Afr. Távol-K. gazdasági erőtér Európa – Afrika sikerágazatok élelmiszerip. csúcstechnológiai ipar gépgy (autó) (szgép, félvezető, robot) gyógyszerip. korszerű IT alkalmazása bányászat, agrártermék

Világ legnagyobb árbevételű vállalatai (Fortune: Global 500) n n Kelet-Ázsia élre tör, Észak-Amerika visszaszorul Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) – 1956: 77% Am, 23% Eu 1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán

Centrumok hasonlóságai n n Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves – Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered – Természeti és társadalmi törvények felismerése új erők magukhoz ragadása szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják

A Triád legfontosabb adatai Terület Népesség km 2 fő GDP PPP GDP/fő PPP Export US $ Import US $ EU 4, 3 mó VR 7 490 mó VR 3 14, 82 bó 32700 VR 1 VR 31 1, 95 billió 1, 69 billió VR 1 VR 2 USA 9, 8 mó VR 3 310 mó VR 4 14, 66 bó 47200 VR 2 VR 10 1, 29 billió 1, 94 billió VR 3 VR 1 Japán 380 e VR 60 130 mó VR 11 4, 31 bó VR 4 34000 VR 28 0, 76 billió 0, 64 billió VR 4 Kína 9, 6 VR 4 1300 mó 10, 09 bó 7600 VR 1 VR 3 VR 100 1, 58 billió 1, 33 billió VR 2 VR 3

Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése

Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai, térfelosztásai n Elnevezés: – Amerigo Vespucci (név női változata: America) – Újvilág n Felfedezés: – 30 -40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei) 10 ezer éve: Patagóniát is elérték – Viking halászok – 1492. : Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika) 1497. : John Cabot (Észak-Amerika) n Amerika egésze – Kiterjedés: 42 millió km 2 (28%) (VR 2. ) – Lakosság: 870 millió fő (14%) n Egy vagy két kontinens? – Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során – Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során

Amerika térfelosztásai (1 vagy 2) Amerika Természetföldrajz: Észak, Dél Társadalomföldrajz: Észak, Latin

Amerika térfelosztásai (3 vagy 4) Észak, Közép, Dél természetföldrajz Észak, Közép, Dél társadalomföldrajz Észak, Közép, Dél, Karib társadalomföldrajz

Észak-Amerika déli határai n n K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses 1. Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói– USA határ (gyarmatosítástól 1849 -ig) 2. Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) 3. Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD

Észak-Amerika méretei n n Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km 2 – (≈ Latin-Amerika) – Európányi területű országok: Kanada VR 2. , USA VR 4. n Népesség: 350 mió fő – Továbbra is nagy bevándorlás – De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától n Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km 2 – Területileg szélsőségesen oszlik meg – Bos. Wash, Chi. Pitts: 50– 50 mió, San: 38 mió

Az USA kialakulása n É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés – 400 éve: jelentéktelen periféria – Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom n n Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége – – – n n 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) Igaz: sok vallási üldözött is érkezett Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka De: „vad” őslakosság kiűzése is Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo. , Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz. : prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv – Svéd, holland gyarmatok kiszorultak

Brit gyarmati gazdálkodás n Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) – Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le – 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) n n Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz. : „háromszög kereskedelem” – Délről Angliába: dohány, indigó, rum – Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák n Érdekellentétek Angliával – Adó – Brit hajózási, kereskedelmi monopólium – 1763. : királyi proklamáció n 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása

Politikai hegemónia Észak-Amerikában n n n n Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803. : Louisiana Franciaországtól 1819. : Florida Spanyolországtól 1818. : USA-kanadai határ 1845. : Texas (önként csatlakozott) 1849. : É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853. : Dél-Arizóna Mexikótól 1867. : Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. – Ez már inkább világpolitikai szerep n Terület (9, 8 mió km 2): VR 4 (Oroszo. , Kanada, Kína után) – 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk. ) – 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk. ) – Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk.