Az szakamerikai gazdasgi centrum dr Jeney Lszl egyetemi

Az észak-amerikai gazdasági centrum dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Amerika fogalma, térfelosztásai

Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai n Elnevezés: – Amerigo Vespucci (név női változata: America) – Újvilág n Felfedezés: – 30 -40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei) 10 ezer éve: Patagóniát is elérték – Viking halászok – 1492. : Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika) 1497. : John Cabot (Észak-Amerika) n Amerika egésze – Kiterjedés: 42 millió km 2 (28%) (VR 2. ) – Lakosság: 870 millió fő (14%) n Egy vagy két kontinens? – Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során 3 – Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során

Amerika térfelosztásai (1 vagy 2) Amerika Természetföldrajz: Észak, Dél 4 Társadalomföldrajz: Észak, Latin

Amerika térfelosztásai (3 vagy 4) Észak, Közép, Dél természetföldrajz Észak, Közép, Dél társadalomföldrajz Észak, Közép, Dél, 5 Karib társadalomföldrajz

Észak-Amerika déli határai n n K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses 1. Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói– USA határ (gyarmatosítástól 1849 -ig) 2. Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) 3. Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 6

Észak-Amerika méretei n n Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km 2 – (≈ Latin-Amerika) – Európányi területű országok: Kanada VR 2. , USA VR 4. n Népesség: 350 mió fő – Továbbra is nagy bevándorlás – De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától n Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km 2 – Területileg szélsőségesen oszlik meg – Bos. Wash, Chi. Pitts: 50– 50 mió, San: 38 mió 7

Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése 8

Az USA kialakulása n É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés – 400 éve: jelentéktelen periféria – Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom n n Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége – – – n n 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) Igaz: sok vallási üldözött is érkezett Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka De: „vad” őslakosság kiűzése is Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo. , Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz. : prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv – Svéd, holland gyarmatok kiszorultak 9

Brit gyarmati gazdálkodás n Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) – Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le – 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) n n Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz. : „háromszög kereskedelem” – Délről Angliába: dohány, indigó, rum – Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák n Érdekellentétek Angliával – Adó – Brit hajózási, kereskedelmi monopólium – 1763. : királyi proklamáció n 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után 10 USA megalakulása

Politikai hegemónia Észak-Amerikában n n n n Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803. : Louisiana Franciaországtól 1819. : Florida Spanyolországtól 1818. : USA-kanadai határ 1845. : Texas (önként csatlakozott) 1849. : É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853. : Dél-Arizóna Mexikótól 1867. : Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. – Ez már inkább világpolitikai szerep n Terület (9, 8 mió km 2): VR 4 (Oroszo. , Kanada, Kína után) – 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk. ) – 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk. ) – Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai 11 Virgin-szk.

Az USA a világhatalommá válás útján 12

Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően n n 1861– 1865 polgárháború: É győzelme, rabszolgaság eltörlése Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé – 1858: postakocsijáratok – Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése n n 1850 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883 -ig 4 K-Ny-i vasútvonal – 1861: távíró SF és NY között 13

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői n n Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások – Szabad földterület – Mezőgazdasági és ásványi nyersanyagok n n Bevándorlás humán erőforrások (1850: 23, 2 mió fő) Polgárháború nincs import van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 14

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás n Nagy, családi farmméret (65 ha) – Gazdálkodás gépesítése állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt műszaki fejlődés – Terménybőség árutermelő farmok (önellátás helyett) feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása – Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás gyors városodás tercier szektor n Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása városokban munkaerőhiány magasabb városi munkabérek – Jólét további bevándorlás növekvő belső fogyasztópiac – Drága élőmunka technológiai fejlesztés 15

Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában n 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 – 1900: világ ipari termelésének 23, 6%-a (NBr és No lemaradt) – Vastermelés 14%-a (NBr. után VR 2. ) n n 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 16

Ipari specializáció n Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció – Első óriásbankok – Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok n Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke – Gyors urbanizáció – Városok szakosodása n Nyugati központok – Csak kereskedelmi funkció n XX. sz. eleje: új munkahelyek – XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak – I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta n I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű – De: közvélemény ellenezte (izoláció) 17

Válság és konjunktúra a II. világháború végére n n Később bevándorlás korlátozása 1929– 1933: gazdasági válság (konjunkturális) – GDP 50%-ra csökkent – Bankok, iparvállalatok csődje – Munkanélküliség n Kilábalás erőteles állami beavatkozással – F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) n Szövetségesek győzelme – Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök n II. vh: konjunktúra – Világ ipari termeléséből 31, 4% (1938) 55, 8% (1950) 18

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után n n 2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet – Világpiacra termelő tnc-k érdekei is n Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában – Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén – 1940 -es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség n SZU felbomlása Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) – 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan – 2002– 2003 GDP 3, 7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ 19 – világ katonai kiadásainak 40%-a)

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől) n Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) – Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése – Szűkebb hatókörű jóléti intézmények n XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora – Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás – Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra n 1970 -es évek válsága posztfordizmus – Magas a szolgáltatások aránya (76– 78%) – Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) – Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) n Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is – Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű – Cégek 87%-a 20 főnél kisebb fogl 26%-a 20

Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője n n Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2 -2, 5 X-e) Népesség (300 mió fő): VR 3 (Kína, India) GDP (világrészesedése ≈ EU) 21

Az észak-amerikai metropolizáció 22

Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831– 1930 23

Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EUban és Észak-Amerikában 24 É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat

A nagyváros–vidék kettősség Észak. Amerikában Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 25

A nemzetközi városhierarchia élén n Világvárosok (John Friedman, 1986): – Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles – Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco n Globális város (Saskia Sassen, 1991) – (1): New York (később Los Angeles is) 26

New York n n n 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért 1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlantióceánnal 1840 -es évek: 500 ezer, 2010: 8, 5 mió fő – NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő – Bos. Was megapolisz 50 mió n USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája – Wall Street értéktőzsde (VR 1), 10 legnagyobb reklámcég – 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY n n Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton) szellemi potenciál 27

New York – Manhattan n n 1, 5 mió lakos, de 1, 8 mió munkahely Felhőkarcolók: – Empire State Building (381 m, 1931 -től világrekord) – World Trade Center (412 m, 2001 -ig) n Jövedelmi polarizáció – Átlagjöv országos átlag 2 x-e – Lakosság 1/5 -e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) n Kevert lakosság: – 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai – Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) – Szegregáció: Little Italy, Chinatown 28

Toronto n n n Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye) XIX. sz. : „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) – Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) – Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) n Ipar, keresk. , pénzügyi élet vezető metropolisza – Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar – Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) n Jelképe: CN Tower (553 m) 29

Városökológiai modellek n Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) – Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont n É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében – Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén – Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek n Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): – Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat – Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát n Chicago: kiváló terep városökológiai kutatások kiváló terepe – Etnikai tarkaság – Az 1920 -as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930 -ban már 75) városrészre n „Chicagói Iskola”: városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 30

Burgess–Park-féle koncentrikus modell (1925) n n Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. n CBD (Loop): magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet: erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve: XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete: családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések: elővárosok (szubu. ) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Szukcesszió 31

Hoyt-féle szektorális modell (1939) n Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak – Burgess modelljéből indult ki – 64 amerikai városon – 3 időpontra n Eredmények – Koncentrikus körök helyett szektorok – A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) n Szektorok 1. 2. 3. 4. 5. City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 32

Harris–Ullman többmagvú modellje (1945) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok 33 Elővárosok