Az Iszlm Vilg gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

  • Slides: 15
Download presentation
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – „Vadászok és

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – „Vadászok és gyűjtögetők művészete” – „Pásztorművészet” – „Lovasnépek művészete” n Őslakói: berberek – Délebbre szorultak – Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció n Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció n Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8– 9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) – Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa – Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) – Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. Libanoni-partvidék 2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz. ), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak punok (gr. : phionik) – Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz. ): sz. ) Karthágó – Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai n ÉK-Afr: görögök – Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították – Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) n Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – – n Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika Iszlám vallás terjedése – Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem – Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam – VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) – XI. sz. : keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz. : mongol hódítás – Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom n XIV. sz-tól: Oszmán Török Birodalom – Kisázsia Iszlám Világ

Középkor, újkor: török uralom n XIV. sz-tól: Oszmán Török Birodalom – Kisázsia Iszlám Világ jelentős része – XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa) – Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) n Egységesülés, de részleges függetlenség – Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv – Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlaszvidéken) – Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali n Gazdálkodás: gyapot, öntözés

Középkori iszlám királyságok n Terjeszkedő Török Birodalom – – – Kisázsia, XI. sz. :

Középkori iszlám királyságok n Terjeszkedő Török Birodalom – – – Kisázsia, XI. sz. : törökök első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) – XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma n Egyéb önálló iszlám királyságok – – – Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz. -ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp. : Kabul) mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig: –

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig: – – – n n XVIII. sz. : elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – – – n Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia ) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir. , I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” – Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) – Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – Líbia: olaszok

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – Líbia: olaszok – De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) n I. vh-t lezáró 1920 -as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései – Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe n n Kemál Atatürk győztes török mozgalma 1923 -as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon mai török államterület

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság – II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) – Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás – 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) n n n 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990 -es évek: közép-ázsiai országok – Sokáig Szovjetunió része – Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok lassabb fejlődés)

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948 -as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül

Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi

Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – Fél évszázadon át – Sokoldalú, de kevéssé termelékeny

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – Fél évszázadon át – Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar – Nem volt versenyképes nemzetközi piacon – Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás – Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása – Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség – Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika – Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon – Zöld Könyv – Tanácsrendszer – Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria: n Egyiptom n Líbia – FLN: fundamentalista nyugatellenes politika –

Nemzetközi konfliktusok n Algéria: n Egyiptom n Líbia – FLN: fundamentalista nyugatellenes politika – 1973: arab-izraeli háború – 1979: béke Izraellel – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz)öböl – Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) – Terrorista és gerillaszervezetek támogatása – Lockerbie-katasztrófa (1992) – Tömegpusztító fegyverek