Az Iszlm Vilg gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – – – n „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek – – Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció – – – n Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8– 9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. Libanoni-partvidék 2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz. ), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak punok (gr. : phionik) – – n ÉK-Afr: görögök – – n Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – – n Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz. ): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika Iszlám vallás terjedése – – – Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz. : keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz. : mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom n Terjeszkedő Török Birodalom – – – n Kisázsia, XI. sz. : törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa) Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség – – Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok n n n Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz. -ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp. : Kabul) mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig – – – n n XVIII. sz. : elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – – – n Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir. , I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” – – Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – – n I. vh-t lezáró 1920 -as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései – n n Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma 1923 -as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon mai török államterület

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság – – – n n n II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990 -es évek: közép-ázsiai országok – – Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok lassabb fejlődés)

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948 -as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – – – Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – – – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria – n Egyiptom – – n FLN: fundamentalista nyugatellenes politika 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia – – – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) – – n n NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól – n Területének 3%-a Európa Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz – – – Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei n n n n 1948: 1949: 1952: 1959: 1964: 1974: 1987: 1996: 1997: 1999: 2005: OEEC –alapító tag (1961 - OECD) Európa Tanács NATO társulási szerződéshez folyamodik EGK-társulási szerződés Észak-Ciprus elfoglalása csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt) vámunió hatályba lép Luxemburgi csúcs: 6+5+1 DK-európai stabilitási egyezmény földrengés Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004 -ben nem csatlakozik csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek n Pro – – – – Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol. , NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része n Kontra – – – – – 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU -tagállamaiban

Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete 22

Agrárium alárendelt szerepe n Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker viszonylag alacsony súlyú – n Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral – – n Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony) GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10% Növénytermesztés: – – – n Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot pamutipar, dohány cigaretta Állattenyésztés: – – Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány

Mezőgazdaság földrajzi különbségei n n Mediterrán tengerpart (Földközitenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: – Trópusi sivatag (Szahara, Arabfélsziget) – Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) 1. Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) 2. Oázisokban n Törökország: – – Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok n Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V 36% – – – n 1960 -as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V 19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries) két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: 1. Van szénhidrogén: Arab-fsz. , Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs 2. Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen 3. Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009 -ben mrd hordó n Együttesen a világkészlet 65, 3%a – n Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok – Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador)

Egyéb bányakincsek n Sokféle bányakincs – – – n Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia – – Egyiptom Törökország

Fejletlen és hiányos ipar n Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág – – n Korai iparosítás sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország – – n Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Törökország (1930 -as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+ ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950 -es évek): szovjet segítséggel vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar – – – Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar

Turizmus n Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya – – n GDP-n belül: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Foglalkoztatáson belül: Líbia 52%, Egyiptom 51%, Törökország 41% Egyiptom: Szuezi-csatorna – 1956: államosítás

Hazautalások n n n n n Vendégmunkások hazautalásai: 6– 7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika: fizikailag sem, elektronikus formában sem mozog pénz Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 31

Észak-Afrikán belüli különbségek n n Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés – – – n Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) – – Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus 7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének 7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)

Arab-Közel-Kelet n n Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya – – – n Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész 1. Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait 2. Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina n n Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: – – Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek n Irán – – – n Afganisztán – – – n Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979 -ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980– 1989: szovjet háborús vereség 2000 -es évek: USA háborús vereség Pakisztán – – – Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom

Közép-Ázsia n n n Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás – – n n SZU tagköztársaságok: orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb. ) 2, 3 mó

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán n n Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001 -ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)