Az Iszlm Vilg gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

  • Slides: 37
Download presentation
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens [email protected] hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – – –

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – – – n „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek – – Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció – – – n Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák,

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció – – – n Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8– 9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. Libanoni-partvidék 2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz. ), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak punok (gr. : phionik) – – n ÉK-Afr: görögök – – n Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – – n Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz. ): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika Iszlám vallás terjedése – – – Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz. : keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz. : mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom n Terjeszkedő Török Birodalom – – – n Kisázsia, XI.

Középkor, újkor: török uralom n Terjeszkedő Török Birodalom – – – n Kisázsia, XI. sz. : törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa) Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség – – Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok n n n Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok n n n Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz. -ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp. : Kabul) mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig –

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig – – – n n XVIII. sz. : elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – – – n Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir. , I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” – – Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – – n

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – – n I. vh-t lezáró 1920 -as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései – n n Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma 1923 -as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon mai török államterület

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság – – – n n n II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990 -es évek: közép-ázsiai országok – – Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok lassabb fejlődés)

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948 -as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – – – Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – – – Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – – – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria – n Egyiptom – – n FLN: fundamentalista nyugatellenes politika

Nemzetközi konfliktusok n Algéria – n Egyiptom – – n FLN: fundamentalista nyugatellenes politika 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia – – – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) – – n n NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól – n Területének 3%-a Európa Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz – – – Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei n n n n 1948: 1949: 1952: 1959: 1964: 1974:

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei n n n n 1948: 1949: 1952: 1959: 1964: 1974: 1987: 1996: 1997: 1999: 2005: OEEC –alapító tag (1961 - OECD) Európa Tanács NATO társulási szerződéshez folyamodik EGK-társulási szerződés Észak-Ciprus elfoglalása csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt) vámunió hatályba lép Luxemburgi csúcs: 6+5+1 DK-európai stabilitási egyezmény földrengés Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004 -ben nem csatlakozik csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek n Pro – – – – Megerősíthetjük

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek n Pro – – – – Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol. , NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része n Kontra – – – – – 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU -tagállamaiban

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU -tagállamaiban

Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete 22

Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete 22

Agrárium alárendelt szerepe n Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker viszonylag alacsony súlyú –

Agrárium alárendelt szerepe n Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker viszonylag alacsony súlyú – n Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral – – n Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony) GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10% Növénytermesztés: – – – n Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot pamutipar, dohány cigaretta Állattenyésztés: – – Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány

Mezőgazdaság földrajzi különbségei n n Mediterrán tengerpart (Földközitenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: – Trópusi sivatag

Mezőgazdaság földrajzi különbségei n n Mediterrán tengerpart (Földközitenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: – Trópusi sivatag (Szahara, Arabfélsziget) – Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) 1. Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) 2. Oázisokban n Törökország: – – Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok n Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V 36% – – – n 1960

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok n Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V 36% – – – n 1960 -as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V 19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries) két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: 1. Van szénhidrogén: Arab-fsz. , Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs 2. Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen 3. Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009 -ben mrd hordó n Együttesen a világkészlet 65, 3%a

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009 -ben mrd hordó n Együttesen a világkészlet 65, 3%a – n Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok – Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador)

Egyéb bányakincsek n Sokféle bányakincs – – – n Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria

Egyéb bányakincsek n Sokféle bányakincs – – – n Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia – – Egyiptom Törökország

Fejletlen és hiányos ipar n Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág – – n Korai

Fejletlen és hiányos ipar n Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág – – n Korai iparosítás sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország – – n Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Törökország (1930 -as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+ ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950 -es évek): szovjet segítséggel vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar – – – Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar

Turizmus n Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya – – n GDP-n belül: Marokkó 42%,

Turizmus n Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya – – n GDP-n belül: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Foglalkoztatáson belül: Líbia 52%, Egyiptom 51%, Törökország 41% Egyiptom: Szuezi-csatorna – 1956: államosítás

Hazautalások n n n n n Vendégmunkások hazautalásai: 6– 7 Mrd $ (pl. Marokkó,

Hazautalások n n n n n Vendégmunkások hazautalásai: 6– 7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika: fizikailag sem, elektronikus formában sem mozog pénz Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 31

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 31

Észak-Afrikán belüli különbségek n n Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés – – – n

Észak-Afrikán belüli különbségek n n Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés – – – n Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) – – Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus 7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének 7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)

Arab-Közel-Kelet n n Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya – – – n Szunnita

Arab-Közel-Kelet n n Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya – – – n Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész 1. Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait 2. Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina n n Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: – – Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek n Irán – – – n Afganisztán – –

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek n Irán – – – n Afganisztán – – – n Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979 -ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980– 1989: szovjet háborús vereség 2000 -es évek: USA háborús vereség Pakisztán – – – Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom

Közép-Ázsia n n n Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán,

Közép-Ázsia n n n Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás – – n n SZU tagköztársaságok: orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb. ) 2, 3 mó

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán n n Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán n n Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001 -ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)