Az Eurpai Uni politikai fldrajzi demogrfiai s gazdasgfldrajzi

Az Európai Unió politikai földrajzi, demográfiai és gazdaságföldrajzi jellemzői Molnár Zoltán, Bolyai Farkas Elméleti Líceum

Politikai földrajzi sajátosságok Az Európai Uniót 27 független állam alkotja , ezek az országok sok tekintetben közös jogszabályokat követnek. Államformák: • 6 monarchia • 21 köztársaság - 16 parlamentáris - 4 félprezidenciális - 1 prezidenciális Székhelyek: 1. Brüsszel 2. Strasbourg 3. Luxembourg 4. Frankfurt 5. Koppenhága

Forrás: www. europa. eu

Eltérő népességszám: - Németország: 83 millió fő - Franciaország: 67 millió fő - Olaszország: 60 millió fő - Románia: 19, 5 millió fő (6) - Luxemburg: 613 ezer fő - Málta: 425 ezer fő Forrás: www. europa. eu

Demográfiai (népességföldrajzi) sajátosságok Európa népsűrűségi térképe Lakossága megközelítőleg 450 mill. fő; Átlagos népsűrűség: kb. 105 lakos/km² - meghaladja a kontinens átlagos népsűrűségét (kb. 75 lakos/km²); - regionális eltérések: nyugaton >200300 lakos/km². A népsűrűséget meghatározzák: • földrajzi elhelyezkedés • természeti feltételek - a domborzat magassága, éghajlat • gazdasági-társadalmi feltételek: - fejlett gazdaság (munkahelyek) - jó életkörülmények stb.

• alacsony születésszám → alacsony természetes szaporulat (több országban negatív) • magas a születéskor várható élettartam Demográfiai elöregedés • csökken az aktív lakosság aránya → munkaerőhiány - lassul a gazdasági növekedés • nő az idős lakosság aránya - nehézségek a szociális szolgáltatások költségeinek (nyugdíj, egészségügy) fenntartásában

Az EU-t jól működő gazdaság (a fejlett országokban), nagy munkaerő-kereslet és magas életszínvonal jellemzi. Nagyfokú vándorlás • elsősorban gazdasági jellegű (munkahely, jó életkörülmények) • pozitív a vándorlási mérleg a fejlett országokban • negatív a vándorlási mérleg a fejlődő országokban Belső migráció (az EU-n belüli) • főleg K → Ny irányú (a fejlődő országokból a fejlett országokba) - a munkaerő szabad áramlása - a 2004 -es és 2007 -es bővítés után kapott belső jelleget

Bevándorlás az Európai Unióba Kelet-Európa, Balkán-félsziget → EU - a kommunista diktatúrák bukása → a szocialista gazdaságok összeomlása → munkaerőfelesleg, rossz életkörülmények Ázsia, Afrika → EU 1970 -es évektől napjainkig - a volt gyarmatokról (gazdasági és politikai jellegű): Algéria stb. → Franciaország, Indonézia → Hollandia stb. - Törökország → Németország (államközi egyezmény) Háborús menekültek (politikai jellegű) - 1990 után növekedett a számuk - a volt Jugoszláviából (Dél-szláv háború), Afganisztán, Szíria stb.

A népességvándorlás (migráció) iránya befogadó országok Az Európai Unión belül inkább kibocsátó országok Az EU-n belüli migráció K-Európa, Balkán → EU Az Európai Unión belül Ázsia → EU Afrika → EU

Etnikai és nyelvi megoszlás - nincsen etnikai többség - 24 hivatalos nyelv (minden tagország hivatalos nyelve + az angol) - a népesség indoeurópai, uráli és sémi-hámi nyelveket beszél

Vallási megoszlás - keresztény vallások túlsúlya katolikus protestáns ortodox iszlám

Gazdaságföldrajzi sajátosságok Gazdasági világhatalom: - a világ GDP-jének (BHT: bruttó hazai termék) több mint 1/4 -ét adja - legnagyobb hozzájárulás: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország - az egy főre jutó éves bruttó hazai termék: • magas: Luxemburg (1. hely), Írország, Dánia, Hollandia • alacsony: Bulgária (legkisebb az EU-ban), Románia, Horvátország A népesség foglalkozási szerkezete - EU átlag: 67% szolgáltatások, 28% ipar, 5% mezőgazdaság - regionális különbségek

Az EU gazdaságának sajátosságai: • Gazdasági szerkezetváltás: - a hagyományos iparágak helyett (kohászat, szénbányászat) új, korszerű iparágak alakultak: autógyártás, vegyipar, mikróelektronika, elektrotechnika stb. - a szolgáltatások fokozatosan átvették az ipar helyét a gazdaságban • Nagy hangsúly a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztésen • Versenyképesség fenntartása • Fenntartható és megfizethető energiaforrások használata

Az ipar Vezető iparágak: • gépgyártóipar - személygépkocsik (világtermelés kb. 1/4 -e) - repülőgépek (személyszállító) - mikroelektronika és elektrotechnika • energiaipar – a világtermelés kb. 1/4 -e - jelentős atomenergia-termelő - vezető szerep az alternatív energiák használatában • élelmiszeripar (boripar) • gyógyszeripar

Iparvidékek az EU-ban: 4 2 1 5 6 3 1 Rajna–Ruhr vidéke 2 Rotterdam–Antwerpen iparvidék 3 Alsó- és Felső-Szilézia 4 Párizsi-medence Rajna-Ruhr 5 medence Észak-olaszországi iparvidék 6 Katalán iparvidék (Barcelona) 7 Bukarest–Ploiesti–Brassó iparvidék 7

Mezőgazdaság • fejlett, korszerű, nagy hatásfokú gazdasági ágazat - piacra termel, magas a termelékenység - magasfokú gépesítés - alacsony foglalkoztatottság (a fejlett országokban 5% alatt, a fejlődő országokban túllépheti a 20%-ot) - kb. 22 millióan dolgoznak a mezőgazdaságban - ágazatvezető: Franciaország és Olaszország • regionális eltérések vannak az EU-ban mind mezőgazdasági ágazatokban és alágazatokban, mind termelékenységben

Szolgáltatások - a GDP 67%-a Kereskedelem. A 27 országot tömörítő, egységes piacot működtető Európai Unió kereskedelmi nagyhatalom: - a világkereskedelem kb. 40%-át bonyolítja le, több mint 50%-át az EU-n belül - eszköze egy jól működő szállítási infrastruktúra Szállítás. - kapcsolatot teremt a kereslet és a kínálat között. - elősegíti az emberek és az árú szabad mozgását mind az EU-n belül, mind annak határain kívül - modern és változatos - fejlett az infrastruktúra - meghatározzák a természeti és gazdasági feltételek Turizmus - a világ turistáinak 50%-át vonzza (Franciaország, Spanyolország, Olaszország)

Energiagondok az Európai Unióban Az EU a világ egyik legnagyobb energiatermelője, ugyanakkor egyik legnagyobb energiafogyasztója is - A villamosenergiát főleg hőerőművekben és atomerőművekben állítja elő forrás: Eurostat, 2017

Hőenergia (fosszilis energiaforrások): - kevés a saját fosszilis energiaforrás, többsége importból származik - kőolaj: Északi-tenger, Fekete-tenger talapzata - földgáz: Északi-tenger (Hollandia), Erdélyi-medence (Románia) - szén: Saar-medence, Ruhr-vidéke (Németország), Szilézia (Lengyelország, Csehország) - energiaforrás behozatalának jelentős része (több mint 30%-a) Oroszországból származik. - hőenergiától (fosszilis erőforrástól) függő államok: - szén: Lengyelország, Észtország (> 80%) , Németország, Csehország, Görögország, Dánia, Bulgária (> 40%) - kőolaj: Málta, Ciprus (> 80%) - földgáz: Hollandia (> 50%), Írország, Lettország, Luxemburg (> 40%)

Nukleáris energia: - Franciaország (>70%), - Szlovákia, (>55%) - Magyarország (>50%) - Belgium (>40%) Más jelentős termelők: - Németország - Svédország - Spanyolország Nukleáris energia az Európai Unióban, 2017 Fotó: Eurostat

Gondok: • az energiaforrás-függőség • a folyamatosan dráguló fosszilis tüzelőanyag árak • konfliktusos övezeteken áthaladó vezetékek építése és üzemeltetése Törekvések az EU-ban (energiapolitika) • a szénfogyasztás csökkentése, sőt teljes kizárása az energetikai mérlegből (a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése) • az atomenergia felhasználásának növelése megfelelő biztonság mellett • új olaj- és gázvezetékek építése • a megújuló energiaforrások használatának támogatása (víz-, szél-, nap- és geotermikus energia stb. )

Megújuló (zöld) energia az EU-ban Vízenergia - jelentős termelők (2018): Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Svédország, Svájc, Ausztria - vízenergiától függő államok: - Ausztria(>70%), Portugália, Horvátország, Svédország (>40%) Napenergia – 4, 3% az összenergia-termelésből - legnagyobb napenergia-kapacitás (2018): Németország (az egy főre jutó napenergia-termelésben világelső), Olaszország, Franciaország, Spanyolország Szélenergia - legnagyobb szélenergia-kapacitás (2018): Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Románia (23. ) Geotermikus energia: Olaszország Tengervíz-energia (árapály): Franciaország (a Rance folyó torkolata)

Érettségi feladattípusok

1. Nevezzetek meg két tényezőt, melyek meghatározzák Nyugat-Európa népsűrűségét! (lehet Közép- és Észak-Európa, valamelyik földrajzi táj vagy egy ország) ÚTMUTATÓ: földrajzi elhelyezkedés, természeti feltételek (domborzat magassága, éghajlat), gazdasági-társadalmi tényezők (gazdaságilaj fejlett térség, munkahely, életkörülmény) stb. 2. Nevezzétek meg Kelet- és Délkelet-Európa negatív migrációs mérlegének két okát. ÚTMUTATÓ: gazdasági-társadalmi okok 3. a. Nevezzétek meg az európai lakosság területi mobilitásának két okát. b. Nevezzétek meg Európa lakosságának két vándorlási irányát. ÚTMUTATÓ: a. gazdasági (indíték és vonzó tényező) és politikai okok b. országon belüli, EU-n belüli, Európán belüli

4. Nevezzetek meg két érvet, amiért magas Franciaországban a tercier (szolgáltatás) szektorban dolgozók aránya. (vagy bármely fejlett országban) ÚTMUTATÓ: gazdasági szerkezetváltás, a fejlett országok gazdaságának szerkezete, a tercier szektor szerepe a gazdaságban 5. Indokold, hogy Franciaországban miért alacsony a primér szektorban dolgozók aránya. (bármely fejlett országban) ÚTMUTATÓ: a fejlett országok gazdaságának szerkezete, a fejlett országok mezőgazdaságának jellemzői 6. Nevezz meg egy okot, amely magyarázatot ad arra, hogy Bulgáriában magas a primér szektorban dolgozók aránya. (bármely fejlődő országban) ÚTMUTATÓ: a fejlődő országok gazdaságának szerkezete, a fejlettségi szint, miben tér el a mezőgazdaság a fejlett államokétól?

7. Írjatok le két tényezőt, amelyek lehetővé tették a nagy hatékonyságú mezőgazdaság kialakulását Németországban és Olaszországban. (vagy bármely fejlett országban) ÚTMUTATÓ: lásd a fejlett országok mezőgazdaságának jellemzőit 8. Határozzatok meg két olyan szolgáltatást, amelyek emelhetnék a szolgáltatások arányát Bulgária GDP-jében. (akár más országokban is) ÚTMUTATÓ: lásd a szolgáltatások című diát 9. Határozzátok meg Bulgária alacsony GDP-értékének egy okát. (bármely fejlődő tagország esetén) ÚTMUTATÓ: gazdasági okok, fejlettségi szint, a gazdaság szerkezeti átalakulása

10. Határozzátok meg az Európai Unió gazdaságának két jellegzetességét. ÚTMUTATÓ: lásd Szolgáltatások című részt 11. Említsetek meg két érvet, melyek alátámasztják, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődésében a szállítási infrastruktúra jelentős szerepet játszik. ÚTMUTATÓ: lásd Szolgáltatások című részt 12. Közép-Európában kiterjedt területeket érint a területromlás. Nevezzétek meg az ilyen területek növekedésének két okát. ÚTMUTATÓ: antropikus tevékenységek (erdőirtás, nem megfelelő mezőgazdasági technológiák, túlzott legeltetés, talajszennyezés, települések és különböző infrastuktúrák terjeszkedése stb. )

13. Határozzatok meg két tényezőt, melyek megmagyarázzák az atomenergia magas arányát Franciaországban. ÚTMUTATÓ: más energiahordozók hiánya, az ország atomhatalom, a második legnagyobb nukleáris energiaiparral rendelkezik. 14. Nevezzetek meg két tényezőt, melyek megmagyarázzák a vízenergia nagy részarányát Norvégia energiatermelésében. (lehet Svájc, Ausztria, Svédország stb. ) ÚTMUTATÓ: domborzati -, éghajlati- és hidrológiai tényezők 15. Határozzátok meg a vízenergia-arány növelésének két előnyét Európa szintjén. ÚTMUTATÓ: Milyen típusú energiaforrást használ a fosszilis energiaforrásokhoz képest? Mi az előnye tartósság és környezetkímélés szempontjából?

16. Soroljatok fel két érvet a következő kijelentésre vonatkozóan: „Az Európai Unió országai számára az energia és az elektromosenergia-ipar problémája elsődleges probléma. ” ÚTMUTATÓ: lásd az Energiagondok című részt. 17. Nevezzetek meg négy olyan nem szennyező energiaforrást, amelyeket a környezet védelmének érdekében hasznosítanak az Európai Unió fejlett országaiban. ÚTMUTATÓ: lásd megújuló (zöld) energiaforrások

Köszönöm a figyelmet!