Politikai fldrajz A politikai fldrajz A politikai jelensgek

Politikai földrajz

A politikai földrajz A politikai jelenségek földrajzi elemzését végző tudomány, a társadalomföldrajz része. A politikai földrajz belső struktúrái nem alakultak ki egységes módon elfogadottan. Alapkategóriája az állam maradt. Részdiszciplínaként megjelenik : közigazgatási földrajz, választási földrajz és a geopolitika is Feladatai: • a politikai jelenségek térbeli elemzése • az államok egyes földrajzi jellemzőinek (terület, közigazgatási struktúra, határ) bemutatása • az egyes országcsoportok, nemzetközi szervezetek egymáshoz való viszonyának, a társadalom különböző rétegei politikai (pl. választási) magatartásának vizsgálata.

A politikai földrajz története Platón (Kr. e. 428 – Kr. e. 348): megjelenik az „ideális állam fogalma”, az államok fejlődésének, pusztulásának feltételezése Arisztotelész (Kr. e. 384 - Kr. e. 322): „Politika” c. műve, az ideális és tökéletes államról alkotott modellje. Fontos a népesség-terület aránya, a főváros elhelyezkedése, a hadsereg összetétele, a határ, a természeti környezet (főleg az éghajlat) hatása a népek jellemének kialakulására —> környezeti determinista megközelítés.

Sztrabón (Kr. e. 64 – Kr. u. 24): görögrómai, „Geographia” (17 kötet, katonák, hivatalnokok, utazók számára) A Római Birodalom kialakulásának, működésének megértése, jövőbeli stabilitásának fenntartása céljával elemezte a földrajzi környezet és a politikai tér kölcsönhatásának kérdéseit. Etnocentrikus, szerinte szülőföldjének a legjobb az éghajlata, kormányzati technikája. Szerinte: a földrajz elsődleges haszna, hogy a tudomány eszközeivel szolgálja az államvezetést —>„alkalmazott államszolgáló földrajz” A XVII. -XVIII. sz. -i német, francia államismereti, államstatisztikai, földrajzi művek fő célja az uralkodó és az állam szolgálata. Jelentősen hozzájárultak az államterület megismeréséhez, nemzeti területi identitások kialakulásához. A kialakuló földrajzoktatás a nemzeti identitásépítés egyik fontos részterületévé vált.

XIX. sz. második fele: a geográfusok többsége a nemzeti célok és propaganda szolgálatába szegődött (főleg a nemzeti egységre törekvő németek és olaszok esetében). A gyarmatosítás, imperializmus megerősödése kapcsán népszerű lett a politikai földrajzon belül az ún. „birodalomföldrajz”

A magyar politikai földrajz képviselői • Havass Rezső (1852 -1927) a magyar politikai földrajz (imperialisztikus jellegű magyar birodalmi földrajz) első, 1. világháború előtti képviselője. • Czirbusz Géza (1853 -1920) a Budapesti Egyetem Földrajz Tanszékének professzora (1910 után), a politikai földrajz első hazai oktatója. • Teleki Pál (1879 -1941) A politikai földrajz propagálásában, művelésében érdemei nagyok. • Radó Sándor (1899 - 19 ) kommunista kartográfus, gazdaság- és politikai geográfus • Hajdú Zoltán (1952 - ) geográfus

Az állam fogalma Állam: olyan földterület, amely hozzávetőlegesen jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik. Nemzet: ". . olyan történelmileg kialakult, tartós etnikai közösség, melyet általában egységes terület és gazdasági élet, azonos nyelv és kultúra, valamint ezek alapján közösségben megnyilvánuló pszichológiai jellegzetességek és sajátságok jellemeznek Nemzetállam: napjaink domináns politikai szerveződési formája, melyre a nemzetek, államok többsége pályázik. Olyan állam, ahol a népességen belül nincs olyan jelentős csoport, mely ne lenne tagja a nemzetnek (pl. a kisebbségek ellenére az USA, Japán, Svédország, Uruguay, Egyiptom, Új-Zéland. Nem nemzetállam: pl. Belgium, Svájc, Bosznia, Dél-Afrika, Afganisztán, Kína, Kanada. Irredentizmus: Területi igényeket etnikai összetartozás, vagy történeti jog címén érvényesíteni kívánó törekvés.

Államok típusai • központosított”: Ideális esetben: a kormányzati hatalom központosítása. Az állam stabilitása a népesség homogenitásának és a kulturális, tradicionális kötelékeknek köszönhető. Egyetlen magterület, többnyire idős államok. Pl. Dánia, Svédország, Hollandia, Magyarország.

• ”rendkívül központosított”: Ezen államokban az esetleges belső diverzitás, etnikai, vallási, ideológiai, regionális sokféleség, szeparatizmus veszélyezteti az állam egységét és válaszként a rendkívüli központosításhoz nyúlnak az állam vezetői. Példák: ex-kommunista államok, egypárti harmadik világbeli országok, diktatúrák (Kuba, Észak-Korea, Líbia, Indonézia, Szaud-Arábia, Irán)

• A szövetségi struktúra az állam alkotóelemeinek a központi hatalomban való képviseletét lehetővé teszi. A közös csupán a honvédelem, külügy, kommunikáció. Mindegyik szövetségi alkotóegység rendelkezhet: saját jog, politika, vám, pénzügy, főváros, kormányzó v. miniszterelnök. A föderáció az összes politikai rendszer közül földrajzilag a leginkább kifejező, mely a regionális eltéréseken, az alkotóegységek sajátosságainak elismerésén alapul. • Közismert szövetségi államok: Németország, Ausztria, Orosz Föderáció, Szerbia – Montenegró, Bosznia – Hercegovina

• Regionális államok Az egységes és szövetségi állam közötti kompromisszum, dilemma megoldásának eredménye. Az egyes régiók számottevő autonómiát élveznek. • Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság (Észak-Írország, Skócia, Wales, Anglia) • Belgium föderalizálása föderalizmus nélkül, kulturális autonómiával a nyelvi régióknak (1970): holland, francia, német + Brüsszel.

Különleges politikai területi egységek • Katonai megszállás • Törökország által megszállt Észak-Ciprus (1974 -), Izrael által megszállt Ciszjordánia, Gáza (1967). • Átmeneti státusú területek • É-D Korea, É-D Vietnam, Kína. Tajvan, Kasmír. • Bizonytalan státusú területek • Nyugat-Szahara (1975 óta): Marokkó-Mauritánia-Polisario.

Az államterület mérete • Méretkategorizálás: • Nagyon nagy állam (2, 5 millió km² < ): • (9 db) Oroszország (16, 9 m), Kanada (10 m. ), Kína (9, 8 m. ), USA (9, 4 m. ), Brazília (8, 5 m. ), Ausztrália (7, 7 m. ), India (3 m. ), Argentína (2, 7 m. ), Kazahsztán (2, 7 m. ) • Nagy állam (350. 000 - 2, 5 millió km²): • (61 db): Algéria, Szudán, Kongó, Szaud-Arábia, Mexikó • Közepes állam (150. 000 - 350. 000 km²): • (30 db): Németország, Vietnam, Lengyelország, Olaszország • Kis állam (25. 000 - 150. 000 km²): • (54 db): Görögország, Bulgária, Magyarország(108. hely), Kuba • Nagyon kis állam (25. 000 – 10. 000 km²): • (38 db): Ruanda, El Salvador, Izrael, Szlovénia, • Miniállam (ca. 1000 - 10. 000 km²): • Brunei, Gambia, Ciprus, Luxemburg • Mikroállam (ca. 1000 km² >): • Vatikán (0, 44 km²), Monaco (2 km²), Nauru (20 km²), Tuvalu (30 km²), San Marino (60 km²), Liechtenstein (160 km²).

Az államterület formája • Elnyúlt v. elvékonyodott: Chile, Norvégia, Svédország, Togo, Gambia, Panama, Malawi. Eltérő éghajlati adottságok. • Kompakt: kerekded forma. Uruguay, Belgium, Lengyelország, Szudán, Kambodzsa. • Területnyúlvánnyal rendelkező: csaknem kompakt, de van területnyúlványa (pl. félsziget, korridor). Kongo-Shaba és óceáni nyúlvány, Namibia-Caprivi Strip, Burma, Thaiföld,

• Fragmentált: Pakisztán volt (K-, Ny-Pak. ), Malaysia, Indonézia, Olaszország • Perforált: Dél-Afrika (Lesotho), Olaszország (San Marino, Vatikán), Oroszország (pl. Tatarsztán, Baskortosztán, Udmurtia, Mari) • Exklávé (fordítottja: enklávé): valamely állam azon területe, melyet egy másik állam területe vesz körül.

A határok földrajza (frontier, boundary). Állami magterületek, fővárosok. • A politikai földrajz egyik kedvelt kutatási területe. A térképen egyszerű vonalként szereplő politikai határok mentén kerülnek az egyes államok fizikai kapcsolatba egymással, melyek súrlódási felületnek, feszültségforrásnak is tekinthetők. A határ a létező politikai földrajzi jelenségek leglátványosabbja, mely folyton szembeötlik. • Frontier: olyan politika földrajzi terület, zóna, mely egy politikai egység (állam) integrált területe mögött fekszik és elválasztja azt az egyéb területek, nem integrált, nem civilizált területektől. A sáv folyamatos mozgásban van, kijelölése képzeletbeli és ideiglenes. . Lehet horizontális és vertikális. Értelmezhető az ökumené határának is Ma már úgy tűnik, hogy nem beszélhetünk igazi frontierről, tehát történelmi tünemény volt.

• Boundary: magában foglalja azt a területet is, amit határol. A térképen az állam szuverenitását jelölő vonalként tűnik fel. Gyakorlatban azonban vertikális síkként fogható fel, mely átszeli a légteret, a talajt, kőzetet (lsd. föld alatti ásványkincsek és a légtér problémái). • Magterületek fővárosok: Az ősi államok bizonyos magterületek környékén alakultak ki, egy nagy város környékén, ahol nagy volt a népsűrűség, termékeny talaj, jó mezőgazdaság, kommunikáció • A. ) Burghardt, A. (alapja a történelmi fejlődés) 1. Nukleáris (egy kis terület egy nagy állammá nőtte ki magát), 2. Eredeti magterület (mindig ez volt a legjelentősebb), 3. Jelenlegi magterület (korábbi 1 -2 magterület lekörözésével vált a jelenlegi legfontosabbá).

• Fővárosok: Számos állam forgalmi csomópontban lévő (piacközpont), erős (erőd) és tartós város körül jött létre. Számos ország hatalmas tőkét invesztált a főváros-állam image-nek megteremtésébe, mely a nemzeti büszkeség forrása • Feldatai: A törvényhozás helyszíne, az államfő lakóhelye, a követségek, a nemzetközi kereskedelmi szervezetek hivatalainak helyszíne, általában a hatalom, hatóság és a honi gazdaság központja

Közigazgatásföldrajz • a közigazgatási területszervezés és beosztás elméleti, történeti kérdéseinek és gyakorlati hatásának kutatását, a közigazgatási területbeosztás földrajzi alapjainak kidolgozását végzi. • A földrajztudomány évszázadokig államleíró igényeket elégített ki. Az államok és közigazgatási egységek sokáig a földrajzi kutatás és leírás alapvető, szinte kizárólagos területi keretei voltak.

Választási földrajz A politikai földrajz részeként az államok választási rendszereivel, a választási rendszerek és a földrajz kapcsolatával, vizsgálatával foglalkozik.

Geopolitika • A politikai földrajz állandó érvényű megállapításokat, törvényszerűségeket igyekszik adni. A geopolitika a folyton változó politikai alakulatokat, hatalmi törekvéseket mérlegeli földrajzi beállítottságban és pillanatnyi kihívásoknak akar megfelelni. A geopolitika inkább a politikáé és céljainak megfelelően használja a földrajzot (a politikai földrajzot).

Források Dr. Hajdú Zoltán Az európai politikai földrajz fejlődésének jellegzetes szakaszai Tóth József Általános társadalomföldrajz II. Magyar Virtuális Enciklopédia Képi források: https: //www. wikipedia. org http: //www. history. com http: //tortenelemklub. com http: //www. terkepcentrum. hu

Köszönöm a figyelmet !