Politikai prtok s Romnia alkotmnyai ltalnos sszegzs Politikai

Politikai pártok és Románia alkotmányai Általános összegzés

Politikai pártok- kezdeti próbálkozások “Nemzeti párt” Iskolázott bojárok, kisvállalkozók Nemzeti eszme és modernizáció képviselete Golescu és Ghica család; Dimitrie Sturdza; Tudor Vladimirescu Fénykor: 1848 -1859 Nicolae Bălcescu, Eftimie Murgu, Al. I. Cuza, Mihail Kogălniceanu, Ion Brătianu Legjelentősebb siker: 1859: Al. I. Cuza kettős megválasztása Határokon “túl” Szintén a nemzeti eszme erős jelenléte Erdélyben - Erdélyi Iskola 1848 – nemzeti eszme erőteljes jelenléte

19. század második fele: 1866 -1914: többpártrendszer kialakulása Liberalizmus és konzervativizmus 1875: Nemzeti Liberális Párt Modernizáció igénye (iparosítás igénye, állam beavatkozásának lehetősége) I. C. Brătianu meghatározó szerepe 1880: Konzervatív Párt Apró lépések politikája Hangsúly a mezőgazdaságon Titu Maiorescu – tartalom nélküli formák elmélete 1893: Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja

Nagy-Románia a két világháború között Liberális Párt jelenléte - meghatározó Konzervatív Párt helyett: Nemzeti Parasztpárt (Iuliu Maniu, Ion Mihalache) – nyitott kapuk politikája Fúzió eredménye: erdélyi Nemzeti Párt és ókirálysági Parasztpárt Új pártok megjelenése: Néppárt Kisebbségek pártjai Magyar Párt, Német Párt

Szélsőségek megjelenése Jobb és baloldal Baloldal visszafogott lehetőségei Szociáldemokrata törekvésből kivált a leninista vonalat követő kommunista párt betiltva 1924 -ben Jobboldal előretörése – legionárius mozgalom 1927 – Mihály Arkangyal Légiója 1930 – Vasgárda – Corneliu Zelea-Codreanu karizmatikus vezér 1931: betiltva 1934: Mindent a Hazáért néven

Diktatúrák és visszatérés a többpárt-rendszerhez 1938: egypárt-rendszer: Nemzeti Újjászületés Frontja / Nemzet Pártja 1944 -1948 közt próbálkozás a régi pártok újraszerveződésére 1948 után: történelmi pártok beszüntetése, vezetők elítélése Továbbra is egypártrendszer 1948: megalakul a Román Munkáspárt Beolvasztva a Román Kommunista Pártot és a Szociál-Demokrata Pártot 1965: Román Kommunista Párt nevet veszi fel 1989 után Régi pártok újraszerveződése Nemzeti Liberális Párt Nemzeti Parasztpárt Új pártok megjelenése Kormányra kerülő pártok, pártkoalíciók: Nemzeti Megmentési Front (1990), Szociáldemokrata Párt (1992), Demokrata Konvenció (1996), Szociáldemokrata Párt (2000)

Alkotmányok története Alkotmányos alapelvek: Hatalmi ágak szétválasztása Törvényhozó Végrehajtó Bírói Állampolgári jogok és kötelezettségek Az alkotmányjellegű dokumentumok és alkotmányok az alapelveket tartalmazzák, de jelentősek az eltérések

Alkotmányosság kezdetei 1801: Dimitrie Sturdza: köztársasági szervezet alapja 1822: Carbonari – alkotmány Olasz minta és a nagy francia forradalom (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata) hatása Egyéni szabadságjogok Korlátozott jogkörrel, Országgyűlés által választott uralkodó Szervezeti Szabályzatok (1831 -1832) Hatalmi ágak szétválasztása Egységes adózás

19. századi újabb próbálkozások 1848 – Islaz Alkotmány jellegű nyilatkozat Török fennhatóság miatt Isztambul jóváhagyásának a reménye 1858 – Párizsi Egyezmény Al. I. Cuza – 1864 – alkotmánymódosítás: Párizsi Egyezmény Kiegészítő Statútuma Választók számának növelése Megerősített fejedelmi hatalom – rendeleti kormányzás lehetősége

Alkotmányok 1866 –az első alkotmány 1923 – Nagy-Románia alkotmánya 1938 – a királyi diktatúra alkotmánya 1948, 1952, 1965 – kommunista alkotmányok 1991 – a demokrácia alkotmánya

1866 – az első alkotmány Minta: 1831 -es belga alkotmány Ország megnevezése: Románia „függetlenségi nyilatkozat” – nem tesz említést fennhatóságra, védnökségekre, nem kérték egy nagyhatalom beleegyezését sem Kormányzási forma: parlamentáris monarchia (örökletes monarchia) Szuverén állam népszuverenitás Liberális jelleg Képviseleti elv bevezetése Személyi szabadságok bevezetése Állampolgárság: feltételekhez kötve Tulajdon, iskolázottság, kereszténység (7. cikkely) Tulajdonjog: „szent és sérthetetlen” Kisajátítás csak közérdekből, kárpótlással

Hatalmi ágak szétválasztása Törvényhozó: kétkamarás parlament (szenátusban választott és jog szerinti képviselők is: trónörökös, érsek, püspökök; alsóházban választott képviselők) A király ebben is szerepet kap: törvényjavaslatok megfogalmazása Végrehajtó: király (eleinte csak uralkodó) és kormány A miniszterek felelősséggel tartoznak Ellenjegyzésük kell minden dokumentumhoz Király előjogai széleskörűek Miniszterek kinevezése és visszahívása Törvények jóváhagyása és kihirdetése Vétó-jog Bírói: elmozdíthatatlan bírók Király: kegyelmi jog gyakorlása

Alkotmány változásai, új alkotmányok 1879 – a berlini kongresszus miatt: nem keresztények is szerezhetnek állampolgárságot (7. cikkely) 1923 – Nagy-Románia létrejötte miatt: új Alkotmány – liberális többségű kormányzattal Változtatások: Szavazati jog: férfiak (21 év felett) általános választási joga (1917 -es alkotmánymódosítás eredményeként, cenzusos szavazás eltörlése) Állampolgárság már nincs kötve vallási hovatartozáshoz Nemek törvény előtti egyenlősége (de a nők még nem szavazhatnak) Választási jutalomtörvény: parlamenti többséghez elég a szavazatok 40%-a Király szerepkörének csökkenése Vétó-jog elvesztése Bíróság szerepközének növekedése Végrehajtó hatalom ellenőrzési joga – közigazgatási bíróságok létrehozása Tulajdonjog csökkentése Már nem „szent és sérthetetlen”, csak garantálva. Bánya, altalajkincs: állam tulajdona.

Diktatórikus alkotmányok 1938 – II. Károly királyi diktatúrájának törvényesítése Nemzeti Újjászületés Frontja - egypártrendszer Királynak alárendelt Parlament (Nemzeti Képviselet névvel) Személyi (autokratikus) monarchia Végrehajtó hatalom elsőbbsége a törvényhozóval szembe Részleges szavazati jog a nőknek Hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzésének eltörlése Ostromállapot Egyéni szabadságjogok garantálásának eltörlése Cenzúra Tulajdonjog: újra „sérthetetlen”, de az altalajkincs továbbra is az állam tulajdona 1944 -1947: előkészítése az új rendszernek 1946 – változások, de még nem alkotmányos Nők választójoga

1948, 1952, 1965: Kommunista alkotmányok 1936 -os szovjet alkotmány mintájára 1948: Románia: Népköztársaság Egypárt-rendszer: Román Munkáspárt Egykamarás Parlament: Nagy Nemzetgyűlés Alárendelve a pártnak Törvényhozó hatalom látszólagos, alárendelve a végrehajtónak (Minisztertanács) Látszólag fenntartott személyi szabadságjogok 1952: Pártnomenklatúrának való alárendelés Magántulajdon megszüntetése Tervgazdaság bevezetése 1965: Ország megnevezése: Szocialista Köztársaság Román Kommunista Párt név használata

1991 – visszatérés a demokráciához Modell: az 1923 -as alkotmány Monarchia helyett a köztársasági államforma továbbvivése Tulajdonjog visszaállítása Új intézmények létrejötte Alkotmánybíróság, Nép Ügyvédje Visszatérés az 1866 -os, 1923 -as alapelvek nagy részéhez Hatalmi ágak szétválasztása Kormányzati, miniszteri felelősség Állampolgári és személyi szabadságjogok tisztelete Ma is érvényben van 2003 -ban volt módosítva

A téma kapcsán olvassátok el a tankönyv következő oldalait: 37 48 -57 64 -67 70 -71 78 -81 86