PRTOK PRTRENDSZEREK Prt eredete pars rsz a trsadalomban
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport • Nálunk „pártoskodás” = negatív • Ma: a politikai rendszer intézményes összetevőihez tartozik • Politikai párt= társadalmi szervezet, mely az egyesülési és gyülekezési jog alapján szerveződhet
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • A politikai párt az a szervezet, amely megjeleníti a társadalmi érdektagoltságot és ezeket az érdekeket a hatalmi döntések tárgyává teszi • Cél: a hatalom és ezzel az állami intézmények feletti irányítás
Pártok típusai R. Michels qprotopártok – előpártok, elitpártok (nincs pártszervezet, nincs ideológia) qszervezett pártok (nincs ideológiájuk, de programjuk igen) qtömegpártok (XX. sz. )
• : Max Weber • 1. szakasz: honorácior pártok (összekötő kapocs a patronázs- a kölcsönös ellenszolgáltatás) • 2. szakasz: elvpártok (nézetazonosság alapján)
Tömegpártok megjelenési formái ü világnézeti párt ü osztálypárt (munkásmozgalomból indul ki) ü érdekpárt (érdek alapján alakul) ü regionális (helyi szerveződések, pl. városvédők; a város önkormányzatába bejuthatnak) ünéppárt (több, mint tömegpárt; mindenkit meg akar szólítani; van egy karizmatikus vezetője) Európában a nagy pártok néppártok ü totalitáriusok (demokráciába nem illeszthetők)
A pártok általános vonásai (9 jellemző) 1. szerveződés S hol nem lehet? – állami intézményekben, munkahelyeken S ki nem lehet? – bíró, ügyész, rendőr ügyvédeknél nincs kikötés S működési terület: Parlament, helyi önkormányzatok
2. nincsenek közhatalmi jogosítványaik - politikai szankciókat nem alkalmazhatnak 3. önkéntesen szerveződnek - a belépés kritériuma: értsen egyet az irányvonallal, az eszmékkel
4. tevékenység/működés szabályozása - tiltó rendszer: a párt nem alapíthat céget, pénzt nem mozgathat, titkos adományokat nem fogadhat el - /bár nem vallják be, de működik a titkos adományozás (pl. Fidesz-, illetve MSZPközeli cégek); vannak olyan cégek, akik több, vagy minden pártot támogatnak/
5. minden pártnak van programja, ideológiája, értékrendje 6. jelöltek kiválasztása, kiképzése 7. pártstruktúra
Pártstruktúra • élén a vezető áll – elnök • alatta: alelnökség, kongresszus, konferencia, országos nagygyűlés (ez választja meg az összes képviselőt, fogadja el a programokat; a helyi szervezetek delegáltjai alkotják) • ha a pártnak erős vezetése van, akkor csak kis szerepet játszik (ld. Fidesz)
• • apparátus – fizetett, országos és helyi tanácsadók (nem muszáj belépniük a pártba) tagok pártfrakció (függetlenedhet a párttól, a párt akaratát közvetíti a parlamentben) 8. stabilitás (pl. a Centrum párt túl gyenge volt → feloszlott) 9. cél: a hatalom
A pártok funkciói - harc a hatalomért (harc a választókért → választási csalás, az alsóbb néprétegek manipulálása) - mobilizáció, toborzás (kit kell? – szimpatizánsokat, szakértőket, hivatásos politikusokat) - érdekek artikulációja, integrációja (az érdekeket fel kell tárni, összegyűjteni és integrálni → ebből lesz a pártprogram
- közvetítő (az alrendszerek felé kell közvetíteni, oda-vissza csatolás) - döntés (törvényjavaslat-készítés → vitázás → döntés) - kormányzati - ellenzéki - választó (jelölteket keresek, állítok, készítek fel)
- közvéleményt befolyásoló (médiával való viszony → SZDSZ, MSZP, Fidesz) - szocializációs (a pártok hatnak a kultúrára) - nemzetközi
Pártrendszerek pártrendszer = politikai pártok összessége M. Duverger merős párt (erős parlamenti képviselet, lehetősége van hatalomhoz jutni) mközepes párt (van parlamenti lehetősége, de csak koalícióban tud hatalmat szerezni) mgyenge párt (éppen bekerül a Parlamentbe, már ha egyáltalán bekerül)
A pártrendszert meghatározó tényezők Fkultúra, tradíciók Ftársadalmi struktúra Fpolitikai tagoltság (pártosodási hajlam) Fhatalmi szerkezet (két- vagy többpólusú) Fállam-/uralmi forma (monarchia vagy köztársaság; Magyarország: parlamenti, egykamarás) Fegységállam/szövetségi állam (Németországban pl. van tartományi parlament)
Pártrendszerek típusai Ø M. Duverger Ø Kétpártrendszer Ø Többpártrendszer (3 -6) Ø sokpártrendszervezettség szerint: § lazán (liberális) § közepesen (szocialista, konzervatív) § erősen (radikális)
koncentráltság alapján: X merev kétpártrendszer (pl. Anglia) X rugalmas kétpártrendszer (pl. USA) X többpártrendszer (áltöbbpárt, vagy valódi) polarizáltság alapján – Sartori: q versengő q nem versengő (totális-, autoriter-, pragmatikus egypárt)
Versengő: ]kétpártrendszer ]predomináns többpártrendszer (több párt van, de huzamosabb ideig vannak hatalmon) ]mérsékelt többpártrendszer (több párt, de két pólus) ]polarizált többpártrendszer
Választási rendszerint: • Duverger • „angol” egyfordulós egyéni („orhossz”) = 2 párt • küszöb nélküli egyfordulós egyéni, vagy listás (sok párt is bekerülhet) • kétfordulós listás, egyéni küszöbös (négy vagy öt párt → mérsékelt többpártrendszer
- Slides: 20