A fldrajzi vezetessg Az ghajlati s fldrajzi vezetessg

  • Slides: 14
Download presentation
A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása

A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása

Szoláris éghajlati övezet: • a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek • A gömb

Szoláris éghajlati övezet: • a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek • A gömb alak következménye a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése • A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos váltakozása forró (trópusi) övezet 0° - é. sz. és d. sz. 23, 5° mérsékelt övezet é. sz. és d. sz. 23, 5° - é. sz. és d. sz. 66, 5° hideg övezet é. sz. és d. sz. 66, 5° - é. sz. és d. sz. 90° 11/24/2020 2

 • Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni. •

• Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni. • Ezek között alakult ki a különböző hajlásszögek miatt a szoláris éghajlati övezetek 11/24/2020 3

 • A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90 o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen

• A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90 o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen érik a földfelszínt. • Mivel a Föld forgástengelye a keringés síkjával 66, 5 o-os szöget zár be, a Nap 90 oos delelési magassága az év folyamán az északi és déli szélesség 23, 5 o –a között vándorol. • A két térítőkör közötti terület kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget, ezért az általuk határolt területet szoláris forró övezetnek nevezzük 11/24/2020 4

11/24/2020 5

11/24/2020 5

 • A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt

• A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt a legkisebb a felmelegedés. • Itt alakult ki a szoláris hideg övezet • A hideg és a forró övezet között alakult ki az átmenetet képző szoláris mérsékelt övezet 11/24/2020 6

11/24/2020 7

11/24/2020 7

11/24/2020 8

11/24/2020 8

Valódi éghajlati övezetek • A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a

Valódi éghajlati övezetek • A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek határait. • Ezeken belül eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. • Ezek határa nem párhuzamos a térítőkkel, vagy északra, vagy délre tolódik el. 11/24/2020 9

11/24/2020 10

11/24/2020 10

 • • Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj,

• • Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése. Megkülönböztetünk: – Forró – Mérsékelt – Hideg • • földrajzi övezeteket Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el. Az öveket még területekre is oszthatjuk 11/24/2020 11

A földrajzi övezetsség rendszere: 1. Forró övezet – – 11/24/2020 Egyenlítői Átmeneti öv Térítői

A földrajzi övezetsség rendszere: 1. Forró övezet – – 11/24/2020 Egyenlítői Átmeneti öv Térítői Monszun vidék 12

2. Mérsékelt övezet – Meleg mérsékelt • • Monszun mediterrán – Valódi mérsékelt •

2. Mérsékelt övezet – Meleg mérsékelt • • Monszun mediterrán – Valódi mérsékelt • • • Óceáni Mérsékelten szárazföldi Szélsőségesen szárazföldi – Hideg mérsékelt 11/24/2020 13

3. Hideg övezet – Sarkköri – Sarkvidéki 11/24/2020 14

3. Hideg övezet – Sarkköri – Sarkvidéki 11/24/2020 14