A foglalkoztatottsg mutati s az letciklus Monostori Judit

A foglalkoztatottság mutatói és az életciklus Monostori Judit Népességtudományi Kutatóintézet 2010. február 15. 1

Az előadás vázlata 1. 2. 3. 4. 5. A munkaerőpiaci aktivitás és az életciklus A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus – hosszú távú trendek Magyarországon A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve Foglalkoztatottak a nyugdíjkorhatár után 2

1. A munkaerőpiaci aktivitás és az életciklus 1. „klasszikus” tanulás munkavégzés kivonulás a munka világából 3

1. A munkaerőpiaci aktivitás és az életciklus 2. Változások az életpályán 2. 1. Tanulás tanulás munkavégzés Meghosszabodik Átfedő időszakok a tanulás és a munkavégzés között 4

1. A munkaerőpiaci aktivitás és az életciklus 2. Változások az életpályán 2. 2. Munkavégzés munkavégzés Később indul, mert a tanulási időszak tovább tart Nőknél gyermekgondozási szabadság Munkanélküliségi periódusok A szakasz vége a nyugdíjrendszer által szabályozottá válik 5

1. A munkaerőpiaci aktivitás és az életciklus 2. Változások az életpályán 2. 3. Kivonulás a munka világából A nyugdíjrendszer által szabályozottá válik Meghosszabodik – fiatalabb korban kezdődik – a várható élettartam növekedik Több szakaszra tagolódik 6

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus - hosszú távú trendek Magyarországon- Foglalkoztatottsági ráta 1960 2005, FÉRFIAK 1960 1990 között erőteljes csökkenés, 1990 es évek elejétől alacsony szinten stagnálás A legdinamikusabb változások: 15 19; 55 59 és 60 x évesek körében 15 19 évesek: iskolai expanzió 55 59 évesek: rokkantosítás; 1990 es évektől korai nyugdíjazás különböző formái 60 x évesek: a nyugdíjjogosultság kiterjedése, nyugdíjkorhatár változása A korcsoportok közötti különbségek növekedtek 7

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus -hosszú távú trendek Magyarországon- Foglalkoztatottsági ráta 1960 2005, NŐK A nők foglalkoztatottsági rátája alacsonyabb, mint a férfiaké; de 2005 ben kisebb különbségek mérhetők (1960: 44%, 1980: 22%, 2005: 13% pontos különbség) 1960 1980: a foglalkoztatottsági ráta növekedése; 1990 es évek közepéig, utolsó harmadáig csökkenés, majd stagnálás A legdinamikusabb változások: 15 19, 55 59 évesek 15 19 évesek: iskolai expanzió 55 59 évesek: a nyugdíjjogosultság kiterjedése, nyugdíjkorhatár változása A korcsoportok közötti különbségek növekedtek 8

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus -hosszú távú trendek Magyarországon- Inaktív keresők aránya a népességben, 40 év felettiek; 1960 2005, FÉRFIAK 9

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus -hosszú távú trendek Magyarországon- Inaktív keresők aránya a népességben, 40 év felettiek; 1960 2005, NŐK 10

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus -hosszú távú trendek Magyarországon. Inaktív keresők aránya a nem foglalkoztatottak körében, 40 év felettiek; 1960 2005, FÉRFIAK A nyugdíjrendszer nagy lefedettséget biztosít: 55 59, 60 x korcsoport: 1960: 80 85%, 1970 1990: 95% fölé emelkedik, a 60 x korcsoportban megmarad ez a magas lefedettség; az 55 59 évesek körében: csökkenés: 2005 re 85% körüli érték 40 54 évesek: 1960 1980: növekvő lefedettség; 1980 1996: erőteljes csökkenés; majd stagnálás 11

2. A munkaerőpiaci aktivitás, a megélhetés forrása és az életciklus -hosszú távú trendek Magyarországon- Inaktív keresők aránya a nem foglalkoztatottak körében, 40 év felettiek; 1960 2005, NŐK erőteljesen növekvő lefedettség 12

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 2008, FÉRFIAK 15 -64 éves korosztály 73% 63% 13

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 2008, NŐK 15 -64 éves korosztály 59 % 51 % 14

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 2008, FÉRFIAK A 25 54 éves korosztály foglalkoztatottsági mutatói a legmagasabbak – viszonylag kicsi a range (RO, HU: 81% NL: 93%) A 15 24 és az 55 64 éves korosztályok mutatói lényegesen alacsonyabbak – nagyobb range 15 24 évesek: HU: 23% NL: 70% 55 64 évesek: HU: 39% SE: 73% 15

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 2008, NŐK A férfiakénál jellemzően alacsonyabb foglalkoztatottsági mutatók A nők körében is a 25 54 évesek mutatói a legmagasabbak – és ebben a korcsoportban a legkisebb a range (MT: 44% SI: 85%), de nagyobbak az országok közötti különbségek, mint a férfiak körében A 15 24 és az 55 64 éves korcsoportok mutatói alacsonyabbak, és nagyobb a range: 15 24 évesek: HU: 17% NL: 69% 55 64 évesek: MT: 12% SE: 67 % 16

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Az idősebb korosztályok foglalkoztatottsági rátája 2008, FÉRFIAK 55 64 éves korcsoport: legalacsonyabb mutatók: HU, LU, FR, BE, PL legmagasabb mutatók: SE, CY, UK, IE, EE Különbség a 15 64 és az 55 64 éves korcsoport között : legkisebb: SE (3%); LV, CY, EE, IE, LT (<10%) legnagyobb: LU (33%), FR, SI (~30%), AT, MT, BE (>25%) 17

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Az idősebb korosztályok foglalkoztatottsági rátája 2008, NŐK 55 64 éves korcsoport: legalacsonyabb mutatók: MT, PL, SI, IT, SK legmagasabb mutatók: SE, EE, LV, FI, DK Különbség a 15 64 és az 55 64 éves korcsoport között : legkisebb: SE (5%); EE, LV (<10%), FI, LT (<15%) legnagyobb: SI (43), AT (35%), PL (32%), SK, BE, NL (~30%) 18

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 1998 -2008, FÉRFIAK 85% 87% Lisszaboni célok: 55 % 15 64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája: 2005: 67%; 2010: 70% 47% 40% Stockholmi Európai Tanács: 2010: az 55 64 évesek foglalkoztatottsági rátája: 50% Barcelonai Európai Tanács: 2010: az effektív nyugdíjbavonulási kor 5 évvel emelkedik (2010: 64, 9 év) 19

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Foglalkoztatottsági ráta 1998 -2008, NŐK 72 % 65% 33% 26% 35% 37% 20

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Az 55 -64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátájának változása 2000 -2008, FÉRFIAK 21

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban Az 55 -64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátájának változása 2000 -2008, NŐK 22

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban A hivatalos nyugdíjkorhatás és a tényleges nyugdíjbavonulási kor centruma 2007, FÉRFIAK 23

3. A foglalkoztatottság mutatói európai kontextusban A hivatalos nyugdíjkorhatás és a tényleges nyugdíjbavonulási kor centruma 2007, NŐK 24

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve FÉRFIAK NŐK 25

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve 2008 ban az 55 64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája magasabb, mint 1992 ben Okok: Munkaerőpiaci okok Nyugdíjrendszer szabályozásában bekövetkezett változások A nyugdíjbavonulás szándéka 26

időskori előrehozott A nyugdíjkorhatár változása 4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve 27

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjbavonulás szándéka Legfeljebb 10 évvel a nyugdíjkorhatárnál fiatalabbak A nyugdíjba vonulás időzítése 1995 férfi Nő 2001 Össz esen férfi nő 2004 össz esen férfi nő össz esen A nyugdíjkorhatár előtt 43, 0 38, 1 40, 0 75, 2 81, 7 79, 0 65, 1 74, 1 70, 1 A nyugdíjkorhatárkor vagy később 57, 0 61, 9 60, 0 24, 8 18, 3 21, 0 34, 9 25, 9 29, 9 100, 0 100, 0 100, 0 Összesen 28

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjbavonulás szándéka IDŐZÍTÉS Legfeljebb 10 évvel a nyugdíjkorhatárnál fiatalabbak FÉRFIAK NŐK 29

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjbavonulás szándéka OKOK Legfeljebb 10 évvel a nyugdíjkorhatárnál fiatalabbak A munka világával kapcsolatos NEGATÍV érzésvilág A nyugdíjasléttel kapcsolatos POZITÍV érzésvilág 1. fáradság, az egészség megromlása 3. családjával szeretne foglalkozni, több szabadidőt szeretne 2. a munkanélküliség félelme 4. nyugdíj mellett pénzt szeretne keresni, másfajta munkát szeretne végezni 30

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjbavonulás szándéka OKOK Legfeljebb 10 évvel a nyugdíjkorhatárnál fiatalabbak Említések aránya Okok 2001 férfi nő 2004 Össze s en férfi nő Össze s en 1. fáradtság, az egészség megromlása 38, 7 45, 8 43, 1 46, 1 53, 1 49, 8 2. a munkanélküliség félelme 17, 0 16, 6 16, 7 16, 4 20, 2 13, 0 3. családjával szeretne foglalkozni, több szabadidőt szeretne 32, 4 48, 9 42, 5 46, 2 54, 9 50, 7 4. nyugdíj mellett pénzt szeretne keresni, másfajta munkát szeretne 16, 9 10, 0 12, 9 20, 3 11, 3 15, 6 31

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A munkavállalási korú nyugdíjasok száma, 1990 2006 363 ezer 340 ezer 176 ezer 87 ezer Növekedés: FÉRFIAK 1, 9 x NŐK – 4, 2 x 32

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A munkavállalási korú nyugdíjasok száma és rokkantsági nyugdíjasok száma , 1990 2006 33

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjasok struktúrája: korhatár alattiak és felettiek, 1990 2006 férfiak nők 34

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjba vonulók átlagos életkora 1996 -2005 között FÉRFIAK Hivatalos tényleges különbség 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 7, 0 6, 0 8, 1 8, 2 7, 9 7, 2 6, 9 6, 6 6, 0 5, 7 35

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjba vonulók átlagos életkora 1996 -2005 között NŐK Hivatalos tényleges különbség 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 3, 4 3, 2 4, 0 5, 1 6, 9 5, 4 6, 7 4, 6 4, 4 36

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjba vonulók átlagos életkora születési kohorszok szerint A korhatár emelésben elsőként érintett kohorszok 37

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve A nyugdíjbavonulás átlagos életkora és a nyugdíjkorhatár közötti távolság születési kohorszonként A korhatár emelésben elsőként érintett kohorszok 38

4. Munkaerőpiaci aktivitás Magyarországon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve Azoknak az aránya, akik a reájuk vonatkozó korhatár elérésének évében lépnek be az öregségi nyugdíjrendszerbe 55 60 60 57 61 62 62 58 59 60 62 39

5. Foglalkoztatottak a nyugdíjkorhatár után 40