Pszicholgiai elssegly Sle Judit 2020 02 26 judit

Pszichológiai elsősegély Süle Judit 2020. 02. 26 judit. sule@wald. hu

Mikor lehet szükség pszichológiai elsősegélyre Váratlan életesemények esetén pl: • Közeli hozzátartozó halála • Sérülés, baleset, komoly betegség (vagy aminek komoly kihatása van a személyre nézve) • Fizikai, lelki bántalmazás, abúzus (szexuális) • Hallgató halála • Komoly mentális betegség (schizofrénia) • Komoly agresszív viselkedés • Drogfogyasztás • Rendőrségi ügy • Hallgató eltűnése • Családon belüli erőszak • Komoly anyagi krízis • Természeti csapás, katasztrófa (pl. gázszivárgás stb)

Alapelvek • Nem csak szakember végezheti • Viszont nem helyettesíti a szaksegítséget • Nem szakmai tanácsadás, vagy személyiségfejlesztés • Célja a kritikus eseményt követően az érintettek pillanatnyi szükségleteire való reagálás • A helyzettel való megküzdés beindítása

A szociális hálót, társas támogatást aktiválva Ezt biztosítjuk pszichológiai elsősegéllyel

Krízishelyzettel való megküzdés fázisai 1. Természetes • • • a sokk Testi/lelki bénultság Tudat beszűkülése (befolyásolható, nem élünk vissza ezzel) Motorikus funkciók csökkenése, izommerevség Intellektuális funkciók csökkenése 2. hárítás, tagadás: „ez nem történhet meg” 3. testi/lelki reakciók felszabadulása (sírás, kiabálás, agresszió) 4. feldolgozás, gyászreakció (tehát a sokk idején pl. nem a gyásszal kell foglalkozni, még nem tart ott)

Rizikócsoport kritikus esemény után • Distressz kritikus esemény után: kb 60 -90%-nál akut distressz, ez a csoport reziliens, némi alkalmazkodási nehézség van, de hamar visszaállnak segítség nélkül a napi kerékvágásba. Ennél a csoportnál van jelentősége a pszichológiai elsősegélynek! Néhányan át fognak kerülni a diszfunkcionáló csoportba. • Diszfunkcionáló csoport: kb. 10%, sokkal tartósabb és jelentősebb a diszfunkció. Mindenképpen szaksegítséghez kell juttatni. • Kb. 20% kritikus helyzetben helytáll, másoknak is segíteni tud. Ők utólag úgy érzik, amit csak lehetett, megtettek.

A pszichológiai elsősegélynyújtó szerepe Sokk esetén kimozdítani a sokkos állapotból Érzelmi és fizikai biztonságot nyújtani Biztosítani az érzelmek és feszültségek biztonságos levezetését Társas támaszt nyújtani és szervezni Meghallgatni, elfogadni, ezáltal stabilizálni, énerejét erősíteni Problémamegoldás vagy alkalmazkodás elindulását segíteni (volt-e a múltban, amikor megküzdött nehéz helyzettel, jövőorientáció) • Lehetséges segítségek, megoldások számbavétele • Lehetőséget biztosítani további beszélgetésre • Szakembert biztosítani • • •

A pszichológiai elsősegély szakaszaikapcsolatteremtés • Bemutatkozás (név, segítő szándék) - kapcsolat felvétele • Együttérzés kifejezése: „Megértem, hogy nagyon nehéz most. . ” • Figyelem irányítása sokk esetén: „Kérem figyeljen most rám!” • Szükségletek feltárása: „Szüksége van-e valamire? Fáj-e valamije? ” (Ne általánosságban kérdezzük, hogy „hogy van? ”) „mi az, amiben most rögtön tudok segíteni? ” • Bizalmasság, titoktartás: „Minden, amiről beszélünk, köztünk marad” (kivéve ön- és közveszély, abúzus)

A pszichológiai elsősegély szakaszaibiztonság megteremtése • Fizikai-lelki biztonság megteremtése, kétszemélyes helyzet, ha lehetséges és szükséges (vagy gyermekek-szülők, idősek-háziállatok, stb. ) • „most már biztonságban van” • „most már minden kontroll alatt van” • Fizikai komfort, víz, csoki, takaró

A pszichológiai elsősegély szakaszaistabilizálás • Érzelmi feszültség levezetésének biztosítása, ventillálás lehetővé tétele – minden, más embert nem sértő, bántó, veszélyeztető reakció normális (multikulturális, vallási, egyéni különbségek) • Minirelaxáció: progresszív relaxációs elemek (feszítés-lazítás, 3 x 2 -3 percig) • Lereagáltatás: káromkodás, üvöltés • Megnyugtatás • Együttérzés kifejezése: „nagyon együttérzek veled” • „itt vagyok és segítek”

A pszichológiai elsősegély szakaszaiinformációgyűjtés Nem arról gyűjtünk infot, hogy mi történt, hanem, hogy mire van szüksége Mi a legfontosabb, legsürgősebb az ő számára? Milyen félelmei vannak Szuicid, agresszív gondolatok Korábbi drog, alkohol fogyasztás Van-e hol aludnia, ne maradjon egyedül Saját támogató rendszer van-e: „kit hívjak ide, ki tudna Önnek a leginkább segíteni” • Hiteles, világos, egyszerű kommunikáció – nem minden áron való beavatkozás, segítés! • •

A pszichológiai elsősegély szakaszaicselekvés • Cselekvési terv készítése • Folyamatosan tájékoztatjuk, ha adekvát, gyakorlati dolgokról pl. hozzátartozó mikor érkezik, elhelyezéssel kapcsolatban, vagy vizsgák elhalasztásával kapcsolatban pl. • Hozzátartozót is tájékoztatjuk

A pszichológiai elsősegély szakaszaiszociális háló aktiválása • „még kit látna szívesen? ” • A traumát átélt személyek egymásnak való segítésében, egymás meghallgatásában való közreműködés.

A pszichológiai elsősegély szakaszaiinformáció a megküzdésről és további segítségről • Pszichológiai reakciók súlyos stressz esetén (ilyen abnormális helyzetben abnormális reakciók normálisak) • Testi tünetek • Mi tegyen, mit ne • Korábbi alvászavar? • Korábbi alkohol- és droghasználat? • Konkrét elérhetőséget adok, meggyőződöm, hogy eltette • Jelzem, hogy szeretnék felőle érdeklődni a következő napon, telefonszámot cserélek, ő is hívhat, ha szüksége van rá

Krízisben levők jellemzői-felmérés (nem klinikai!!!) – kognitív szempontok Krízisben természetes reakciók • Átmeneti zavarodottság • Koncentrálás nehézsége • Csökkent problémamegoldó képesség • Túlterheltség • Kényszerek • Az esemény újraélése • Rémálmok Súlyos pszichológiai és viselkedéses reakciók • Bénító zavarodottság, csökkent kognitív kapacitás • Reménytelenség • Szuicid gondolatok • Gyilkossági gondolatok • Hallucinációk • Paranoid téveszmék

Krízisben levők jellemzői-felmérés (nem klinikai!!!) – érzelmi szempontok Krízisben természetes reakciók Súlyos pszichológiai és viselkedéses reakciók • Félelem • Szomorúság • Irritabilitás – • Düh • Frusztráció • Gyász- veszteség • Szorongás • Pánikroham • Bénító depresszió • Érzelmi fásultság, érdektelenség • PTSD

Krízisben levők jellemzői-felmérés (nem klinikai!!!) – spirituális szempontok Krízisben természetes reakciók Súlyos pszichológiai és viselkedéses reakciók • A sors megkérdőjelezése • Isten megkérdőjelezése • Sorssal kapcsolatos gondolatok feladása • Sors, hit másokra projektálása (azért történt ez, mert nem volt elég hited stb. )

Krízisben levők jellemzői-felmérés (nem klinikai!!!) – testi szempontok Krízisben természetes reakciók • Étvágy megváltozik • Libido megváltozik • Pszichogén fejfájás • Pszichogén izomfájdalom, izommerevség, • Csökkent immunműködés • Orvosnak kell értékelnie a hosszan fennálló tüneteket Súlyos pszichológiai és viselkedéses reakciók Kardiológiai tünetek Gasztrointesztinális tünetek Tudatvesztés Mellkasi fájdalom Szédülés Bénultság (kar, arc, láb) Beszédképtelenség, beszédértési nehézség • Orvosi támogatás minden esetben • •

Szaksegítségre van szükség, ha • kognitív kapacitás (belátás, felidézési képesség, problémamegoldó képesség) csökkenésének jeleit látjuk, valamint a viselkedés következményeinek felmérésére való csökkent képesség jeleit napok múltán is • Önsorsrontó, önsértő viselkedés jeleit látjuk • Jövőorientáció csökken • Reménytelenség, tehetetlenség • Alapvető funkcionálás visszaesése: önellátás (személyes higiénia pl. ), másokról való gondoskodás képtelensége, munkaképtelenség , logisztika • Halottat látott • Volt olyan pillanat, amikor azt gondolta, h meg fog halni • Családtól, szeretteitől szeparált • Fizikai sérülést szenvedett • Disszociatív érzések (kiszállt a testéből) a kritikus eseményt követően

Kommunikáció módja a pszichológiai elsősegély során • Nevén szólítjuk, bemutatkozunk • Értő figyelem alkalmazása • Egyszerű kommunikáció, tőmondatokban, egyszerre egy ember beszéljen csak • Nyújtsunk stabilitást megnyugtató, biztonságot sugárzó nonverbális kommunikációnkkal, testtartásunkkal • Adjunk időt az erőgyűjtéshez, az érzelmek megjelenéséhez és azok ventillációjára is (nem sürgetjük) • Őszinte kommunikáció (ha nem tudunk vmit és fontos a helyzetben, megmondjuk) • Felajánlunk további segítséget, elérhetőséget (konkrét)

Értő figyelem: elfogadást közvetít, csökkenti a másik érzelmi megterhelését, megoldáshoz juttat • • Személyközpontú (nem én- vagy feladatközpontú) figyelem A figyelmünk középpontjában a másik személy áll Nem foglalok állást az elhangzottakkal kapcsolatban Összefoglalom a gondolatait, kijelentőmondatban visszatükrözöm az érzelmeit, értékelés nélkül • „ha jól értem, te ezt gondolod. . ” • „neked az a fontos, hogy. . ” • Hiba, ha • saját véleményt belefűzök • diagnosztizálok, értékelek (akár csak gondolatban is, ezért kell a tudatosítás párhuzamosan) • nem figyelek oda (saját gondolataimmal vagyok elfoglalva)

Megfelelő attitűdök • • • • Fontos szempont a lelki jelenlét A másikra figyelek, nem helyezem magam előtérbe Odafigyelek (nem kalandozok el, nem gondolkodom azon, hogy mit fogok mondani erre) Tudatosan vagyok jelen (észreveszem, ha változik a motivációm, érzelmem, feszültségszintem) Nem erőltetek semmit Nem minősítem a személy érzelmeit, ha negatívak, akkor sem: pl. ha mérges, akkor mérges, elfogadom úgy, ahogy van. (Természetesen ha ön- vagy közveszélyes, az kivétel. ) Határaimat, teherbírásomat ismerem Segítő, nem gyógyító tevékenység Semleges, elfogadó magatartás (világszemléletét stb. nem kritizálom, gondolatban sem) Empátia, nem részvét Ha nem tudom, mit csináljak, segítséget kérek, vagy mély levegő, összpontosítás (helyzettől függően) Tőle is megkérdezhetem, ha elakadtam. , hogy mi lenne a leginkább segítség számára Nem diagnosztizálok (pl. „nem kéne füvezni ilyen sokat”)