Karsai Judit AZ LLAM SZEREPE A MAGYARORSZGI KOCKZATITKE

Karsai Judit AZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE -PIACON 2014. 04. 23. A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült. MTA KRTK KTI

TARTALOM • • A kockázatitőke-piac felépítése Az állami tőkebefektetések elterjedtsége Tőkeprogramok az Európai Unióban Az állami tőkeprogramok értékelése Előírások a kockázatitőke-programokra Állami tőkeprogramok Magyarországon A Jeremie program tapasztalatai A Jeremie programok hatása MTA KRTK KTI

A KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE (Vég)befektetők Befektetés kockázatitőke-alapokba Portfolió cégek - Nyugdíjalapok - Biztosítótársaságok Kockázatitőke-alap Magvető tőke - Bankok Induló tőke - Nagyvállalatok - Állam - Alapítványok Esernyőalapok Kockázatitőke-alap Expanzív tőke - Vagyonkezelők - Gazdag magánszemélyek - Egyéb befektetők Kockázatitőke-alap Kivásárlás Közvetlen befektetések Source: Federal Reserve Bank of Dallas, IFSL, EVCA/Thomson Financial/Pricewaterhouse. Coopers nyomán saját szerkesztés MTA KRTK KTI Klasszikus kockázati tőke

AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE (Vég)befektetők Befektetés kockázatitőke-alapokba Kockázatitőke-alap EU források - CIP (EIP) - JEREMIE Portfolió cégek Magvető fázis Privát befektetők Korai fázis Magyar költségvetési források Holding alap Kockázatitőke-alap Közös alap Expanzív fázis MV Zrt. - GFP Kockázatitőke-alap - RFP Közvetlen befektetések Co-Investment alap Privát befektetők Forrás: saját szerkesztés MTA KRTK KTI Klasszikus kockázati tőke

Állami tőkebefektetések elterjedtsége OECD 32 országra vonatkozó felmérése: - Kormányzati alapok közvetlen befektetései (14 országban) - Legkorábbi konstrukció, sok negatív tapasztalat - Alapok alapja (holding) konstrukció (21 ország) - Kiemelkedő szerepű az EIF alap - Privát alapkezelő kezeli az alapokat (40%) - Társbefektetési programok (21 ország) - Pari passu megoldás (83%) - Előzetes szűrése a befektetőknek (72%) Értékelés nehézségei: • • 13 ország értékelte az állami tőkeprogramját (más típusú programokat 21 ország) Változás a végrehajtó szervezetnél, a program nevénél, a tartalmában Adatok szűkössége (fiatal cégek, üzleti titkok, rejtőzködő privát befektetők) Időhorizont (strukturális alapok és pénzügyi eszközök időhorizontja MTA KRTK KTI

Állami tőkekonstrukciók az Európai Unióban • CIP/EIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram / Vállalkozás és Innovációs Program) • EU szintjén működő program • Versenyképesség, innováció, vállalkozás, techtranszfer, pénzügyi közvetítők, induló cégek finanszírozása • EIF ‚alapok alapjaként’ fektet be kockázatitőke-alapokba • EIF Kelet-Közép-Európában 30 kockázatitőke-alapot finanszírozott • Főleg növekedési szakaszban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják • Állami és privát források azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (pari passu) • JEREMIE (Közös Európai Források Mikro-, Kis- és Közép Vállalkozásoknak) • • Kiegészítő, regionális szintű, kisméretű program, strukturális alapokból Hitel, garancia, tőke nyújtása mikro-, kis- és középvállalatok számára Főleg induló, korai fázisú cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják Jeremie konstrukció közel 50 kockázatitőke-alapot finanszírozott • EIF a Jeremie holding alapok kezelője 14 esetben • Privát források nyújtói ösztönzésben részesülhetnek • Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-ipara számára jelentős forrás MTA KRTK KTI

Állami tőkebefektetések hatását elemző tanulmányok • Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem jó (Jaaskelainen és társai, 2007) • Hibrid alapok esetén van mérhető hatása állami finanszírozásnak, de is döntő az állami hányad (relatív kisebbség) és a privát alapkezelő (World Economic Forum, 2010; Grilli, Martinu, 2012) • Állami regionális alapok mérete túl kicsi a hatékony működéshez (Mason, 2003) • Állami tőkefinanszírozás hatása gyenge, kisebb a független privát alapokénál (Balboa és társai, 2007) • Állami befektetők kevésbé sikeresek: kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság (Brander és társai, 2010) • Állami alapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011), • Hozzáadott érték növelését a jártasság hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza, „hands-on” menedzselés kell (Grilli, Martinu, 2013) • A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami katalizátor szerep (Nightingale és társai, 2009) • A nem pénzügyi eredmények csak implicit módon jelentkeznek (NESTA, 2009) MTA KRTK KTI

Kockázatitőke-programokra vonatkozó állami előírások • • 2006 óta Közösségi iránymutatás a kockázatitőke-befektetési konstrukcióknál betartandó feltételekre, mely az egyedi tőkeinjekcióra nem vonatkozik (2008 óta ideiglenes, 2013 óta végleges) General Block Exemption Regulation (GBER) egyszerűbbé teszi az összeegyeztethetőség vizsgálatot Összeegyeztethetőségi feltételek alapokra, kezelőkre, cégekre egyaránt vonatkoznak: • • Alapok profitvezérelt privát tulajdonosokkal rendelkezzenek (50% vagy 30% ) Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, pályázat Befektetés piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv Befektetések egyedileg is min. 50% privát befektetőtől (pari passu), támogatott területeken min. 30% és ösztönzés megengedett Befektetések min. 70% saját tőke, kvázi saját tőke Befektetési volumen cégenkénti részösszege max. 1, 5 m €; 2011 óta 2, 5 m € bármely 12 hónap alatt Cégek mérete és életciklusa számít, támogatott területen összes KKV kaphatja, expanzív tőkét nem támogatott területen középvállalatok nem Döntéseknél nyereségorientáltság, privát befektető képviselete MTA KRTK KTI

A Jeremie kockázatitőke-alapok befektetési korlátai Korlátozás Co-Investment Alap Céltársaság székhelye Magyarország Céltársaság életkora Céltársaság árbevétele Befektetés mérete Közös Alap Közös Magvető Közös Növekedési Alap 5 évnél fiatalabb max. 1, 5 md Ft Magyarország, Közép. Magyarországi régión kívüli 5 évnél fiatalabb max. 1, 5 md Ft Európai Unió, Közép. Magyarországi régión kívüli 3 évnél fiatalabb max. 200 m Ft Európai Unió, Közép. Magyarországi régión kívüli 5 évnél fiatalabb max. 5, 0 md Ft max. 1, 5 m €, 12 hónap alatt, max. 3 egymást követő évben (4, 5 m €) max. 150 ezer €, max. 2 -szer (két külön befektetési döntéssel) max. 2, 5 m €, 12 hónap alatt, többször ismételhető Forrás: saját szerkesztés az üzleti sajtó anyagai alapján MTA KRTK KTI

Az állami szerep változása a magyarországi kockázatitőke-piacon Hasonlóság a 2000. évi dot. com válság utáni időszakhoz: • Válság: kockázatvállalási kedv, befektethető forrás csökken, főleg korai fázisú cégeknél • Gazdaságpolitikai szándék a kockázatitőke-piac fejlesztésére: számos új állami tőkebefektető • Állami tőkebefektetések adatai nem nyilvánosak, tőkeprogramok értékelésére nem kerül sor • Jelentősebb befektetéseket kormányközeli cégek illetve alapkezelők/befektetők kapják Eltérés a 2008. évi válság után: • EU tagság jelentős uniós forrásokra jogosít (Jeremie konstrukció, Sz. TA) • Állami tőkebefektetésekre EU szabályok vonatkoznak • Intézményi rendszerben alapkezelői struktúra kerül előtérbe • Hibrid alapok létrehozása a privát szféra bevonásával, de van csak állami befektetés is • Privát befektetők kiválasztása a tőkekonstrukciókba pályázattal történik • Inkubációs és akcelerációs szervezetek csírái megjelennek MTA KRTK KTI

Állami kockázatitőke-befektető szervezetek forrásai és befektetései, 2002 -2013 Állami tőkebefektető szervezet Források befektetési időkerete Források értéke (milliárd Ft) 2002 - 59 Jeremie-alapok 2008 - 2015 2010 - 2013 23 (+10 privát) 90 Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2011 - 2015 93 (+38 privát) 14 2011 - 2013 4 37 Állami tőkebefektetők összesen (privát forrásokkal együtt) 2002 - 2015 166 2002 - 2013 83* 461 MFB-csoport Befektetési időtartam ügyletek értéke száma (milliárd (db) Ft) 2002 - 2013 56 334 (204) (93) *A HVCA és az EVCA nyilvántartása szerint, mely a befektetők önkéntes adatközlésén alapul, a bevallott állami és privát, klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke 2002 és 2013 között 209 milliárd forintot tett ki. Forrás: az NGM, az MV Zrt. kiadványai és üzleti sajtó alapján saját számítás MTA KRTK KTI

A Jeremie kockázatitőke-alapok forrásai és típusai, a pályázati fordulók szerint A program 2009. 06. indulása Elnyert állami 34, 6 forrás (milliárd Ft) Magánszektor 13, 4 ból érkező forrás (milliárd Ft) Kezelt tőke 48 összesen (milliárd Ft) Alapok száma 8 (darab) Egyedi alapok 6 átlagos mérete (milliárd Ft) Alapok típusa 7 db Közös, 1 db Co. Investment Alap 2012. 06. 2013. 04. 2013. 07. 28, 5 24 6 2009. 06. - 2013. 07. 93, 1 12, 2 10, 2 2, 6 38, 4 40, 7 34, 2 8, 6 131, 5 6+4=10 8 2 28 3 x 4, 2 3 x 6, 4 4 x 2, 1 6 db Közös Növekedési, 4 db Közös Magvető Alap 4, 3 4, 7 8 db Közös 27 db Közös Növekedési 1 db Co. Alap Investment Alap Forrás: az üzleti sajtó alapján saját számítás MTA KRTK KTI

A klasszikus kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya Európában MTA KRTK KTI

A Jeremie program néhány tapasztalata A pályáztatási rendszer anomáliái • • • Új, kipróbálatlan konstrukció miatti tapasztalatlanság a hatóságok és a pályázók részéről Várakozáson felüli számú pályázó, nagyarányú érvénytelen pályázat Eredményhirdetés többszöri elhalasztása, eredménytelenné nyilvánítás, kiírási feltételek módosítása, pontozásnál szóbeli prezentáció súlyának növelése, zsűritagok lecserélése, keret megemelése A finanszírozásba bevont privát tulajdonosok köre • • • Nem nyilvános adat, alapkezelő és alap tulajdonosai a híradásokban nem válnak szét Jelentős érdeklődés, a kockázatitőke-piac szempontjából sok új befektető megjelenése Különösen népszerű a hazai nagytőkések és tőzsdei befektető csoportok körében (profilbővítés) Magánszemélyek főleg bankárok, vállalatvezetők, üzleti angyalok, befektetési szakemberek (a 100 leggazdagabb magyar közül 13 vesz részt 18 alapban) Egy bank 2 alapban, pénzügyi befektető csoportok 7 alapban, külföldi kockázati befektető 1 alapban Nyugdíjpénztárak, biztosítók, nagyvállalatok nincsenek a befektetők között MTA KRTK KTI

A Jeremie program negatív hatása a magyar kockázatitőke-piacra • Forrásellátás erősen függ az EU finanszírozástól, hazai intézményi finanszírozók alig • Hibrid alapok mérete kicsi (kockázat, újabb kör, kiszállás gond lesz) • Önfenntarthatóság kérdéses • Állami hátterű befektetők egymással versenyeznek • Befektetésre rendelkezésre álló időkeret szűk • Pályázatkezelő szervezet átszervezése • Pályázatok nem transzparensek • Állami tőkebefektetések adatai, értékelése nem nyilvános • Keresleti oldalon késve induló intézkedések ( pl. Gazella pályázat) MTA KRTK KTI

A Jeremie program kockázatitőke-piacra gyakorolt pozitív hatása • Megnövekedett tőkekínálat induló, korai fázisú, innovatív cégeknek • EU források mellett hazai vagyonos privát befektetők növelik a kockázatitőke-piac forrásait • Láthatóbbá válik az üzleti angyalok tevékenysége • A piac több szegmensét ellátni képes alapcsaládok jönnek létre • Tapasztalatot szerző új alapkezelők nevelődnek ki • Javul a kockázati tőke ismertsége, elfogadottsága • Vállalatok transzparens működése terjed • Megjelennek a befektetéseket előkészítő szereplők (tanácsadó, inkubáció, akcelerátor) • Állami tőkeprogramok korszerűsödtek, a piacgazdasági feltételek között hatékonynak bizonyult konstrukciókat vették át MTA KRTK KTI

Dr. Karsai Judit tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI Tel: +36 -30 -8164269 E-mail: karsai. judit@krtk. mta. hu MTA KRTK KTI