Kzilabda Kopkn Plachy Judit Kvetelmnyek 1 2 3

Kézilabda Kopkáné Plachy Judit

Követelmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. A kézilabdázás történeti kialakulása, fejlődésének nemzetközi és magyar vonatkozása A sportág jelentősége, helye az európai és világversenyek tükrében Verseny s játékszabályok Nemzetközi és hazai irányítószervek, szövetségek Mérkőzések szervezése, lebonyolítása, a hazai bajnokságok rendszere. Versenyek, versenysorozatok, kupák szervezése, lebonyolítása A kézilabdázás mozgásanyagának ismerete: technika és taktika; támadó és védekező rendszerek (Gyakorlat)

1. A kézilabdázás történeti kialakulása, fejlődésének nemzetközi és magyar vonatkozása � Ókor: - futás, ugrás, dobás - Görögök: uránia (Odüsszeia), episzkurosz - Rómaiak: harpaszton (Galenus) � Középkor: - labdaházak (fangballspiel) � 1800 -as évek: - Anglia: ősfutball � 19 század vége, 20. század eleje: - 1892 Prága: hazena, Vaclav Karas és Kristof Antonin - 1897 Dánia: haandbold, Holger Nielsen - 1910 Németország: torball, Hermann Bachman - 1910 Svédország: handball, G. Wallström

Kézilabdázás története – nagypályás korszak � - 1912 Németország: nagypályás kézilabda (Feldhandball), Hirschmann 1917 szabályok ismertetése Max Heiser 1919 a játék attyja Karl Schelenz 1920 Németország: első nagypályás bajnokság 1925 Ausztria-Németország: 6: 3 1926 IAAF, Hága 1928 augusztus 4. : IAHF, egységes szabálykönyv, női bajnokságok, játékvezető képzés 1936 Berlin Olimpia 1938 Berlin: első VB 1949 Budapest: első női VB 1969 elmarad a VB 1971 utolsó nemzetközi torna

A kézilabdázás története - teremkézilabda � 1935 teremkézilabda: Svédország-Dánia 18: 12 1938 Berlin: első VB � 1946. július 11. Koppenhága: IHF 1938 első férfi VB 1957 első női VB 1957 első férfi BEK 1961 első női BEK 1976 -77 férfi és női KEK 1982 IHF kupa 1966 első edzői konferencia 1976 Montreál: első női Olimpia (12 férfi, 10 női csapat) 1995 VB (A: 24 csapat, B, C csoport) 1977 első junior VB

1. 2 A kézilabdázás története - Magyarország � Hazena időszaka (1922 -1928) 1921 Budapest: első női mérkőzés, Szalay József VAC 1922 Dückstein Zoltán: szabályok 1922. április 9. : Postás lóversenytéri pálya, első nyilvános mérkőzés 1925 BLASZ Hazena Alosztály

1. 2 A kézilabdázás története - Magyarország � Nagypályás korszak (1928 -1950) 1926 Cséfay Sándor 1927 UTE – IV ker. SC: 2: 2 1928 vitéz Karsay József: szabálykönyv 1928 -1959 MB férfi, nő 1933 MKEOSZ 1936 Berlin Olimpia férfiak 4. hely 1938 Berlin VB 3. hely 1943 MTF: edzőképzés 1949 Budapest: első női VB

A kézilabdázás története - Magyarország � Kis- és nagypályás játék együttes korszaka (1950 -1960) 1950 Budapest-bajnokság: kispályán 1951 MNK: kispályán 1953 OB kispályán � Kispályás és teremkézilabdázás korszaka (1960 - tól) 1968 NB I, NB I/B, NB II

A magyar kézilabda válogatott eredményei az Olimpiákon ffi 1972 1976 1980 1984 1988 1992 Münche n Montreál Moszkv a LA Szöu l Barcelon a 8 6 4 4 7 3 4 nő 1996 2000 2004 2008 2012 Atlanta Sydne y Athén Peking London ffi nő 4 3 2 5 4 4

IHF � A sportág az 1936 -os berlini olimpia műsorában szerepelt, majd rövid szünet után, a következő, Németországban rendezett 1972 -es olimpiától mindig helyet kapott a műsoron ez a sportág � Női versenyeket 1976 -tól rendeznek � Az első alkalommal az akkori szokásoknak megfelelően szabadtérben vívták a csapatok a mérkőzéseiket, a többi olimpián viszont már teremben.

A magyar válogatott eredményei - VB � Női � Férfi 1986 Svájc 2. hely 1997 Japán 4. hely 1949 Budapest 1. hely 1957 Jugoszlávia 2. hely 1965 Dortmund 1. hely 1971 Hollandia 3. hely 1982 Budapest 2. hely 1992 Budapest-Bécs 2. hely 2000 Szlovénia 2. hely 2003 Horvátország 2. hely 2005 Oroszország 3.

EB � A férfi kézilabda-Európa-bajnokság az Európai Kézilabdaszövetség szervezésében, minden páros évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna � Az első Eb-t 1994 -ben rendezték, hasonlóan a női Európa-bajnoksághoz. � A férfi Eb-ket jellemzően januárban rendezik meg, ahol a selejtezőket követően 16 nemzet válogatottja vesz részt

A magyar válogatott eredményei - EB Férfi Arany Dánia 2 Ezüst Bronz 3 Nő Ausztria Dánia Franciaország 2 Horvátország 1 2 2 Magyarország Jugoszlávia 1 Oroszország 1 Románia 1 Oroszország 1 2 Spanyolország Svédország 3 1 Norvégia 1 Szlovénia 1 2 2 1 5 2 1 1 2 1 Spanyolország 1 Svédország 1 Ukrajna 1 4 Szerbia 3 Németország 1 1 1 Franciaország Izland Németország Arany Ezüst Bronz 1998 Hollandia 3. hely 2000 Románia 1. hely 2004 Budapest 3. hel

Bajnokok Ligája - BL � A legjelentősebb európai kupasorozat a kézilabdában, amelyen klubcsapatok vesznek részt. A versenyt minden évben az EHF írja ki. � A Bajnokok Ligája küzdelemsorozatot először 1957 -ben csak a férfi ágban rendezték meg. Ebben az évben még nem is igazából a kézilabda klubok, hanem a városok versengtek egymással. � 1959 -től rendezik kifejezetten a klubcsapatok részére ezt a versenyt, amelyet a kezdetekkor még Bajnokcsapatok Európa Kupájának neveztek. � Nők számára 1961 -től rendezik meg a viadalt.

BL Férfi � 1966 SC DHf. K Leipzig-Budapesti Honvéd, 16: 14 � 1982 Honvéd Budapest-TSV St. Otmar St. Gallen, 25: 16 / 18: 24 � 2002 SC Magdeburg-Fotex Veszprém KC, 23: 21 / 30: 25 Női � 1969 Žalgiris Kaunas-Ferencvárosi TC � 1971 Spartak Kijev- Ferencvárosi TC, 11: 9 � 1978 TSC Berlin-Vasas Budapest, 19: 14 � 1982 Vasas Budapest-Radnički Belgrad, 19: 22 / 29: 19 � 1978 TSC Berlin- Vasas Budapest, 19: 14 � 1979 Spartak Kijev-Vasas Budapest, 13: 17 / 14: 9 � 1982 Vasas Budapest-Radnički Belgrad, 19: 22 / 29: 19 � 1999 Dunaferr SE- Krim Ljubljana, 25: 23 / 26: 26 � 2002 Kometal Skopje- Ferencvárosi TC, 25: 27 / 26: 22 � 2009 Viborg HK-Győri Audi ETO KC, 24: 26 / 26: 23 � 2012 Buducsnoszt Podgorica- Győri Audi ETO KC, 27: 29 / 27: 25

Fiatal sportágak: Strandkézilabda 1992 Olaszország: megalakulás 1996 bekerül az EHF alapszabályába 1996 IHF kiadja az 1. szabálykönyvet 1998 IHF szabálymódosításokat tesz: csereszabály, pontszámítás 1999 első játékvezetői vizsgák 2000 versenysporttá válik 2001 Japán: világjátékok 2002 Spanyoloszág EB: 16 női és 16 férfi csapat 2005 VB

Strandkézilabda - Magyarországon � 1999 MKSZ megalakítja a Strandkézilabda bizottságot, első Magyar Bajnokság 2001: 200 csapat jelentkezik a Magyar Bajnokságra 2005 Európa Kupa döntőn (Master’storna) nők 2. helyezettek 2005 Duisburgi világjátékok: nők 2. hely (Kévés Renáta a világ legjobbja) 2006 Master’s torna férfi győzelem 2006 EB férfiak 2. hely (Báthori Gábor az EB legjobbja) 2007 Nagyatád: ifjúsági EB (férfi és női 1. hely) 2009 Világjátékok: férfi 2. hely 2011 II. Ifjúsági EB nők 1. hely

Szivacskézilabda

Street Handball Alapszabályok v egy kapura játsszák v fair play v nincs fizikai kontaktus v a labdát nem lehet lepattintani v a labdával három lépést lehet tenni v támadásban a kapus is mezőnyjátékos v nincs játékvezető – minden döntést a játékosok egymás között beszélnek meg A Street Handball játék kifejlesztői A Street Handball játék Ole Bruun Andersen, Torben Sorensen és Lasse Boesen nevéhez fűződik, akik mindhárman rendelkeznek kézilabdás múlttal. Együtt fejlesztették ki a játékot azért, hogy a kézilabdát az iskolákban tovább népszerűsítsék.

Füves- és Ketrec kézilabda

3. Verseny és játékszabályok – IHF: 2010 � � � � Előszó Játékszabályok 1. A játéktér 2. A játékidő, zárójelzés és time out 3. A labda 4. A csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés 5. A kapus 6. A kapuelőtér 7. Játék a labdával, passzív játék 23 -28 8. Szabálytalanságok és sportszerűtlen magatartás 29 -34 9. A gól 10. A kezdődobás 11. A bedobás 12. A kidobás 13. A szabaddobás 14. A 7 méteres dobás 44 -46 3 4 -8 9 -13 14 15 -18 19 -20 21 -22 35 -36 37 -38 39 40 41 -43

Játékszabályok 2. 15. Általános rendelkezések a dobások végrehajtásához � (kezdődobás, bedobás, kidobás, szabaddobás és � 7 méteres dobás) 47 -49 � 16. A büntetések 50 -54 � 17. A játékvezetők 55 -56 � 18. Az időmérő és a titkár 57 -58 � Játékvezetői karjelzések 59 -67 � � Magyarázat a játékszabályokhoz 68 -78 � � A cserehely szabályzat 79 -81 � � A játéktérre és a kapukra vonatkozó előírások 82 -85 �

4. Nemzetközi és hazai irányítószervek, szövetségek 4. 1 A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation) IHF kézilabda sportág legfőbb nemzetközi szervezete. � Alapítás 1946. július 11. � Székhely: Svájc, Bázel � Elnöke: dr. Hassan Mustafa (Egyiptom) � Tagjai: kb. 60 tagország 20 millió játékos �

Az IHF kontinensszervezetei � AHF – Asian Handball Federation � CAHB –Confideration Africane de Handball � EHF – European Handball Federation � OHF – Oceania Handball Federation � PATHF – Pan American Team Handball Federation

Az IHF elnökei � Gösta Björk (SWE) 1946 – 1950 � Hans Baumann (SUI) 1950 – 1971 � Paul Högberg (SWE)1971 – 1984 � Erwin Lanc (AUT)1984 - 2000 � Dr. Hassan Moustafa (EGY) 2000 -

Az IHF feladatai � 16 fős tanács irányítja és több egyéb tag segíti a munkát � kapcsolattartás a tagországok szövetségeivel � edzői konferencia szervezése � játékvezetők képzése � bajnoki mérkőzések ellenőrzése � bajnokságok szervezése (Olimpia, VB, világjátékok)

IHF � A sportág az 1936 -os berlini olimpia műsorában szerepelt, majd rövid szünet után, a következő, Németországban rendezett 1972 -es olimpiától mindig helyet kapott a műsoron ez a sportág � Női versenyeket 1976 -tól rendeznek � Az első alkalommal az akkori szokásoknak megfelelően szabadtérben vívták a csapatok a mérkőzéseiket, a többi olimpián viszont már teremben.

A magyar kézilabda válogatott eredményei az Olimpiákon ffi 1972 1976 1980 1984 1988 1992 Münche n Montreál Moszkv a LA Szöu l Barcelon a 8 6 4 4 7 3 4 nő 1996 2000 2004 2008 2012 Atlanta Sydne y Athén Peking London ffi nő 4 3 2 5 4 4

IHF - VB � Férfiak számára először 1938 -ban írták ki a tornát, akkor még különválasztották a kézilabdának a teremben űzött, és a szabadtéren űzött változatát, és ezért mindkét irányág számára külön írták ki a világversenyt. � A második világháború után nem azonos időközönként rendezték meg egyik tornát sem, általában három-négy év telt el két világbajnokság között. � 1993 óta rendezik rendszeresen kétévente a világbajnokságokat. � Az utolsó szabadtéri kézilabda-világbajnokság a férfiaknál 1966 -ban került megrendezésre.

A magyar válogatott eredményei - VB � Női � Férfi 1986 Svájc 2. hely 1997 Japán 4. hely 1949 Budapest 1. hely 1957 Jugoszlávia 2. hely 1965 Dortmund 1. hely 1971 Hollandia 3. hely 1982 Budapest 2. hely 1992 Budapest-Bécs 2. hely 2000 Szlovénia 2. hely 2003 Horvátország 2. hely 2005 Oroszország 3.

4. 2 EHF – European Handball Federation � Tagjai: 50 tagország + Koszovó, 50 tagszövetség � Alapítás: 1991 november 17. , Ausztria � Csapatok: 250 klub szerepel évente a versenyeken: EB, BEK, KEK � 730 mérkőzést bonyolítanak le évente.

EB � A férfi kézilabda-Európa-bajnokság az Európai Kézilabdaszövetség szervezésében, minden páros évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna � Az első Eb-t 1994 -ben rendezték, hasonlóan a női Európa-bajnoksághoz. � A férfi Eb-ket jellemzően januárban rendezik meg, ahol a selejtezőket követően 16 nemzet válogatottja vesz részt

A magyar válogatott eredményei - EB Férfi Arany Dánia 2 Ezüst Bronz 3 Nő Ausztria Dánia Franciaország 2 Horvátország 1 2 2 Magyarország Jugoszlávia 1 Oroszország 1 Románia 1 Oroszország 1 2 Spanyolország Svédország 3 1 Norvégia 1 Szlovénia 1 2 2 1 5 2 1 1 2 1 Spanyolország 1 Svédország 1 Ukrajna 1 4 Szerbia 3 Németország 1 1 1 Franciaország Izland Németország Arany Ezüst Bronz 1998 Hollandia 3. hely 2000 Románia 1. hely 2004 Budapest 3. hel

Bajnokok Ligája - BL � A legjelentősebb európai kupasorozat a kézilabdában, amelyen klubcsapatok vesznek részt. A versenyt minden évben az EHF írja ki. � A Bajnokok Ligája küzdelemsorozatot először 1957 -ben csak a férfi ágban rendezték meg. Ebben az évben még nem is igazából a kézilabda klubok, hanem a városok versengtek egymással. � 1959 -től rendezik kifejezetten a klubcsapatok részére ezt a versenyt, amelyet a kezdetekkor még Bajnokcsapatok Európa Kupájának neveztek. � Nők számára 1961 -től rendezik meg a viadalt.

BL Férfi � 1966 SC DHf. K Leipzig-Budapesti Honvéd, 16: 14 � 1982 Honvéd Budapest-TSV St. Otmar St. Gallen, 25: 16 / 18: 24 � 2002 SC Magdeburg-Fotex Veszprém KC, 23: 21 / 30: 25 Női � 1969 Žalgiris Kaunas-Ferencvárosi TC � 1971 Spartak Kijev- Ferencvárosi TC, 11: 9 � 1978 TSC Berlin-Vasas Budapest, 19: 14 � 1982 Vasas Budapest-Radnički Belgrad, 19: 22 / 29: 19 � 1978 TSC Berlin- Vasas Budapest, 19: 14 � 1979 Spartak Kijev-Vasas Budapest, 13: 17 / 14: 9 � 1982 Vasas Budapest-Radnički Belgrad, 19: 22 / 29: 19 � 1999 Dunaferr SE- Krim Ljubljana, 25: 23 / 26: 26 � 2002 Kometal Skopje- Ferencvárosi TC, 25: 27 / 26: 22 � 2009 Viborg HK-Győri Audi ETO KC, 24: 26 / 26: 23 � 2012 Buducsnoszt Podgorica- Győri Audi ETO KC, 27: 29 / 27: 25

4. 3 Magyar Kézilabda Szövetség � MKSZ: több mint 50 ezer igazolt játékost tart számon, ebből 30 ezer aktív � A kézilabda Magyar Kupát 1951 -től rendezik meg, 1989 -ig Magyar Népköztársasági Kupa néven. Az ötvenes években néhány alkalommal még nagypályára írták ki a sorozatot, egyébként mindig kispályára. Kezdetben még főként a szabadban játszották a mérkőzéseket megfelelő sportcsarnokok hiányában, de amint kiépült a megfelelő infrastruktúra, a csapatok már kizárólag teremben vívják mérkőzéseiket. . � Kötelező minden NBI. és NBI/B csapat számára, a többiek nevezhetnek. A jobb csapatok a 3. , 4. körben kezdik meg. � NB I. 12 csapat. Kötelesek utánpótlás csapatokat indítani 5 kijelölt versenyen: NB I Junior és ifjúsági bajnokság, Országos Nyílt Serdülő Bajnokság, Országos Ifjúsági Kupa, Országos Junior Kupa � NBI/B és NB/II 14 csapat: a kupát kieséses rendszerben rendezik (a hetvenes, nyolcvanas években néhányszor körmérkőzéses döntők voltak), évente változtatva egy vagy két mérkőzés dönti el a továbbjutást, többnyire az alacsonyabb osztályú csapat pályaválasztásával. A döntetlen az idegenbeli csapatnak kedvez.

MB I. � Címvédő: MKB Veszprém KC (férfiak) Győri Audi ETO KC (nők) � Legtöbb győzelem: MKB Veszprém KC 21 cím (férfiak) Vasas SC 12 cím (nők)

Támogatási rendszerek A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítás a 2. § (2011. június 27. ) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. ) 4. § a a következ ő 41 -46. ponttal egészül ki : - látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág; - látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer : a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy b) alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz. � A kormány 107/2011 rendelete (VI. 30) Korm. rendelete: a látvány csapat-sport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól (Magyar Közöny, 2011/74. , 22170. o. ) � A Nemzeti Erőforrás Minisztere 39. /2001 (VI. 30. ) NEFMI rendelete: A látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról (Magyar Közlöny, 2011/74, 22191. o. )

5. Mérkőzések szervezése, lebonyolítása, a hazai bajnokságok rendszere. Versenyek, versenysorozatok, kupák szervezése, lebonyolítása 5. 1 Olimpia 2012

2012 Olimpia A világversenyeken kvalifikációt nem szerzett csapatok három selejtező csoportban vívhatták ki az indulás lehetőségét. [1] � 1. selejtezőtorna: � � � 2011 -es világbajnoki 3. helyezett: Spanyolország (ESP) 2011 -es világbajnoki 8. helyezett: Lengyelország (POL) 2012 -es Európa-bajnokság 2. helyezett: Szerbia (SRB) 2012 -es Afrika-bajnokság 2. helyezett: Algéria (ALG) 2011 -es világbajnoki 4. helyezett: Svédország (SWE) 2011 -es világbajnoki 7. helyezett: Magyarország (HUN) 2011 -es pánamerikai játékok 2. helyezett: Brazília (BRA) 2012 -es Európa-bajnokság 5. helyezett: Macedónia (MKD) 3. selejtezőtorna: � � 2011 -es világbajnoki 5. helyezett: Horvátország (CRO) 2011 -es világbajnoki 6. helyezett: Izland (ISL) Ázsiai kvalifikációs torna 2. helyezett: Japán (JPN) 2011 -es pánamerikai játékok 3. helyezett: Chile (CHI)

A csoport

B csoport

VB – 2003 női � A 24 csapatot 4 darab, 6 csapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első három helyezett jutott tovább a középdöntőbe, a negyedik helyezettek kiestek. � A középdöntőben a továbbjutott csapatok két újabb csoportot alkottak, a csoportkörből az egymás elleni eredményeiket magukkal vitték és újabb körmérkőzéseket játszottak. A két középdöntő csoportból az első két helyezett jutott az elődöntőbe. Az elődöntő győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronéremért mérkőzhettek. Az első 6 helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket.

A-csoport

B-csoport

C-csoport

D-csoport

A csoportok első két helyezettje bejutott az elődöntőbe. A csoportok harmadik helyezettjei az 5. helyért játszhattak. A csoportok negyedik, ötödik és hatodik helyezettjei kiestek. Csapat M Gy D V G+ G– Gk P Franciaország 5 4 0 1 128 121 +7 8 Dél-Korea 5 3 0 2 158 151 +7 6 Spanyolország 5 2 139 138 +1 5 Oroszország 5 2 129 129 0 5 Szerbia és Montenegró 5 2 0 3 145 158 – 13 4 Ausztria 5 1 0 4 149 151 – 2 2