MACSGYOE XXIV KONFERENCIJA Struktravlts a csaldsegt s gyermekjlti

MACSGYOE XXIV. KONFERENCIÁJA Struktúraváltás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokban Szekcióvezető: Földessy Judit szociálpolitikus 2015. Siófok

I. STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK

1. , Szervezeti integráció 2016. 01. -től családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan – egy szervezeti keretben – működtethető. előzmény: az 1993. évi III. tv. (Szt. ) 2015. 01. -től hatályos módosítása értelmében családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre. (Szt. 64§ (6) bekezdés) 2. , Létrejövő intézményi/ szervezeti forma család és gyermekjóléti szolgálat család és gyermekjóléti központ

3. , Feladatkör megosztás – települési szint/ járási szint települési önkormányzat feladatkörében marad: az általános segítő feladatok (un. alapszolgáltatási csomag) biztosítása – család és gyermekjóléti szolgálat működtetése járásszékhely önkormányzatok feladatkörébe kerül (kötelezően ellátandó feladatként): a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenység, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása – család és gyermekjóléti központ működtetése

4. , Feladat ellátási kötelezettség szabályai 4/1. , Család és Gyermekjóléti Szolgálat – települési feladat ellátási szint települési önkormányzat közös önkormányzati hivatal esetén a hivatal székhelye szerinti település biztosítja a szolgáltatást a közös hivatalhoz tartozó valamennyi településen továbbra is lehetőség van társulás útján történő feladat ellátásra, de a közös hivatalok egységét nem lehet megbontani család és gyermekjóléti szolgálatot állami/önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartó is működtethet (a továbbiakban is)

4/2. , Család és Gyermekjóléti Központ – járás valamennyi településére kiterjedő feladat ellátás járásszékhely önkormányzatok kötelező feladata a feladat ellátási kötelezettség kiterjed a járást alkotó valamennyi település lakosságára (a hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenység és a tv. szerinti speciális szolgáltatások biztosítása terén) a járásszékhely önkormányzat erre a feladatra egyházi és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet

5. , Az átalakuláshoz kapcsolódó határidők 2015. október 31. – a települési önkormányzatoknak felül kell vizsgálniuk a – család és gyermekjóléti szolgáltatás – módját, szervezeti kereteit, ellátási szerződéseket, (társulásban történő feladat ellátás esetén az új szabályok figyelembe vételével) 2015. november 30. – a települési önkormányzatoknak dönteniük kell a feladat ellátás – új szabályoknak megfelelő módjáról, 2015. november 30. - kérelmezni kell a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását (működési engedély módosítási kérelem) 2016. január 1. – új felállásban történő működés megkezdése 2016. január 10. – folyamatban lévő iratanyagok átadása 2016. január 31. – lezárt ügyek iratanyagának átadása

II. A struktúra átalakítás és az új típusú feladatszervezés előnyei

1. , Az integrált – családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás – feladat ellátás előnyei az egyetlen valóban „egykapus” szakmai szolgáltatási rendszer megalapozása a legalapvetőbb szociális és gyermekjóléti problémákra fókuszáló ellátások színtere szakmai erőforrások összpontosítása az integrált szervezeti keret támogatja a komplex és rendszerszemléletű segítő munka megvalósulását a jelzőrendszeri munka – az integrált szervezeti keretben – egyértelművé és áttekinthetőbbé válik a rendszereplők számára

2. , Feladatkör megosztás, szolgáltatási szintek meghatározásának és a szolgáltatások kiterjesztésének előnyei a szolgáltatásokhoz való egyenlőbb esélyű hozzáférést biztosítja a szolgáltatások kiterjesztését jelenti mind az alap, mind a speciális szolgáltatási csomag tekintetében az alap és a hatósági munkához kapcsolódó feladatok szervezeti elválasztásával a segítő/támogató funkció és a kontroll funkció elkülönül (szervezeti és személyi szinten is)

III. A strukturális átalakítás és az új típusú feladatszervezés kockázatai

1. , Szakmai kockázatok együttműködést és/vagy „kvázi alá – fölé rendeltség” –i viszonyt generál az új struktúra a szolgálatok és a központok között? speciális szolgáltatások biztosításának kiterjesztése (tapasztalat és kapacitás hiány, járásonként eltérő adottságok stb. ) feladatkör megosztásának kérdésköre: alapszolgáltatások és a hatósági tevékenységhez kapcsolódó feladatok elválasztása (kliens utak szabályozása, kompetencia körök, családgondozói feladatok biztosításának módja) jelzőrendszeri munka hatékonyságának javítása – de ez nem csak a család és gyermekjóléti szolgálatokon múlik! szociális diagnózis készítés (de mi is akar ez lenni? ! Mit takar a szabályozás? ) szakmai létszámok meghatározása (kulcsfontosságú!) módszertani háttér segítségnyújtás hiánya

2. , Egyéb kockázatok az átalakulásra szánt idő, mint kockázati tényező modellezés hiánya, mint kockázati tényező az új finanszírozásban rejlő kockázatok az új – átalakított – szervezeti struktúrában rejlő kockázatok

IV. A Szakmai-, tartalmi munka szempontjából kiemelt területek

1. Együttműködés és kapcsolattartás: a család és gyermekjóléti szolgálatok és a család és gyermekjóléti központok között 2. Speciális szolgáltatások biztosításának módja, a hozzáférés biztosításának alternatívái – eltérő járási adottságok mellett (garanciális szabályok) 3. Feladatkör megosztás – kliens utak szabályozása 4. Jelzőrendszeri működés megerősítésének kérdései 5. Szociális diagnózis (mint új elem a szolgáltatási rendszerben) – a részletes kidolgozás érdekében a bevezetés elhalasztása szükséges 6. Szakmai létszámok meghatározásának kérdései

V. SZAKMAI VITÁKAT GENERÁLÓ KÉRDÉSEK

1. , Együttműködés és/vagy „alá-fölé rendeltségi” viszony – a család és gyermekjóléti szolgálatok ill. a központok között. /Mit generál az új struktúra és feladatmegosztás? /

A rendszer az együttműködésre épít! (de sok a szubjektív elem) Együttműködési pontok: jelzőrendszeri munka során, hatósági beavatkozást, ill. speciális szolgáltatást igénylő esetek kezelésében, „módszertani” jellegű segítségnyújtás során,

2. , Feladatkör megosztás – a feladat ellátási szintek között /Hol húzódik a kompetencia határ? /

2. 1. , Települési szint – család és gyermekjóléti szolgálat Alapszolgáltatási csomag: információnyújtás jelzőrendszer működtetése települési szinten szolgáltatásokhoz/ ellátásokhoz való hozzájutás segítése általános tanácsadások családgondozás egyéni és csoportos készségfejlesztés, szabadidős programok szervezése, közösségfejlesztés (helyi közösségi kezdeményezések támogatása) kapcsolattartás és együttműködés a család és gyermekjóléti központtal

2. 2. , Járási szint – család és gyermekjóléti központ a, Hatósági tevékenységhez kapcsolódó feladat ellátási csomag: javaslattétel hatósági intézkedésre hatósági intézkedéssel kapcsolatos adminisztratív, szervezési koordinációs és kapcsolattartási feladatok esetmenedzseri feladatok: szolgáltatások biztosításának megszervezése, összehangolása, a szolgáltatás(ok) igénybe vételének ill. eredményességének nyomon követése, ellenőrzése stb. feladatellátás gyámhatósági intézkedés alapján utógondozás jelzőrendszeri munka járási szintű koordinációja

b. , Speciális szolgáltatási csomag kapcsolattartási ügyelet utcai – lakótelepi szociális munka kórházi szociális munka készenléti szolgálat jogi segítségnyújtás pszichológiai tanácsadás családkonzultáció, családterápia szociális diagnózis, szükségletfelmérés óvodai, iskolai szociális munka (2018. 01. ) menekültek integrációjának segítése (kijelölt központok) kiváltással kapcsolatos esetmenedzseri feladatok (2017. 01. ) szakmai támogatás nyújtása az ellátási területen működő család és gyermekjóléti szolgálatok számára

Települési feladat ellátási szint szolgáltatási keret – család és gyermekjóléti szolgálat alapszolgáltatási csomag – általános segítő szolgáltatások segítő/ támogató funkció családgondozó, családsegítő – tisztán segítő szerep

Járási feladat ellátási szint szolgáltatási keret – család és gyermekjóléti központ szolgáltatási csomag: hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenység, speciális szolgáltatások koordináló/ellenőrző/kontroll funkció – ill. speciális szolgáltatást nyújtó, közvetítő funkció esetmenedzser – ellenőrző, kontroll szerep

Az új feladat ellátási struktúra célja – az igénybe vevő szempontjából ott kapja meg a szükséges és indokolt szolgáltatásokat, ahol ez számára elérhető, akkor kapja meg amikor szüksége van rá, olyan szolgáltatásokat vehessen igénybe, amelyek adekvátak biztosítsa az egyenlőbb esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz

Az új feladat ellátási struktúra célja – a szolgáltatók szempontjából együttműködésre épüljön a segítő/támogató valamint az ellenőrző/kontroll funkciók szervezetileg és a szakember személyében is váljanak el egymástól biztosítsa a komplex, rendszerszemléletű segítő munka kereteit hosszú távon eredményezze a valóban „egykapus” szakmai szolgáltatási rendszer megalapozását

3. , Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer megerősítése az új struktúrához igazodóan kell megszervezni (ill. szabályozni) integrált rendszer kétszintű rendszer jelzőrendszeri munka megerősítése szolgálaton belül, (felelősi rendszer: települési szinten – jelzőrendszeri felelős, járási szinten – jelzőrendszeri tanácsadó/koordinátor) jelzőrendszeri munka (és felelősség) megerősítése a jelzőrendszeri tagok körében (szakmaközi együttműködés fejlesztése, ill. a tagok ágazati jogszabályaiban is jelenjen meg a feladat és a kötelezés)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!