Talaj fogalma A szilrd fldfelszn termkeny rtege A

Talaj fogalma • A szilárd földfelszín termékeny rétege. • A földkéreg felszínén az éghajlat és az élővilág együttes hatására kialakult, bonyolult összetételű, állandóan változó képződmény.

A talaj helye a bioszférában A talaj a szárazföldi környezet része. A talaj termőképessége a földrajzi helyzettől és éghajlattól függően igen különböző.

A talaj fogalma és jellemzői • Talaj: A földkéreg (litoszféra) legfelső szilárd, termékeny rétege (pedoszféra) Jellemzői: - polidiszperz rendszer (szilárd-folyékony-légnemű fázis) -termékeny (szervesanyag tart. ) -változatos (éghajlati, alapkőzet, növényzeti függőség)

A talaj szerkezete és az élővilág kapcsolata • Mállás >> utolsó fázis a biológiai mállás • Folyamatos anyagcsere a talaj és az élőlények között • A növényzet jelzi a talaj tulajdonságait (alkalmazkodottság)

A talaj funkciói • Biomassza-termelés/termesztés alapvető közege; • Tároló, szűrő átalakító és pufferoló rendszer; • Élőhely, így a biodiverzitás fenntartásának nélkülözhetetlen eleme. (EU Tanács 1993. értelmezés)

Talaj-növény rendszer

Talajerő-gazdálkodás A talajművelés, a trágyázás, a talajhasználat, a vízgazdálkodás, a talajvédelem és –javítás helyileg változó, olyan harmonikus egysége, amely a gazdaságosan növekvő terméseredmények elérését biztosítja.

Talajfeltárás Fogalma: A talajviszonyok felderítése mintavétellel. Történhet: - Közvetett módszerekkel : geofizikai vizsgálatok, szondázás, próbaterhelés; - Félig közvetett módszerekkel: kis átmérőjű fúrások, zavart minták vétele; - Közvetlen módszerekkel: nagy átmérőjű fúrások, zavartalan minták, magminták vétele, kutatóaknák, talajfeltáró szelvények mélyítése.

Talajkivonat (talajextraktum) • 1. / A vízben oldható sók mennyiségének, valamint az anion- és kationösszetételének meghatározására szolgáló vizes szuszpenzió szürlete. (ált. -ban 1: 2 vagy 1: 5 talaj/deszt. víz). • 2. / A talajok oldható tápanyagtartalmának, a nehézfémek mennyiségének, a potenciális talajsavanyúság mértékének, stb. meghatározása céljából készített (alkalmas sóoldatokkal, savakkal) extraktum.

Talajok környezeti érzékenysége A talaj különböző (stressz)hatásokkal szembeni érzékenységét/sérülékenységét kifejező értékszám vagy kategória. Nem általános talajtulajdonság, hanem hatásspecifikus fogalom. A talaj reagálását a stresszhatásokra két egyedi specifikus sajátság határozza meg: - a talaj feltételesen megújuló erőforrás; - a talaj természetes regenerálódásra képes;

Talajjelző növények (talajindikátor növények) Azok a növények, amelyek egyes talajsajátságokat előfordulásukkal, elterjedésükkel ill. gyakoriságukkal jelzik. Jellemzőik: - Érzékenyen és viszonylag gyorsan reagálnak egy adott talajtulajdonság megváltozására.

Talajjelző növények (talajindikátor növények) Gyakoribb jelzett tulajdonságok: - Talaj kémhatása (acidofil – bazofil fajok) - Alapkőzet (kőzetspecialisták) (dolomit-, szerpentinfajok) - Nitrogén tartalom (nitrofil fajok) - Felvehető talajnedvesség - Talaj mésztartalma

Talajpusztulás • Fogalma: A víz, a szél, a jég és a gravitációs erő talajromboló hatása, amely a talajok természetes termőképességének csökkenésével, szélsőséges esetben teljes megsemmisülésével járhat együtt. • Formái: erózió, defláció, (másodlagos szikesedés, elsavanyodás, művelésből adódó szerkezetrombolás)

A talajok pusztulása • • • Erózió Defláció Talajsavanyodás Szikesedés sivatagosodás

Talajszennyezés 1. / A talaj természetes minőségének jelentős mértékű, kedvezőtlen irányú megváltoztatása. 2. / A talajnak adott szennyező anyag(ok) által a megengedhető határértéket meghaladó terhelése. Következménye: talajszennyezettség

Talajszennyezettség • p. H-csökkenés (savanyodás) >> élőlény kompozíció változás • Toxikus anyagok felhalmozódása >> talaj kémiai összetevők megváltozása • Kórokozók (baktériumok, vírusok, gomgák) elszaporodása >> talaj mikroflóra és -fauna megváltozása

Talajszennyezés és az élelmiszerek kapcsolata • Talajszennyezés: a talaj eredeti minőségének (fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak, talajfunkcióknak) jelentős, az ember szempontjából kedvezőtlen irányú megváltozása >>> talajszennyezettség ˙ Élelmiszer: emberi táplálkozásra alkalmas anyagok

Talajremediáció Szennyezett talaj gyógyítása (a vegyi szennyezettségéből adódó kockázatok elfogadható szintre csökkentése). Történhet: in situ és ex situ - öngyógyítással (természetes remediáció) - emberi közreműködéssel (remediációs technológiák alkalmazásával)

Talajteszt A veszélyes hulladékok minősítését megalapozó ökotoxikológiai vizsgálatok egyik szabványosított módszere, amely az Azotobacter agile baktériumtörzs laboratóriumi tenyészete segítségével jelzi a hulladékban lévő szerves és szervetlen komponensek talajbaktériumokra kifejtett hatását (= Azotobacter-teszt) Értékelés alapja: 28 Co-on, 48 órás inkubációs idő alatt a hozzáadott hulladék (hulladékkivonat) hatására milyen változás következik be a talajbaktérium szaporodásában.

Talajvédelem Mindazon eljárások összessége, amelyek a talaj természetes termékenységének megőrzését szolgálják. Klasszikus értelmezés: mindazon eljárások összessége, amelyek a talajerózió és a defláció elleni védelmet jelentik.

Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) • A Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (KIM) első működő alrendszere • Országos mérőhálózat (1236 pont) 3 etérő típusú észleléssel: - országos törzs mérőhálózat (I) 864 pont, - Spec. (problémás) területek (S) 189 pont - Erdészeti mérőhelyek (E) 183 pont

TIM funkciói • Működtetése állami feladat, mert a TIM a. / a racionális agrár-környezetgazdálkodás nélkülözhetetlen alapja, b. / a hazai talajok környezetállapot-felmérésének szerves része c. / létrehozását és működtetését nemzetközi egyezmények kötelezővé teszik (része egy nk. -i monitoring rendszernek, EU harmonizáció), d. / nyitott, publikus, szerepet kell játszania hazánk talajkészletének racionális hasznosítására, állagmegóvására és védelmére.

TIM jellemzői • Az egész ország területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontú korlátozás nélkül • Lehetőséget ad más környezeti elemek (légkör, vízkészlet, növényzet) monitorozó rendszereivel való interaktivitásra, • Nyitott, nyilvános, • Pontos, GPS azonosítású pontokon alapul, • Alapadatfelvétel: 1992. 09. 15. – 11. 10. között, • Adatfelvétel évente , 3 évente ill. 6 évente történik a paraméterek változékonyságától függően.