Szocializmus I MA 2012 tavaszi szemeszter Tisztelt Elvtrsak

Szocializmus I MA 2012, tavaszi szemeszter „Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen. ” József Attila: Irodalom és szocializmus http: //irodalom. elte. hu/sulinet/igyjo/setup/ portrek/jozsefa/irodszoc. htm

A szocializmus a kapitalizmus forradalmi meghaladásának ideológiájaként keletkezett, célja a kizsákmányolást lehetővé tevő, magántulajdonban levő termelőeszközök társadalmasítása, az egyenlőség, igazságosság és a szolidaritás társadalmának megvalósítása. Az irányzat fogalma körüli zűrzavar legújabb példája: Hörbuch CD / Sozialismus - Sein Aufstieg und Fall Főbb irányzatai: marxizmus, kommunizmus szociáldemokrácia, anarchizmus, keresztényszocializmus

Az elődök I: az utópista szocialisták Saint-Simon, Claude Henri de Rouvroy, comte de (1760 - 1825) tudományosan irányított jóléti rendszer, mindenki munkálkodik, megszűnik a kizsákmányolás. A munkákat mérnökök, tudósok és művészek irányítják. , François Marie Charles Fourier (1772 – 1837)francia filozófus, a feminizmus atyja. Magántulajdon és a 4 emeletes falanx. Robert Owen (1771 – 1858) A szocializmus a munka társadalma. Szövetkezetek. A „human capital” felfedezője. A vallás megbénítja az emberiséget. Amerikában minta telepet szervezett.

Elődök II: a német filozófia � Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770 – 1831) filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia, a dialektika és az idealizmus legjelentősebb képviselője. � Hegel nem választja el az istenfogalmat, annak az emberi történelemben megvalósulásától, hanem ebből alkotja meg Isten „életrajzát”. Isten a történelemben a „maga igazságában” valósul meg. Ez olyan igazság amely a szellem szabadságára támaszkodik. Immanuel Kant (1724 - 1804), filozófus, az idealizmus átfogó elméletének megalkotója, a königsbergi egyetem professzora. Hozzá fűződik a kategorikus imperatívusz, a transzcendentális idealizmus. .

Ismeretelmélete materialista: a külvilág tudatunktól függetlenül létezik. Érzékelés úgy jön létre az emberben, hogy a külvilág tárgyai hatást gyakorolnak érzékszerveinkre. Ez az érzékelés azonban csak kezdete a megismerésnek, az érzékelést ki kell egészítenie a gondolkodásnak. Valláskritikája: a vallás nem más mint a fantasztikum visszatükrözése az ember fejében. Az ember lényének legjobb tulajdonságait kivetíti önmagából, és ezekkel teremti meg Istent. Ludwig Andreas von Feuerbach (1804 – 1872), német filozófus, antropológus Marx A Tőke című művének tanulmányozása után, 1870 -ben, belépett Németország Szociáldemokrata Pártjába.

Elődök III: a brit közgazdaságtan David Ricardo (1772 -1823) Adam Smith (1723 – 1790) – skót közgazdász és filozófus, a modern közgazdaságtudomány atyja Az érték forrása kizárólag a munka. A cserében egyenlő partnerek vesznek részt. A munkabér az áruba bocsátott munka ellenértéke. A tőkés a munkabérnél nagyobb értéket kap a munkástól, e többlet a profit. A profit a termék értékének a munka értéke feletti része. A termék értékét munkabérre és profitra osztja. Nem veszi figyelembe a termelési eszközök értékét.

Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) Karl Heinrich Marx (magyarosan Marx Károly, ( 1818 – 1883) német filozófus, közgazdász, a szocialista munkásmozgalom teoretikusa. Kapitalizmus kritikája, történelemfelfogása meghatározó a szocialista és kommunista mozgalmak számára. 1953 és 1990 között a Budapesti Corvinus közgazdaság-tudományi egyetem viselte a nevét. Az épület aulájában, valamint a világ sok országában van szobra, Berlinben utca van róla elnevezve: Karl-Marx-Allee.

Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) Berlinben filozófiát tanult, részt vett az ifjú hegeliánusok mozgalmában, akik a porosz feudális állam lerombolását tűzték ki célul. Apja textilgyáros volt. 1842 -től apja céhét képviselte Manchesterben. Itt kezdett foglalkozni az angol munkásosztály életkörülményeivel. 1844 -ben Párizsban ismerkedett meg Marxszal, egy életre barátságot kötöttek. Korai közös munkájuk a Szent család (1843), a Német ideológia (1845 -46). Mozgalmuk indítója: a Kommunista kiáltvány (1848) Friedrich Engels (magyarosan: Engels Frigyes) (Wuppertal, 1820. – London, 1895) német filozófus

Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) „Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma: a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök. ” „Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állítsák szembe. Evégből a legkülönbözőbb nemzetiségű kommunisták összegyűltek Londonban, és papírra vetették a következő kiáltványt, amelyet angol, francia, német, olasz, flamand és dán nyelven tesznek közzé. ”

Fejezetei – és a híres záró sorok I. Burzsoák és proletárok II. Proletárok és kommunisták III. Szocialista és kommunista irodalom 1. A reakciós szocializmus 2. A konzervatív vagy burzsoá „A kommunisták végül mindenütt az egész szocializmus 3. A kritikai-utopikus szocializmus és világ demokratikus pártjainak szövetkezésén és egyetértésén kommunizmus munkálkodnak. IV. A kommunisták viszonya a A kommunisták nem titkolják nézeteiket különböző ellenzéki pártokhoz és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai, egyesüljetek!”

Viták az Igazak Szövetségében, és utána… Weidemeyer New Yorkba költözött, ahol marxista újságot szerkesztett. Támadta az utópista Wilhelm Weitling Munkásbank alapítása tervét. 1858. október 25 -én megalapította az amerikai a Kommunista Klubot (Communist Club). Az 1860 -as választásokon támogatták Abraham Lincolnt. Wilhelm Weitling (1808 -1871) Joseph Weidemeyer (1818 -1966)

Az I. Internacionálé 1864 – 1976 - International Workingmen's Association - a világpárt „Ami a harcos típushoz tartozó népek számára a hősök korszaka, a keresztényeknek a mártírok szenvedése, az a nyugati országok szocialistái számára az Internacionálé; az Internacionálé és annak harcai, a legendás idők, amikor egész Európa polgársága és összes uralkodó hatalmai rettegtek a nemzetközi rémtől, miközben ennek testét a két titánnak, Marxnak és Bakunyinnak vetélkedése tartotta és pusztította örökös forró lázban. A munkásság ez első nemzetközi szervezetének első nyilvános dokumentuma az írás, amelyet itt közlünk”. Szabó Ervin, 1908. Szabó Ervin (1877 – 1918)

Az I. Internacionálé kongresszusai: 1 St. Martin's Hall Meeting, London, 1865 2 The Geneva Congress, 1866 3 The Lausanne Congress, 1867 4 The Brussels Congress, 1868 5 The Basle Congress, 1869 6 The Hague Congress, 1872 Bakunyin, Mihail Alekszandrovics (1814 -1876) – orosz hivatásos tiszt, anarchista forradalmár Karl Marx: A tőke. I-IV. könyv - 1867 -1894 http: //mek. oszk. hu/04700/04724/

II. Internacionálé – 1889 -1914 Vita a háború elleni fellépés lehetőségeiről (II. kongresszus, Brüsszel) Nieuwenhuis javaslata - a nép felszólítása általános sztrájkra – alulmarad Liebknecht és Vaillant-al szemben: a szocialista társadalomért folytatott kűzdelem. Liebknecht, Wilhelm (1826 -1900) Engels, halála (1895. augusztus 5. ) előtt figyelmeztet az opportunizmus, a forradalom feladásának a veszélyére. Vaillant, Édouard (1840 -1915) Nieuwenhuis, Ferdinan (1846 -1919)

A szocialisták első kormányba lépése… Botrány az Internacionálé párizsi (V. )kongresszusán, 1900. Alexandre Millerand ( 1859 – 1943) francia jogász, Franciaország miniszterelnöke, 1920 -1924 elnöke. Az első szocialista miniszter – a Pierre Waldeck-Rousseau polgári kormányában vállalt tárcát 1899 -ben. 1904 -ben kizárták a SFIO-ból. Elnökként, alkotmánymódosítással akarta elérni az elnöki jogkör kiterjesztését. Az ő miniszterelnöksége alatt íratták alá a magyar féllel a trianoni békeszerződést. Millerand kísérőlevele nem zárta ki a békeszerződés revíziójának lehetőségét. A Szovjet-Oroszország elleni intervenció szervezője 1919 -től.

Az elmélet kettéválik: marxizmus és revizionizmus kommunizmus és szociáldemokrácia Forradalom - evolució Osztályharc – osztályegyüttműködés Proletárdiktatúra – polgári demokrácia Internacionalizmus – nemzeti gondolat Gyarmatok ellen - gyarmatosítás Karl Kautsky (1854– 1938) Eduard Bernstein (1850 -1932)

Viták és hasadások… Éles vita az Internacionálé amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905. A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra. Émile Vandervelde (1866 – 1938) A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értett egyet. Victor Adler (1852 -1918) Dimitar Blagojev (1856 -1924) 1861 -1930

Stuttgart, 1907: még keményebb viták… 1905 forradalom Oroszországban: V. I. Lenin (1870 -1924) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal (1871 -1919), Jean Jaurés-zel és Martovval (1873 -1923) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását. ” Julij Martovval (1873 -1923 Jean Jaurés 1859 -1914

Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24 -25. A háború ellen… a II. Internacionálé széthullása Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907 es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. . Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe. . . (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban, ) Jules Guesde 1845 -1922 Marcel Sembat 1862 -1922