Pszicholgia elads 2006 2007 tanv szi szemeszter Kpzelet

Pszichológia előadás 2006. /2007. tanév őszi szemeszter Képzelet, gondolkodás, intelligencia, kreativitás

Képzelet A képzelet néhány jelensége: 1. Képzeleti kép (tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép). 2. Gondolati kép (gondolkodás részeként jelenik meg). 3. Szinesztézis (egy érzékszeri modalitás élményeit másik modalitás élménye kísér). 4. Testséma: a saját test sematikusan tudatos, plasztikusan határolt térbeli percepciója, amely megelőző érzékszervi tapasztalatokon nyugszik. 5. Álomképek, fantomvégtag, eidetikus kép.

Bruner: a reprezentáció formái n n n Enaktív (cselekvéses), képi-képzeleti, nyelvi, szimbolikus reprezentáció. A képi reprezentáció a térkiterjedésről nyújt információt, ráépül a cselekvéses reprezentációra. (A beszéd előtti időszak érzelmi élményeit is magukba foglalják. ) Ezekre épül rá a nyelvi, szimbolikus reprezentáció, amely lehetővé teszi az időbeliség leképezését, a következtetései folyamatok működtetését.

Paivio kettős kódolás elmélete Logogén rendszer (a szó akusztikus, artikulációs és szemantikai jellemzőinek mentális egysége). n Imagén rendszer (mentális képek). A logogén rendszeren belül az asszociációk logikai és szubjektív kapcsolatok alapján valósulnak meg. Átjárhatóság van a két rendszer között. n

Képi (analóg) vagy propozicionális-e a reprezentáció? Érvek a képi mellett Shepard: A betűk egyenes vagy tükrözött állásúake? Eredmény: a válasz reakcióideje egyenesen arányos az elforgatás szögével (180 fokig). n

Képi (analóg) vagy propozicionális-e a reprezentáció? n Érvek a képi mellett Kosslyn: képzeletbeli sziget „bejárása”. Eredmény: A képzeletbeli letapogatás ideje a távolsággal egyenesen arányos.

Képi vagy propozicionális-e a reprezentáció? n Érvek a propozicionális mellett Nem tudatos leíráskészletet konstruálunk a tárgyról, jelenségről.

Képzelet a gyakorlatban n n A képzeletbeli „edzés” után a teljesítmény jobb. Gyógyításban.

Gondolkodás

A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete n Szenzomotoros szakasz (0 - 24 hónap) A csecsemők fejlődése az érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációját jelenti e szakaszban. Felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, s azzal szándékos interakciót kezdenek folytatni. (6 alszakaszból épül fel. ) A 6. alszakaszban a szimbolikus reprezentációk kezdenek kialakulni.

Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció n Piaget szerint a 8 hónaposnál fiatalabb babák számára a látótérből kikerült tárgyak nem léteznek többé. (Még nem rendelkeznek a tárgyak reprezentációjával. )

Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció A 8 -12 hónapos baba a tárgyakat az eredeti helyen keresi akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre. (pl. : Az átlátszó kosárból áttesszük a játékállatkát a zárt dobozba. )

Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció A 12 -18 hónapos babák sem képesek még fenntartani egy tárgy állandóságának szilárd elképzelését, amikor annak helye tudtuk nélkül változik. Rátekint a tárgyra, ahova tették, de ahol előzőleg megtalálta, ott keresi.

A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete n Műveletek előtti szakasz (2 -6 év) A gyermekek ebben a szakaszban a világot maguk számára szimbólumok (képzeleti képek, szavak, gesztusok) segítségével képezik le. A tárgyaknak és eseményeknek nem kell jelen lenniük, hogy gondolni tudjanak rájuk, de még nem képesek arra, hogy saját nézőpontjukat a másokétól megkülönböztessék. Ezért összekeverik gyakran az oksági viszonyokat, a látszatot és valóságot.

A műveletek előtti szakasz jellegzetességei n n Centrálás: a legkiugróbb vonásra való összpontosítás hajlama. Ebből ered egocentrizmusuk is, hiszen a világot a saját nézőpontjukból értelmezik. (Kollektív monológok, nem tudják figyelembe venni a hallgató tudását, két jellemzőt nem tudnak együtt figyelembe venni összehasonlításkor stb. ) Látszat és valóság összekeverése (a farsangi maszk megváltoztatja viselője személyét, a vízbe merített szívószál valóban meggörbül. ) Prekauzális következtetések (illogikus, nem ok-okozati). Moralitás: erkölcs kívülről előírt, a szándékot nem veszi figyelembe.

A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete n Konkrét műveleti szakasz (6 -12 év) Mentális műveletek elvégzésére válnak képessé. Tárgyakat és cselekvéseket fejben összeraknak, szétválasztanak, sorba rendeznek, átalakítanak. De! A műveletek a tárgyak, események jelenlétében hajthatók végre (ezért konkrétak).

A konkrét műveleti szakasz jellegzetességei n n A mennyiség állandóság (konzerváció) megértése. A tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok maradnak, ha egyes külső jellemzők megváltoznak. (A „B” pohárból a víz a „C”-be öntve ugyanannyi marad. ) Megértik a logikai szükségszerűséget is (bizonyos tulajdonság, itt a víz mennyiségének megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére. )

A konkrét műveleti szakasz jellegzetességei Számállandóság kialakulása

A konkrét műveleti szakasz további jellegzetességei n n Decentrálás: a tárgyaknak egyszerre több tulajdonságát tudják figyelembe venni. Az egocentrizmus csökkenése. Szabálykövetés alakul ki a játékban. Morális megítélésnél figyelembe veszik a szándékot a viselkedés megítélésekor.

A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete n Formális műveleti (12 -19 év) Képessé válnak a problémán belüli minden logikai kapcsolat módszeres végiggondolására.

Fogalomalkotás Miért alkotunk kategóriákat? n Kategorizáció: - prototipikus szerveződéssel, - definitív jegyekkel (meghatározó és jellemző jegyek). A két mód összeütközésbe kerülhet! n n A fogalmak: - konkrét (perceptuális eredetű), - absztrakt (általánosítások, nyelvi eredetűek).

A következtetések n n Dedukció (az általánosan érvényes ismeretből következtetünk az egyedi jelenségre). A dedukció egyik formája a kategorikus szillogizmus (Arisztotelész). Minden S az M. Minden egyetemista fiatal. Minden M az P. Minden fiatal zenét hallgat. Minden S az P. Minden egyetemista zenét hallgat. Kategorikus szillogizmus = 2 premissza+ 1 konklúzió. S (szubjektum), P (predikátum), M (középfogalom).

Torzításaink a szillogizmusokba A következtetések érvényességének megítélésében tartalmi és formai torzításaink működnek. Minden énekes tanár. Minden zenész tanár. Minden énekes zenész. => Atmoszférahatás. Minden énekes zenész. Némely zenész tanár. => Tartalmi torzítás Némely énekes tanár.

A következtetések n n 1. 2. Indukció (az egyedi dolgokból következtetünk az általános esetekre). „Életszerű hibázások”: Reprezentativitási heurisztikák (nem az összes valószínűség gondos mérlegelésével jönnek létre). Hozzáférhetőségen alapuló heurisztikák.

Intelligencia

Az intelligencia n - § Intelligencia (Spearman szerint) = általános faktor (g) + speciális faktor (s). g-faktor: hogyan érzékelünk és észlelünk? s-faktor: logikai, téri tájékozódási, aritmetikai zenei stb. képességek. Thurstone szerint 7 elemi mentális képesség van: nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés.

Intelligencia n Az egyénnek az az összesített vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást. (Wechsler) Az intelligencia a képességek sajátos mintázata, több tehát, mint a részképességek számtani közepe.

Az intelligencia eloszlása a lakosságban a Gauss görbével kifejezhető 70 80 100 120 130

Az intelligencia megoszlása a lakosság körében Az átlagos teljesítmény IQ = 100 IQ = 85 -115 (68%-os előfordulás) IQ = 70 -130 (96%-os előfordulás a lakosságban). Extrém alacsony és magas IQ a lakosság néhány százalékában fordul elő. n

Wechsler intelligenciateszt profillapja

Gardner kritikája n n n Hétféle értelem: szóbeli, logikai, térbeli, zenei, kinetikus (mozgásos), interperszonális, intraperszonális. Intraperszonális intelligencia: valós érzéseinkhez való szabad hozzáférés, magunk valósághű modellje, amely segíthet a hatékony életvezetésben (önismeret). Interperszonális intelligencia: az embertársak megértésének képessége, amely segít abban, hogy megértsük mások motivációit, hangulatát. (A vendéglátósok feltehetően magas értékkel rendelkeznek!)

Goleman n Az érzelmi intelligencia Az érzelmi kvóciens (EQ) fontosabb, mint az IQ. Szerinte az IQ a személy sikeres életútjához csak 20 %-ban járul hozzá, míg a fennmaradó 80 % nagy hányadát az EQ határozza meg.

Kreativitás

Kreativitás n n n Guilford szerint az alkotóképesség és intelligencia nem feltétlenül esik egybe. A produktivitást az emberi gondolkodásban mind a konvergens (összetartó, egy irányba ható), mind a divergens (elágazó) gondolkodás biztosíthatja. Szerinte: az intelligencia konvergens, míg a kreativitás divergens gondolkodást feltételez.

A kreativitás mérése n 1. 2. 3. A divergens gondolkodásnak több jó megoldása lehet. Hogyan értékeljük? Fluencia (folyékonyság) válaszszám. Flexibilitás (hajlékonyság) a válaszok hány kategóriába sorolhatók. Origanilitás (eredetiség). Az IQ és kreativitás nem feltétlenül korrelál egymással!

Mit ábrázolnak az alábbi foltok? A B

A kreativitás szintjei 1. 2. 3. 4. 5. Kifejező kreativitás (gyermekrajz). Produktív kreativitás (cél: a befejezett alkotás létrehozása). Invetív (feltaláló) kreativitás (észreveszi a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket). Újító (innovatív) kreativitás (az alapelvek tökéletesítése művészetben, tudományban) Teremtő (emergentív) új elv létrehozása.