Pszicholgia elads 5 2006 2007 tanv szi szemeszter

  • Slides: 44
Download presentation
Pszichológia előadás 5. 2006. /2007. tanév őszi szemeszter Figyelem és emlékezet

Pszichológia előadás 5. 2006. /2007. tanév őszi szemeszter Figyelem és emlékezet

Illúziók http: //www. grand-illusions. com Ajánlott irodalom: R. Sekuler –R. Blake: Észlelés Osiris Kiadó,

Illúziók http: //www. grand-illusions. com Ajánlott irodalom: R. Sekuler –R. Blake: Észlelés Osiris Kiadó, Budapest 2000.

FORGÁS-ILLÚZIÓ

FORGÁS-ILLÚZIÓ

Figyelem

Figyelem

Szelektív figyelem I. n - - - Szűrőelméletek Dichotikus helyzet: két különböző szöveg a

Szelektív figyelem I. n - - - Szűrőelméletek Dichotikus helyzet: két különböző szöveg a két fülre. Egyikre figyel (utána is mondja) => a másikból szinte semmit sem tud felidézni. De! Ha nagyon lassú a figyelt szöveg, akkor a másik csatornán érkezőből is fel tudnak idézni.

Broadbent kísérlete Jobb fül: 4, 7, 9. Bal fül: 8, 5, 3. Az ingeradás

Broadbent kísérlete Jobb fül: 4, 7, 9. Bal fül: 8, 5, 3. Az ingeradás jobb-bal, jobb-bal fülekre váltakozva történt 4 -8, 7 -5, 9 -3 számpárokban. Felidézés: Nem számpárok, hanem fülek szerint. Következtetés: A több csatornán keresztül érkező információból egy szelektív szűrő választja ki, mi kerül további feldolgozásra. Probléma: saját név kihallása a nem figyelt szövegből.

Broadbent figyelmi szűrő modellje

Broadbent figyelmi szűrő modellje

Treisman: dichotikus helyzet módosítása n n n A figyelt és nem figyelt (ignorált) szöveget

Treisman: dichotikus helyzet módosítása n n n A figyelt és nem figyelt (ignorált) szöveget egy idő után felcserélte. Eredmény: a vizsgálati személyek nagy része tudta követni a váltást. Következtetés: a szűrés nem „minden, vagy semmi jellegű”, hanem a nem figyelt csatornán a jelek csillapítva vannak. => mindegyik szó bekerül a mentális lexikonba, de csak a kellően erős aktivitást kapók aktiválódnak.

Treisman figyelmi szűrés modellje

Treisman figyelmi szűrés modellje

Deutsch és Deutsch: figyelmi szűrés a feldolgozási folyamat végén van. Minden információ bekerül a

Deutsch és Deutsch: figyelmi szűrés a feldolgozási folyamat végén van. Minden információ bekerül a központi feldolgozóegységbe. A szűrés és figyelmi szelekció itt jön létre a fontosság és aktiváció alapján.

A szűrőelméletek problémái Az ignorált csatornából való információ felvételt gyakorlással be lehet folyásolni. De!

A szűrőelméletek problémái Az ignorált csatornából való információ felvételt gyakorlással be lehet folyásolni. De! Akkor a szűrő nem passzív! A változó tulajdonságú szűrő kezelhetetlen. Stroop hatás: színes betűkkel írt szavak színének megjegyzése. (Nem tudjuk kiszűrni a jelentését. )

Stroop hatás kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

Stroop hatás kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

Stoop hatás n Milyen színű volt? kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

Stoop hatás n Milyen színű volt? kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

Szelektív figyelem II. Kahneman : korlátozott figyelmi kapacitás Nem történik szűrés, hanem a figyelmi

Szelektív figyelem II. Kahneman : korlátozott figyelmi kapacitás Nem történik szűrés, hanem a figyelmi kapacitásunk korlátozott. A kapacitás a feladathelyzethez, a személy elvárásaihoz, állapotához alakítható. (Pl. : gyakorlott és gyakorlatlan autóvezető. ) Neisser: a figyelmi kapacitásnak nincs előre beépített korlátja. (Egyszerre történetet olvasni, és szavakat diktálás után írni. )

Automatikus és kontrollált folyamatok Kontrollált figyelem: tudatos, mentális erőfeszítés eredménye. n Automatikus figyelem: nem

Automatikus és kontrollált folyamatok Kontrollált figyelem: tudatos, mentális erőfeszítés eredménye. n Automatikus figyelem: nem tudatos az odafigyelés, nincs erőfeszítés. A kontrollált folyamatok erősen lekötik a kapacitást, ezért a figyelem nehezen megosztható. Viszont: komplexebb feladatmegoldást, alkalmazkodást tesznek lehetővé. Az automatikus folyamatok könnyen megzavarhatják (a telefon hangja kizökkent a matek példa megoldásából). n

Tartós figyelem Ingerszegény környezet (pl. : radarmegfigyelés) Miért nehéz jelezni, hogy láttunk-e a radaron

Tartós figyelem Ingerszegény környezet (pl. : radarmegfigyelés) Miért nehéz jelezni, hogy láttunk-e a radaron ingert (fényfelvillanást), vagy sem? 1. Állandó gyakorisággal adott ingernél => biztosabb a jeladás. 2. Ritkább ingernél gyakori hiba: tévesen riaszt a személy, mert a zajt is jelnek véli. 3. Gyakoribb ingernél: többször hagy ki. Az első néhány inger alapján elvárást alakítunk ki a jelek érkezésének gyakoriságról, s ennek alapján hozunk létre döntési kritériumot, amely nem állandó.

Az emlékezet

Az emlékezet

Az emlékezet tárolómodelljei n A korai elméletek szerint a rövid tartamú (RTM) memóriába kerül

Az emlékezet tárolómodelljei n A korai elméletek szerint a rövid tartamú (RTM) memóriába kerül először az információ, majd átíródik a hosszú tartamú memóriába (HTM).

RTM vizsgálata Meddig maradhat az RTM-ben az infó? Zárjuk ki az ismétlés lehetőségét! Hogyan?

RTM vizsgálata Meddig maradhat az RTM-ben az infó? Zárjuk ki az ismétlés lehetőségét! Hogyan? Jegyeztessünk meg betűhármast (CVQ), közben pedig számoltassunk hármasával visszafelé! Eredmény: 30 mp. után alig tudták felidézni a betűhármast. Az RTM néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.

Az RTM vizsgálata Mennyi infó fér az RTM-be? Miller szerint 7 ± 2 egység.

Az RTM vizsgálata Mennyi infó fér az RTM-be? Miller szerint 7 ± 2 egység. (betű, szám). De! Ha hozzákapcsoljuk a megjegyzendő elemet HTM-ben őrzött infóhoz, akkor a teljesítmény megnő. A megjegyzendő számsor: 5, 2, 6, 3, 0, 1, 8, 4, 7. 1526: Mohácsi vész, 1301: Az Árpád-ház kihalása. 1847: József nádor halála. Az így keletkezett egységeket tömböknek (chunk) nevezzük. Hány tömböt tudunk megjegyezni? 7± 2 Az RTM mérése kizárva a HTM-et: a Watkins féle n

Sperling szenzoros tára R F G D M R I S P V R

Sperling szenzoros tára R F G D M R I S P V R Z E K R R O B L T A 16 betű exponálása után bármelyik sornál (4 betű) felvillanhat a fény 1 másodpercen belül a betűk eltűnését követően. => Ez több, mint a Miller-féle szám. Ez a harmadik, a szenzoros tár az érzékszervekhez köthető teljes információmennyiséget képes tárolni 1 -2 másodpercig.

A tárak néhány jellemzője Szeriális pozícióhatás: a szavakból álló lista elejéről és végéről több

A tárak néhány jellemzője Szeriális pozícióhatás: a szavakból álló lista elejéről és végéről több szót tudunk felidézni, mint a közepéről. n Retrográd amnézia: agyrázkódás után a személy emlékezete lassan visszatér, de a balesetet közvetlenül megelőző időszak elvész. Az RTM-ben tárolt infó törlődik. n

Konszolidációs időszak a HTM-ben Az első órában a felejtés azonos a két csoportban. Akik

Konszolidációs időszak a HTM-ben Az első órában a felejtés azonos a két csoportban. Akik alhattak, azoknál a teljesítmény jobb lett a különböző időpontú felidézésekkor. Oka: a negatív interferencia (retroaktív és proaktív gátlás).

Nem táras elméletek Craik és Lockhart: feldolgozási szintek elmélet. Annál hatékonyabb a felidézés, minél

Nem táras elméletek Craik és Lockhart: feldolgozási szintek elmélet. Annál hatékonyabb a felidézés, minél mélyebb szintű a feldolgozása az elsajátítandó anyagnak. Baddeley: munkamemória. A munkamemória nem passzív, mint az RTM. A munkamemória az emlékezetnek az a része, amely éppen aktív, s terjedelme a feladat függvénye.

A munkamemória Három, összehangolt működésű részből áll: 1. Központi feldolgozó (figyelem elosztása, másik két

A munkamemória Három, összehangolt működésű részből áll: 1. Központi feldolgozó (figyelem elosztása, másik két alrendszer működésének koordinálása). 2. Fonológiai hurok (beszédhang tárolása, írott szöveg fonológiai kóddá alakítása) 3. Téri-vizuális vázlattömb (képzeleti képekkel belső manipulációk, téri tájékozódás)

Szerveződés és kategorizáció Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. n A fogalmak hierarchikus szerveződést

Szerveződés és kategorizáció Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. n A fogalmak hierarchikus szerveződést mutatnak. A lejjebb található fogalom a fölötte lévő általánosabba tartozik. Így a hierarchia magasabb fokán álló általánosabb fogalom tulajdonságaival rendelkezik az alatta lévő is. A mesterséges fogalmak esetében igaz ez a szerveződés, de a természetesekre nem. Hiányossága: ez a modell nem tudja megmagyarázni, hogy miért gyorsabban döntjük el a verébről, hogy madár-e, mint a pingvinről. n

Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. Élőlény mozog bőre van szárnya van tolla van

Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. Élőlény mozog bőre van szárnya van tolla van repül szürke ugrál Veréb szaporodik táplálkozik Növény Állat Madár Pingvin úszik

Collins és Loftus: Terjedő aktiváció n n Ebben a modellben a fogalmak nem hierarchikusan

Collins és Loftus: Terjedő aktiváció n n Ebben a modellben a fogalmak nem hierarchikusan szerveződnek, a közöttük lévő kapcsolat változó erősségű. Ha egy fogalom aktívvá válik, akkor a vele kapcsolatban lévő is, de az már csökkenő intenzitással. A modell megmagyarázza, hogy miért döntjük el előbb a verébről, galambról, hogy madár, mint a struccról. A tipikusabb kategóriatag és a fölérendelt fogalom között a kapcsolat erősebb => a tipikusabb tétel erősebben aktiválódik. Ez az előhangolási (priming) hatás.

Collins és Luftus: Terjedő aktiváció

Collins és Luftus: Terjedő aktiváció

Rosch: prototípus elmélet n n n A kategóriába való tatozás azonban sokszor nem egyértelmű.

Rosch: prototípus elmélet n n n A kategóriába való tatozás azonban sokszor nem egyértelmű. Rosch szerint a kategóriába való tartozást nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján döntjük el. Minden kategóriának van egy prototípusa, amely a jellemző tulajdonságok egybesűrítéséből ered (így nem feltétlenül létező). Minél több prototipikus tulajdonsággal rendelkezik az adott példány, annál jellegzetesebb tagja a kategóriájának.

Tulving: Többszörös emlékezeti rendszer Deklaratív emlékezet Szemantikus Autó (fogalma). Procedurális emlékezet Epizodikus Balesetem az

Tulving: Többszörös emlékezeti rendszer Deklaratív emlékezet Szemantikus Autó (fogalma). Procedurális emlékezet Epizodikus Balesetem az autóban. Hogyan kell sebességet váltani.

Bartlett: Sémák A séma hasonló, mint a fogalom prototípusa, de ez egy összetettebb esemény

Bartlett: Sémák A séma hasonló, mint a fogalom prototípusa, de ez egy összetettebb esemény vázlata. Kísérlet: a vizsgálati személyeknek egy balesetről filmet vetítettek. 1. csoport kérdése: „Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt? ” 2. csoport kérdése: Mekkora sebességgel mentek az autók amikor a koccanás történt? Egy héttel később: láttak-e üvegcserepet a filmen? (1. cs: 32%, 2. cs. 14% látott)

Egy baleset emlékképének újraalkotása Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a koccanás történt? Mekkora

Egy baleset emlékképének újraalkotása Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a koccanás történt? Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt?

Sémák Az emlékezet nem reproduktív, hanem konstruktív. (Azt mondták el az emberek, amit a

Sémák Az emlékezet nem reproduktív, hanem konstruktív. (Azt mondták el az emberek, amit a kialakított sémájuk szerint tudni véltek. A karambol fogalmi és epizodikus sémájához nagyobb sebesség és törött üvegcserép tartozik. ) A séma a helyzet vagy fogalom elemei közötti viszonyokat, szabályokat rögzíti. Ismereteket rendszerbe szervező szabály, tudásszervező tudás. (Így befolyásolják a hosszú távú memóriának mind a kódolási, mind az előhívási szakaszát. )

A sémák n n A sémák előnye: a nagy tömegű információmennyiséget gyorsan és gazdaságosan

A sémák n n A sémák előnye: a nagy tömegű információmennyiséget gyorsan és gazdaságosan megszűrjük, megszervezzük és feldolgozzuk. => ökonómiai hasznosság. A viselkedés hatékonyságát a rendelkezésre álló sémák száma és szervezettsége határozza meg.

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Baddeley kísérlete: Bevésés: az 1. csoport a parton.

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Baddeley kísérlete: Bevésés: az 1. csoport a parton. Felidézés: a, a parton a csoport felénél, b, a vízben a csoport másik felénél.

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Bevésés: a 2. csoport a vízben tanulta a

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Bevésés: a 2. csoport a vízben tanulta a szólistát. Felidézés: c, a vízben a csoport egyik felénél, d, a parton a csoport másik felénél.

Kontextusfüggő emlékezet. Ha a tanulás és felidézés egyazon környezetben történik, akkor a felidézés teljesítménye

Kontextusfüggő emlékezet. Ha a tanulás és felidézés egyazon környezetben történik, akkor a felidézés teljesítménye jobb, akár 40 %-kal. n Oka: a környezeti jelzőingerek segítő szerepe. (Más példa: a néhányszor látott ismerőst nehéz felismerni idegen környezetben. ) n

A hangulati állapot hatása az emlékezetre Nem csak a külső, hanem a belső környezet

A hangulati állapot hatása az emlékezetre Nem csak a külső, hanem a belső környezet (hangulati állapot) is befolyásolja az emlékezeti folyamatokat. n Freud: elfojtáselmélet. A feszülségkeltő, szorongást okozó eseményeket az énvédő mechanizmusok igyekeznek eltávolítani az éntől úgy, hogy a tudattalanba utalják. Kísérlet: két történet mesélése férfi és nő v. sz. -eknek. 1. történet: a férfiak Ödipális-komplexusára kritikus mondatokat tartalmazott. 2. történet: semleges. Eredmény: a férfiak az első szövegből kevesebbet idéztek fel. A második szöveg felidézésében nem volt különbség. n

A hangulatszelektivitás (hangulatkongruitás) n n n A hangulati állapotunkkal összhangban lévő információt hajlamosabbak vagyunk

A hangulatszelektivitás (hangulatkongruitás) n n n A hangulati állapotunkkal összhangban lévő információt hajlamosabbak vagyunk kiemelni, s inkább ezt kódolni, mint a hangulatunkkal ellentéteset. Később a felidézéskor, erre jobban emlékszünk. Kísérlet (Bower): 1. csoport: szomorú állapotra, 2. csoport: boldog állapotra hangolva hipnózissal. Történetet hallgatnak két kitalált férfiről, akivel mindig szerencsétlen dolgok történtek, a másikkal pedig csak jók. Eredmény: a felidézett tények mennyiségében nem volt különbség. De! A saját állapotukkal azonos történetű szereplővel kapcsolatosan tudtak több emléket felidézni.

Újabb példa a hangulatkongruitásra Kísérlet: gyerekeknek irányított fantázia segítségével indukáltak szomorú és vidám hangulatot.

Újabb példa a hangulatkongruitásra Kísérlet: gyerekeknek irányított fantázia segítségével indukáltak szomorú és vidám hangulatot. Aztán: pozitív és negatív jelentésű szavakból álló listát kellett elolvasni. Eredmény: a szomorú hangulatra hangoltak több negatív, míg a boldogra hangoltak több pozitív szót tudtak felidézni. Hasonló hatás jelentkezik depressziós betegeknél is. A mechanizmus háttere: a megjegyezett (bevésett) anyaggal együtt az emlékezetbe kerül hangulati állapotunk is. A hasonló érzelmek átélése később segíti a tartalom felidézését, hiszen a hangulat okozta aktiváció átterjed a tartalomra is.

Az emlékezet biológiai alapjai n n n Hebb: reverberációs körök, azonos időben aktiválódó neuroncsoportok

Az emlékezet biológiai alapjai n n n Hebb: reverberációs körök, azonos időben aktiválódó neuroncsoportok között hurokpálya jön létre, az emléknyomok ebben tárolódnak. Hydén: kötélmászás megtanulása után a patkányoknál az egyensúlyozó mozgásokat szervező magcsoport RNS-ének arányváltozását tapasztalta. Mai álláspont: súlyozott neuronhálózat aktivitás.

Ajánlott irodalom A. Baddeley: Az emberi emlékezet Osiris Kiadó, Budapest, 2001. n D. L.

Ajánlott irodalom A. Baddeley: Az emberi emlékezet Osiris Kiadó, Budapest, 2001. n D. L. Schachter: Az emlékezet hét bűne Hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG Kiadó, Budapest, 2002. n