Mikro s Makrokonmia Utols felvons 12 EDDIG Trsadalmi

Mikro- és Makroökonómia Utolsó felvonás 1/2 EDDIG: Társadalmi gazdagság változását akarjuk TUDOMÁNYOSAN (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért: I. POSZTULÁTUMOKat teszünk. 1. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3. 1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3. 1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3. 2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; 3. 3 -3. 4 Aranystandard rendszer, 3. 5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). II. ELMÉLETEKET „GYÁRTUNK” 1. Rosier-modell a magánhitelpénz-rendszer működéséről. 2. Uralkodó elmélet (hivatalos nevén általános egyensúlyelmélet) a kapitalizmus működéséről: nem jó. Akkor mire jó (használható) az uralkodó elmélet? 1/ Mikroökönómia (részproblémák megértésére) 2/ és a teljes gazdaság megértésében segít valamit?

Kapitalizmus leírását célzó ELMÉLETEK: 1/ Uralkodó elmélet EL T É T Fennálló ideológia támasza, tehát TI i ő É z L y Ó. n J rse ony e a valós gazdasági rendszer, amiben élünk k D 1. v é t s a e h t S e l o Töké ág) Paret örök (stabil), hatékony, igazságos s da c(gaz pia EGY APRÓSÁG: „…. az állítás, miszerint a szabad piac az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet …. marxizmussal való hasonlóság[át] nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának. ” (Soros György 1997, The capitalist threat) 1/ AKKOR HASZNÁLHATÓ-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA? 2/ URALKODÓ ELMÉLET A NEM TELJES GAZDASÁGRÓL: MIKROÖKONÓMIA

AKKOR HASZNOS-E AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ? N MÁS E ELMÉLET KELL M HETERODOX elméletek ORTODOX elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ gazdagodás alaplogikája (OIKONOMIA): Á-(P)-Á’ 2/ egyéni és társadalmi gazdagság AZONOS TERMÉSZETŰ (jószágok) 2/ megtartja, DE 1/ KAPITALizmus lényege a Tőke=termelőeszköz KREMATISZTIKUS felhasználása. A KAPITALIZMUSBAN A PROBLÉMÁK GYÖKERE A KREMATISZTIKÉ. NEM ÖRÖK és NEM HATÉKONY rendszer szinten (válságok, munkanélküliség), NEM IGAZSÁGOS (kizsákmányolás) Karl Marx Krematisztikus felhasználás a magántulajdon szükségszerű velejárója egy pénzgazdaságban, ezért egyetlen megoldás: MAGÁNTULAJDON ELTÖRLÉSE (KOMMUNIZMUS). t Valóságo alakítsuk az z! elmélethe I G E N ! MI AZ URALKODÓ ELMÉLET LÉNYEGE, AMIHEZ KÉPEST MÁS ELMÉLET KELL? Silvio Gesell Első Jóléti tétel sérül monopóliumok okán, ami gazdagság átosztást okoz. A KÉT ALAPVETŐ MONOPÓLIUM a kapitalizmusban: 1/ FÖLD MAGÁNTULAJDONA – földjáradék 2/ PÉNZ aszimmetriája a jószágokkal szemben – kamat MEGOLDÁS: 1/ FÖLDREFORM – szabad föld (államtól bérelni) 2/ PÉNZREFORM – szabad pénz (hasonlóvá tenni a jószágokhoz)

Szabad pénz-rendszer - Állam vásárlással teremtik - Pénz „megromlik” EZ az igazán SZABAD gazdaság (kapitalizmus béklyójából felszabadulás) azaz a Eszköz Magán szereplők Természetes gazdasági rend Emberiség (mint faj, populáció) sikere az egyéni kiválóság továbbadásán múlik Bogár László Nem véletlen, hogy Marx kapott teret, mert utópia mert így akarták … 100 Hr PÉNZ Eszköz Forrás Egyéni gazdagság 1000 Hr Állam 100 Hr PÉNZ AKKOR HASZNOS-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ? Részben John Maynard Keynes-i elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ megtarva DE 2/ egyéni és társadalmi gazdagság NEM AZONOS TERMÉSZETŰ (számviteli/pénzáramlási megközelítés)

Számviteli (majd látjuk miért pénzáramlási) megközelítés Eddig ennyit tudunk: B egyén Valós Eszköz (jószág) Pénzügyi eszköz Egyéni Gazdagság A egyén Valós Eszköz (jószág)* Egyéni Gazdagság Pénzügyi forrás * A valós eszközöket és az uralkodó elmélet jószágfogalma nem azonos, de ezen a szinten tekintsük azonosnak.

A gazdaság működésének ábrázolása a számviteli megközelítésben A NEMZETI SZÁMVITEL ALAPLOGIKÁJA Cél: „nemzet gazdagodásának” számbavétele Flow típusú számlák (tevékenységből eredő) gazdagság-változást mutatják pénzben kifejezve csökken egyenleg Kiadás Jövedelem Költségek krema tisztiku Profit egyenleg s terv végreh ajtásáh nő jobb o ld egyén alon nő, m ert ig jobb o azdagságo az ldalra t tessz is ük oz szü Nem költség kiadás kséges t-edik idősza ki kiad Megtakarítás S (meggazdagodás) ás Stock típusú számlák s z á m l á k Folyó számlák (flow számlák) S z e r e p l ő n k é n t a már megszerzett gazdagság formájának alakulását mutatja pénzben kifejezve Eszközök változása Források változása Valós es zközök változ ása Tőkeszámla Beruházás (I) – Amortizáció (A) I: olyan költés (nem kiadás!!), ami a krematisztikus tervben S-( az I-A) elkövetkezendő időszakokban számolandó el költségnek egyenleg =FK FK: Nettó hitelnyújtás (+) hitelfelvét (-) A: a krematisztikus tervben a beruházásokból az időszakban költségként elszámolt rész Pénzügyi számla Pénzügyi eszközök változása Pénzügyi források változása FK+ FK: Nettó finanszírozási képesség (+)/ igény (-) d. PF =d. P E

AZONOSSÁGOK: Egy szereplőre 1/ FK=d. PE-d. PF 2/ S-(I-A)=FK ∑ Összes szereplőre 1/ ∑FK=0 2/ ∑S- ∑(I-A)= ∑FK=0 Azaz: ∑S= ∑(I-A) mert PE egyik szereplőnél=PF másiknál Értelmezése: Társadalmi gazdagság változása = valós eszközök változása

Társadalom egésze Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Költségek Teljes kibocsátás (termelés) CI P= CI+C+I E: Y=C+I Nem költségek E: S (megtakarítás) d. E Stock számlák Mivel: E: I Y=C+I d. F ∑FK=0 = = S C+S Összes jövedelemben (teljes kibocsátásban) NINCS BÉR, mert … VAN: oikonomikus vásárlás C, és krematisztikus vásárlás I és CI: TERMELŐFELHASZNÁLÁS: t-edik időszaki termelésben felhasznált termék-vásárlásra (teljes kibocsátás vásárlásra) fordított pénzköltést, melyet ugyanebben az időszakban krematisztikus szereplőknél költségként (egyébként) számolnak el Y: hozzáadott érték (ha piaci áron, akkor GDP: egy ország területén a rezidensek által egy év alatt megtermelt többlet-termékek értékét pénzben kifejezve) Nemzeti számviteli (gazdasági körforgás) azonosság Hogyan lesz ebből gazdasági modell?

Egyszerűsített Keynes-i modell Y=C+I Feltételezzük: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): YS YD Yse=Ce+Ie Egyszerűsítsünk! Yse legyen = Ys Illetve Ce=C(Y) Egyensúlyban: Tehát: YS=YD, legyen =Y Y= C(Y)+Ie, Ie=I (VS=0) Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről feltételezzük: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás Például: YS=Y C 0

Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (1): 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövelt kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Újklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (2): Megtakarítási paradoxon Ft, tervezett YS A YD B 450 Ft, tényleges 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!!

Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (3): 3/ ÁLLÍTÁS: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki. Nevezetesen az összes piac egyensúlya mellett lehet, hogy a munkapiacon egyensúlytalanság van. Hogyan? A munkapiac aszimmetrikus!! (Keynes elfogadja, hogy a munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg, de elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. ) Itt legyen p árszínvonal rögzített: Ekkor Y=y – nominál/reál változók közötti kapocslatra visszatérek! y=c(y)+i y L foglalkoztatottság Nincs ok, hogy ez pont megegyezzen a teljes munkakínálattal.

ÁBRÁN: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki W LS y=c(y)+i LD Kényszerű munkanélküliség K E Y N E S y LD L A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls Pl. :

Nominál és reál árak (változók) közötti kapcsolat: Jószágkosár ára: Árak 2015 -ben jószágkosár Árak 2016 -ban 25800 Ft 2015 / jószágkosár 25700 Ft 2016 / jószágkosár 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015 -ben: 2016 -ban: ennyivel változott: 0, 9961 -1=-0, 39% = π = p árszínvonal Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát: NOMINÁLIS: ugyanazt a jószágkosarat (1 db) mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015 -ben (25800 Ft 2015) illetve 2016 ban (257002016) versus ugyanabból a pl. bázisidőszaki pénzből (25800 Ft 2015) mennyi jószágkosarat lehet megvásárolni 2015 ben (1 db) illetve 2016 -ban (1/0, 9961 db).

Feladat: egyszerűsített Keynes-i modell Legyen egy zárt gazdaságban a kormányzaton kívül a megtakarítás az alábbi függvénnyel adott: S /korm =0, 2(Y-0, 4 Y)100, ahol a 0, 4 az adók 40%-os nagyságára utal. 2015 -ben (bázisév) a kormányzati kiadások nagysága 800 ft, beruházásoké 140 ft. Az aggregált termelési függvény: , ahol K a tőke, L a munka mennyisége. (Feltételezzük, hogy az uralkodó elmélet és a számviteli elmélet tőkefogalma közti különbségtől eltekinthetünk. ) Az induló tőkeállomány 400 ft értékű. Az amortizációtól eltekintünk. 1. Határozza meg a háztartások fogyasztási függvényét! 2. Határozza meg az egyensúlyi GDP-t és a költségvetés egyenlegét! 3. Mekkora kellene legyen a kormányzati kiadás, ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen? 4. Mennyivel változik a GDP, ha a kormányzati kiadás 52 -vel nő? Mekkora a költségvetési kiadások multiplikátora? 5. Mennyivel változik a kormányzati szektort leszámítva a megtakarítás nagysága, ha a megtakarítási határhajlandóság 10%ponttal nő? 6. Hogyan értelmezi ezt az eredményt a megtakarítási paradoxon fényében? 7. Amennyiben a munkakínálati függvény LS=15*W/p, akkor mekkora a kényszerű munkanélküliség, ha Keynes feltételezésének megfelelően aszimmetriát tételezünk fel a munkaadók és a munkavállalók között? 8. Ha egy időszakos beruházásokban gondolkozunk és tudjuk, hogy nincs infláció, akkor hogyan alakul a foglalkoztatás 2016 -ban? 9. Emlékeztető kérdés: krematisztikus gazdaságban normális működés esetén hogyan alakul a beruházás? Ennek fényében értelmezze a fenti eredményt! 10. Lehetséges-e nulla reál GDP növekedés, nulla infláció és konstans foglalkoztatottság hosszú távon? Állítását igazolja!

Felhasználás (-) Termelési számla Forrás (+) Nemzeti Termékadók és számvitel támogatások egyenlege: TTE Termelő felhasználás (CI) Értéktöbblet (VA alapáron) TTE VA piaci áron =GDP a valóságban pusú flow tí Nem pénzügyi számlák VA TTE GDP Elsődleges jövedelmek elosztása - számla Tulajdonosi jövedelem (kamatok, társaságok felosztott jövedelme) Elsődleges jövedelmek bruttó egyenlege EBE Tulajdonosi jövedelem Jövedelmek másodlagos elosztása - számla Jövedelem és vagyonadók Társadalombiztosítási juttatások Egyéb folyó jövedelem - átutalások Bruttó rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztás Bruttó megtakarítás (EB) Elsődleges jövedelmek bruttó egyenlege Társadalombiztosítási hozzájárulások (befizetések) Egyéb folyó transzferek Bruttó rendelkezésre álló jövedelem Eszközök változása Tőkeszámla Források változása típus ú sz FBCF Készletváltozás Nem termelt nem pénzügyi eszközök Nettó hitelnyújtás (+) Hitelfelvét (-) EB Beruházási támogatás (+) Kapott és (-) adott tőketranszfer Pénzügyi számla Pénzügyi számlák stoc k Külföld Munkavállalói jövedelem (W) Termelési és importadók és támogatások egyenlege Bruttó működési eredmény és vegyes jöv. (EBE) Jövedelmek felhasználása - számla ámlá k Nemzetgazdaság Rezidensekből: § Háztartások § Nem pénzügyi társaságok § Pénzügyi társaságok § Kormányzat Folyó számlák száml ák Jövedelmek keletkezése számla Jövedelemáramlás oldaláról történő számbavétel ÉS Piaci kibocsátás (alapáron) Saját végső felhasználási célú kibocsátás Pénzügyi eszközök nettó beszerzése (változása) Készpénz és betétek, Értékpapírok, Biztosítástechnikai tartalékok, Monetáris arany Kötelezettségek nettó felmerülése (változása) Hitelek, Egyéb tartozások (Nettó) finanszírozási képesség (+) (Nettó) finanszírozási igény (-)

KSH honlapon:

KSH honlapon:

KSH honlapon:

Nemzeti Számvitel - társadalmi szint alábontva Vállalat - Háztartás Flow számlák d. E + E: SB OB Tőkeszámla d. F SH E: FKH=SH E: FKV d. F SB d. E Pénzügyi számla d. F FKH d. N FKB d. M ΠB=OB+SB SB=FKB FKB+d. M=d. N FKV d. NV ΠB Tőkeszámla 0 d. E Pénzügyi számla d. F d. MV KV E: FKB=SB d. E Pénzügyi számla d. F d. MH d. E + E: ΠB E: SH 0 SV 0 Nem költségek d. E d. F Flow számlák Nem költségek C Tőkeszámla - W OV OB OV I-A Flow számlák CI I C Nem költségek E: SV - Költségek CI E: VAG A E: VAN W KV E: ΠV + Bank Rosier-modell: d. M=d. N-SB d. M=d. N-(ΠB-OB)

Feladat Tekintsünk egy háztartásokból, vállalatokból és bankból álló gazdaságot. Az adatok fityingben értendők. Tételezzük fel, hogy egy gazdaságban a háztartásoknak soha sem volt megtakarítása és a gazdaságról a t-edik időszakban az alábbi adatokat ismerjük: a bankok nyeresége 300 Ft, csőd nem volt, a kamat 5%, bérkifizetéstől eltekintünk. a hitelek növekedési üteme 10%. a vállalatok 600 Ft osztalékot fizetnek, 2/3 -át a háztartásoknak, 1/3 -át a bankoknak; a bankok osztalékot csak a háztartásoknak fizetnek, ez nyerségük 2/3 -a. a termelő felhasználás mindig a kifizetett bér fele. A beruházás 450 volt idén, az amortizáció 200. Tudjuk, hogy összesen 2000 bért fizettek ki. 1/ Könyvelje le nemzeti számlákon folyó, tőke és pénzügyi számlákra megbontva a t-edik év gazdasági eseményeit. 2/ Írja fel a társadalmi meggazdagodás egyenletét (∑S=I-A) és a Rosier-modell alapegyenletét a konkrét adatokkal!