MAKROKONMIA ALAPFOGALMAK A makrokonmia trgya A makrokonmia a

MAKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK A makroökonómia tárgya A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza

A makroökonómiai politika főbb céljai • Magas reálkibocsátás A kibocsátás mérőszáma a bruttó hazai össztermék (GDP), azaz az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás piaci értéke. Nominális GDP a GDP-t folyó árakon méri, a reál GDP pedig az inflációhoz viszonyítva. Potenciális kibocsátás a maximálisan fenntartható, vagyis magas foglalkoztatottsági szint mellett előállítható GDP. • Magas szintű foglalkoztatottság, alacsony szintű munkanélküliség

• Árszínvonal stabilitása szabadpiaci viszonyok között Az általános árszínvonal jele: P Az általános árszínvonal mérőeszköze a fogyasztói árindex (CPI=Consumer Price Index) A CPI a tipikus városi fogyasztó által vásárolt javak változatlan kosarának a költségét méri. Az inflációs ráta az árszínvonal emelkedésének vagy süllyedésének az éves mértéke: • Külgazdasági mérleg egyensúlya: az export és import egyensúlya, árfolyamstabilitás

Gazdaságpolitikai eszközök • Költségvetési politika: kihat az összkiadásokra, ezáltal befolyásolja a tényleges reál GDP-t és az inflációt (legalábbis rövidtávon) A kormányzati kiadások befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz való viszonyát. Az adóztatás levon a jövedelmekből, és így csökkenti a magánkiadásokat

• Monetáris politika: lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GDP-re. A központi bank működteti. A pénzkínálat változásai (pl. pénzkibocsátás) felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat, befolyásolják a javakra fordított kiadásokat. • Jövedelempolitika (bér- és árpolitika) : A kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérséklése érdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és árak viszonyát. • Külgazdasági politika célja a valutapiaci egyensúly fenntartása, a túlzott export és import megakadályozása. Eszközei a monetáris és költségvetési politikán túl az árfolyam alakulásába való beavatkozás és a kereskedelempolitika (pl. vámok, kvóták stb).

Matematikai modellek a makroökonómiában

A makroökonómiai modellek változói • Exogén változók, amelyeket a makroökonómiai rendszeren kívüli tényezők határoznak meg. (pl. a lakosság száma, időjárási változók vagy a gazdaságpolitikai változók stb. ) Endogén változók azok, amelyeket maga a gazdasági rendszer modellje határoz meg. Ilyenek pl. a makroökonómiai politika célváltozói: kibocsátás, foglalkoztatás, árszínvonal stb. ) • Aggregált változók • Nominál és reál paraméterek

Aggregált kereslet • A gazdaság különféle szereplői által eszközölt összkiadásokat méri • Az a pénzmennyiség, amelyet a háztartások, vállalatok és a kormányzat költenek adott árak, jövedelmek és más gazdasági változók mellett • Az aggregált keresleti görbe a háztartások, vállalatok és a kormányzat reálkiadásainak szintjét reprezentálja az általános árszínvonal különböző értékei mellett. Azt a mennyiséget jelzi, amit a gazdaság összes szereplője az általános árszínvonal mellett vásárolni fog.

Aggregált kínálat • A gazdaság szereplői által kért ár és azon kibocsátási mennyiség közti kapcsolatot jelzi, amelyet termelnek és eladnak. Makroökonómiai egyensúly Az az árszínvonal-termékmennyiség pont, ahol az adott áron a vállalatok az adott mennyiséget még hajlandók kibocsátani, a vásárlók pedig éppen ezt a mennyiséget hajlandók megvenni

Termelési függvény • A termelési függvény olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus ráfordításkombinációk által előállítható maximális kibocsátásmennyiségét adja meg a termelési ismeretek adott állapota mellett. • Változói: munka ( ), tőke (K), stb. , azaz

Határtermék • Egy adott termelési tényező „határértéke” (Marginal Product) az a többlettermék, vagyis többletkibocsátás, amelyet az illető tényező egy többletegységének hozzáadásából lehet realizálni, miközben a többi tényező változatlan marad. • Pl. ¨ A munka határterméke az a többletkibocsátás, amit akkor nyerünk. Ha a munkát egységgel növeljük, miközben a többi ráfordítás változatlan. ¨ A tőke határterméke az össztermék azon növekedése, amelyet egységnyi pótlólagos tőkebefektetéssel nyerünk, miközben a többi ráfordítás változatlan marad.

A statikai elemzés alapjai

A gazdaság szereplői: • Vállalatok (reprezentatív) • Háztartások (reprezentatív) • Kormányzat Alapvető piacok: • Munkapiac • Javak piaca • Értékpapírpiac • Pénzpiac

Termékegyenlegek ahol C - fogyasztás I - beruházás G - kormányzati költés ahol C - fogyasztás S - megtakarítás T - adók

Árak és az infláció • A GDP nominál érték: • Real GDP: • GDP deflator: • Inflációs ráta:

Munkapiac • A munka a háztartások tulajdona (munkaerő) • A munkát a háztartások adják el a vállalatoknak • A munkát egységnyi időre jutó munkaórában mérjük • Az alkalmazottak száma: • Az egységnyi időre jutó nominál bér: W

A javak piaca • A javak előállítói a vállalatok • A javak aggregált termékek • A javak fogyasztói: a háztartások (saját szükséglet), a vállalatok (tőkenövelés), kormányzat (közjavak) • Az aggregált termék időegység alatt kibocsátott mennyisége: y • Egységnyi kibocsátott termék nominál ára: P

Értékpapírpiac • Az értékpapír a pénzügyi megtakarítás olyan eszköze, amelyiknek van hozadéka (a pénzzel ellentétben) • Értékpapírok: ¨ államkötvény ¨ részvény

Kötvénypiac • Az államkötvényt az állam adja el a háztartások-nak pénzért a költségvetési hiány finanszírozására • A kötvény ára: Pb (jelen érték), • A kötvény kamata: rb. • Ha a kötvény egy év múlva 1$-t fizet, akkor a kifizetés és a jelen érték közti összefüggés: • A kötvény reál értéke az aggregált árszínvonallal deflált ára, azaz a kötvény jószágegységben kifejezett értéke • Ha a kibocsátott kötvények száma B, akkor az aggregált kötvénykinálat

Részvénypiac • A részvényeket a vállalatok bocsátják ki új tőkeberuházás megvalósításához • Feltételezzük, hogy a már meglévő tőke is részvényfinanszírozott • A profit a realizálásakor azonnal kifizetődik a részvénytulajdonosoknak osztalék formájában (nincs visszaforgatás) • Egy részvény ára: Pe (jelen érték) • A nominál osztalék a részvénytulajdonosok között: P , ahol a reálprofit nagysága • A részvény kamata: re

• Ha a részvény jövőbeni értéke 1 egység, akkor a jelen értéke , ahol E a kibocsátott részvények száma • A részvény reál értéke • A teljes részvénycsomag reál értéke

• Feltesszük, ¨ hogy a termelésnek két meghatározó tényezője van: a munka és a tőke, azaz a termelési függvény ¨ A termelési függvény homogén lineáris, azaz • A tőke határterméke • A reál profitra érvényes: innét a profit • A teljes részvénycsomag nominál értéke • A részvény reálértéke: