Kzgazdasgtan Makrokonmia 1 A makrokonmia tudomnya n n

  • Slides: 45
Download presentation
Közgazdaságtan Makroökonómia 1

Közgazdaságtan Makroökonómia 1

A makroökonómia tudománya n n A gazdaság egészét tanulmányozza Az élet minden területén jelen

A makroökonómia tudománya n n A gazdaság egészét tanulmányozza Az élet minden területén jelen van Kérdései központi szerepet játszanak a gazdaságpolitikában A nemzetközi kapcsolatokban is meghatározó szerep jut a makrokérdéseknek 2

Az árak szerepe a makromodellekben Alapkérdés: Az árak rugalmasak-e vagy merevek? Piaci modell alapfeltevése

Az árak szerepe a makromodellekben Alapkérdés: Az árak rugalmasak-e vagy merevek? Piaci modell alapfeltevése a piac megtisztulása: adott ár mellett a szereplők mindegyike annyit adott el, ill. vásárolt, amennyit akart. Valóság: Rövid távon: az árak sokszor ragadósak, merevek Hosszabb távon: az árak alkalmazkodnak, változnak 3

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 4

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 4

A makroökonómia mutatói n n 1. 2. 3. Céljuk a mérés és az összehasonlíthatóság

A makroökonómia mutatói n n 1. 2. 3. Céljuk a mérés és az összehasonlíthatóság Egységes rendszerben történik felhasználásuk A gazdasági teljesítmények és a keletkezett jövedelmek megismerhetőek Vizsgálandó kérdések: A gazdaság teljesítményének számbavétele Fogyasztói árindex Munkanélküliségi ráta 5

1. A gazdaság teljesítményének mérése: a GDP n n n Bruttó hazai termék (Gross

1. A gazdaság teljesítményének mérése: a GDP n n n Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product): adott ország, egy év alatt megtermelt (és eladott), összes végső felhasználásra szánt termékének és szolgáltatásának értéke Megegyezik a gazdasági szereplők összes jövedelmével, Megegyezik a termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadással 6

A jövedelem, a kiadás és a körforgás n n n Két szereplő, egy termék,

A jövedelem, a kiadás és a körforgás n n n Két szereplő, egy termék, egy input: munka Belső kör: termék és a munkaerő mozgása Külső kör: a belső körhöz tartozó pénzmozgások GDP = a kenyérgyártásból származó jövedelem (bér, profit) GDP = kenyérgyártásra fordított összes kiadás Összkiadás = Összjövedelem 7

A GDP számítása. Nominális és reál GDP, GDP-deflátor Nominális GDP: a termékeket és szolgáltatásokat

A GDP számítása. Nominális és reál GDP, GDP-deflátor Nominális GDP: a termékeket és szolgáltatásokat az aktuális áron számítja. A gazdaság kibocsátásának pénzértékét mutatja Reál GDP: a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron számítja. A kibocsátás nagyságát méri, a bázisév árain GDP-deflátor: Nominális GDP / Reál GDP A kibocsátás egy tipikus egységének árváltozását mutatja, a bázisévhez viszonyítva 8

Egyszerű példa a GDP számításához 1. n 0. időszak (bázisév) nominális GDP-je: Ʃq 0

Egyszerű példa a GDP számításához 1. n 0. időszak (bázisév) nominális GDP-je: Ʃq 0 p 0 = 1100 ∙ 0, 95 + 460 ∙ 0, 7 + 580 ∙ 0, 55 = 1686 n 1. időszak(aktuális év) nominális GDP-je: Ʃq 1 p 1 = 1190 ∙ 1, 25 + 750 ∙ 0, 9 + 1080 ∙ 0, 6 = 2810, 5 n 1. időszak reál GDP-je: Ʃq 1 p 0 = 1190 ∙ 0, 95 + 750 ∙ 0, 7 + 1080 ∙ 0, 55 = 2249, 5 9

Egyszerű példa GDP számításhoz 2. n GDP deflátor: Ʃq 1 p 1 / Ʃq

Egyszerű példa GDP számításhoz 2. n GDP deflátor: Ʃq 1 p 1 / Ʃq 1 p 0 = 2810, 5 / 2249, 5 = 1, 249 10

SNA rendszer n n n Az ENSZ Nemzeti Számlarendszere Célja az egységes mérés és

SNA rendszer n n n Az ENSZ Nemzeti Számlarendszere Célja az egységes mérés és összehasonlítás Termelés és jövedelmek mérése Hazai és nemzeti mutatók Bruttó és nettó mutatók 11

SNA mutatók rendszere Megnevezés Bruttó Nettó Teljesítmény mutatók GDP NDP Jövedelemmutatók(elsődleges) GNI NNI Jövedelemmutatók(másodlagos,

SNA mutatók rendszere Megnevezés Bruttó Nettó Teljesítmény mutatók GDP NDP Jövedelemmutatók(elsődleges) GNI NNI Jövedelemmutatók(másodlagos, újraelosztás után) GNDI NNDI 12

SNA MUTATÓK KÖZTI KAPCSOLATOK n n n GDP = Összes kibocsátás – termelőfogyasztás NDP

SNA MUTATÓK KÖZTI KAPCSOLATOK n n n GDP = Összes kibocsátás – termelőfogyasztás NDP = GDP - amortizáció GNI = GDP + hazai gazdálkodók külföldről származó munka- és tőkejövedelme – külföldiek hazai munka- és tőkejövedelme NNI = GNI – amortizáció GNDI = GNI + jövedelemtranszfer (beáramló) az adott országba – jövedelemtranszfer (kiáramló) külföldre NNDI = GNDI – amortizáció 13

A jövedelem összetétele n 1. 2. 3. 4. A megtermelt javak felhasználás szerinti elosztása

A jövedelem összetétele n 1. 2. 3. 4. A megtermelt javak felhasználás szerinti elosztása a GDP-t négy fő részre bontja: Fogyasztás (C) Beruházás (I) Kormányzati kiadások (G) Nettó export (NX) A nemzeti számlarendszer alapazonossága: Y = C + I + G + NX (ahol Y = GDP ) 14

2. Fogyasztói árindex A megélhetési költség mérése n n Jele: CPI (Consumer Price Index)

2. Fogyasztói árindex A megélhetési költség mérése n n Jele: CPI (Consumer Price Index) A javak és szolgáltatások árának változását fejezi ki Kiszámítása: Fogyasztói kosár alapján CPI és GDP deflátor különbségei, azonossága 15

CPI és GDP deflátor különbségei, azonossága n n GDP deflátor Összes termék és szolg.

CPI és GDP deflátor különbségei, azonossága n n GDP deflátor Összes termék és szolg. árát figyelembe veszi Csak belföldön előállított termékekre vonatkozik Változó termékkosár, változó súlyozás n n CPI Csak fogyasztási cikkek árát veszi figyelembe Bel- és külföldi (import) árak Rögzített termékkosár, változatlan súlyok 16

3. A munkanélküliség mérése: a munkanélküliségi ráta n n Munkaerőállomány: foglalkoztatottak + munkanélküliek Munkanélküliségi

3. A munkanélküliség mérése: a munkanélküliségi ráta n n Munkaerőállomány: foglalkoztatottak + munkanélküliek Munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma / m. erőállomány 17

Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között Állásvesztés Foglalkoztatottak + Munkanélküliek = Aktívak Állásszerzés

Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között Állásvesztés Foglalkoztatottak + Munkanélküliek = Aktívak Állásszerzés 18

Okun- törvénye n Okun- törvény: A munkanélküliség növekedése a reál GDP csökkenésével jár együtt

Okun- törvénye n Okun- törvény: A munkanélküliség növekedése a reál GDP csökkenésével jár együtt Amerikai közgazdász, 1928 -1980 19

20

20

21

21

22

22

23

23

24

24

25

25

26

26

27

27

28

28

29

29

30

30

31

31

32

32

33

33

34

34

Gazdasági szereplők és kapcsolataik A pénz körforgása a gazdaságban 35

Gazdasági szereplők és kapcsolataik A pénz körforgása a gazdaságban 35

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete n n n Feltevés: zárt gazdaság, Y =

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete n n n Feltevés: zárt gazdaság, Y = C + I + G Kérdés: az egyes makrogazdasági szereplők mire fordítják a megtermelt jövedelmet? Háztartások → Fogyasztás → C Vállalatok → Beruházás → I Állam → Kormányzati vásárlás (közösségi fogyasztás) → G 36

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete a) A fogyasztás MPC = ΔC / ΔY

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete a) A fogyasztás MPC = ΔC / ΔY C = C 0 + MPC ∙ (Y-T) C 0 37

Ha transzfer is van…. 38

Ha transzfer is van…. 38

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete b) Beruházás • A beruházási kereslet nagysága a

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete b) Beruházás • A beruházási kereslet nagysága a Kamatlábtól függ • Nominális és reálkamatláb ( r ), utóbbi jelenti a kölcsön valódi költségét • I = I ( r ) 39

Ha a várakozásokat (ŋ) is bekapcsoljuk… 40

Ha a várakozásokat (ŋ) is bekapcsoljuk… 40

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete c) Kormányzati vásárlások n n n Nagysága a

3. Az áruk és szolgáltatások kereslete c) Kormányzati vásárlások n n n Nagysága a gazdaságpolitikától függ Forrása: adók (T) Y DI = Y – T (T a transzferekkel csökkentett adó) T és G viszonya képet ad a költségvetés egyenlegéről T=T és G = G exogén változók 41

Egyensúly az árupiacon n n Egyensúlyi feltétel: Makrokereslet = Makrokínálat Y = C(Y-T) +

Egyensúly az árupiacon n n Egyensúlyi feltétel: Makrokereslet = Makrokínálat Y = C(Y-T) + I(r) +G G, T, a gazd. pol-tól függ, Y a termelési tényezők és a term. fv. által adott, az egyensúlyban meghatározó: r r egyensúlyi szintje esetén az árupiac egyensúlyban van 42

n Egyensúly a pénzpiacokon: kölcsönforrások iránti kereslet és kínálat A kamatláb meghatározó Kiindulás: Y

n Egyensúly a pénzpiacokon: kölcsönforrások iránti kereslet és kínálat A kamatláb meghatározó Kiindulás: Y = C + I + G (nemzeti szlarendszer azonossága) Átrendezve: Y – C – G = I n Nemzeti megtakarítás S = Y – C – G , azaz S = I n n n S = SH + SA SH = Y – T – C →magán SA = T –( G+Tr) →államé 43

A megtakarítások változása: a fiskális politika hatásai Feltevés: G nő -Y adott, C az

A megtakarítások változása: a fiskális politika hatásai Feltevés: G nő -Y adott, C az YDI függvénye, változatlan -I csökken, mert a G növekedése kiszorítja a beruházásokat -I csökkenéséhez r növekedése társul 44

45

45