Trsadalmi konfliktusoktrsadalmi jllt s biztonsg Versenykpessg s trsadalmi
Társadalmi konfliktusoktársadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4. 2. 2. A-11/1/KONV-2012 -0069) A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban Lőrinczné dr. Bencze Edit Győr, 2014. május 15.
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai A válság 2008 -ig csak kis mértékben érintette; Számottevő visszaesés csak 2009 első felétől; Gazdasága látszólag stabil, valójában strukturális problémák: q A növekedés motorjai: magánbefektetések, fogyasztás növekedése, import emelkedése, olcsó nk. hitelek, a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációja; q strukturális reformok hiánya; q a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya; q az államadósság növekedése; q külkereskedelmi mérleg hiánya; q a csökkenő belső fogyasztás; q a beruházások – FDI – visszaesése; q munkanélküliség; q nagy mértékű külföldi tőkebefektetések hiánya; q nem jött létre modern nagyipar;
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai qa meglévő cégek likviditási gondjai; q nem képesek exporttevékenységre; q a mezőgazdaság korszerűtlen; q a birtokstruktúra az elaprózott; q a közlekedési infrastruktúra hanyatlik ; q olyan iparágak megerősödése – építőipar, pénzügyi szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték a gazdaság bővülését; Atipikus gazdaság: fogyasztást, a kereskedelmet, az importot ösztönzi és erőteljes külső eladósodást, túlzott költségvetési hiányt, a termelés és foglalkoztatás csökkenését eredményezi.
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai q tovább csökkenő export; q a csökkenő belső fogyasztás; q a beruházások – FDI – visszaesése (2009 -ben -63%, ) Mélyíti a válságot: q a válság által érintett államokkal való kereskedelem, q az import és a válság következtében az árak erőteljes növekedése, q a külföldi munkavállalók támogatásának csökkenése (2009 -ben -9%); q nehezedő hitelfelvétel; Horvátország makroökonómiai és versenyképességi mutatói negatív irányt vesznek;
Horvátország fő makrogazdasági mutatói 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 reál GDP % - 0. 9 2, 9 4, 4 5, 6 5, 3 4, 8 5, 6 2, 4 - 6, 9 - 2, 3 0. 0 -2 , 0 infláció % 4, 0 4, 6 3, 8 1, 7 1, 8 2, 1 3, 3 3, 2 2, 9 6, 1 2, 4 2, 3 államháztartás egyenlege GDP% -7, 1 - 7, 5 - 6, 8 - 4, 9 - 6, 2 - 4, 8 - 4, 0 - 3, 0 - 2, 3 - 3, 3 - 4, 6 - 5, 4 - 5, 5 - 4, 0 folyó fizetési mérleg GDP % munkanélküliségi ráta % -7, 7 - 2, 8 -3 , 7 - 8, 6 - 7, 2 - 5, 0 - 6, 3 - 7, 9 - 8, 6 - 9, 3 -5 , 1 - 1, 1 - 0, 9 0, 1 13, 6 16, 1 8, 4 9, 1 15, 8 14, 3 13, 8 12, 7 11, 2 9, 6 1, 1 3, 4 11, 8 13, 5 15, 8
GDP növekedés 2008 -2013
Prociklikus fiskális politika q 2008 -ig gazdasági expanzió és gazdaságélénkítés, q miközben az állami kiadások növekedtek az adók pedig csökkentek, q recesszió idején fiskális megszorítások, . Tovább növekedett a költségvetési hiány és ennek következtében az állam eladósodása, 2008 (30%) és 2013 között megduplázódott és elérte a GDP 66, 8%-át.
Államháztartási hiány Átlagosan GDP 6%-a. Válságmenedzsment: q Államháztartás nagy rendszereinek reformja; (egészségügy - GDP 7, 7% nyugdíjrendszer – GDP 11, 5%) q Jóléti rendszer átalakítása, szociális kiadások csökkentése; q Közszolgálati rendszerek szerkezeti átalakítása, részben liberalizációja; q Állami garanciák és támogatások csökkentése a közszolgáltatásokban, közlekedési ágazatokban;
Külső és belső államadósság (2008 -2013) % 70 60 24, 1 50 16, 7 40 19, 3 belső 15, 4 12, 9 30 10, 1 20 10 19, 8 23, 7 29, 4 35, 1 36, 5 41, 6 külső 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Túlzottdeficit-eljárás 2014. január 28. mind a költségvetés hiánya (GPD 3%-a) mind az államadósság – (GDP 60%-a) tartósan átlépi a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett értéket. 2016 végére eredmény
Munkanélküliség (2008 -2013) % 20 18 16 17, 6 14 15, 8 12 13, 6 10 11, 8 8 9, 1 6 8, 4 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Horvátország népessége korosztályonként (1990 -2050) ezer fő
Szegénység Válság előtt: 10% alatti, 3 éve munkanélküli, szakképzetlen munkaerő Válság: növekvő szám, aktív munkaképes lakosság, képzettebbek, sok fiatal, oka: tartós munkanélküliség, reál bérek csökkenése, 2009 2010 2011 2012 2013 szegénységi ráta 2, 9 3, 2 2, 8 3, 0 3, 6 GINI mutató 23, 9 23, 0 22, 1 22, 6 22, 9
Infláció (2009 -2013) % 7 6 5 4 3 6, 1 2 3, 4 2, 4 1 2, 3 2, 2 1, 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Horvátország és a Nyugat-Balkán államai a versenyképességi rangsorban 2013 -14 -ben és 2012 -13 -ban 2013 -14 2012 -13 különbség Montenegró 67 72 5 Macedónia 73 80 7 Horvátország 75 81 6 Bi. H 87 88 1 Albánia 95 89 -6 Szerbia 101 95 -6
Horvátország versenyképessége a Nyugat. Balkán államaival összehasonlítva 2005 -2013 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0 20 40 Montenegró Macedónia Horvátország 60 Bi. H Albánia 80 100 120 Szerbia
Horvátország fejlettségi szintje (WEF) 1 1 -2 átmenet 2 -3 átmenet 2 tényező vezérelt hatékonyság vezérelt 3 innováció vezérelt intézmények innováció üzleti, gazdasági kompexitás piacméret technológiai háttér pénz és tőkepiacok fejlettsége 8 7 6 5 4 3 2 1 0 infrastruktúra makroökonómiai környezet egészségügy, alapfokú oktatás felsőoktatás, szakképzés árupiaci munkaerőpiaci hatékonyság
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lőrinczné dr. Bencze Edit lbedit@kodolanyi. hu
- Slides: 18