Az szaki modell Versenykpessg s jllt Szilgyi Lszl

Az északi modell Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

Dánia �a Világgazdasági Fórum 2009 -2010 -es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa �A jövedelmi egyenlőséget nézve első a világon. �Egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettsége alapján „a világ legboldogabb helye” �A világ második legbékésebb állama a 2008 -as és 2009 -es Béke Világindex szerint. � 2008 -ban a Transparency International szerint a világ legkevésbé korrupt állama.

Hogyan? �széles alapokon nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer �A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető �a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális

Mi a titok? �Magas bizalomra építő társadalom �fokozott együttműködési hajlam �egymás tiszteletére alapoznak �Kompromisszumkészség, konfliktuskezelés �a stabil oktatási rendszer, �erős szakszervezeti képviselet, �a nemek közötti egyenlőség és egyenjogúság �ambiciózus környezetvédelmi politika.

Egyenlőség, kompromisszum �Egyenlőség, helyi autonómia, fenntarthatóság �Kis mértékű hierarchia, vagy annak hiánya, „lapos” stuktúrák” �Háromoldalú béralku �Kohéziós társadalom �konzultáció, konszenzusos politika, a politikai kompromisszum Janne Haaland Matlary professzor, Osloi Egyetem, Politológia Tanszék Korábbi külügyi államtitkár, Norvégia

�Nők a munkaerőpiacon: 75 -80 % �A gyermekgondozás rendszere kiváló, bőkezű közpolitika, átlagos vagy jó születésszám �Az óvoda a közpolitikai javak közé tartozik �Az apák is kiveszik a részüket a gyereknevelésből és a házimunkából �Az anyák 70 -80% százaléka teljes munkaidőben dolgozik

Egyensúly, átláthatóság �Valódi egyensúly a bíróságok, a parlament és a végrehajtó hatalom között �Az előléptetéseknél nem jellemző a klientúraépítés és a pártfogói rendszer � A politikai okból kinevezettek indikátora a végrehajtó hatalomban – Görögország vezet, Magyarország a középmezőnyben, a skandináv államok az utolsók �Extra erőfeszítés a korrupció és kivételezés megelőzésére � A politikusok nem kerülhetnek kivételezett helyzetbe, nem szerezhetnek vagyont, elszámoltathatóság �Svédországban minden adóbevallás nyilvános

Oktatás, információ �Független és szabad sajtó, valódi pluralizmus �Jó iskolák, jól képzett munkaerő, a fizikai munkát végzők között is �A közoktatásban a középiskola után is nagy arányban vesznek részt, népfőiskolák �Erős internet-penetráció – otthon is szélessávú internet használata

Gazdasági modell �Nagy redisztribúció �Adómentes beruházási alapok �Magasabb hozzáadott értékű munkahelyek �Cél: teljes foglalkoztatás, a munkavállalói függés csökkentése �Regionális politika �Független jegybank, rögzített árfolyampolitika �Belső kereslet ösztönzése �„Hitelszocializmus” �Olcsó vízienergia, olaj, szél

Svéd tripartit modell �nagyvállalati túlsúly �de jól szervezett, erőteljes és hatalmas tagsággal rendelkező ágazati szakszervezetek, �illetve az önszerveződő középosztály civil mozgalmai. �A munkaadók és a munkavállalók folyamatosan ágazati kollektív megállapodásokat kötöttek, ahol maga a kormányzat alig több mint facilitátorként vett részt.

Csakis anyagilag független és a közügyekben tájékozódásra képes, tehát képzett, művelt középosztály képes demokráciát működtetni. Széles középosztály hiányában a demokrácia hamar elhal, névlegessé, autokráciává silányul és eluralkodik rajta a magánérdek. (Pogátsa Zoltán)

Jóléti célok �A cél az volt, hogy ha egy középosztálybeli úgy gondolja, hogy hosszabb-rövidebb időre a munkaerőpiacon kívül kíván maradni, akkor azt megtehesse. Ennek oka lehet tanulás, továbbtanulás, gyermekvállalás, gyermeknevelés, egészségügyi kezelés, vagy bármi. �A jólétben, biztonságában élő polgárok sokkal megalapozottabb demokráciát működtetnek, a minőségi részvétel az ellenőrzés és a felvilágosult választói hozzáállás pedig mindenképpen visszahat a gazdaságra is.

Az állam szerepe �Az állam jóval nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában és megszervezésében, mint más európai országokban. �Ehhez az adórendszernek is alkalmazkodnia kellett: az adók széles bázisúak és magasak. �Az ellátások jelentősebbek, mint például a brit Beveridge modell esetén és jóval nagyobb állami újraelosztást eredményeznek, mint a Bismarck jóléti modell.

Univerzális �A skandináv modellben megtalálhatók a munkavégzéshez kötött, valamint az alanyi jogon járó univerzális ellátások is - de az utóbbiak dominálnak. �Ez a rendszer az egyén individuális jólétére épül, ellentétben a bismarcki modell család-alapú megközelítésével. � 50 év távlatában a modell legtisztább formáját alkalmazó Svédország az egyik legsikeresebb ország Európában, amely a jövedelem-újraelosztáson keresztül mérsékelte a jövedelmi különbségeket, elsősorban a keresetkiesés magas szintű kompenzálásával és a teljes népességet lefedő univerzális ellátásokkal.

Nők �Skandináviában kiemelkedően magas a táppénzt igénybe vevő kisgyermekes nők aránya, beteg gyermekük ápolása miatt. Ennek hiányában a nők kevéssé tudnák összeegyeztetni családi és munkahelyi kötelezettségüket. �Így a skandináviai táppénzszabályozás nagymértékben hozzájárul a magas női munkaerő-piaci részvételi arányhoz, és az európai viszonylatban magas népszaporulathoz

Két út Északi modell jól képzett, rugalmas jóllétben élő „szervezett” munkaerő Távol-Keleti modell alacsony képzettségű olcsó kiszolgáltatott munkaerő Demokratikus, átlátható társadalom Autoriter társadalom

Drága? �Egyes vélemények szerint a "drága" skandináv modellt alkalmazó gazdaságoknak már össze kellett volna omlaniuk a közkiadások súlya alatt. Ehhez képest a világ öt legversenyképesebb állama közé tartoznak.

Globalizáció �Bevándorlás �Idegengyűlölet �A politikai osztály kritikája �A multik viselkedése �Káros médiahatások �Szenvedélybetegségek

Finn példa �A mozgáskorlátozottakról szóló, 1946 -ban elfogadott törvény szerint az államnak teljeskörűen kompenzálnia kell az érintett csoportok hátrányait. �Ennek eszközei a szükség esetén lakhatást biztosító intézmények, a speciális szakmai képzések, az állam által biztosított munkalehetőségek és a fizikai rehabilitációt biztosító intézmények. �Létezik egy 12 iskolából álló hálózat is, azok számára, akik állapotuk miatt nem tudnak a közoktatás intézményrendszerében tanulni (egyébként az oktatás integrált). �Az ellátás része a különféle speciális berendezések, protézisek és egyéb eszközök biztosítása is.

A gyógyászati segédeszközök helyzete Magyarországon Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

Nagy piac � 800 ezer embertársunk ellátásáról van szó � 40 -45 milliárdos állami költés � 5 -7 milliárd hiány � 55 -60 milliárd kellene � a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordított közpénzek aránya a fejlett országokban 3: 1 Magyarországon 7: 1 � 8 -9 milliárd forintnyi térítési díj a felhasználóktól �A közgyógyellátásban kiszolgált eszközök után a helyi önkormányzatok kb. 3 milliárd forintot fizetnek. �A szolgáltató cégek további 35 -40 milliárd forint értékű eszközt szállítanak a kórházakba �Összességében 85 -95 milliárdos piac

Állami kiadás �a kifizetett támogatás 55 -65%-át az állam adó formájában visszakapja azt követően, hogy egészségnyereséget létrehozva „megforgatta” a GYSEpiacon. �Mindeközben a gyártók és forgalmazók adózás utáni eredménye összesen nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

Rendszerhibák �A „támogató-emancipáló” modellt kell preferálni, minőségi termékekkel és betegközpontúsággal. A mai ellátás ezzel szemben az „elfektető modell” szerint szerveződik, a mennyiségi szemlélet és a betegek kiszolgáltatottsága jellemzi. �„A magyarországi GYSE finanszírozás elavult, pazarló és betegellenes, jelenlegi formájában történő továbbműködtetése jelentős társadalmi veszteséget okoz. ” Dankó Dávid – dr. Molnár Márk Péter: Gyógyászati segédeszközök – Javaslatok egy minőségi ellátási rendszer kialakítására - Vitaanyag Budapest, 2010. november 20.

TÁMOGATÁSI RENDSZER �A támogatási rendszer változásai kiszámíthatatlanok, így nem lehet szolgáltatást nyújtani �A közgyógyellátási rendszer torz piaci érdekeltségeket hoz létre, és minőségromboló hatású �A támogatási rendszer az eszközökhöz és nem a betegeknek nyújt támogatást, így az üzleti szempontok a betegérdekek fölébe kerekednek �A betegek által átmeneti ideig használt eszközök kölcsönzése vagy tartós használatba adása nem megoldott

TÁMOGATÁSI RENDSZER �A gyógyszertámogatás rendszerét mechanikusan alkalmazzák itt is �A támogatási rendszer nem veszi figyelembe az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások fokozódó jelentőségét

PIAC �A fűnyíró-elvű beavatkozások hatására a rövid távú üzleti szemlélet előtérbe kerülése �Megosztott, részérdekeket képviselő érdekképviseletek �piaci befolyás alatt álló betegszervezetek �korrupció

ELLÁTÁS SZABÁLYOZÁSA �Nem megoldott a gyártók és a forgalmazott eszközök minőségi kontrollja, a nem-megfelelő termékek és szállítók kiszűrése �A GYSE-ellátással kapcsolatos felelősségek túl sok hatóság között oszlanak meg, így a piac valójában szabályozatlan �Az orvosok GYSE-vel kapcsolatos ismeretei nem elegendőek

HATÓSÁGI FOLYAMATOK �A termékbefogadási eljárások bürokratikusak �Az egyedi és bizonyos adaptív eszközök kérelemre történő befogadása működésképtelen �A támogatáselszámolás rendszere elavult

Rendszerszinten kell kezelni �A szociális ellátásokkal együtt kell kezelni a problémát �A gyógyászati segédeszközök a TB pénzbeli ellátásait es a szociális ellátórendszert is tehermentesíteni tudják. �A GYSE-be való befektetés többszörösen megtérülhet a munkaerőpiacon

Közös felelősség �Fokozott állami szerepvállalás �Reintegrációs szemlélet �Betegközpontú szolgáltatás �Minőségbiztosítás �Bérlet, kölcsönzés és szervíz �A korrupciós jelenségek letörése

Köszönöm a figyelmet! Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány szilagyi. laszlo@lehetmas. hu