Trsadalmi mozgalmak Trsadalmi s ideolgik Periodizci V Lenin

Társadalmi mozgalmak Társadalmi és ideológiák

Periodizáció V. Lenin „Herzen emlékére” (1912): az orosz forradalmiság szakaszai Ø „Nemesi” szakasz (18. sz. utolsó évtizedei – 1850 -es évek közepe) = Ragyiscsev – dekabrizmus – Herzen és nemzedéke (filozófiai körök, szlavofilek és nyugatosok stb. ) Ø „Raznocsinyec” szakasz (1850 -es évek közepe – 19. sz. vége) = Csernisevszkij és a „forradalmi demokraták”, narodnyik-mozgalmak, „Föld és szabadság” (1. , 2. ) „kivonulások a nép közé”, „kis cselekedetek elmélete”, terrorizmus és expropriáció Ø „Proletár” szakasz (1905 után)

„nemesi forradalmiság” „raznocsinyec forradalmiság” „proletár forradalmiság” Periodizáció (szempontjai) A 19. századi orosz történelem periodizációja: 1801– 1825 Ø 1800 -as évek – „a sándori nagyszerű napok kezdete” (reformok) Ø 1812– 1815 – A Honvéd háború és a határon túli hadjáratok (a Szentszövetség) Ø 1815– 1825 – A társadalmi aktivitás és a kormányzás konzervatív szakasza (Dekabrista felkelés) 1825– 1855 Ø 1848– 1855 – „A sötétség 7 éve” 1856– 1860 -as évek – „a nagyszerű évtized”, reformkor 1870– 1905 – konzervatív restauráció és társadalmi mozgalmak 1905– 1917 – a forradalmak kora

18. század Az állam és a hatalom domináns szerepe A nemesség társadalmi erővé szerveződése: Kegyencek és oligarchák konzervatív ellenzék. Politikai szerepvállalás: udvari összeesküvések, a gárda által támogatott hatalomátvételek (1801 -ig) �A nemeseknek adományozott kiváltságlevél. 3. A nemesség a kultúra szerveződésében: – a nemesi értelmesség kialakulása, – a közvélemény irányítása (sajtó és publicisztika, irodalom és színház), – a felvilágosodás-kori eszmék elterjedése / terjesztése (nevelés, közerkölcsök, társadalmi felelősség) �szabadkőművesség, baráti körök, tudományos társaságok, a magánemberi lét kivonása az állam befolyása alól a liberális nemesi ellenzék. Népmozgalmak ( Pugacsev-felkelés, az „álcár”-jelenség) � „a nép / nemesség” – kettőség felismerése az eszmei nemesi forradalmiság születése (Ragyiscsev) 1. 2.

1800 – 1820 -as évek „I. Sándori tavasz”: társadalmi élet felpezsdülése. 1812 -es Honvédháború: össznépi aktivitás. A nemesi forradalmiság csúcspontja: a dekabrizmus: Jótékonyság és művelődés Humanitás és erkölcsi jobbítása Katonaságon belüli viszonyok megváltoztatása Honmentő Szövetség (1816 -18) Alkotmány és szabadságjogok A jobbágyság eltörlése Cárgyilkosság Közjó Szövetség (1818 -21) Északi Társaság (1821 -25) N. Muravjev: Alkotmány A földesúri birtok megőrzése Megszüntetése Széleskörű Alkotmányos monarchia Déli Társaság (1821 -25) Főbb elvek Földtulajdon Rendiség Polgári jogok Államforma P. Pesztel: Az orosz igazság Köztulajdonba kerül Megszüntetése Széleskörű Köztársaság / Föderáció 10 – 15 éves Ideiglenes Kormányzat / Direktórium

A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér; dec. 29. – 1826. jan. 3, Kijevi Kormányzóság). A dekabristák sorsa A dekabrizmus szellemi és erkölcsi öröksége.

1820– 1850 -es évek Erősödik a központi hatalom kontrolja a társadalom felett: – A Birodalmi Hivatal osztályai teljhatalmat kapnak (II. oszt. – jogi kodifikáció, III. oszt. – a politikai felügyelet + csendőrség) – Kontrol az oktatás és a sajtó felett. – A „hivatalos népiesség” ideológiai doktrínája (Sz. Uvarov): egyeduralom, ortodoxia, népiesség. A társadalmi élet visszafogottsága: – a társadalom ketté szakadása, – áttérés a cselekvés taktikájáról a gondolat stratégiájához: filozófiai társaságok és körök (A bölcselet baráti köre, 1825– 26; Sztankevics-kör, 1831– 39; Herzen és Ogarjev köre, 1831– 34) – az orosz valóság „átkozott kérdéseinek” felvetése. A társadalmi élet két típusának újjáalakulása: – Politikai (cselekvő) taktika: Petrasevszkij-kör (1845– 49), – Az ideológiai (gondolati) társadalmi differenciálódás: P. Csaadaev: Filozófiai levelek egy hölgyhöz (1829 -31, I. – 1836) Szlavofilizmus Nyugatosság

Szlavofilizmus Különösség, I. Péter negatív hatása Eszmék Oroszország történelmi útja Monarchia + Zemszkij Szobor (a nép véleményét közvetíti, tanácskozási joggal) Állami berendezkedés A faluközösség (obscsina) és a szobornoszty (a hívők szabad szereteten alapuló „organikus együttléte”) Társadalom Nyugatosság Európával azonos út, I. Péter közelebb hozta Európához Alkotmányos monarchia Az egyén és szabadságjogai Individualizmus Moszkva Oroszország szimbóluma Szentpétervár Ortodoxia Eszmeiség Racionalizmus Képviselői T. Granovszkij, K. Kavelin, V. Belinszkij, A. Herzen, I. Turgenyev A. Homjakov, K. és I. Akszakov-testvérek, I. és P. Kirejevszkij-testvérek Közös vonások: 1. A jobbágyság eltörlése 2. Evolúciós békés változtatások

1850 -es évek második fele – 1880 -as évek A. Herzen faluközösségi (obscinnij) / orosz szocializmusa: Ø Az egyeduralom és jobbágyság felszámolása a társadalom demokratizálása mellett. Ø A kapitalista fejlődési stádium kihagyható. Ø A faluközösség (önkormányzás, a földbirtoklás egyenlősége) – a szocializmus alapja Oroszországban. N. Csernisevszkij és a forradalmi demokrácia eszméi Az ideológiai irányzatok politikai színezetének előtérbe kerülése § Liberalizmus: o Szlavofilek, pocsvenyikok és nyugatosok: sajtó, tevékenység a zemsztvákban (önkormányzatokban). o „önkormányzati alkotmányos” irányzat (1879– 1881). o Reformok továbbvitele, az együttműködő hatalom képzete. § Konzervativizmus: o Fellépés a liberális adminisztráció ellen. o A reformok felülbírálása.

§ Forradalmi mozgalmak: „narodnyik-mozgalom” a reformokkal és életbeléptetésükkel való elégedetlenség Ø Ideológiai tagolódása: o „Lázadó”, anarchista irányzat: M. Bakunyin, parasztforradalom, az értelmiség elősegítő szerepe, az állam megszüntetése. o „Propagandista” irányzat: P. Lavrov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az értelmiség vezető, eszméket terjesztő („agitáló”) szerepe, forradalmi szervezet létrehozása. o „Összeesküvő” irányzat: P. Tkacsjov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az agitáció nem lehet hatékony; az egyeduralom elveszítette népi támaszát �forradalmi szervezet létrehozása, amely előkészíti és végrehajtja a hatalomátvételt �forradalom. Ø Szerveződések: o I. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1861– 64) o Narodnyik-társaságok: 1. Isutyin-kör és „Pokol” terrorista csoportja (1863– 66) �Karakozov merénylete II. Sándor ellen (1866. április 4. ) 2. „Népi leszámolás” (1869– 71): Nyecsajev. 3. Natanszon-Csajkovszkij-csoport (1871– 74) – több csoport összevonása: „a nép közé járás” kezdeményezői 4. „A nép közé járás” (1873– 75)

o II. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1876– 79) propagandista és terrorista eszközök szakadás o „Általános földfelosztás”: propaganda, emigráció, csatlakozás a munkásmozgalomhoz „Népakarat”: terror (8 merénylet a cár ellen � ) 1881. március 1. – II. Sándor meggyilkolása, a vezetők kivégzése) o A munkásmozgalom kezdete o 1898 – a pártok kialakulásának kezdete Tolsztojánizmus (tolszovsztvo) – 1880 -as évek végétől L. Tolsztoj műveinek (Gyónás, 1879; Miben áll a hitem? 1884) és személyes jelenlétének hatására: a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni, felebaráti szeretet és megbocsátás, erkölcsi öntökéletesedés �„vallási szekta” (? ) orosz „kulturális remetelakok / kolostorok” (kolóniák) kialakulása � európai, észak amerikai, dél afrikai és japán elterjedése, M. Gandi.