Mezgazdasgi fldhasznlat Elad Dr Megyes Attila DEAMTC Fldhasznostsi

Mezőgazdasági földhasználat Előadó: Dr. Megyes Attila DE-AMTC Földhasznosítási Műszaki és Területfejlesztési Intézet

Térhasználat fogalma n Adott területi egység körülhatárolt felszíni, légtéri és mélységi rétegeiben elhelyezkedő megújuló és meg nem újítható természeti erőforrások emberi életvitelhez történő hasznosításának komplex rendszere.

Térgazdaságtan n n különböző erőforrások feltárása eleven és tárgyiasult munka-ráfordítás a termelés során felhasznált eljárások, műszaki megoldások tényezőkombinációk vizsgálata optimalizálás

Földhasználat fogalma n A térhasználat része, mert annak csak bizonyos tényezőit öleli fel, de tágabb fogalom is, mert a természeti erőforrások hasznosításához szükséges földfelszíni területigénybevétel mellett átfogja a feldolgozási és szolgáltatási szféra problémakörét is.

Földhasználati rendszer n Az országhatár által körülhatárolt földfelszínen a gyakorlatban kialakult és működő földhasznosítási módokat, illetve az igénybevételt és a működést meghatározó körülmények összességét, azok ráfordítás-bevétel viszonyainak együttesét és egységét jelenti.

Földhasználati alrendszerek I. n Őstermelés (primer-termék termelés) n Feldolgozóipar n Szolgáltató (szekunder termelés) szféra (tercier szféra) n Negyedleges szféra (humántőke regenerálódásához szükséges földterületek pl. parkerdő)

Földhasználati alrendszerek II. n Mező-, erdő- és vadgazdálkodási célú földhasznosítás n ásványi-vagyon kitermeléséhez szükséges területlekötés n vízgazdálkodási n feldolgozóipari célú földlekötés termelés területlekötése n szolgáltató szféra földlekötése n rekreációs célú földlekötés

A mzg-i földhasználat fogalma klasszikus értelemben: a földművelés kialakulása, elterjedése, a termőföldek művelésbe vétele, a művelési módok fejlődése n mai értelmezésben: a termőföldek teljes körű hasznosításával és védelmével kapcsolatos állapot n jelenkori fejlődésében új helyzet: a mezőgazdasági és természetvédelmi földhasználat együttes vizsgálata, fejlesztése, összehangolása n

Mg. földhasználat sajátosságai n A termőföld megújuló természeti erőforrás n Kitettség, a termelési folyamatokat irányítani lehet, de uralni nem n Legalapvetőbb javak előállítása n A föld és a környezet megóvása n Gyors körforgás (primer termék-feldogozóipar) n “Végtelen” szerkezeti kombináció, termelési lehetőség

A fontosabb művelési ágak aránya (%) 1000 lakosra jutó terület (ha)

Magyarország földhasználata Művelési ágak megoszlása (%)

A földhasználat változása

A művelési ágak változása

Magyarország földhasználata 1950 n Összterület: 2005 ezer ha 9303 – Mg terület*: 7379. 5 – “Egyéb”*: 1218. 9 – Műv. alól kiv. ter. : 704. 6 *termőterület 5863. 9 1870. 9 1568. 6

Magyarország földhasználata 1950 n Mg. terület: – szántó: – kert: – gyümölcsös: – szőlő: – gyep: 2005 ezer ha 7379. 5 5863. 9 5518. 1 94. 4 58. 1 230. 2 1478. 7 4513. 1 95. 9 102. 8 9 5. 2 1056. 9

Magyarország földhasználata 1950 n “Egyéb”: – erdő: – nádas: – halastó: 2005 ezer ha 1218. 9 1870. 9 1165. 9 29. 4 23. 6 1775. 1 62. 0 33. 8

A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái n 1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel (840 ezer ha) csökkent a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított terület n 1. 5 millió ha-ra (16%) növekedett a művelés alól kivont terület (ipar, település-, infrastruktúra-, üdülésfejlesztés, felszíni bányászat, hulladékelhelyezés, stb. ) n átlagos területkivonás: 5 -8 ezer ha/év

A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái n Legnagyobb mértékben a szántó- és gyepterület csökkent (-800, ill. -330 ezer ha) n Jelentősen emelkedett az erdők területe (600 ezer ha-ral) n Környezetvédelmi és földtörvény: a másirányú földhasználatnak elsősorban mezőgazdaságilag és ökológiailag értéktelenebb területeket kell érintenie n Ésszerűbb földhasználat: a szántóterület arányát az erózióra érzékeny területeken csökkenteni kell

A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek változása

A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása felhasználási célok szerint

A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása Művelési ágak szerint

Vetésszerkezet alakulása

Vetésszerkezet alakulása

Vetetlen területek

Vetetlen és parlagon hagyott területek

A 90 -es évek vetésszerkezetének jellemzői Nem igazodik a regionális éghajlati és talajadottságokhoz (tájtermesztés hiánya) n A szántóterület 75%-át mindössze 5 növénykultúra foglalja el n A gabonafélék vetésterülete a szántóterület 55 -60%-a (ennek 80%-án búza, kukorica) n Napraforgó vetésterülete elérte az agronómiai és növény-egészségügyi maximumot n Repce részaránya növekszik (utóbbi években 120 ezer ha-ról 200 ezer ha-ra) n

A 90 -es évek vetésszerkezetének jellemzői Cukorrépa: vetésterület jelentősen csökkent (EU rendtartás, WTO egyezmények) n Hüvelyes növényeket igen kis mértékben illesztünk a vetésváltásba: 400 -450 ezer ha-on lehetne borsót, szóját termeszteni (import kiváltása) n indokolt a szántóterület csökkentése (4. 6 millió ha-ról 3. 7 millió ha-ra: erdősítés, gyepesítés) n