MEZGAZDASGI ALAPISMERETEK A MEZGAZDASGI TERMELS n A mezgazdasg

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS n A mezőgazdaság az élőhelyeket és környezetét megváltoztatja, hogy szerves anyagot termeljen a növénynek termesztésével és az állatok tenyésztésével, melynek forrása a termőföld. n A mezőgazdaság legjellemzőbb sajátossága, hogy a tevékenység alanyai élő szervezetek, így a gazdálkodás eredmények kimenetele csak bizonyos valószínűséggel becsülhető, mivel a ható tényezők száma nagy és a hatások eredménye nehezen kiszámítható.

ÁLLATTENYÉSZTÉS n n n A különféle háziasított állatfajokat az ember évezredek óta saját hasznára nevelte. Napjainkban az életszínvonal-emelkedéssel együtt az állatállomány is nagymértékben növekedett, elterjedtek az iparszerű állattenyésztő telepek. Népélelmezési szerep: összes táplálék 30 -40 %-át is elérheti az állati eredetű kalória. A háziállatokat két csoportra oszthatjuk: az egyik részük haszonállat, ezek megélhetést biztosítanak, védelmünkről gondoskodnak, segítségünkre vannak, vagy a pénzkeresést szolgálják. Haszonállatok például: szarvasmarha, juh, sertés, ló, tyúk, lúd stb. A háziállatok másik részét kedvtelésből tartjuk.

Hosszú évszázadokon keresztül az állattenyésztés a növénytermesztés egyik kisegítő ágazata volt, a munkákat állati erővel végezték. n Napjainkban az állattenyésztés legfontosabb célja az állati termék előállítás, a hús-, tej-, és tojástermelés, valamint a textil- és bőripar számára fontos nyersanyag biztosítása. n Talajerő fenntartása: istállótrágya n Az állatok értékes termékké alakítják az olyan növényi anyagokat, amelyek emberi táplálkozásra nem alkalmasak. n

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ALAPFOGALMAK n Háziállat: azon állatfajok, melyek a háziasítás megfelelő szintjét elérték, az ember közvetlen környezetében élnek és célkitűzéseinek megfelelően szaporodnak. n Gazdasági állat: Mindazon állatfaj, amely az ember céltudatos tevékenységének (tartás, tenyésztés) hatására valamilyen hasznot hajt.

n Faj: Az állatok azon csoportja, melyek egyedei magukon viselnek bizonyos öröklődő (faji) bélyegeket, amelyek más fajra nem jellemzőek, így az adott állatcsoport elkülönítésére alkalmasak. A különböző fajba tartozó egyedek általában nem párosodnak, de ha igen, akkor utódaik terméketlenek. Egymástól többé-kevésbé elhatárolható, azonos jellegű, saját körön belül szaporodó állatcsoportok.

n Fajta: A fajon belüli kisebb állatcsoportok, amelyek egyedei meghatározott alaki, színbeli, szervműködési tulajdonságokkal, ún. fajtatulajdonságokkal rendelkeznek és ezeket hasonló külső viszonyok között örökítik.

n Állattartás: Az állatokat valamilyen hasznosítási cél érdekében takarmányozzuk, gondozzuk, de tenyésztésükkel nem foglakozunk. n Állattenyésztés: A tartási teendőkön túlmenően céltudatos tenyésztői munkát is végzünk , azzal a céllal, hogy a születendő utódoknak az ősökéhez hasonló vagy jobb tulajdonsága legyen.

A tenyésztési módszereknek két alapvető változata: Fajtatiszta tenyésztés: azonos fajtához tartozó egyedet egymás közt párosítunk n Keresztezés: különböző fajtához tartozó egyedeket párosítunk. n A keresztezésből származó utódok termelőképessége, életképessége, ellenálló képessége, esetenként szaporasága nagyobb mint a szülőké (heterózis hatás).

n n n Számosállat: Állattenyésztési, statisztikai, üzemszervezési szempontból szükség van egy olyan mértékegységre, amelyre a különböző fajú, ivarú, hasznosítású és korú állatok átszámíthatók, ez a mértékegység a számosállat (szá). A számosállat 500 kg élőtömegű állatot, illetve állatcsoportot jelent. Átlagos összetételű állomány esetén a következő szorzókulcsokkal számolhatunk: Ló 0, 8 Szarvasmarha: 0, 8 Sertés : 0, 114 Juh: 0, 071

n n Szaporodás: Az élőlények azon alapvető képessége, hogy önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. Gazdasági állataink ivaros úton szaporodnak, a nőivarú állatok petesejtet, a hímivarú állatok ondósejtet termelnek, amelyekből egyesülés után fejlődik ki az utód. Ivarérettség: A hímivarú állatok életképes ondósejtet , a nőivarúak életképes petesejtet termelnek. Tenyészérettség: A tenyésztésbe vétellel meg kell várni azt a fejlődési fokot, amikor az állatok elérik a kifejlett kori tömegük 65 -75%-át. Ivarzás: A nőivarú állatok olyan élettani folyamata, amely a párzásra való hajlandóságban nyilvánul meg. Az ivarzás folyamán válik le a petefészekben a petesejt (ovuláció). A tehén ivarzását folyatásnak, a kocáét búgásnak, a juhét üzekedésnek (berregésnek), a kancáét sárlásnak nevezzük.

n Párzás (pároztatás): A megtermékenyítést, illetve fogamzást célzó nemi aktus. A pároztatási módok a következők: n Vad n Csoportos n Hárembeli n Egyedi vagy kézből való pároztatás n A vemhesség ideje a fogamzástól az ellésig tart.