ltalnos filozfiatrtnet A filozfia kezdete s Platn filozfija

Általános filozófiatörténet A filozófia kezdete és Platón filozófiája

Mi a filozófia? Egy lehetséges meghatározás: A filozófia a legalapvetőbb fogalmak, létezők és elvek kritikai vizsgálata. Elméleti filozófia �Metafizika (ontológia) �Episztemológia �Logika �Nyelvfilozófia Gyakorlati filozófia �Etika �Politikafilozófia �Esztétika �Vallásfilozófia

A (nyugati) filozófia kezdete Preszókratikus filozófia (Kr. e 6 -5. sz. ) �Kezdetben a görög gyarmatokon virágzik (Milétosz, Szicília, Epheszosz, Elea) �Kulturális diverzitás, matematika, elégtelen mitikus magyarázatok �Természetfilozófia/metafizika – Mi az arkhé (őselem)? �Milétoszi Thálész: víz �Epheszoszi Hérakleitosz: tűz (logosz) – dialektika, elvek összefüggése �Eleai Parmenidész: Egy – érvelés megjelenése �Eleai Zénón: Egy – paradoxonok (Akhilleusz és a teknős)

Athéni filozófia �Kr. e V. század végére Athénban is virágzik a filozófia �Szofisták – vándor tanítók �Prótagórasz: Mindennek a mértéke az ember �Gorgiász: Semmi sem létezik. Ha létezne is valami, nem lehetne megismerni, ha meg is lehetne valamit ismerni, nem lehetne közölni. �Szofisták érdeklődésének középpontjában az érvelés és az etika problémái állnak. �Phüszisz vs. nomosz (Protagórasz, Antiphón)

Klasszikus kori filozófia (V-IV. sz. ) Szókratész (nincs írásos műve) �Etikai intellektualizmus – A rossz eredete a tudatlanság �Mi az erény? �Definíció keresése �Cáfoló (elenkhtikus) beszélgetés – apória �Senkinek nincs tudása az erényről �„Azt tudom, hogy semmit sem tudok. ” �Bábáskodás, ingyen „tanít”. Szofisták kritikája. �„Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. ”

Platón mint Szókratész tanítványa �(424 -347) Arisztokrata család sarja, Szókratész hatására életét a filozófiának szenteli. �Leginkább az ő dialógusain keresztül ismerjük Szókratész nézeteit. Művei többségének mestere a főszereplője. �Megpróbálja megteremteni mestere etikai meggyőződéseinek metafizikai, episztemológiai, lélekfilozófiai alapjait. �Megpróbál választ adni arra (különösen későbbi dialógusaiban), hogy �Hogyan lehet tudásra szert tenni? �Mi az erény? �Miért cselekszenek az emberek helytelenül?

Mi a tudás? �Tudás képes vagyok definíciót adni. (Szókratész) �Definíció csak akkor lehetséges, ha van valami állandó. �Az érzéki valóság nem állandó. (Hérakleitosz) �Mégis lehetséges tudás. (Ha nem létezne tudás, honnan tudnánk, hogy nincs tudásunk? – Menónparadoxon) �Kell hogy legyen valami, ami nem érzéki, de állandó. �Léteznek az ideák (formák). �Barlanghasonlat (Az állam című műben)

Hogyan juthatok tudáshoz �Ideák szemlélése a tudás kulcsa - Az állam �Metanoia (megfordulás) – Az állam �„A tanulás nem más, mint visszaemlékezés (anamnészisz). ” – Menón �A lélek már korábban szemlélte az ideákat (Phaidrosz, fogathasonlat) �Az érzéki létezők képesek emlékeztetni rájuk, mert részesednek belőlük (Lakoma) �A tudás megszerzéséhez felül kell emelkedni a fizikai valóságon, a hétköznapi korlátoltságon (Lakoma, Theaitétosz) �A lélek természete magyarázza, hogy miért rendelkezünk tudással (Phaidrosz, Phaidón)

Platón lélekfelfogása �„A test a lélek börtöne”. �A lélek szemlélte az ideákat mielőtt belezuhant a testbe (Phaidrosz) �A test pusztulását a lélek túléli (Phaidón) �Különböznek �Léleknek nincsenek (fizikai) részei � A lélek lényege az élet (a mozgatás) �Reinkarnáció: a lélek állapota határozza meg, hogy milyen testben születik újjá (Phaidrosz) „Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. ”

Lélek és erény. Miért cselekszünk helytelenül? �Erény: a lélek rendezettsége (Az állam) �A lélek értelmes lélekrésze kell hogy kézben tartsa a vágyakozó és indulatos lélekrészt. Ha nem képes erre, akkor azt tesszük, amit helytelennek gondolunk (akarat gyengeség). �Az értelmes lélekrészt az ideák szemlélése, a filozófia, a tudományok (matematika) és a jó művészet erősíti. �Érzéki élvezetekben való tobzódás, rossz művészet gyengíti. �A filozófus szemlélődő életformája vezet el az erényhez. �A jó ideájának ismerete vezet az erény ismeretéhez. A jó nem véleményfüggő, hanem objektív valóság - etikai objektivizmus.

Az ideális állam Társadalmi osztályok (kasztok) Feladatok Hozzájuk tartozó (női egyenlőség) lélekrészek Hozzájuk tartozó erények A legfőbb erény, erények és osztályok összhangja Filozófusok A törvények kialakítása és ítélkezés Bölcsesség Igazságosság Őrök A törvények Indulatos betartatása és katonáskodás Bátorság Dolgozók földművelés, Vágyakozó iparos munka, kereskedés, Mértékletesség Értelmes

Kereszténység és platonizmus összhangja �Nietzsche: „A kereszténység nem más, mint platonizmus a népnek. ” �(Legalább) Szent Ágoston óta elterjedt vélemény, hogy a platonizmus és a kereszténység egymással harmonizál. �Ideák Isten gondolatai �Jó ideája Isten �Halhatatlan lélek, túlvilág �„Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. ” � Morális objektivizmus

Kereszténység és platonizmus különbsége �Oscar Cullmann: A lélek halhatatlansága vagy a holtak feltámadása? �„A test a lélek börtöne” vs. megtestesülés �A halál mint valami jó vs. a halál mint az utolsó ellenség �Teremtés vs. Demiurgosz �Tudás vs. kegyelem/hit (Kierkegaard)

Arisztotelész filozófiája

Arisztotelész mint Platón tanítványa �(Kr. e. 384 -322) �Apja a makedón király (I. Alexandrosz) orvosa. � 17 éves korától az Akadémia tagja � 41 éves, amikor Nagy Sándor nevelője lesz � 335 megalapítja Athénban Lükeiont �Csak az iskolában tartott előadásokhoz készült jegyzetek maradtak fenn.

Arisztotelész mint tudományok megalapítója �Organon (gyűjtemény) logika �Fizika �Az égbolt asztronómia �Égi jelenségek meteorológia �Állattani kutatások etológia �A lélek pszichológia �Politika �Metafizika �Nikhomakhoszi etika

Platón és Arisztotelész Átvette Elutasította �Dialektika (logika) jelentősége �A megértés nem az anyagihoz, hanem az ideálishoz fér hozzá �Lélek kiemelt jelentősége �Erényetika �A filozófus feladata alkotmányt adni és másokat a jóra vezetni �Matematika kiemelt jelentőségét �Ideatant �Klasszikus test-lélek dualizmust �Tudás az erény legfőbb forrása �Államforma központi szerepe

Organon - Logika �A logika a helyes következtetés tudománya �Szillogizmus: érvényes deduktív következtetés. Pl. : Minden ember halandó Szókratész ember K: Szókratész halandó • A tudomány első axiómáit nem kell bizonyítani értelmi megragadás • Kategóriák: Elsődleges szubsztancia: egyedi létező (Szókratész) Másodlagos szubsztancia: lényegi tulajdonság (ember) Többi tulajdonságtípus: Hely, idő, birtoklás, elszenvedés stb.

Fizika – a változás tudománya �Érdekességek: �Arisztotelész szerint nincs űr, �nincs aktuális végtelen, �a Föld gömbölyű és a középpontban van �A dolgok természetük szerint törekednek az őket megillető helyre (föld, tűz, levegő víz, szabadesés) �Változás magyarázata: potencia aktualitás. �A változás mindig valamilyen ok miatt következik be. � 4 ok: anyagi, formai, ható-ok, cél-ok (ház példa) �Mozdulatlan mozgató szükségessége (teológia)

Metafizika – a valóság végső elvei �Mi magyarázza, hogy a dolgok egyáltalán képesek a változásra? �Hülémorfizmus – anyag (potencia), forma (aktualitás) �Változás: forma változása �Csakis a forma megismerhető végső soron ismeretlen prima materia �Pusztulás: a forma nemcsak módosul, teljesen új kerül a helyébe esszenciális vs akcidenciális tulajdonságok. �Egyedül a prima materia nem pusztulhat el és a mozdulatlan mozgató (+ lásd a következő diát).

A lélek mint a test formája �Test és lélek között szervesebb kapcsolat, mint Platónnál �Az ember forma (eszes állat) és anyag együttese. �Lélek végzi a megismerést: Érzékelés passzív ész aktív ész fogalom – korai „empirizmus” �Az ember halála, hogy az „eszes állat” formája elhagyja az anyagot �DE: az (aktív) ész nem pusztulhat el, mert lényege azonos a mozdulatlan mozgatóéval. �Az ember elpusztul, de lelkének örökké aktív, eszes része megmarad

Etika mint erényetika �Az erény(areté): „Az erény tehát olyan lelki alkat, amely az akarati elhatározásra vonatkozik, abban a hozzánk viszonyított középben áll, amely egy szabálynak megfelelően határozható meg, mégpedig azon szabálynak megfelelően, amely szerint az okos ember határozná meg. ” �Arany középút – erkölcsi erények vs intellektuális erények �Kulcsa a gyakorlás és nem (csak) a tudás �Négyféle életcél: Élvezetek, dicsőség, pénz (problematikusak); szemlélődés istenhez való hasonulás

Politika �Az ember zoón politikon. Természetes közege a másokkal való együttlét �Platón szerint az államforma meghatározó (filozófus állam, arisztokrácia, oligarchia, demokrácia, türannisz) �Arisztotelész szerint nem az államforma meghatározó, hanem, hogy mennyire erényesek a vezetők. Államformák Egyeduralom Kevesek uralma Többség uralma Jó uralom Monarchia Arisztokrácia Politeia Rossz uralom Türannisz Oligarchia Demokrácia

Kereszténység és Arisztotelész �A katolikus hagyományban a tomizmuson keresztül a mai napig meghatározó. �Filozófiájának alapfogalmai (anyag/forma, lényeg/akcidencia, zoón politikon, mozdulatlan mozgató) segítettek a teremtés, megtestesülés, az eukharisztia és a feltámadás teológiájának megalkotásában (Aquinói Szt. Tamás) �Tudományfelfogása segített a teológia tudományos pozíciójának tisztázásában - (axiómák és hittételek szerepe).

Kereszténység vs Arisztotelész �Arisztotelészből hiányzott a kereszténység erkölcsének újszerűsége (rabszolga: beszélő szerszám, nők alsóbbrendűsége) �A boldogság szempontjából túlértékelte a tudás szerepét. �A személy halhatatlansága problematikus Arisztotelész rendszerében. +1 probléma: a középkor során olyannyira összeolvadt az arisztotelianizmus és a kereszténység, hogy úgy tűnt, mintha a kereszténység része lenne az arisztotelianizmus több állítása (pl. : geocentrikus világkép)

AURELIUS AUGUSTINUS Szent Ágoston filozófiája

Arisztotelész után Hellenisztikus filozófia (Kr. e. 322 -120): etikai fordulat � Hedonizmus – Epikurosz: Az élet fő célja a gyönyörök maximalizálása, amit az erényes élet tesz lehetővé. � Sztoicizmus – Kritióni Zénón: A feladatunk megismerni a saját természetünket és a világban elfoglalt helyünket. Eszerint cselekedni, teljesíteni kötelességeinket. � Szkepticizmus – platóni akadémia: a „dogmatikus” filozófiák kritikája. Az ítéletfelfüggesztésben (epokhé) van meg a boldogág.

Római kori filozófia Római kor első századainak filozófiája (Kr. E. 120 -Kr. u. 250) - Eklekticizmus � Sztoicizmus: Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius � Epikureizmus (gyengül) � Pürrhonizmus (szkepticizmus): Sextus Empiricus � Újplatonizmus - Plótinosz Császárkor kései századainak filozófiája � Az újplatonizmus egyeduralma és a keresztény filozófia előre törése

A keresztény filozófia problémája Heidegger: A keresztény filozófia fából vaskarika. Karl Barth: A keresztény filozófia fogalmi ellentmondás. Etienne Gilson: A keresztény filozófia történelmi faktum Keresztény filozófia olyan filozófiai gondolkodás, melyet a keresztény hit motivál. Az előadó szerint nincs igazán jó ellenérv a keresztény filozófia létezésével szemben. � Nem jó ellenérv, hogy a keresztény filozófia előfeltételezésekre épít – valószínűleg az összes filozófia így tesz. � A keresztények nemcsak a kinyilatkoztatás segítségével, hanem az ész által is megpróbálták megközelíteni az igazságot – még akkor is, ha ezt a

Patrisztika (Kr. u. I-VIII. sz. ) Pater – atya: a korszak gondolkodása a nagy egyházatyákhoz köthető Nincs határvonal a teológia és a filozófia között. Nagy alakjai: Tertullianusz, Irenaeus, Órigenész, Pszeudo. Dionüsziosz, Aurelius Augustinus Témák: � � � Apológia (hitvédelem) Mítoszkritika (antropomorf, abszurd) Filozófia kritika (disszenzus, szkepticizmus) Kereszténység mint igazi filozófia Keresztény tanok filozófiai fogalmakkal való bemutatása (Logosz=Fiú, Hüposztázisz= isteni személy) Filozófia és a kereszténység összeegyeztetése (ideák=Isten gondolatai)

Szent Ágoston (354 -430) Anyja Mónika keresztény – sokat imádkozik, hogy fia is térjen meg. Grammatikai, retorikai és irodalmi tanulmányok Rétori állás Milánóban. Kicsapongó életet él. 371 -385: Ágyasával él együtt, akitől fia születik. Cicero: Hortensius című művének hatására kezd el érdeklődni a filozófia iránt. Manicheusok 386: Ambrosius püspök hatására megtér 391 -től Hippóban pap, 196 -tól püspök Legfontosabb művei: A szabad akarat, Vallomások, Isten városa

Kételyek a manicheuzmusban Manicheusok magyarázatot adtak a rossz eredetére: a rossz istenségtől ered, aki a jó istenség ellensége. Materializmus, aszketizmus, elitizmus, Krisztus mint közvetítő, Újszövetség elfogadása Manicheusok azt is ígérik, hogy a világ működésmódjáról értelmi belátást adnak Ágoston hamar úgy látja, asztronómiájuk nagy része áltudomány. A feltételezés, hogy Isten anyagi sok abszurditáshoz vezet (mekkora Isten és hol van? ), és kétségessé teszi, hogy megismerhető. Ráadásul Ágoston manicheusként nem érzi boldognak magát. Manicheus társait is legalábbis esendőnek látja. Úgy látja, a manicheizmus tanai nem vezetnek boldogsághoz, s nem az igazságot tárják fel.

Isten és ember hasonlatossága Ágoston számára a katolicizmus (és Ambrus püspök) világítja meg, hogy miben áll ember és Isten hasonlatossága. Nem anyagi hasonlatosság ez, mint a manicheusok hirdették. Istenhez leginkább a lelkünk hasonlatos. A lélek ezért csak Istenben találhatja meg a boldogságot, nem pedig a tudásban önmagában. A tudásnál fontosabb az odaadó hit, ami lehetővé teszi, hogy az ember megfelelő irányba irányítsa az akaratát.

A boldogság A boldogság: igazságon való örvendezés. Minden ember boldog akar lenni, és mindenki fél a boldogtalanságtól. Ezért az emberek görcsösen ragaszkodnak ahhoz, amit üdvözítő igazságnak hisznek a hamisságot tekintik igazságnak. Ha Isten megpróbálja megmutatni nekik, hogy tévedésben vannak, az szenvedéssel jár. Sokan elzárkóznak attól, hogy meglássák tévednek, hogy továbbra is megmeneküljenek a szenvedéstől de éppen ez hosszabbítja meg szenvedésüket. A lélek, ami Isten hasonlatosságára teremtetett soha nem éri be múlandó javakkal, csakis az örökkévaló Istennel. Ezért fontos a hit és az alázat: ezáltal vagyunk

Boldogtalanság és szabadság Ember Istenhez leginkább éppen a szabadsága miatt hasonlatos: szabadon képes megválasztani mit akarjon és cselekedjen. A manicheusokkal ellentétben a rossz nem valami külső az ember lelkéhez képest: éppen az ember lelkében fészkel, ezért is képes annyi szenvedést okozni. Az ember irányítja saját akaratát, de amíg nem ismeri meg Istent, akarata tévelyeg. Ha az akaratot rosszul irányítjuk, nem Istent fogjuk önmagáért szeretni, hanem valamilyen múlandó dolgot, ez szenvedéshez vezet. A bűn lényege, hogy az érzékit, az időbelit, a múlandót részesítjük előnyben az örökkévalóval szemben.

Isten megismerése Ágoston a szkeptikusok ellen amellett érvel, hogy igenis lehetséges megismerés. Kell hogy legyenek biztos ismeretek. Ha olykor tévedek, bizonyos, hogy vagyok. (Si fallor, sum). Azt is tudom, hogy az igazságot akarom megismerni. Igazat ad a szkeptikusoknak abban, hogy az értelem esendő és sokszor tévedünk. Ezért van szükség az értelmet megvilágító hitre (Hiszek, hogy érthessek).

A lélek Ha a Bibliának igaza van Isten és a lélek hasonlatosságáról, akkor a kinyilatkoztatáson kívül a lelken keresztül lehet legjobban megismerni Istent. A lélek megismer örök igazságokat (matematika, logika, moralitás). Csak így képes ítéleteket kimondani az érzéki tárgyakról De hogyan képes a lélek megismerni ezeket az igazságokat illumináció tan. Isten megvilágítja az értelmet és ezáltal képes az ideákat szemlélni. A lélek megismerése nemcsak azért vezet el Istenhez, mert az örökkévaló igazságok az érzéki ismeretektől elvonatkoztatva ragadható meg, hanem mert szerkezete hasonló Istenéhez. Örökkévaló és hármas szerkezete van: létezés, megismerés, akarás.

Idő Hogyan mérem az időt? Nem a mozgás által, mert egy üres szobában is képes vagyok érzékelni az idő múlását. A lélekben lévő jelenvaló élmények segítségével mérjük az időt: jelen a múltról (emlékezés), jelen a jelenről (figyelem), jelen a jövőről (várakozás) Az Isten esetében a figyelem egyetlen örökkévalóra irányul, így ott eltűnik az időbeliség széttöredezettsége. Az, hogy az öntudat a múltat és a jövőt egy pontba gyűjti, kicsit hasonlatossá teszi az emberi lelket Istenhez. Isten számára a múlt, a jelen és a jövő nem széttöredezve, hanem egyszerre jelenik meg, mint amikor a hegyről egyszerre látjuk a síkság egész kiterjedését.

Történelem A történelem lineáris, nem ciklikus. Az örök és változatlan isteni terv szerint megy végbe. Megváltástörténet. Isten megnyilatkozik benne. A történelem annak a küzdelemnek a története, amely a lelkekben dúl. Ki fogadja el Istent és ki utasítja el? A történelem a bűnbeeséstől tart az utolsó ítéletig, középpontja pedig Krisztus, aki elhozta a megváltást.

Eredeti (eredendő) bűn Miért hajlamos az ember arra, hogy az időbelit, az érzékit válassza az örökkévaló helyett? Ádám és Éva bűne Az akaratot rosszra hajlóvá tette. Az akarat nem képes a maga erejéből a jóra irányulni, szüksége van isteni segítségre krisztusi megváltás. Mivel Isten mindenható, ezért akiről akarja, hogy üdvözüljön, az üdvözül predestináció tan.

Aquinói Szent Tamás Arisztotelész filozófiájának megkeresztelése

Skolasztika (IX-XV. sz. ) �A népvándorlás viszontagságai után létrejönnek az első egyetemek � Bologna 1088 � Három fő fakultás: jogi, orvosi, teológiai � A filozófia művelésének központjai ezek az egyetemek lesznek (különösen Párizs) � Egyházatyák helyett egyetemi oktatók a korszak legfontosabb filozófusai (Eriugena, Canterbury Anzelm, Abaelardus, Duns Scotus, Ockham) � Ezért nevezik a patrisztikát követő korszakot skolasztikának.

Középkori filozófia fontos témái I. Univerzálé-vita � Léteznek-e univerzálék vagy csak egyedi dolgok? Ha léteznek, akkor az egyedi dolgokon kívül vagy bennük? � Szélsőséges realizmus (Platón – de Campellis): léteznek univerzálék a dolgokon kívül. � Mérsékelt realizmus (Arisztotelész – Abaelardus, Szent Tamás): Léteznek általános létezők az egyedi dolgokban. � Nominalizmus (Ockham): Az általános csak „név”, amit mi alkalmazunk.

Mit vesz át Aquinói Szent Tamás (1224 -1274) Arisztotelésztől? � Forma/anyag � Aktus/potencia � Esszencia/akcidencia � Univerzálé/partikuláré (állást foglal a mérsékelt realizmus mellett) � Kategóriák (szubsztancia stb. ) � Arisztotelészi logika (analógia tan) � Arisztotelész episztemológiája � Erényetika (természetes erények) � És még sok minden mást.

Középkori filozófia fontos témái II. Istenérvek � Számos teológus szerint Isten létezése hit kérdése, nem bizonyítható. � Szent Anzelm: Ontológiai istenérv (indirekt bizonyítás): 1) Isten a legnagyobb, ami elgondolható. 2) Az, aminél semmi nagyobbat nem lehetséges elgondolni, kizárólag az értelemben létezik, ám a valóságban nem. 3) Elgondolhatunk valamit, ami nagyobb annál, mint ami kizárólag az értelemben létezik 4) Elgondolhatunk valamit, ami nagyobb annál, aminél semmi nagyobbat nem lehetséges elgondolni. K) 2)-t el kell vetni. (Borbély Gábor rekonstrukciója. In Filozófia, 324. o. )

Tamás istenérvei. Az öt út. � Summa Theologiae � Nem teljesen a prioriak. A világ jelenségeiből indulnak ki. � Arisztotelész: Minden megismerés az érzékeléssel veszi kezdetét. Isten megismerése is „csak” a teremtett világból lehetséges. � Tamás az érvekkel nem bizonyítja, hogy a szóban forgó Isten személyes volna stb. � Az öt út_ 1. 2. 3. 4. 5. Mozgás Okság Esetlegesség Tökéletességi fokozatok Célszerűség

1. Mozgás (változás) � Tapasztalati tény, hogy a világban mozgás/változás van. Azonban változtatni annyit jelent, mint átvinni valamit potenciából (lehetőségből) aktualitásba (ténylegességbe), de ezt csak aktualitásban lévő lény teheti meg, viszont nem lehet valami ugyanabban az időben, ugyanabból a szempontból aktualitásban is, és potencialitásban is. Ezért lehetetlen, hogy valami önmagát mozgassa/változtassa. Tehát mindazt, ami változik, szükségszerűen más változtatja meg. Azonban itt nem lehet a végtelenségig menni, mert akkor nem lenne első változtató, ami azt jelentené, hogy semmi más változtató sem lehetne, és ezért nem lennének változtatottak sem. Ezért szükségszerű egy olyan első változtató léte, amit semmi nem változtat. Ezt nevezzük Istennek.

2. Létesítő okokból vett érv � Tapasztalati tény, hogy a világban létesítő okok vannak. Azonban lehetetlen, hogy valami önmaga létesítő oka legyen, hiszen így előbb lenne önmagánál, ami lehetetlen. Viszont a létesítő okok sorában nem mehetünk a végtelenségig, mivel minden közbülső ok egyúttal okozat is, márpedig okozat nincs ok nélkül, tehát szükségszerű egy első létesítő ok léte. Ezt nevezzük Istennek.

3. Esetlegesség � Tapasztalati tény, hogy a világban a dolgok keletkeznek és elpusztulnak, tehát képesek létezni és nem létezni. Lehetetlen azonban, hogy ezek a létezők mindig létezzenek, mivel, az ami képes nem-létezni, az valamikor nem létezett. Azonban azt, ami nincs, csak egy létező hívhatja létre, ha viszont minden lény olyan lenne, ami képes nem létezni, akkor valamikor egyetlen lény sem létezett volna, ez viszont azt jelentené, hogy ma sem létezik semmi. Ez nyilvánvaló tévedés. Tehát nem minden lény esetleges, hanem kell lennie szükségszerű lénynek is. A szükségszerű létező szükségszerűségének vagy más lény az oka, vagy önmaga lényege a magyarázata. Viszont azon létezők sorában, melyek szükségszerűségét más létező okozza, nem mehetünk a végtelenségig, amint azt a létesítő okoknál már bizonyítottuk. Tehát léteznie kell lényegénél fogva szükségszerű létezőnek, ami szükségszerűségének oka nem más létező, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének. Ezt nevezzük Istennek.

4. Tökéletességi fokokból vett érv � Tapasztalati tény, hogy a világban a dolgok különféle fokban jók, igazak, stb. [ezek azok a tulajdonságok, melyeknek semmi köze tökéletlenségekhez]. Kell lennie tehát egy legjobb, legigazabb, és ennek következtében leginkább létező lénynek. Azonban az a létező, mely valamely nemben a legnagyobb, oka mindazon lényeknek, melyek ahhoz a nemhez tartoznak. Létezik tehát valami, ami valamennyi létező számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka. Ezt nevezzük Istennek.

5. Célirányosság � Tapasztalati tény, hogy a világban egyes értelem nélküli természeti lények célszerűen működnek. Azonban az értelem nélküli lények csak akkor irányulnak célra, ha őket egy értelmes lény a célra irányítja, ahogy a nyílvesszőt irányítja az, aki nyilaz. Létezik tehát olyan értelmes lény, aki minden természeti létezőt célra irányít. Ezt nevezzük Istennek.

Középkori filozófia fontos témái III. Isten megnevezése � Pozitív teológia: Istenről pozitív állításokat tehetünk (Isten van, Isten bölcs) � Negatív teológia (Eruigena, Pszeudo. Dionüsziosz): Istenről csak negatív állításokat lehet tenni. (Isten nem bölcs) � Analogikus teológia: Istenről a fogalmakat csak hasonló értelemben állíthatjuk, mint a teremtményekről. (Aquinói Tamás)

Isten nevei (Istenről való beszéd) � Tamás elfogadja a negatív teológia azon állítását, hogy ugyanabban az értelemben nem állíthatunk semmilyen tulajdonságot Istenről, mint az emberről, mivel Isten és a teremtmény között mindig nagyobb a különbség, mint a hasonlóság. � De hasonló (analóg) értelemben Istenről is állíthatjuk, hogy jó, szép, bölcs, létezik stb. � Arisztotelész analógiatanja. � Mivel Isten az oka mindennek, kell hogy legyen a létezők és Isten között hasonlóság (példák: orvosság és az ember is lehet egészséges). � Istent csak a teremtményekből kiindulva tudjuk megnevezni.

Középkori filozófia fontos témái IV. Hittételek magyarázata � Hogyan ismerhető meg Isten? (Teremtményeken keresztül) � Hogyan lehetséges a feltámadás? � Mi történik az Eucharisztia során? � Hogyan lehetséges az isteni gondviselés? � Hogyan lehetségesek csodák? � Hogyan lehetséges a megtestesülés?

Arisztotelészi filozófia és hittételek magyarázata Feltámadás (a tiszta arisztotelészi filozófia alapján lehetetlen, de Tamás módosítja): sokaság princípiuma az anyag megjelölt anyag egyedi forma az egyén formája halhatatlan feltámadás � Eucharisztia: változásban mindig van állandó általában a szubsztancia kivéve az átváltozást, ekkor az akcidensek az állandóak (kenyér és a bor színe alatt történik a változás) � Gondviselés: Isten előre tudásával úgy állította be az okokat és törvényeket, hogy azok arra a célra irányuljanak, melyet ő maga elé tűzött (ember üdvössége) � Csoda: Isten állította fel a törvényeket, ha akarja fel is függesztheti őket. � Megtestesülés: az okok és a törvények rendszere eleve úgy van berendezve, hogy a megtestesülés lehetséges legyen. Az anyag is úgy van létrehozva, hogy befogadhassa a Fiút. �

Középkori filozófia fontos témái V. Filozófia és teológia � Tertullianus: Mi köze Athénnak Jeruzsálemhez? � Szent Ágoston: A kereszténység az igazi filozófia. (vera philosophia) � Szent Tamás: a filozófia a teológia szolgálólánya. (philosophie est ancilla theologiae) � Szent Tamás Arisztotelész (és Platón) filozófiáját felhasználva módszeresen oldja meg a filozófia segítségével a teológiai problémákat.

Filozófia és teológia. Hit és ész � Észigazságok azok, melyeket az emberi ész természetes fényénél is beláthatunk. � Hitigazságok, amelyeket csak a kinyilatkoztatásból ismerhetünk meg. � Az észigazságokhoz elég az értelmet helyesen használni. � A hitigazságokhoz az értelem és az akarat helyes használata szükséges. � A teológia abban különbözik a többi tudománytól, hogy hitigazságokból indul ki. � A filozófia abban segíthet, hogy megmutatja, valamilyen hittitok megvalósulása lehetséges, nem rejt magában fogalmi ellentmondást. Természetesen csak a kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy tényleg valóságos az adott titok.

RENÉ DESCARTES FILOZÓFIÁJA Kétely és tudás

KULTURÁLIS FORDULÓPONTOK XV-XVI. Század történelmi fordulópontok. Kereskedelem fellendülése, földrajzi felfedezések Polgárosodás (Reneszánsz filozófia) emberközpontúság (Machiavelli) Természettudományok előretörése (Kopernikusz, Giordano Bruno, Kepler, Galilei) Reformáció szkepticizmus (Montaigne) Vallásháborúk új politikafilozófia (Szerződéselméletek, Hobbes, Locke, Rousseau)

KÉT FILOZÓFIAI MEGOLDÁS A SZKEPTICIZMUSRA Teológiai megalapozás megroppanása a politikafilozófia és az episztemológia terén � Vallásháborúk csődje � Bruno- és Galilei-vita szkepticizmus Empirizmus (Bacon, Hobbes, Locke, Berkeley, Hume): Minden tudás az érzékelésből származik Racionalizmus – Descartes, Spinoza, Leibniz: A legbiztosabb ismeretek az észből származnak. Természettudomány végső megalapozása

RENÉ DESCARTES (1596 -1650) Jezsuita iskola Hadmérnök Elmondása szerint nagyon zavarta, hogy a tanulmányainak nagy része nem hasznos és ingatag lábakon áll. Kidolgozza saját metafizikai és ismeretelméleti rendszerét (Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról). Ennek talaján felépíti saját etikai rendszerét (A lélek szenvedélyei). Krisztina királynő és Erzsébet hercegnő tanítója

MEGISMERÉS 4 FŐ SZABÁLYA A tudományok még nem megbízhatóak (józan ész autoritás) Megismerés – etikai ügy (Fa-hasonlat) Megismerés 4 fő szabálya: Csak azt fogadjam el igaznak, ami világosan és elkülönítetten, azaz evidensen belátok. � „…vizsgálataim minden nehezebb tárgyát annyi részre osszam, ahányra csak lehet s kell osztani jobb megfejtése céljából…” � „…a legegyszerűbb s legkönnyebben megismerhető tárgyakon kezdem a vizsgálatot, s csak lassan, fokozatosan haladok a legösszetettebbek ismeretéhez…” � „…mindenütt oly teljes felsorolásokra s oly általános áttekintésre törekedjem, hogy biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam. ” �

IDEIGLENES ETIKA A biztos tudás megszerzéséig követendő etikai elvek: Engedelmeskedem törvényeknek, szokásoknak, vallásomnak. Kerülöm a szélsőségeket Nem ingadozok elhatározásaimban Inkább magamat, mint a sorsot győzzem le. Életemet elsősorban értelmem kiművelésére fordítom.

MÓDSZERES KÉTELY ÉS ILLÚZIÓ ARGUMENTUM Módszeres kétely biztos tudás megszerzése Illuzió-argumentum hétköznapi (érzékszervi) ismeretek megbízhatatlansága

ÁLOM ÉS DÉMON ARGUMENTUM Álom-argumentum: az érzékszervi megismerés megbízhatatlansága (modern változatok: agyak a tartályban, Mátrix-érv) Démon-argumentum: matematikai és logikai ismeretek megbízhatatlansága (időlegesen felteszi, hogy az összes hamis) Megjegyzés: ha nem Isten teremtett minket, akkor nagyon is elképzelhető, hogy mindig tévedünk (XX. sz. - Plantinga érve) Megkülönböztethetetlenség elve legyőzhetetlen (? ) kétely

MEGKÜLÖNBÖZTETHETETLENSÉG ÉS KÉTELY 7 3

ELSŐ BIZONYOSSÁG –COGITO ERGO SUM Tegyük fel, hogy mindig tévedek a tévedés gondolkodást foglal magában biztos, hogy gondolkodom „Gondolkodom, tehát vagyok. ” Tisztán és elkülönítetten (Clare et distinctae) belátom, hogy ez igaz. Ezzel kapcsolatban a démon sem téveszthet meg. Cogito minden elmebéli tevékenység, nemcsak a hagyományos értelemben vett „gondolkodás”.

MÁSODIK BIZONYOSSÁG – KI VAGYOK ÉN? Abban biztos lehetek, hogy van elmém(lelkem). Abban nem lehetek biztos, hogy van testem. Elme nem lehet azonos a testtel. Én elme, azaz gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok, nem kiterjedt dolog 7(res extensa).

ISTEN BIZONYÍTÁSA I. Idea = gondolkodás tárgya, mentális tárgy A gondolkodó dolog ideája nem kívülről származik velünk született idea (idea innata) Úgy tűnik, minden más idea lehet hamis, hiszen a csaló démon megtéveszthet. Ám Isten ideája nem származhat sem a csaló démontól, sem tőlem: a végtelen tökéletesség ideája nem származhat véges tökéletlen lényektől (éntőlem, a csaló démontól vagy bármi mástól) Isten ideája csakis Istentől eredhet. Ha megvan bennem Isten ideája (márpedig megvan), akkor biztos lehetek benne, hogy Isten létezik.

ISTEN BIZONYÍTÁSA II Isten a végtelen tökéletesség ideája. A létezés tökéletesség. Isten ideája úgy foglalja magában azt, hogy Ő valóságosan is létezik, mint ahogy a háromszög ideája, hogy a belső szögeinek összege 180 fok. Isten bizonyos, hogy létezik. Probléma: Arnauld-kör, létezés mint predikátum.

TEST-LÉLEK DUALIZMUS ÉS HALHATATLANSÁG Abban biztos lehetek, hogy van elmém(lelkem). B. Abban nem lehetek biztos, hogy van testem. C. Elme nem lehet azonos a testtel. I. Én elme, azaz gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok, nem kiterjedt dolog (res extensa). II. El tudom gondolni, hogy a testem és az elmém elválik egymástól III. Isten szavatolja, hogy amit világosan és elkülönítetten el tudok gondolni, mint lehetségest, az tényleg lehetséges IV. A lélek elválhat a testtől V. A lélek és a test létezhet egymás nélkül, két különböző szubsztancia. Minden pusztulás szétesés. Mivel a léleknek nincs kiterjedése, nincsenek részei sem. Ezért a lélek halhatatlan. A.

ISTEN ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Mivel Isten biztosan létezik, és Isten morálisan tökéletes, biztos lehetek abban, hogy Isten nem hagyja, hogy a csaló démon megtévesszen. Isten azt szeretné, hogy ne tévedjek. Ezért biztosítja, hogy minden, amit világosan elkülönítetten belátok, az igaz. Minden tévedés abból ered, hogy szabad akaratomat rosszul használom. Ott is elhitetem magammal, hogy bizonyos lehetek, ahol nem látom a dolgokat világosan és elkülönítetten. Isten biztosítja, hogy a külvilágról szóló ideák többnyire megfelelnek a valóságnak külvilág létezésének bizonyossága Isten biztosítja a természettudományok megbízhatóságát.

ETIKA A természettudomány kell hogy feltérképezze a test és lélek kapcsolatát tanácsok arra vonatkozóan, hogyan kontrollálhatjuk megfelelően testünk és lelkünket Mindig azt kell tenni, ami a legjobbnak tűnik. Nem szabad, hogy a test eltérítse a lelket attól, amit a legjobbnak lát. A szabad akarattal úgy kell bánni, hogy a legjobb belátásától a szenvedélyek ne térítsék el az akaratot. Szándéketika: ha valaki mindig azt teszi, amit jónak lát, az etikailag fedhetetlen.

Hume szkeptikus filozófiája Filozófia és az emberi természet

Az empirizmus �Minden ismeret a tapasztalatból származik. �Francis Bacon (XVI. sz. ): indukció, idólumok, „a hangya útja”. �John Locke (XVII. sz. ): tabula rasa, belső és külső érzékelés, elsődleges és másodlagos minőségek �George Berkeley (XVIII. sz. ): esse est percipi, anyag létezésének cáfolata, idealizmus

David Hume � 23 évesen kezdi el írni főművét, az Értekezés az emberi természetről. 26 évesen fejezi be. � Esszéi hozzák meg neki a közönségsikert. � Soha nem kapott meg semmilyen egyetemi katedrát (eretnekség és szkepticizmus vádja). � Könyvtáros és diplomáciai karrier. � Rousseau együtt utazik vele Angliába, de végül összevesznek.

Newtoniánus módszer és szkepticizmus � Hume: a filozófiába is be kell vezetni a kísérleti módszert: csak arra szabad építeni, amit megfigyeltünk. „Radikális” empirizmus. Nem csupán elmélet, hanem módszer is. � Az elme csupán benyomásokat és ideákat ismer meg. Szkepticizmus a benyomások és ideák alapján nem következtethetünk teljes bizonyossággal semmire, ami ezeken kívül áll.

Szubsztanciák � Csak ideákat és benyomásokat tapasztalunk. � Csak annak a terminusnak lehet értelme, amit vissza tudunk vezetni ideákra és benyomásokra. � A „szubsztancia” a változások mögött meghúzódó állandó. Semmi ilyen állandót nem tapasztalunk. � A „szubsztancia” terminus értelmetlen. � Nincsenek szubsztanciák.

Az Én �Csak ideákat és benyomásokat tapasztalunk. �Csak annak a terminusnak lehet értelme, amit vissza tudunk vezetni ideákra és benyomásokra. �Az „én” a változások mögötti állandó. Semmi ilyesmit nem tapasztalunk. �Az „én” terminus, mint ami valami változatlanra utal, értelmetlen. �Nincs szubsztanciális „én”.

Bizonyosság és az okság � Az értelem által csupán az ideák közti viszonyokat ismerhetjük meg teljes bizonyossággal (demonstratív ész). Az ellentmondás elve alapján. � A tényekre vonatkozó észhasználat soha nem szolgálhat teljes bizonyossággal. � Minden tényekre vonatkozó okoskodás az okságra alapoz. � Az okság szükségszerűséget foglal magában. Szükségszerűséget azonban soha nem tapasztalhatunk, csak: • Térbeli közelséget • Időbeli közelséget • Szabályszerű egymásra következést � Nem lehetünk biztosak abban, hogy létezik oksági viszony. � Így nem lehetünk biztosak semmilyen tényekre vonatkozó okoskodásban.

Természeti törvények � Egyetlen esetből nem következtethetünk arra, hogy az összes esetben szükségszerűen így kell történni. � 1000 esetből sem következtethetünk arra, hogy mindig úgy fognak zajlani az események, ahogy eddig. � Nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a Nap holnap is felkel. Nem lehetünk biztosak abban, hogy holnap is ugyanazok lesznek a természeti törvények, mint ma.

Külvilág �Nem lehetünk biztosak abban, hogy van okság. �Nem lehetünk biztosak abban, hogy a benyomásainknak van oka, vagy hogy az ok hasonlít az okozathoz. �Nem lehetünk biztosak abban, hogy létezik külvilág.

Megszokás és hit � Nem azért hiszünk az okságban, a külvilágban, a természeti törvényekben, mert az értelem bebizonyította a létezésüket. � Az okságban azért hiszünk, mert a rendszerességre támaszkodó megszokás kényelmessé teszi ezt. � Az ideákhoz hasonlító külvilágban szintén azért hiszünk, mert ez így kényelmes a megszokásnak köszönhetően. � Hume-nak ezzel önmagában nincs baja. Csak azzal, ha a tudományokban azzal áltatjuk magunkat, hogy igenis rendelkezünk nemcsak hittel, de bizonyossággal is. � Hume az emberi természetet leírni, nem bírálni akarja.

Szkepticizmus és morál �Tényállításokból levezethetetlenek a normatív állítások. �Sehogyan sem következik a „van”-ból a „kell”. �Az erkölcs alapja nem lehet az értelem (az értelem csupán helyzetfelismerésben és eszközök kiválasztásában segít. Célok meghatározásában nem) �Hume nem hisz az úgynevezett erkölcsi érzékben sem.

Non-kognitivizmus �A morál nem megismerhető morális tényekre épül (kognitivizmus). Hanem az emberi természet hajlamaira és érzéseire. � Egoista hajlamok: cél az öröm hedonizmus (nem ad egészen számot a morálról) � Együttérzés: figyelembe vesszük a hozzánk közel állók érzéseit, és eszerint tervezzük meg a cselekedeteinket. � Társadalom egészének nézőpontja: korrigálja az öröm és az együttérzés én központúságát Ezért igyekszünk valamilyen mértékben úgy cselekedni, hogy az egész társadalmat pozitívan befolyásolja.

Kereszténység és Hume (Beszélgetések a természetes vallásról) � Egy elterjedt értelmezés szerint Hume palástolta legtámadóbb nézeteit a vallással kapcsolatban, � Így is sokan eretneknek tartották. � Hume szerint Isten léte, a lélek halhatatlansága nem bizonyíthatóak. � Isten létezését csupán ésszerű feltenni (magyarázó erő). Ám a vallás által tételezett tulajdonságait nem. � Deizmus, szkepticizmus. � A vallás nem az észre, hanem a félelemre és reményre épül.

Immanuel Kant ismeretelmélete és etikája

David Hume kihívása • „Nyíltan megvallom: sok évvel ezelőtt éppen David Hume figyelmeztetése ébresztett fel először dogmatikus szendergésemből. ” Immanuel Kant: Prolegomena • Hume következetes empirizmusa megmutatta a racionalista metafizika fontos gyengeségeit: megalapozatlannak tűnt az a tétel, hogy a fogalmi elemzés ismeretbővítő kétségbevonhatatlan igazságokhoz vezethet akár a matematika, akár a fizika területén (lásd: ok-okozati viszonyok) • A fizikai ismeretek megalapozottsága is kétségessé vált (lásd: a teljes indukció és a természeti törvények problémája) • Hume felhívta a figyelmet arra, hogy korántsem világos, hogyan volna a metafizikára felépíthető az etika („kell” és a „van” közti szakadék) • A metafizikai bizonyítások bizonytalan alapja miatt kétséges, hogy lehetne bármiként is bizonyítani a lélek, a szabadság, a világ vagy akár Isten létezését. • Kant filozófiájával ennek az átfogó, a metafizikát, a természettudományokat, az etikát és a vallásfilozófiát érintő szkepticizmusra próbált válaszolni.

Kant rendszere: transzcendentális idealizmus • Transzcendentális: mert alapvetően az emberi megismerés szükségszerű vonásaival foglalkozik • Idealizmus: mert Kant végső soron azt állítja, hogy a megismerés tárgyai nem függetlenek a megismerőtől. • Kant szerint a filozófia négy fő kérdésre próbál választ adni (Pölitz-féle metafizikai előadások): 1) Mit tudhatok? (Ismeretelmélet – A tiszta ész kritikája) 2) Mit kell tennem? (Morál – A gyakorlati ész kritikája) 3) Mit remélhetek? (Vallás – A vallás a puszta ész határain belül) 4) Mi az ember? (az előző három kérdést foglalja össze)

A transzcendentális filozófia kopernikuszi fordulata • Kant arra jutott, hogy a szkepticizmusnak és a metafizika eredménytelenségének végső soron az a feltevés ágyaz meg, hogy a megismerőtől független, mi jelenik meg a számára. Ehelyett fel kell tételeznünk, hogy nagyrészt a megismerőtől függ, hogy a jelenségek hogyan jelennek meg. • „Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniok; ám e feltételezés következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján a priori módon megtudjunk valamit a tárgyakról és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk meg hát egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniok, ami jobban megfelel a követelménynek, hogy a priori tudással rendelkezhessünk róluk, mely azt megelőzően állapítana meg valamit a tárgyakról, hogy ezek adva lennének nekünk. ” – A tiszta ész kritikája • Kant a Tiszta ész kritikájában hajtja végre a kopernikuszi fordulatot, hogy a megismerés a priori lehetséges vizsgálatával megalapozza a metafizikát, a matematikát és a fizikát.

A tiszta ész kritikája – Kant episztemológiája A priori analitikus állítások A priori: tapasztalatot megelőző Analitikus: magyarázó Példa: minden agglegény nőtlen. Az alany magában foglalja az állítmányt. Ha valaki érti, mit jelent az, hogy agglegény, azt is érti, mi az, hogy nőtlen. A logika tudománya annak köszönhető megdönthetetlen szilárdságát, hogy a priori analitikus tételekre épül A poszteriori szintetikus állítások A poszteriori: a tapasztalatot követő, abból származó. Olyan ismeretbővítő állítások, amelyek nem a tapasztalatból származnak. Szintetikus: ismeretbővítő. Példa: tigrisek léteznek. Pusztán a tigris fogalmát elemezve soha nem tudnánk meg, hogy léteznek tigrisek. Csak azért tudjuk, hogy léteznek, mert érzékeltük őket. A legtöbb ismeretünk ebbe a típusba tartozik. Ám ezek az ismeretek soha sem lehetnek olyan biztosak, mint például a logika. Kant ezeket az állításokat és ismeretelméleti alapjukat keresi. Ha magyarázatot adunk arra, hogyan lehetségesek a priori szintetikus tételek, azt is megmagyarázzuk, hogyan lehetséges bizonyos matematika és metafizika.

A matematikai bizonyosságok alapjai – tér és az idő mint a priori szemléleti formák • A geometria a térről szól – csakhogy, ha a tér tőlünk független létező, soha nem lehetünk abban biztosan, hogy a geometria nem téved és jól írja le a teret. • Kant szerint ezért fel kell tennünk, hogy a tér a megismerőtől függ. • Nem azért érzékelünk minden külső tárgyat térben, mert a világ tőlünk függetlenül térbeli, hanem a tér olyan a priori szemléleti forma, amiben mi megismerők az érzékleteket elrendezzük. • Mivel a tér tőlünk függ, nem kell attól tartanunk, hogy a geometriával kapcsolatban kellemetlen meglepetések érnek. • A geometria a priori szintetikus: a priori, mert a mi szemléleti formánkról szól. Szintetikus, mert ismereteinket bővíti erről a formáról. • Az idővel is ugyanez a helyzet. Nem tőlünk független létező, hanem az érzékletek rendezéséért felelős a priori szemléleti forma. Tulajdonságait az aritmetika, a matematika másik ága írja le.

Az okság mint kategória • Kant hasonló szellemben válaszol Hume okságelemzésére. Kant szerint a „minden eseménynek van oka” kijelentés igenis teljességgel bizonyos, a priori szintetikus tétel. • Onnan tudhatjuk, hogy minden eseménynek van oka, hogy az okság nem egy tőlünk független erő. • Ehelyett egy tiszta a priori fogalom, azaz kategória. A megismerő használja arra ezt a kategóriát, hogy bizonyos szabályszerűségek szerint egymás mellé helyezze a térbeli és időbeli jelenségeket. • Az okság a priori mivolta jelenti a kulcsot ahhoz, hogyan lehetnek az alapvető fizikai törvények teljességgel bizonyosak.

Antinómiák: szabadság, halhatatlanság és Isten 1. 2. 3. 4. Antinómiák – olyan egymásnak ellentmondó tételek, melyek egyformán ésszerűnek tűnnek: A világ térben-időben véges végtelen Minden összetett test egyszerű kiterjedt testekből áll nem léteznek egyszerű testek. Mindennek van oka így minden szükségszerűen történik létezik spontaneitás, azaz szabad okozás. A világon létezik szükségszerű létező (Isten) csak esetleges létezők léteznek Az ész azért nem tud dönteni ezekben a kérdésekben, mert a tapasztalat nem siet a segítségére. Mindegyik álláspont alapja megvan az észben (a kategóriákban, a szemléleti formákban és a szabályozó elvekben). A tapasztalat határain túl az ész nem tud bizonyossághoz jutni.

Jelenség és magábanvaló dolog különbsége Jelenségvilág (phenomenon) • A jelenségek időben adottak (külső jelenségek térbeliek is) • Nem léteznek a megismerőtől függetlenül. • Az ismereteink és tapasztalatunk tárgyai. • Jelenség minden amit tapasztalunk: a természet, a lelki jelenségek stb. Magábanvaló dolog (Ding an sich) (másképpen: noumenon) • (Valószínűleg) nem tér és időbeli. • A megismerőtől független. • Nem vagyunk képesek megismerni. Csak annyit tudhatunk, hogy valamiképpen afficiálja a tudatot („hat” a tudatra).

Gyakorlati ész kritikája hipotetikus és kategorikus imperatívuszok Kant etikája deontologikus etika – azaz kötelességetika. A morális jó és rossz alapjai a kötelességek. Hipotetikus imperatívuszok • Feltételes felszólítás • Példa: Ha boldog akarsz lenni, akkor tervezd meg jól a jövődet! • Feltételes: csak akkor kell rá hallgatnom, ha boldog akarok lenni. • Nem erkölcsi kötelesség. Kategorikus imperatívuszok • Feltétlen felszólítás. • Példa: Ne lopj! • Mindegy, hogy mit szeretnél, milyen vágyaid vannak, engedelmeskedned kell. • Erkölcsi kötelességek mind kategorikus imperatívuszok.

Legfőbb kategorikus imperatívusz • Úgy tűnik, hogy a felszíni formát tekintve mind a „Lopj!”, mind a „Ne lopj!” felszólítás kategorikus. Ám az bizonyos, hogy csak az egyiknek tartozhatunk feltétlen engedelmességgel. • A legfőbb kategorikus imperatívusz megadja a mélystruktúráját az igazi erkölcsi felszólításoknak: • „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen. ” • Mivel az erkölcsi felszólítások az észből származnak, ezért: • Szükségszerűek (kategorikusak) • Mindig mindenhol mindenkire vonatkoztatva érvényesek (univerzálisak) • Ellentétük, tagadásuk ellentmondáshoz vezet

Posztulátumok – szabadság, halhatatlanság, Isten • Az ész a legfőbb jóra való törekvést írja elő: a tökéletes boldogság és erkölcsiség együttesét. • Ám hogy az ész ezen előírása ne legyen abszurd, posztulálnunk (kb. feltételeznünk) kell: • A szabad akaratot (mert szabad akarat nélkül nincs értelme annak, hogy az ész bármire is felszólít minket. • A halhatatlanságot (mert a tökéletes erkölcsiség csak az időn túl az örökkévalóságban elképzelhető) • Istent (mert csak ő képes szavatolni, hogy legalább a túlvilágon annyiban legyünk boldogok, amennyiben erkölcsösek vagyunk)

A vallás a tiszta ész határain belül • Kant szerint a filozófia az észvallás alapvonalait tudja feltárni. • Az észvallás a morálra épül. Feladata, hogy a közösség tagjait mind magasabb szintű morális helytállásra ösztökélje. • Ami az ésszel ellentétes a vallásokban (a vallási rajongás különböző változatai), azokat ki kellene hagyni a vallásokból. • A kereszténység legfőbb erénye a többi vallással szemben, hogy az erkölcsi jó tökéletes megszemélyesítésére épül (Jézus Krisztus). • Az intézményes egyháznál fontosabb a láthatatlan egyház: azon emberek közössége, akik törekszenek az erkölcsi jóra.

GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL FILOZÓFIÁJA A filozófiai tudás

A fő kérdések Kant után � � � Hogyan lehetséges tudás? Mit tudhatunk? A német idealisták úgy igyekeztek megválaszolni ezeket a kérdéseket, hogy megkerüljék Kant korlátozásait, miközben beépítik főbb belátásait. Szkeptikusok: Kant filozófiája éppen a szkepticizmus igazságát mutatja meg. Fichte: A világot a tudomány által teljesen érthetővé kell tennünk. Schelling: a természetfilozófia és a transzcendentál filozófia ugyanarról szólnak. A természet és a megismerés elvei ugyanazok. Nincs semmi, ami homályban maradna.

Elméleti és gyakorlati filozófia összefüggése a korszakban � � A filozófia nem csupán azért van, hogy elméleti kérdéseket megválaszoljon. A filozófia célja az, hogy utat mutasson a magasabb rendű társadalomba való átmenetbe. Meg kell mutatnia, hogyan jutunk el a szabadság birodalmába. Amikor Hegel a tudás lehetőségére és mibenlétére kérdez rá, metafizikai, etika és politikafilozófiai tudásra kérdez rá.

Hegel és a magábanvaló dolog cáfolata � � � Nincs értelme feltenni, hogy létezik megismerhetetlen magábanvaló dolog. Ha tudom, hogy van magában való dolog, és hogy afficiálja a tudatot, akkor képesnek kellett lennem a megismerésére. Határ metafora. Abszolútum paradoxon. Úszás metafora. Filozófia feladata megmutatni, hogyan lehetséges tudás, és hogy mi e tudás tartalma. Ehhez a megismerést gyakorolnia is kell. Tudás: szubjektum és objektum azonossága.

A szellem fenomenológiája � � � Módszer: a tudatosságot vizsgálni. Kiemelni a tudat tárgya és a tárgy közti különbséget. Rámutatni, hogy a tárgyról mint a tudat tárgyát meghaladó létezőről csak akkor lehet tudomásom, ha utóbbi is a tudatomban van. Tudat erők másik tudat szociális és etikai alakzatok abszolút tudás Abszolút tudás: az az álláspont, ahonnan a tudomány (filozófia) művelhető.

Egy lehetséges interpretáció � � � Tudás létezik. Ha nem létezne tudás, akkor azt sem tudnánk, hogy nincs tudás. Néhány dolgot biztosan tudunk. Csak azt lehet tudni, ami érthető (ésszerű). Csak az érthető, ami szellem(i). Ami szellem, az szükségszerűen érthető. Csak akkor van megértés, tudás, ha van különbség objektum és szubjektum között. Csak akkor van szellem, ha van különbség szubjektum és objektum között. Ezért van, hogy a Szellem szükségképpen elidegenedik önmagától és visszatér önmagába. Szükségszerűen létezik magánvaló szellem, az elidegenedett szellem és az abszolút szellem.

Magánvaló szellem tudománya: a logika � � A fogalmak dialektikája. Egyik fogalom mutat az ellentétére, megértjük összetartozásukat új fogalom. Lét – Semmi levés; egyediség – általánosság lényeg Tézis- anti-tézis szintézis. (Nagyon leegyszerűsítve. Így nem is egészen helytálló. ) A lét fogalmától eljutunk az abszolút eszme fogalmáig.

A természetfilozófia: a szellem elidegenedése � � Az anyagra azért van szükség, hogy a szellem megismerés tárgya lehessen. Anyag sokaság. Ami egység benne, az szellemi. Az anyag egyre inkább szerveződik, egyre egységesebb, egyre szellemibb. Élettelen növény állat ember Az ember nemcsak tudatossággal rendelkezik, de tudja is, hogy van tudatossága. Képes a szellemi megismerésre.

Történelemfilozófia: az abszolút szellem � � Szubjektív szellem: elme- és lélekfilozófia Objektív szellem: jogfilozófia (egyén és társadalom viszonya) Abszolút szellem: társadalmak fejlődése történelemfilozófia Három korszak: � Keleti despotizmus (egy ember szabad) � Görög-római kor (néhány ember szabad) � Protestáns jogállam (minden ember szabad) történelem vége

Abszolút szellem kifejeződései � Művészet: � Szimbolikus művészet � Klasszikus művészet � Romantikus művészet � Vallás � Természeti vallások � Görög vallás � Keresztény vallás � Filozófia � Görög filozófia (nem tud megbirkózni az általános és az autonóm egyén problémájával) � Újkori filozófia (keresi a megoldást) � (Hegel filozófiája)

NIETZSCHE FILOZÓFIÁJA Minden érték átértékelése

HEGEL KRITIKUSAI („VS” UTÁN OLVASHATÓ A HEGEL KRITIKUSÁNAK ÁLLÁS PONT JA) Karl Marx (1818 -1883) § § Idealizmus vs. materializmus Szellem története vs. osztályharc (burzsoázia vs. proletariátus) Spekulatív filozófia vs. Közgazdaságtan-filozófia Történelem vége vs. aktivizmus Soren Aabye Kierkegaard (1812 -1855) § Rendszer vs. egzisztencia § Determinált történelem vs. szabadság § Isten mint mindent átható szellem vs. Isten mint az időbelitől radikálisan különböző örökkévaló § Tudás elsőbbsége vs. a hit elsőbbsége Arthur Schopenhauer (1788 -1860) § § Szellem vs. akarat Történelem racionalitása vs. világ irracionalitása Optimizmus vs. pesszimizmus Filozófia elsőbbsége vs. művészet elsőbbsége

FRIEDRICH NIETZSCHE (1844 -1900) Vallásos családba született Klasszika-filológus, 24 évesen tanár a baseli egyetemen Wagnerrel köt barátságot Első művét a filológusok elutasítják (A tragédia születése) Súlyosan megbetegszik (szifilisz) Visszavonul az egyetemről, sokat utazik. Visszavonulása után írja legfontosabb műveit (Emberi, túlságosan is emberi - A morál geneológiája - Túl jón és rosszon – Vidám tudomány - Így szólott Zarathustra) Állapota egyre romlik. 1889 -ben látva, hogy egy kocsis a lovát ütlegeli, delíriumba zuhan, majd katatón állapotba kerül, melyből soha nem épül fel. Élete utolsó évtizedében anyja, majd húga ápolására szorul.

A TRAGÉDIA SZÜLETÉSE Apollóni művészet Dionüszoszi művészet Arány, mérték, harmónia Szobrászat, építészet Elfedi az igazságot, az élet tragikusságát és irracionalitását Extatikus, szenvedélyes Tánc, Zene Felfedi a valóságot, hogy az individuum csupán illúzió, és hogy a lét irracionális A kettő ötvözete: a tragédia, a legmagasabb rendű művészet. Anélkül értjük meg a lét irracionalitását, hogy egészen felolvadnánk benne: katarzis.

NIETZSCHE VS SZÓKRATÉSZ Nietzsche szerint Szókratész a görög kultúra és tragédia veszte. Szókratész hazugságai: § A világ jó és racionális § A tudás tesz erényessé és boldoggá § A lélek halhatatlansága és a túlvilág Miért hazudja el a valóságot Szókratész? § Szókratész nem érzi magát jól a görög kultúrában § Olyan új értékeket, morált vezet be, amelyek az ő alkatához illeszkednek a legjobban (tudás, aszkézis) Szókratész hatása § A tragédia kettőssége felbomlik: az apollóni lesz az uralkodó (Euripidész) § Megszületik az aszketikus tudós ideája, aki optimista tudáshajszolásával hozzájárul minden érték elértéktelenedéséhez, a nihilizmushoz § A művet a tudósideál elleni támadásként is lehet olvasni.

ÚRMORÁL ÉS SZOLGAMORÁL Min alapult az a görög kultúra, amiben Szókratész nem érezte jól magát? Úrmorál – az erősebbek jogán uralkodnak a gyengébbeken. A kiválóak tulajdonságai az “erények”, a gyengéké a “hitványság”. § Jó tulajdonságok: bátorság, kegyetlenségre való képesség, jó értelemben vett önzés, hatalom- és vetélkedésvágy § Rossz tulajdonságok: szerénység, alázatosság, együttérzésre való hajlam, Szolgamorál – Szókratész az egyik első képviselője. Számára a nemesek értékei nem értékek, csakis a tudás és az ahhoz vezető aszketikus életforma. Ezért hirdeti, hogy nem az evilági élet az igazi Ám a szolgamorál kiteljesítését a zsidó és a keresztény vallás végzi el.

A MORÁL GENEOLÓGIÁJA Nietzsche szerint a morál eredete a ressentiment (neheztelés). Szókratész neheztelt kortársaira, ezért fejlesztette ki azt a nézetrendszert és módszert, amivel fölébük kerekedhetett. Szókratész azonban nem fejlesztett ki egy teljes morális rendszert. A zsidó nép viszont megtette: mivel a környező népek leigázták őket (babiloni fogság), elvesztették a birodalmukat szükség volt egy magyarázatra: Isten megbüntette őket kegyetlenkedéseikért Ez azért is volt jó magyarázat, mert a szolgasorban lévő zsidókat felsőbb rendűbbnek mutatta be (Nietzsche szerint): ők a jók, mert ők szenvednek és nem másokon uralkodnak. A keresztények ezt a szemléletet „emelik négyzetre”, köztük is elsősorban Szent Pál, amikor egy keresztre feszített embert istenít. Nietzsche számára nem Jézus, hanem a moralista Pál a kereszténység alapítója.

MI A BAJ A (KERESZTÉNY) SZOLGAMORÁLLAL? Életellenes, mert megfojtja az individuumot, nem engedi kibontakozását. Mert: § § § Univerzális (mindenkire ugyanaz vonatkozik) Az evilágot leértékeli a túlvilágival szemben Az ösztönök elfojtását követeli meg Bűntudatot szül Együttérzést követel meg, ami olyan szenvedéshez vezet, ami legyengít Végsősoron: önmegtagadáshoz vezet. Nihilizmushoz vezet. Mert: § A legfőbb értékeket a túlvilágba helyezi és a túlvilággal alapozza meg. § De a túlvilág nem létezik. § Az aszketikus keresztény morál végül ahhoz vezet, hogy kénytelenek leszünk ezt belátni. § Ekkor az értékek elvesztik alapzatukat és senki nem fog hinni bennük.

“ISTEN HALOTT” - VIDÁM TUDOMÁNY A tudományos haladás és a polgári életforma kialakulása a vallás elhiteltelenedéséhez vezet (tudományos tények, kényelmes életmód, munkaközpontúság) Istenben egyre kevésbé képesek hinni az emberek. A kultúrát szépen lassacskán egyre kevésbé hatja át a keresztény hit. A polgári kultúra próbálja átmenteni a vallás értékeit, de ezek egyre inkább kiüresednek. Európa elkerülhetetlenül a nihilizmus korszakába lép. A nihilizmus ugyanúgy életellenes, mint a kereszténység: értékek nélkül az ember nem képesek kibontakozni. Viszont benne van az a remény, hogy az emberek végre új értékeket teremtenek.

ÜBERMENSCH Az emberfeletti ember az, aki képes új értékeket teremteni. Ezek az értékek a saját érdekeit szolgálják – nem univerzális értékrend. Ez az embertípus azonban nagyon ritka, arra kell törekedni, hogy minél gyakoribb legyen. Nietzsche maga is megkezdi az übermensch munkáját: minden érték átértékelését. Nem az a fontos, hogy mi az igazság, hanem hogy mi növeli a hatalmat. “A hatalom akarása” – Nietzsche ezt teszi minden érték alapjává.

ÖRÖK VISSZATÉRÉS Nietzsche szerint akkor sikerült valakinek emberfeletti emberként élnie az életét, ha képes elviselni az örök visszatérés gondolatát. Azaz képes volna igent mondani arra, hogy életének mindenegyes eseménye ugyanúgy végtelenszer megismétlődjön. Aki valóban képes erre igent mondani, abban nincs megbánás, teljesen képes igent mondani magára minden esetlegességével együtt. Az ilyen ember akarja önmagát és ezen keresztül akarja önmaga kiteljesedését is.

Martin Heidegger filozófiája A létkérdés S

XIX. századi filozófia S A német idealizmus fő küldetése az volt, hogy biztos tudományos alapra helyezze a filozófiát. S A hegeli filozófia mint erre tett grandiózus kísérlet kudarcba fulladt. S Történelmi okok: 1848 -as forradalmak (Schopenhauer filozófiája) S Filozófiai okok: A szabadság és társadalmi igazságosság problémája szétfeszítette a hegeli filozófia kereteit (lásd a kései Schellinget, Kierkegaard-t és Marx filozófiáját) S “Prózai” okok: Hegel filozófiája túlságosan spekulatív volt.

Kiútkeresési kísérletek S A hegeli rendszer alapvető reformja (Marx, angol idealizmus) S Visszatérés Kanthoz (neokantianizmus) S A szigorúan vett “tudományosságról” való lemondás, a megalapozási igény feladása (Kierkegaard, Nietzsche) S A természettudományos eredményekre való közvetlen alapozás (a XIX. századi pozitivizmus, Comte) S Új megalapozási kísérletek (XX. századi filozófia)

XX. századi filozófia két fő irányzata Analitikus filozófia Fenomenológia S Célja: a filozófia tudományos S Eredeti célja: a filozófia mint alapokra helyezése S Fő eszközei: logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia S Alapítói: (Frege), Russell, Moore Wittgenstein, Bécsi kör szigorú tudomány megalapozása S Fő eszközei: megjelenő leírása és értelmezése S Alapítója: Edmund Husserl S Fordulataihoz kapcsolható gondolkodók: Scheler, Heidegger, Sartre, Levinas, Merleau-Ponty

Edmund Husserl (1859 -1938) S Husserl úgy gondolta, hogy az egyoldalú naturalizálásból pszichologizmus vagy historicizmus következik – ezekből pedig a tudományos megismerés megalapozhatatlansága. S Egyetlen megoldás: megalapozni a természettudományokat a tudati jelenségek precíz leírása által. S Csak ha megértjük például az ember tér és idő érzékelését , érthetjük meg, hogy miért bizonyosak a matematikai állítások. S Végeredmény: a kanti filozófiához hasonlatos transzcendentális filozófia gazdagabb fenomenológiai alapokkal.

Martin Heidegger (1889 -1976) S Szegény családból származott. Kezdetben teológiát tanult, majd filozófiát. S Egyre inkább a lét problémája foglalkoztatta. S A lét problémájának elemzésére mind inkább annak az Edmund Husserlnek fenomenológiai módszerét tartotta alkalmasnak, aki a mestere is volt. S A Lét és idő című főművében a fenomenológia módszerét alkalmazva közelíti meg a problémát, ugyanakkor kritizálja Husserl fenomenológiáról alkotott felfogását. S A Lét és idő befejezetlen marad.

A létkérdés kidolgozása S Heidegger egy filozófiai hagyományt igyekszik megtörni: eszerint a lét egyszerűen a legáltalánosabb és legüresebb fogalom. S A lét nem lehet a legáltalánosabb jellemző, sem valamelyik létező (ontológiai differencia vagy szakadék) S A Lét és időben Heidegger a létre való rákérdezést a jelenvalólét (Dasein) elemzésén keresztül tartja lehetségesnek, aki viszonyul a saját létéhez.

A jelenvalólét elemzése S A jelenvalólét világban-való-lét. Utalás és eszközrendszer. S Hanyatlás, Akárki és inautentikus lét. S Semmi, a szorongás, a halálhoz-viszonyuló-lét, elhatározottság és autentikus lét. S A jelenvalólét számára mindig az idő horizontján jelenik meg a lét. S Probléma: A lét hogyan nyilvánul meg a jelenvalólétnek, ha a jelenvalólét mindig csak a legsajátabb módján viszonyul a saját létéhez? Hogyan tud kitörni az egzisztenciál-analitika az egzisztencia elemzéséből a létkérdés feltevéséhez?

Létfelejtés S Heidegger utólag úgy látja, hogy a Lét és idő még mindig a “fogja” volt annak a megismerő-központúságnak, ami az egész újkort jellemezte. S A létfelejtés története: S A görögök szembesülnek a létkérdéssel S A létet az el-nem-rejtettel (az igazsággal) azonosítják S Platón azonosítja a megjelenő képpel (idea) a létet S Arisztotelész a szubsztanciával, melynek lényege a forma. S A középkor a legfőbb szubsztanciával, Istennel azonosítja a létet (ontoteológia) S Az újkor azzal az igazsággal, mely megmutatkozik a megismerő szubsztanciának (Descartes) S A késő újkor azzal az igazsággal, amelyet a megismerő szellem meghatároz. (német idealizmus) S A technológiai kor a megismerő által alkotott és uralt világgal. S Az ember látszólag a lét ura. Ám rá kell majd döbbennie, hogy csupán a lét

A fordulat S Heidegger szerint a metafizika története nem más, mint a létfelejtés története. Nietzsche mint a hatalom akarásának filozófusa megfordítja Platón metafizikáját és ezzel anti-metafizikusként betetőzi a metafizikát. S A metafizika beteljesedése és vége történelmileg a technológiai fejlődésbe olvadó szaktudományok, amely által az ember a létet igyekszik uralni. S Ha a technológiai civilizáció okozta válságból ki akarunk lépni, akkor hagynunk kell a létet a maga el-nem-rejtettségében szólni hozzánk. S A heideggeri filozófia ezért megpróbálja meghaladni a létet végső soron elrejtő metafizikát, és a létet lenni hagyó gondolkodássá válni. S Erre utal az, hogy az ember a lét pásztora. Nem pedig ura.

Művészet u Az igazi művészet keretet ad a létnek, hogy megmutatkozzon. u Van Gogh: Parasztcipők u A művészet mindig poészisz, költészet, ami helyet készít a létnek, hogy megmutatozzon. u Ez a lenni-hagyás és odafigyelés az alternatívája a metafizikának és a létfelejtésnek. u A technikai civilizáció válságából nem a problémamegoldás, hanem a fenti értelemben vett gondolkodás mutat ki.

Ludwig Wittgenstein filozófiája A filozófia terápiája

XX. századi filozófia két fő irányzata Analitikus filozófia Fenomenológia S Célja: a filozófia tudományos S Eredeti célja: a filozófia mint alapokra helyezése S Fő eszközei: logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia S Alapítói: (Frege), Russell, Moore Wittgenstein, Bécsi kör szigorú tudomány megalapozása S Fő eszközei: megjelenő leírása és értelmezése S Alapítója: Edmund Husserl S Fordulataihoz kapcsolható gondolkodók: Scheler, Heidegger, Sartre, Levinas, Merleau-Ponty

Az analitikus filozófia születése � Gottlob Frege (1848 -1925): Az analitikus filozófia „nagyapja”, a modern szimbolikus logika megalapítója. � Az analitikus filozófia alapítói: � George Edward Moore (1873 -1958): Amellett érvel, hogy a filozófiai problémák megoldását a filozófiai tézisek analízise hozhatja el. � Bertrand Russell (1872 -1970): Frege szimbolikus logikáját használva elemzi a filozófiailag problematikus állítások jelentését. A természetes nyelv félrevezető, a a szimbolikus logika formalizmusával kell helyettesíteni, ahol csak szükséges. � Ludwig Wittgenstein (1889 -1951): Első korszaka: a természetes nyelv logikai szerkezetét kell feltárni, és megoldódnak a filozófiai problémák. Második korszaka: a nyelv használatot kell megérteni, és eltűnnek a filozófiai problémák.

Ludwig Wittgenstein � Ludwig Wittgenstein nagyon tehetős családba született bele nyolcadik gyermekként. � Az apja acélmágnás, anyja zongoratanárnő. Bár a gyermekek művészi irányultságról tettek tanúbizonyságot, az apa azt akarta, hogy „rendes szakmát” tanuljanak. Egy gyermek megszökött, három öngyilkos lett. � Manchesterben mérnöknek készül, majd átmegy Cambridge-be, hogy Russelltől tanuljon filozófiát. � 1913 -ban apja halálával óriási vagyont örököl. Előbb 1914 -ben 100. 000 koronát adományoz az osztrák művészeknek (pl. : Rilke). A háború után 1918 -1919) minden vagyonát szétosztja testvérei között. � Az első világháború alatt írja meg első főművét, a Tractatus logico-philosophicus-t (Logikai-filozófiai értekezés). � Visszavonul a filozófiától, mert úgy érzi, minden filozófiai problémát megoldott. Először általános iskolai szinten tanít, majd eg kolostor kertésze lesz. � 1929 -ben visszautazik Cambridge-be. 1932 -től 1940 -ig visszavonul a tanítástól, hogy munkáján dolgozzon. � 1940 -49 ismét professzor. 1951 -ben meghal, második főműve, a Filozófiai vizsgálódások posztumusz jelenik meg.

Tractatus logico-philosophicus � A Tractatus hét fő tétele: 1. A világ mindaz, aminek esete fennáll. – (individuumok, elemi tények, ezek összetételei Logikai atomizmus) 2. Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte. – (A tény nem egyéb, minthogy individuumok egymással különböző viszonyban állnak) 3. A tények logikai képe a gondolat. – (A nyelv képelmélete: a nyelv elsősorban arra való, hogy struktúrájával leírja és megmutassa a valóságot) 4. A gondolat értelemmel bíró kijelentés. – (A gondolatoknak mindig nyelvi és így logikai struktúrája van. Nyelv elsődlegessége a gondolkodással szemben) 5. Minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye. – (Minden kijelentés igazsága részeinek igazságán múlik. Minden kijelentés elemezhető extenzionálisan megérteni egy mondatot annyi, mint megérteni, hogy mi tenné igazzá [verifikácionizmus]) 6. Az igazságfüggvény általános formája a következő: [`p, `x, N(`x )]. – (Létezik egy módszer, az un. analitikus táblázat, melynek segítségével minden mondat lebontható elemeire és mint összetett igazságfüggvény értelmezhető. ) 7. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. – (Azok a kijelentések, ahol nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor volnának igazak, értelmetlenek. Sok problémával kapcsolatban csak ilyen kijelentéseket lehet tenni. Ezek jellemzően filozófiai problémák. A legtöbb filozófiai problémáról nem szabadna beszélni - a maradékot pedig Wittgenstein szerint Wittgenstein megoldotta. )

Bécsi Kör és Wittgenstein filozófiája � A Bécsi Kör tagjai (pl. : Moritz Schlick, Otto Neurath, Rudolf Carnap) sokra becsülték Wittgenstein filozófiáját. � A mondatok igazságfüggvényként való felfogását, a verifikácionizmust, a matematika és a logika tautológiaként való értelmezését. � Túl metafizikainak tartották azonban Wittgenstein logikai atomizmusára épülő világfelfogását. � Sok tekintetben tovább radikalizálták Wittgenstein gondolatait, különösen Wittgenstein metafizika ellenességét. � Carnap (A metafizika kiküszöbölése a nyelv elemzésén keresztül): A metafizikai állítások értelmetlenek, a filozófusok nem egyebek, mint tehetségtelen muzsikusok. � Wittgenstein főként azzal nem értett egyet, hogy minden megjelenő leírható volna a természettudományokkal. („Kétségtelenül létezik a kimondhatatlan. Ez megmutatkozik, ez a misztikum. ”)

Problémák a Tractatus-sal Miért értékelte újra Wittgenstein saját filozófiáját? � Milyen létezők volnának az oszthatatlan logikai atomok? Fizikai entitások vagy észleletek? � Vajon tényleg minden mondat igazságértéke megadható részeinek igazságértéke segítségével? (Problematikus mondat pl. : „Azt hiszem, hogy az alma piros. ”) � Vajon a nyelv mélyén tényleg létezik szilárd logikai struktúra? � Vajon a nyelv lényege a világ leírása volna?

Filozófiai vizsgálódások Wittgenstein kései filozófiája � Wittgenstein kései művében élesen kritizálja saját művét, annak nyelvfelfogását (a nyelv képelméletét) és ezen keresztül a filozófiai hagyomány jelentős részét. � Azt állítja, hogy a nyelv képelmélete összekeveri a nyelv egy lehetséges használati formáját (nyelvjátékát) a nyelv egészével. � A nyelvnek sokféle használati módja van. A mondatok jelentését nem egy rejtett logikai struktúra, hanem a nyelv konvencionális használati módja, a nyelvjáték határozza meg. (A jelentés használatelmélete) � A nyelvjátékok az életformára épülnek, azon keresztül lehet őket megérteni. � A filozófiának a nyelv használati módjait kell leírnia, nem pedig a rejtett logika formák után kutatnia, vagy éppen rejtélyes metafizikai kérdéseket nyelvi elemzés útján (vagy más módszerrel) megoldania.

Családi hasonlóság és a nyelv � Wittgenstein szerint a legtöbb fogalomnak nem lehet megadni kielégítő definícióját. � Példa: Vajon hogyan definiálnád a játék fogalmát? Mi az a közös, ami mindegyikben megvan? Nincs olyan, ami az össze játékban közös lenne. � A különböző játékok inkább olyan viszonyban vannak, mint egy család tagjai: mindegyik hasonlít a család valamelyik tagjára, de nem ugyanabban. Hasonlóságok szövik át a játék fogalmát. � Elhibázott volt a filozófiának az a Szókratésztől elkezdődött hagyománya, amelyek a fogalmak meghatározásától és logikai elemzésétől várta a filozófiai problémák megoldását. � Ha felmutatjuk a nyelv működésmódját, így a fogalmak használatának természetét, egyből világossá válik, hogy felesleges ilyen definíciót keresnünk. A filozófiai probléma eltűnik.

A filozófia mint terápia � Wittgenstein úgy gondolta, hogy az élet célja a boldog élet. � A filozófia azonban úgy tűnik, olyan mély problémákkal viaskodik, melyeket nem sikerül megoldania. Ezzel pedig csak szenvedést szül. � Mint a fogalmak definíciójánál láthattuk, a problémákat nem megoldani kell, inkább el kell érni, hogy eltűnjenek. � Mivel a filozófiai problémák a nyelv működésének félreértéséből erednek, ezért a nyelv valós működését kell felmutatni. Ezzel eltűnnek a filozófiai problémák. � A filozófia feladata tehát a nyelv működésének leírása és a félreértésekből eredő filozófiai problémák eltűntetése. A filozófia lényegileg leírás, nem pedig valamilyen rejtély feltárása.