Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 5 Preszkratikus filozfia

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 5. Preszókratikus filozófia (Hérakleitosz és Parmenidész) Kocsis László / Pete Krisztián

Mi a filozófia? A filozófiáról általában • Hibás válasz: A filozófia vélekedések vagy meggyőződések halmaza. A filozófia világnézet (Ahány világnézet annyi filozófia: „Az én filozófiám az, hogy…”, „Vállalatunk filozófiája az, hogy…”) • Triviális válasz: A filozófia az, amit a filozófusok csinálnak. (Semmitmondó. ) • Plauzibilis válasz(ok): A filozófia… – …a valóság mint egész természetének racionális magyarázatára irányuló kísérlet. (A filozófia mindennel foglalkozik, nemcsak a valóság egy részével. Filozófia szemben a szaktudományokkal. ) – …legalapvetőbb vélekedéseink és meggyőződéseink reflektív és kritikai felülvizsgálata. (A filozófia sohasem dogmatikus. Filozófia szemben a vallásokkal. ) – …a legalapvetőbb és legfontosabb fogalmaink jelentésének tisztázása és analízise.

A filozófia fontosabb részterületei • Metafizika: a valóság természetének a priori tanulmányozása. „Mi a létezés? ” avagy: „mi az, ami létezik? ” (A létezők kategóriáinak filozófiai elmélete. ) • Episztemológia: (a valóságra vonatkozó) tudás természetének tanulmányozása. „Mi a tudás? ”, avagy: „Mik a szükséges és elégséges feltételei annak, hogy tudjunk valamit? ” (Tradicionális definíció: tudás = igazolt igaz vélekedés) • Axiológia: az értékek természetének tanulmányozása. § Etika: A morális értékek, jó és helyes természetének tanulmányozása. „Mit kell tennünk? ” avagy: „Mik a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy egy cselekedet vagy egy személy jó legyen? ” § Esztétika: Az esztétikai értékek, alapvetően a szép természetének tanulmányozása. „Mi tesz egy partikuláris dolgot széppé? ” • Logika: az érvényes következtetés és a helyes érvelés természetének tanulmányozása. „Mely következtetések garantálják, hogy a premisszáknak tartott kijelentésekből valóban következik a konklúziónak tartott kijelentés? ”

Mítosz helyett logosz / Narratíva helyett racionális magyarázat Az első filozófusok… • …egységes magyarázatot kívántak adni a világban tapasztalható rendre és a világban létező dolgok természetére. • …eltávolodtak a világ értelmezésének mitikus megközelítéseitől. • …közül a legtöbben természetfilozófusok voltak, akik a természeti jelenségekre empirikus megfigyeléseken alapuló racionális magyarázatokat kívántak adni – Prototudomány • …egyre nagyobb szerepet szántak az absztrakt, fogalmi szintű gondolkodásnak – Logika

Mítosz „Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte, szélesmellű Föld, mindennek biztos alapja - isteneké is, kik hófödte olümposzi csúcson laknak, s kik lent mélyen a Tartarosz éji ködében és Erosz, az, ki a legszebb mind a haláltalanok közt, elbágyasztja a testet, az istenek és a halandók keblében leigázza a józanságot, a bölcs észt. Szült Khaosz, és Erebosz lett gyermeke és a sötét Éj, szült a sötét Éj, s tőle eredt Aithér meg a Nappal, mert szerelembe vegyült Erebosszal s lett viselőssé. Gaia először méltó párját hozta világra, csillagos Égboltot, hogy mindent ez beborítson, és legyen Úranosz! áldott istenek égi lakása. ” (Hésziodosz: Istenek születése)

Logosz „Az első bölcselők közül legtöbben úgy vélekedtek, hogy minden dolog egyedüli főelve anyagi lényegű. Ők ugyanis őselemnek és főelvnek azt a valamit nevezik, amelyből minden létező keletkezik, amelyből a dolgok legelőször jönnek létre s amelyben végül megsemmisülnek, miközben a lényeg megmarad, de megjelenésében megváltozik. Éppen ezért azt hiszik, hogy semmi sem születik és semmi sem pusztul el, mivelhogy ugyanaz a természet szüntelenül megmarad. . . Mert léteznie kell egy bizonyos lényegnek, legyen az egyszerű vagy összetett, amelyből minden egyéb keletkezik, miközben ő maga nem változik meg. E főelv száma és mibenléte tekintetében a nézetek nem azonosak. Thalész például – az ilyen bölcselet első művelője – a vizet tartja ilyen elemnek és ezért állítja, hogy a föld a vízen lebeg. Talán azért jutott erre a feltevésre, mert úgy látta, minden dolog tápláléka nedves s maga a hő is a nedvességből ered és abból él (ugyanis mindennek az az ősanyaga, amiből keletkezik). Tehát Thalész ebből alakította ki felfogását, valamint abból, hogy mindennek a csírája nedves természetű. ” (Arisztotelész: Metafizika, 983 b)

Az első nagy filozófiai kérdések • Egység és sokaság: a körülöttünk lévő világ rengeteg egymástól eltérő dolgot tartalmaz, némelyek élők, mások élettelenek, ez szilárd, az folyékony, amaz légnemű. Ezek mégis egyetlen valóság részei vagy elemei. Hogyan lehet egységes magyarázat keretében számot adni az egymástól teljesen eltérő dolgok együtt létezéséről? • Állandóság és változás: a dolgok ebben a világban, beleértve magunkat megőrzik az időben állandóságukat, miközben az idő múlásával változnak is. Hogyan egyeztethető össze az azonosság megőrzése és a folyamatos változás elismerése? • Létezés és nem-létezés: a dolgok keletkeznek, avagy létre jönnek, illetve elpusztulnak, avagy megsemmisülnek. Hogyan lesz a nem-létezésből létezés, és a létezésből nem-létezés?

Alapvető fogalmak • Kozmológia: a természet rendjére adott egységes és racionális magyarázat. • Kozmogónia: a világ eredetére vonatkozó magyarázat. (Nem minden kozmológiai elméletnek van kozmogóniája. ) • Arché: a világ rendjét alapvetően biztosító elv – több esetben ez azonos a legalapvetőbb tartott elemmel, amelyből minden más keletkezik. • Naturalizmus: A természeti világ jelenségeinek előfordulására olyan magyarázatot kell adni, amelyben nem hivatkozunk semmilyen természetfelettire. • Monizmus: A valóság egységességébe vetett meggyőződés. Önmagában nem zárja ki a pluralizmust, vagyis a létezők sokaságának elismerését, de egy monista kitart amellett, hogy a létezők sokasága egyetlen alapvető létezőre vezethető vissza.

Az első filozófusok: A preszókratikusok • Iónok (i. e. VI. század): A milétoszi Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, illetve az epheszoszi Hérakleitosz • Püthagoreizmus (i. e. VI. század): Pitagorasz és tanítványai • Eleaták (i. e V. század): Parmenidész, Melisszosz, Zénon • Poszt-Eleaták (i. e. V. század): Empedoklész, Anaxagorasz, Démokritosz (Atomisták)

Ión természetfilozófia: Milétosziak • Thálész – A világegyetem alapanyaga a víz. Arisztotelész: Thalész számára a víz „amiből valamennyi dolog van, azaz amiből mint elsőből létrejön és amibe mint végsőbe belepusztul. ” – Egységes magyarázatkeresés az összes természeti folyamatra, mindezt egy bárki által megfigyelhető anyagból kiindulva. • Anaximandrosz – A Föld helyben maradását nem egy másik fizikai dolog biztosítja, hanem az a tény, hogy a Föld maga van a középpontban, „mindentől egyenlő távolságra. ” – Nem megfigyeléseken alapuló okoskodás – tisztán a priori elgondolás. – Apeiron – ’végtelen’, ’határtalan’. – A világegyetem elemei folyamatosan átalakulnak egymásba – mindegyik arra törekszik, hogy uralkodóvá váljék. Következmény: egyik elem sem dominál, nincs alapvető elem, csak a végtelen. • Anaximenész – Szemben Anaximandrosszal megint van minden másnál alapvetőbb elem: a levegő. – A levegő átalakulásából keletkezik minden – sűrűsödés és ritkulás.

Hérakleitosz: Logosz • Logosz: „értelem”, „magyarázat”, „szó”. A valóság magyarázata, avagy ami feltárul a magyarázat során: az ok, amiért a dolgok olyanok amilyenek. • Egyetlen logosz létezik, amire mindenkinek figyelnie kell. „Nem rám, hanem a Logoszra hallgatván bölcs dolog elismerni, hogy minden dolog egy. ” Számos különböző dolog létezik, de mind egyetlen egészet alkot. Ugyanakkor: • „Nem értik, a viszálykodó hogyan lehet egyetértésben önmagával: ellenfeszített összeköttetés, amilyen az íjé és a lanté. ” A dolgok között feszülő ellentétek kényszerítik a dolgokat egyetlen összefüggő rendszerbe. (Az ellentétes erők itt nem rombolják, hanem létrehozzák a rendet. )

Hérakleitosz: Az ellentétek egysége • Minden szüntelenül változik. „Ugyanazokba a folyamokba lépőkhöz más és más vizek áradnak”; „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni”) • „A Démétér itala is szétereszkedik, ha nem mozgatják. ” (Az ital borból, reszelt sajtból és árpából készült, amely alkotóelemeire bomlott, ha állni hagyták. ) A dolgokat a változás és mozgás tartja egyben, a dolgok rendje a változásban rejlik. • Ellentétek viszonya: (lehetséges értelmezések) – Az ellentétes dolgok egymásba alakulnak át (az életből lesz a halál, és fordítva). – az ellentétek valójában azonosak. („A nap és az éj egy. ”) – egy dolognak lehet két ellentétes tulajdonsága. („Az út fölfelé és lefelé egy és ugyanaz. ”)

Hérakleitosz: Tűz „Ezt a világrendet nem valamelyik isten és nem is valamelyik ember alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre. ” Egyetlen világrend van, amely „mindig volt, van és lesz”. (Nincs kozmogónia. ) • A tűz meghatározott rendben alakul át a világegyetem anyagi részeivé. (nem világos, hogyan) • A tűz „örökké élő”. • A tűz a lélek. („A lélek számára halál vízzé lenni. ”)

Parmenidész: „Az igazság (aletheia) bizonyosság ösvénye” „Egyetlen út-szó marad még, hogy: van. Ezen igen sok a jegy, mivel nem-született, romolhatatlan, egész, egyetlen; rendületlen és teljes. Soha nem volt, nem lesz, mivel most teljességgel van, egy, folytonos. Mert miféle kezdetét tudnád kinyomozni, hogyan és honnan növekedett volna? Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből mondd vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható, hogy nem létezik. . És miféle szükség serkentette volna, hogy a nemlétezőből, előbb vagy később kezdve növekedjék? így hát vagy teljesen kell léteznie, vagy sehogy. ”

Parmenidész: létezés és nem-létezés • Nem gondolhatjuk el azt, ami nem létezik. Nem gondolhatjuk el a nem-létezést. • Érv: (i) Ami elgondolható (vagy kimondható), annak létezése lehetséges. (ii) Ami nem létezik (valami, ami nincs), annak létezése nem lehetséges. (K) Ami nem létezik az nem gondolható el. • Problémák: – Miért csak arról feltételezzük, hogy elgondolható, ami létezik? – Az érv szerint, úgy tűnik, csak az létezik, ami jelenleg létezik. Nem gondolhatunk jövőbeli vagy múltbeli dolgokra? – (ii) kétféleképpen olvasható: (1) Lehetetlen, hogy ami nem létezik, az létezik. (2) Ami nem létezik, lehetetlen, hogy ne létezzék. (Az első olvasat triviálisan igaz, a második nyilvánvalóan nem igaz. )

Parmenidész: nincs változás, nincs mozgás • • Semmi sem keletkezhet és semmi sem szűnhet meg létezni. A valóság „teljesen tele van létezővel”. Lehetetlen a mozgás és a változás. Melisszosz (Parmenidész követője, néhol világosabb, de nem önálló gondolkodó): – Az, ami létezik, szükségképpen örökkévalóan létezik, máskülönben valamikor semminek kellett lennie. – A mindenség egy, ami abból következik, hogy végtelen. – Semmi sem változhat (A dolgok csak akkor mozoghatnának, ha létezne üresség, amibe belemehetnek. Ám ha az üresség semmi, akkor az üresség nem létezhet – ennélfogva a mozgás lehetetlen. Feltevés: amennyiben egy dolog megváltozik, akkor valami megszűnik létezni, valami pedig létrejön. ) – Nem lehetséges a mozgás. (Ha lehetséges volna, akkor a mozgó dolognak a semmibe kellene mozognia, de nincs olyan, hogy semmi, vagyis nincs hova mozogni. )

Zénon apóriái Paradoxonok: elfogadhatatlan végkövetkeztetésű érvek kidolgozása. Amellett érvel, hogy nincs mozgás, illetve nincs sokaság. 1. Akhilleusz és a teknős versenye • – Mivel Akhilleusz jóval gyorsabb a teknősnél ezért ad neki némi előnyt, tehát ahhoz, hogy Akhilleusz utolérhesse a teknőst el kell futnia addig a pontig (p 1), ahonnan a teknős indult, de addig, bármilyen lassan is, a teknős tovább araszolt a versenytáv egy újabb pontjáig (p 2), vagyis Akhilleusznak megint csak el kell jutnia addig a pontig, miközben a teknős egy újabb pontig jutott, és így tovább… Akhilleusz soha nem éri utol a teknőst. Elfogadhatatlan konklúzió, de hol a hiba? 2. Stadion – Ahhoz, hogy valaki eljusson A-ból B-be, le kell küzdenie a táv felét, vagyis el kell jutnia először C-ig, de ahhoz, hogy eljusson C-ig, el kell jutnia az A-C távolság feléig, vagyis D-ig, stb. . Ahhoz, hogy valaki eljusson a tér egy másik pontjába, végtelen számú mozdulatot kell végrehajtania. Lehetetlen, de hol a hiba? 3. Nyíl – A nyílvessző nem mozoghat, mert repülésének minden egyes pillanatában önmagával azonos teret tölt be. De ha minden időpillanatban önmagával azonos teret tölt be, akkor a nyílvessző nyugalomban van repülésének minden egyes időpontjában. Vagyis a nyílvessző nem mozog. Abszurd végkövetkeztetés, de hol a hiba?

Parmenidész utáni kozmológia: Demokritosz (Atomizmus) • • A „nem-létező” létezik: az űr vagy az üresség részét képezi annak, ami létezik. A mozgás lehetséges: „valami, ami létezik”, annak a helyét foglalja el, ami korábban üres volt. Atomizmus: a valóság létező részei az atomok (atom: ’elvághatatlan’, oszthatatlan’). Minden atom homogén és teljes létező (Parmenidész: „teljesen tele van létezővel”), öröktől létezik és tulajdonságai változatlanok. Nincs bennük sem keletkezés, sem pusztulás, sem változás. Egyetlen dologra képesek: a mozgásra, ami azért lehetséges, mert az űr a valóság részét képezi. Végtelen számú atom kavarog az űrben, amelyeknek mivel különféle alakjuk van, végtelen számú módon kombinálodhatnak, magyarázva a világban található keletkezést, pusztulást és változást. Az atomok túlságosan parányiak ahhoz hogy érzékeljük őket, a világ tapasztalati képe nem jó útmutató.

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 6. Platón ideaelmélete