Kemny Istvn Nlus 2018 Arat Lszl ELTE Radnti

Kemény István : Nílus (2018) Arató László - ELTE Radnóti, Magyartanárok Egyesülete, 2019

) A szerzőről Kemény István (1961, Budapest) (Interjú: http: //kemeny. irolap. hu/hu/elobesz ed nagyvizit-kemeny-istvannal ) Kemény István szinte kultikus alakja a mai magyar lírának. A fiatal költők seregének apafigurája. A budaörsi gimnáziumban érettségizett, az ELTE-n, magyar-történelem szakon 1990 -ben végzett. Kun Árpád, Tóth Krisztina és Vörös István mellett az 1981 és 2003 között működő Sárvári Írókör tagja volt. 11 verseskötete, két regénye, egy kispróza kötete, egy önálló és egy Vörös Istvánnal közösen írt esszékötete, egy drámája és egy Bartis Attilával írt beszélgetőkönyve jelent meg eddig. Nős, három gyermeke van. Két lányának is megjelent verseskötete, ill. Kemény Zsófinak két regénye is, sőt édesanyjuk is regényírásra adta a fejét.

Apa és lányai a pódiumon Kemény Zsófi, a slammer: https: //www. you tube. com/watch ? v=CUh 1 t. Cy. Srw Rokonok - a Kemény család: https: //www. youtube. com/watch? v=MFXdpwb 2 https : //www. youtube. com/watch? v=MFXdpwb 2 SZs. SZs Kemény István és a Quimby: https: //www. youtube. com/watch? v=zl 1 Qtm. IXCEQ

Sőt, már anya is ír…

Két kedvcsináló Kemény Istvánvers a költő két lányának előadásában A Néma H című kötetből: a Hajnal: https: //www. youtube. com/watch? v=au. AAT 2 r. Rqu 4 Slam-vers a Kemény-lányságról: https: //www. youtube. com/watch? v=69 zzyf. Xti. Ps Közönséges romantikusok: https: //www. youtube. com/watch? v=qd. Be. OTPKhs. M

Az életműről Verseskötetek Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (1984) Játék méreggel és ellenméreggel (1987) Témák a Rokokó-filmből (1991) A koboldkórus ( 1993) A néma H (1996) Valami a vérről. Válogatott és új versek (1998) Hideg. Versek 1996– 2001 (2001) Élőbeszéd (2006) Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980 -2006 (2011) A királynál (2012) Nílus (2018) Regények Az ellenség művészete (1989) Kedves Ismeretlen (Magvető, Budapest, 2009) Kispróza: Család, gyerekek, autó (Palatinus, Budapest, 1997) Esszék: A Kafka-paradigma (Vörös Istvánnal, 1994), Lúdbőr (2017)

A Koboldkórus (1993) „Az irodalmi férfikor teljébe lépő Kemény. István első könyve az 1993 -as A koboldkórus. Nem tekintem célomnak a Kemény-recepciótörténet vizsgálatát, az viszont tény, hogy e remek kötet körül szikráznak össze először a befogadói indulatok: a bírálatok sorában éppúgy akad hozsanna, mint empátiával teli, alapos motivikus elemzést adó tanulmány és vicsorító, Pázmány Péter-i szitkokkal tűzdelt förmedvény”. (Térey János) A koboldkórus délelőtti dala Nőni, nőni, mert megverünk! Egy ideges, rohadt alakot akarunk, akitől félünk. Nyolcéves vagy? Akkor megverünk. Mi vagyunk a többi gyerek. Ez csak a délelőtti dalunk. [Csak ezt mertük belőle idézni ] http: //www. youtube. com/watch? v=_e 9 k. ZXHZF

A néma H (1996) A néma H a létező, működő, de megragadhatatlan titok körül forog. A franciában a néma h-t ugyan nem mondjuk ki, de ott működik mégis a mondatokban, megváltoztatja az őt megelőző és követő szavak kiejtését. Úgy van jelen, hogy nincs jelen. A titok, a megragadhatatlan mögöttes ugyanakkor a leghétköznapibbal, a kórház egyezményes közúti jelével kapcsolódik össze, harmadik jelentésében pedig a halállal. Kiemelkedő versek a kötetből: A néma H: https: //www. youtube. com/watch? v=qiu. YYX 7 s. Lac, Amatőr vándor dala: https: //www. youtube. com/watch? v=u. Rc. X 5 E 1 hwa. U, a történelemi állandók működéséről szóló meseszerű Nagymonológ: https: //www. youtube. com/watch? v=ZPx 3 RPyk. Bu. M, az érettségi találkozó kapcsán felhangzó nagy összegzés, az Egy nap élet: [A Legfontosabb versek a mellékelt szöveggyűjteményben is!] https: //www. youtube. com/watch? v=Wb 28 oht 60 HA, az Arany versére rájátszó, de a keresztény úri középosztály háborús bűnéről és szocializmusbeli megaláztatásairól, az elmúlt hatvan év magyar történelméről egy zseniális alakrajzban beszélő Az eperfa lombja: https: //www. youtube. com/watch? v=5 air 5 W-14 -8 S

Hideg (2001) A néma H és az Élőbeszéd között jelent meg a Hideg (2001) című kötet, melynek legfontosabb versei talán a „korszakunk kulcsát megadó” Dél: https: //www. youtube. com/watch? v=UV 1 f. IF 9 K x. Pc és az a vers, mely arról az osztályról szól, amely vállalt és élesen kritizált hagyományként Kemény egész történelemszemléletét, múltfelfogását, sőt családi(!) és közéleti líráját meghatározza, a Keresztény és közép: https: //www. youtube. com/watch? v=Q 9 JE 7 Y 4 HVHc

Élőbeszéd(2006) „egy roppant bizonytalan világban, ahol erőteljes relativizmus uralkodik, olyan figura szólal meg, aki alapjaiban bizonytalan magában, valamint azokban a kategóriákban, melyekkel hagyományosan a világ és a személyiség leírható lenne ugyanakkor e megszólalás során állandóan olyan kérdéseket tesz fel, mind magának, mind a világnak, melyek e világnak és személyiségnek hagyományos alapproblémáit a legnagyobb intenzitással ismétlik újra és újra, s melyek a mindenütt uralkodó elbizonytalanítás jogosságát a legradikálisabban kétségbe vonják. ” (Margócsy István)

Kiemelkedő versek az Élőbeszédből A zebrára esett üres kesztyű és az autós találkozásán keresztül az én esetlegességéről, a szöveg és az olvasó értelemadó találkozásának esélyéről, a kommunikációban való létrejövés esélyéről szóló kötetnyitó Kesztyű: https: //www. youtube. com/watch? v=M 8 Kt. EW_Kx 78, a Kályha -bácsihoz („vissza a kályhához”) forduló, a döntés dilemmáit, az életutak választását firtató Állástalan táncosnő: https: //www. youtube. com/watch? v=Ob. Gk. Jxn 8 Hjk, az érett férfi és fiatalkori önmaga szembesítését jelenetező nagy vers, a Fel és alá az érdligeti állomáson és a halál látogatásáról szóló, kötetcímadó Élőbeszéd, valamint a kötetzáró Célszerű romok: https: //www. youtube. com/watch? v=Htj. Jj 2 h. T 0 m 4.

Egy hét az öreg Káinnal A hét szemszögből, hét alakban, hét versformában, hét hangnemben megjelenő Káinról, azaz az ember, a bűn és a történelem viszonyáról szóló ciklus Kemény költészetének egyik csúcsteljesítménye. A ciklus a főbűn örökkévaló voltát és időről időre való előbukkanását firtatja. Káin alakját összekapcsolja a holokauszttal, a bibliai alakot, illetve a hajdani nácit gyakran mulatságosnak, esendőnek, kiszolgáltatottnak (pl. öreg szomszéd bácsinak vagy túl nagy testével és fejével küzdő nagybácsinak), mutatja. A mítosz egyszerre emelkedik ki a történelemből és ölt testet a jelenben és a történelemben. Darabjai: A mítosz: https: //www. youtube. com/watch? v=j. LEQ 9 PCMHy 0 Előkészítő látogatás: https: //www. youtube. com/watch? v=7 Bke 4_fz 3 II Káin éneke közelről: https: //www. youtube. com/watch? v=cj-ego. NWAUM Káin és a Biblia: https: //www. youtube. com/watch? v=n. Fozm-e. RRug A szomszédok kara: https: //www. youtube. com/watch? v=Ij. L_0 L 22 ULg Epilógus: https: //www. youtube. com/watch? v=h 6 sh 134 WBa. U Káin éneke messziről: https: //www. youtube. com/watch? v=6 g. QJq. Kx. BDN 4

Kedves ismeretlen (2009) „A Kedves Ismeretlen tulajdonképpen három nap története: egy húsvéti rokonlátogatás, egy könyvtári karácsonyi buli és egy erdei kirándulás alkotja a három fő pillérét, s ezekből ágaznak el a további történetek. A három időpillanatot összekötő személy, a narrátor Krizsán Tamás, a tulajdonképpeni főszereplő. […] A regény egész eszköztára egy magánmitológia, a Krizsán Szótár megteremtését szolgálja. [. . ] A Kedves Ismeretlen alapmotívuma az elkészíthetetlen időgép, a mindenki időgépe, az a vállalkozás, ami illethető a >>nagy mű<<, >>főmű<<, az életcél fellengzős kifejezésekkel is” (Benedek Anna)

A királynál (2012) – a heroikus melankólia Részletes tananyag a kötetről: https: //www. aegondij. hu/edukacio/or avazlatok/kemeny-istvan-a-kiralynaloravazlat E kötet talán legfontosabb jellemzője, hogy a magánéleti és a közéleti líra nem válik el benne, Kemény korszakalkotó újdonsága, hogy az értékrendek, hagyományok, vitáját, küzdelmét a párkapcsolaton belülre hozza. Ezzel egyszerre újítja meg a szerelmi és a közéleti-politikai lírát. Egyik értelmezője így ír erről: „Kemény lírai megszólalásai is az én különböző válságait tudatosítják. Nemzedéki verseiben a középkorúak magánéleti válsága párhuzamba állítható a politikai-közéleti kérdésfelvetésekkel, hiszen mindkettőt az illúzióvesztés határozza meg. ” (Horváth Csaba)

Nílus (2018) Az új kötet újdonsága, hogy a rációhoz, az alapvetőnek tartott értékekhez való konzervatív ragaszkodást ezúttal egy általánosként tapasztalt posttruth világállapotban, ahhoz viszonyulva, azt belülről átélve fogalmazza meg. Az egész kötet kohézióját teremti meg, hogy van egy központi témája: az igazságérvény igényének fenntartása a post-truth, az igazság utáni korszakban Kemény István a Nílusról: https: //www. facebook. com/librik onyvesboltok/videos/339466303 371182/

Igazság és remény Egy igazságról lemondó periódusban keresi az igazságot, egy történelem utáni korban vizsgálja a történelmet. Nem véletlen, hogy az igazság a Nílusnak olyan gyakran ismétlődő kulcsszava, mint A királynál című kötetben a szív, szívem. Ugyanígy központi szó a remény. Ezek köré a nagyon régimódi fogalmak köré épül a kötet. ).

Mi is az a post-truth és miért éppen ebben a kötetben lett közegmeghatározó? A post-truth az igazság közös, objektív normáinak eltűnését jelenti, a tények és alternatív tények (valóságnak beállított tények, hazugságok, álhírek), a tudás, a vélemény, a hiedelem és az igazság bonyodalmas szét- és összecsúszást. 2016 -ban (a kötet összeállásának évében) az Oxford Dictionary az év szavának nevezte a „post-truth”-t. A fogalom diadalútja szorosan összefügg Donald Trump elnökké választásával és a Brexittel, két olyan politikai történéssel, amelyben meghatározóvá, történelemformáló erővé váltak a politikusok és a média által gyártott alternatív tények és álhírek, megkérdőjeleződtek, megrendültek, vereséget szenvedtek a liberális demokrácia alapértékei, alapelvei.

Két folyó – egy nap A kötet harmadik főszereplője az igazság és a remény mellett az idő. Ezt támasztja alá, hogy a kötetet két folyóvers határolja: a Rakpartos ballada Dunájával indul és a Nílussal ér véget. A folyó pedig hagyományos időmúlásszimbólum. Az idő meghatározó szerepét jelzi az is, hogy a két folyóvers egy Délig és egy Estig című ciklust fog közre. A kötet tehát egy nap alatt „játszódik, de ez a nap éveket, sőt néhol évszázadokat foglal magába. A Délig ciklus inkább az igazság, az Estig inkább a remény fogalma köré rendeződik. Az Estig ciklus a remény fogalma mellett s azzal szoros összefüggésben az özönvíz és az világvége (pl. Esti kérdés P. Gy. -hez, Helyszínelők vitája) jegyében áll.

2 x 2=4 (? ) Célszerű romok Kétszer kettő pedig négy. Ha sosem mondom el – elfelejtik, ha túl sokszor mondom – nem hiszik el. És gúnyolódni tilos. Egy emlék Kétszer kettő az négy, mondtam, de kiröhögtek AZ ÚJKOR VÉGE táblát ásták be a földbe. 1. Vessétek össze Kemény István itt olvasható két rövid versét! (Az első korábbi, a második a Nílusból való. ) 2. Mit jelenthet, jelképezhet a 2 x 2=4? 2. Keressetek egymásra felelő, egymást idéző, egymást továbbvivő szavakat a két versben?

A nyitóvers: Rakpartos Ballada Milyen napszakban játszódik a vers, hogyan függ ez össze kötetnyitó pozíciójával? Olvassátok fel a verset vagy annak egy részét a ritmust kihozva! Jellemezzétek a versformát! Hogyan függ össze ez a versforma a „cselekménnyel” és a napszakkal? Mi a vers köznapi epikus magja? Mi bonyolítja, bolondítja meg a köznapi szituációt, „cselekményt”? Gyűjtsétek ki a köznapi, budapestieknek ismerős valóságelemeket! Ki a vers három szereplője és közülük ki a domináns beszélő? Írjátok le a nevüket, ill. adjatok nevet a névtelen harmadiknak! Melyiküket milyen tulajdonságok jellemzik? Mi a három szereplő viszonya? Ki miatt lehetett válságstáb egész éjjel? Hol ki kihez beszél? Keressetek példákat a beszélőváltásra és a grammatikai váltásokra (E/1, E/2, E/3, T/1, igemódok)! Milyen mondatfajtákat használnak egymással a beszélők? Kire, melyik szituációra milyen kommunikációs funkció (tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó) jellemző? Hozzatok példákat! A vers befejezésében mit kér a beszélő testétől és lelkétől? Miben különbözteti meg magát tőlük, mire fogékony ő, amire amazok nem? Mi történik vele?

Post-truth – kommunikáció, racionalizmus, liberalizmus? Pdf Mi a helyes sorrend, mi a cím? Cím: A) Érthetően az értőknek, Érthetetlenül az értetleneknek, Amnéziásan az amnéziásoknak, Angolul az embereknek. B) Elhagyott családjaikról, kicsi gyerekeikről Az apokalipszis négy lovasának, Ugyanazt mindig ugyanazoknak, Mintha ki se nyitnád a szádat. C) Meghatottan a meghatottaknak, Ironikusan az ironikusoknak, Felkészültem a felkészülteknek, Ugyanazt mindig ugyanazoknak. D) Érzékenyen az érzékenyeknek, Eltompulva az eltompultaknak, Magyarul a magyaroknak, Németül a németeknek, E) Betegségről A további feladatok az oktatási segédanyagban találhatól. a A betegeknek, nyíl ezt jelzi. Halálról a halandóknak, Reményről a

Növényevők dala 1. Mit jelenthet a címben a növényevő? Mit jelent, ha emberre vonatkozik? 2. Milyen törés van a cím és a vers egészének igeragozása között? Mit fejezhet ki ez a személy és számbeli váltás? 3. Értelmezzük az első versszakot önmagában! A) Mit jelent a Bulgáriától Normandiáig térkijelölés? B) Miért van a szavanna kivilágítva? C) A szabadásgnak bajon miért a „száraz” a jelzője? 4. Milyen magatartást, világnézetet, értékrendet fejeznek ki a 2. versszak „megértem”, tolerálom” igéi, illetve a „türelmesen” határozó? Mi ennek a világnézetnek az erénye és mi a gyengéje? 5. Mi derül ki a beszélőről és történetéről a 3. szakasz „én akartam így, / négy lábon stabilabb” mondatából? 6. Mit jelent az „Európa” szó, mi a tartalma az „Európa fikció volt” sorban? Milyen jelentést ad neki a „barbárok” ellenfogalom? Kikre, mikre vonatkoztatható a vers világában a barbárok szó?

Patai második éneke 1. Milyen klasszikus magyar verset idéz a cím („második éneke”)? 2. Miért furcsa, komikus, a szövegnek meg nem felelő a vers címe? 3. Mi a vers kulcsszava, ami nélkül Patai nem tud élni, ami nélkül Patainak vége van, akárcsak az újkornak? 4. Mi Patai foglalkozása? Mi a vers szóláshelyzete, jelenetkerete az ötödik versszak megszólítása és helyzetrögzítése szerint? 5. Mi minden mellett tesz hitet Patai, mi jellemzi szemléletmódját, szakmájához való viszonyát, mit mesél el az életéből? Hozzatok idézeteket! Vajon mit képvisel az 1968 és 1990 között időmegjelölés, mit jelent a történelemben 1968 és mit 1990? 6. Milyen pozitívumok fedezhetők fel Patai értékrendszerében, magatartásában? https: //soundcloud. com/bpmk-bjbp/kemeny-istvan-kommunikacio-patai-masodik-eneke-versek-a-szerzo-felolvasasaban 7. Keressétek meg a negatívumokat Patai önjellemzésében! 8. Mi minden teszi kissé komikussá és szánalomraméltóvá Patait? Hozzatok idézeteket!

Az új porszívó 1. Hogy tud a porszívó egyszerre állni és feküdni? 2. Mi adja a vers bensőséges, beszélgetős hangütését és hangulatát? 3. Mely mozzanatok maradnak teljesen a használati tárgy leírásának szintjén? Mi minden teszi emberivé a porszívót? 4. Az első és a harmadik versszakban milyen hasonlatok, illetve metaforák emelik el a porszívót pusztán használati tárgy mivoltától? Válasszatok ki közülük kettőt és értelmezzétek őket! 5. Melyik ige, milyen érzés kapcsolja össze a második szakaszban az embert és a kutyát? 7. Az ember életkorában, attitűdjében inkább a kutyához vagy inkább a porszívóhoz hasonlít? 8. Vajon miért sajnálja az ember a porszívót és miért a kutyát? 9. A vers mintha felszámolná az ember, az állat és a gép közötti különbséget, az ember kitüntetett szerepét. Mi utal erre? Kemény elmondja: https: //www. facebook. com/sandoroliver. muranyi/videos/2330762456951317/

Esti kérdés P. Gy. -hez 1. Melyik magyar költőt idézi fel a fenti cím első fele? Mi az ilyen című vers nagy kérdése? Keressétek meg és idézzétek! 2. A cím második fele, a monogram Petri Györgyöt magát idézi, aki előszeretettel írt monogramos verseket, pl. V. Sz. -hoz, T. D. -höz, A. M. -nak. Hogy kellene írni ezt a címet, ha Petri írásmódját követnénk? 3. A vers egésze alapján vajon miért lenne jobb, „ha nem lett volna Petri György”? 4. Mit jelent, illetve mit képvisel Kemény számára Petri György alakja? Milyen magatartás, világhoz való viszony jelképe?

Esti kérdés P. Gy. -hez – 2. 1. Miért baj, mit jelent az, hogy „de könnyű Petri-verset írni!”? Miért baj ez a költőnek, miért baj az országnak (világnak)? Az összegző válaszhoz érdemes megkeresni a 3. számozott rész (zenei tétel) 1 -13. sorát! Illetve hallgassátok meg Petri A Dunánál című versét egy mai versklipről: https: //www. youtube. com/watch? v=Vy. Q 0 NJui 3 Ak/ 2. Kemény ebben a részben „a másik nagy romantikust, Vörösmartyt” idézi: „szagáról ismerem meg az állatember minden bűneit”. Honnan való az idézet? Mi a kései Vörösmarty és Petri közös szemléleti sajátossága? Ehhez idézzétek fel Az emberek (1846!) című Vörösmarty-vers refrénjét!

Esti kérdés P. Gy. -hez - A) csoport: első rész Alkossatok három csoportot! A), B) és C) csoportban fogtok dolgozni. (Petri György az elemző magyarázatok költője volt, első kötetének jellemző címe Magyarázatok M. számára. )i. i. Mi a legfeltűnőbb írásképi-írásjelhasználati sajátossága ennek a résznek? Hogyan függ ez össze a pontosítás mániájával? ii. Írjatok ki legalább hét-nyolc magyarázó, megszorító, pontosító közbevetést (van vagy húsz!), illetve az ezeket indító kötőszavakat, módosítószavakat! iii. Keressetek, ugyancsak Petrire jellemző, az árnyaló-fejtegető stílustól elütő kifejezést! iv. Keressetek a preciőz stílusnak, a lehető legpontosabb megfogalmazás törekvésének mintegy paródiáját adó nem létező nyelvtani formulát!

Esti kérdés P. Gy. -hez - B) csoport: második rész i. Az első tétel zárómondata miképpen jellemzi a rákövetkező részt? ii. Mutassátok be a rész (tétel) rímszerkezetét, néhány jellemző rímfajtáját! Jellemezzétek a rész ritmusát! iii. Foglaljátok össze a rész által felkínált szemléltető példát, példázatot! iv. Minek az allegóriája az ásatás? v. Miért abszurd az ásatás során feltáruló rétegződés? vi. Írjátok ki a mélyréteg leírásából a Petri jellemző hangulatát, szemléletmódját megnevező jelzős szerkezetet! vii. Melyik szó kapcsolja össze a versnek ezt a 2. részét a 4. és az 5. kompozíciós egységgel? Mi tehát a versben leírt világállapot, korszak időbeli megjelölése?

Esti kérdés P. Gy. -hez - C) csoport: 3 -4. rész i. Hogyan foglalja össze a 3. rész Petri költészetének vizsgálati területeit és szemléletmódját, ítéletét? ii. Mely szavak felelnek meg a Vörösmarty-idézet szemléletének, összegzésének? Hol mire szolgál a kurziválás, a dőltbetű? iii. Milyen három stílusréteg ütközik, alkot kontrasztot a versszakban? (Ez az erős stíluskontraszt, stílusütköztetés is jellemzője Petri költészetének. ) iv. Milyen igemód s az ezzel összefüggő patetikus megemelés felbukkanása az újdonsága az 4. résznek? v. Milyen költőelődöket idéz fel ez az 4. rész? Miért Petrivel s nem velük rokonítja magát a versalany? vi. Milyen magatartást testesít meg a pálma árnyékába kiülő, Noét vigyorogva bámuló alak? vii. A tétel zárása milyen stilisztikai viszonyban van a tétel nyitányával?

Esti kérdés P. Gy. -hez - D) csoport: ötödik rész i. Ez a rész a Kemény és Petri közötti különbségekről szól. Miben látja, illetve miben szeretné látni Kemény a kettejük (költészete, költői magatartása) közötti különbséget? ii. Milyen magatartás szimbóluma itt Noé? Milyen Noé lenne szívesen a beszélő? iii. Mit kérdezne Kemény-Noé Petritől? Milyen életképi elemekkel hozza le a hétköznapokba kérdést a vers? iv. Petri versbéli jellemzése alapján mi lenne a költőelőd válasza? Mi árulja el, hogy Kemény is pontosan tudja Petri válaszát? v. A vers két toldalékos-zárójeles zárlata hogyan formálja meg a Keményre jellemző pátoszfosztást és szereptávolítást? Visszavonja-e ez a visszavétel a két attitűd közötti különbségtételt? Érveljetek mellette és elenne – a vers és a kötetegész (már megismert versei) alapján!

Helyszínelők vitája a) Írjátok le mit láttok a képen! Milyen a baleset (? ) vizuális környezete? b) Milyen kétféle festői stílus van jelen, ütközik egymással a képen? c) Miről szólhat az a vers, ami egyik szintjén ennek a festménynek az értelmezése, elemzése? d) Tegyetek fel kérdéseket, amelyeket a kép vet fel bennetek! d) Minek a jelképe lehet a 20 -21. században az autó?

Helyszínelők vitája – 2. 1. A vers Az ember tragédiájából ismert két szereplő, Lucifer és Ádám vitája. Milyen alapkérdésekről szólt az a vita? 2. Hogyan kapcsolódik a kép vitázó értelmezése a Tragédia vitájának tartalmához, alapkérdéseihez? 3. Hogyan értelmezi, mivel azonosítja Lucifer a versindításban az autót és a fehér golyót? 4. Mi lehet az értelme annak, hogy Lucifer itt még prózában beszél, miért ragaszkodik Ádám a jambusokhoz? A válaszhoz olvassátok el Radnóti Miklós alábbi, a Hetedik eclogában található sorait! Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Helyszínelők vitája – 2. 1. A vers Az ember tragédiájából ismert két szereplő, Lucifer és Ádám vitája. Milyen alapkérdésekről szólt az a vita? 2. Hogyan kapcsolódik a kép vitázó értelmezése a Tragédia vitájának tartalmához, alapkérdéseihez? 3. Hogyan értelmezi, mivel azonosítja Lucifer a versindításban az autót és a fehér golyót? 4. Mi lehet az értelme annak, hogy Lucifer itt még prózában beszél, miért ragaszkodik Ádám a jambusokhoz? A válaszhoz olvassátok el Radnóti Miklós alábbi, a Hetedik eclogában található sorait! Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Helyszínelők vitája – 3. 1. Milyen viszony van a kép festője és a vers Ádámja között? Mit feltételez erről Lucifer, mit válaszol rá az itteni Ádám? Hogyan értelmezhetjük Lucifer viszontválaszát („Ja, mondtad… egy barátod”)? 6. Milyen megfigyelésekkel, állításokkal igyekszik Ádám a kép luciferi, végpusztulásról szóló értelmezését tompítani, cáfolni? Sorolj fel néhány reménykedő kifogást s Lucifer rájuk adott válaszait! 8. Mit szeretne megőrizni Ádám s mit akar Lucifer elvenni tőle? 9. Mit állít Lucifer a baleset (az apokalipszis) időpontjáról, lefolyásáról? Hol tartunk benne, s mi bizonyítja Lucifer szerint ezt? 11. Milyen műfaji átértelmezést hajt végre az immáron Lucifernek tulajdonított végső variáción Ádám? Miért jönne ez jól Ádámnak? 12. Hol ad a képnek Lucifer egy olyan értelmezést, amely megfelelne a Tragédia zárógondolatainak? Mennyiben, miben felelne meg? Mit tesz Lucifer ezzel az Ádám számára kedvező értelmezésváltozattal?

A nagy összegzés: Hipnoterápia 1. Milyen két szó ismétlése teremti meg a hipnotikus állapot zsongását, illetve a vers gondolatritmusát? Melyik szó hányszor ismétlődik? 3. Írjátok át a vers 2 -3 szakaszát egyes szám első személybe! Mennyiben változik a hatás? 4. Milyen szó, szavak helyettesíthetők be a szomorú, szomorúság szavak helyébe? Szóban vagy írásban próbáljatok ki néhány variációt! 5. A páciens nevében fogalmazzatok meg négy-öt mondatot, melyben a terepeutának elmondja, hogy miért fordult hozzá, hogy miért szeretné a terápiát igénybe venni!

A nagy összegzés: Hipnoterápia – A) 1. i. A copfos, barikádos, mezopotámiai kapus jelenetek mit mondanak el a páciensnek a modernitáshoz, felvilágosodáshoz, polgársághoz, polgári forradalomhoz, kapitalizmushoz való viszonyáról? Három segítséget adunk meg. a) A vers 5. versszakában a páciens találkozik az ötéves Marxszal, ezért talán nem indokolatlan Friedrich Engelst (így a „Marxengelst”, ahogy a hajdani szóhasználat összeolvasztotta a két barát és szerzőtárs nevét) idézni. „Hegel német volt és neki, mint kortársának Goethének, egy kis filisztercopf [nyárspolgárcopf] lógott a tarkóján. Goethe is, Hegel is olümposzi Zeusz volt, de a német filisztert [nyárspolgárt, korlátolt polgárt] egyiküknek sem sikerült teljesen levetkőznie. ” (Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége, 1886) b) Ki lehet a 9. versszakban a páciens szerelme? Milyen festményt juttathat eszünkbe?

A nagy összegzés: Hipnoterápia – A) 2. Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet

A nagy összegzés: Hipnoterápia – A) 3. . Kemény a vers 7. szakaszában a berlini Pergamon Múzeumot idézi fel, annak híres babiloni Istár-kapuját. A Pergamon Múzeum építészeti kincseit a centrumhoz képest elmaradottabb perifériáról „rabolták el” a régészek és anyagi támogatóik-

A nagy összegzés: Hipnoterápia – B) B) Ennek a csoportnak a témája a terepeuta-páciens viszony. i. Kinek az életéről, állapotáról van a versben szó, s ezt ki mondja el? ii. Ki tudhat ennyit a páciensről? Milyen verstípusra vall ez megszólaló-megszólított viszony? Mennyiben tér el ez a beszédmód, megszólalási forma az adott verstípusban megszokottól? Mi az újítás tehát? (A verset érdemes összevetni a Csak Posta voltál és meder című Babits-verssel. ) iii. A korokat átfogó áttekintés, a nagy leltár, a szereplőpáros belső összetartozása milyen híres, a kötet egyik versében nevesített szereplőpárost idéz kimondatlanul is? iv. Ha itt hipnoterápiáról van szó, annak célja nyilván a gyógyítás. Miből kell kigyógyítani a terapautának a beteget? Mi a gyógyítás eszköze? Eredményes-e a terápia? Mi mutat erre, mi az ellenkezőjére?

A nagy összegzés: Hipnoterápia – C) ÉS D) C) A terápiás, analitikus áttekintés témái i. Írjátok ki, mi mindenre gondol a páciens! (Hosszú lista lesz!) ii. Van-e valamilyen logika e csapongó témaváltásokban? iii. Csoportosítsátok a témákat! iv. . Mely a szövegben egymástól távolabb álló versszakokat, témákat köt össze valamilyen motívum? Mik ezek a motívumok? D) A ti témátok a szomorúság. i. Hogyan jellemzi, értékeli a vers különböző helyein a terepeuta a páciens szomorúságát, szomorúsághoz való viszonyát? ii. Mennyiben alakul, változik e szomorúsághoz való viszony az előrehaladás során, illetve a befejezésben? iii. Hogyan függenek össze az egyes témák a páciens szomorúságával? iv. A szomorún kívül milyen melléknevekkel jellemzi a terepeuta a pácienst a vers különböző helyein?

A nagy összegzés: Hipnoterápia – E) E) A 8. versszak i. Hol helyezkedik el a versszak a vers egészében? Még mi emeli ki a többi versszakok közül? ii. Hogyan idézi fel a strófa a kötet értelmezési keretét jelentő post-truth korszakot? iii. Hogyan használja fel a versszak József Attila híres igaz-valódi megkülönböztetését? Mi fogalompár állhatna ennek a helyén? iv. Mit tudunk meg az „ifjúmarxista gyermekek” világképéről, világhoz való viszonyáról és terveiről? v. Hogyan függ össze a gyermekek törekvéseivel a páciens említett hiúsága és a copf levágatása?

A nagy összegzés: Hipnoterápia – F) F) Pillangó-effektus és Szent Ágoston – két hátértudást igénylő motívum i. Nézzetek utána a Google-on a Pillangóhatás-elméletnek! ii. Hogyan vonatkoztatja a társadalomra és a történelemre a hipnoterápia 7. és 8. szakasza, illetve az ezekben is felidézett páciens ezt az elméletet? iii. Olvassátok el a segédanyagban vagy a Google-on a Szt. Ágoston legendát! a) Hogyan írja át Kemény a legendát, miben változtat? A szereplőkön, illetve Ágoston konklúzióján? c) Az anekdota itteni értelmezése mennyiben tekinthető egyrészt a műalkotás egyfajta általános filozófiájának, másrészt a Hipnoterápia című vers önértelmezésének? d) Mennyiben alakul át a vers szomorúságértelmezése és hangulata a vers egészéhez képest az utolsó versszakban?

A leglassúbb teve tánca 1. Ebben az allegorikus versben mit jelképezhet a tevekaraván? Mióta haladhat ez a karaván? 2. Mik az egyes tevék a versindítás szerint? Mivé alakulnak később a tevék? Hogyan értelmeződik, majd értelmeződik át a karaván mozgása? 3. Vessétek össze a Kertész Imre Sorstalanság című regényéből vett idézetet a versindítás mozgásleírásával! 4. Jellemezd a leglassúbb, táncoló teve és a többi teve viszonyát egymáshoz és a mozgáshoz? Mit mond a vers egyén és történelem viszonyáról? 5. Mi jellemzi az egyes szám első személyű beszélő és a táncoló teve viszonyát? 6. Mi a jelentősége annak, hogy a verset a leglassúbb, a táncoló teve dalocskája zárja?

Nílus – 1. 1. A vers elolvasása előtt próbáljátok megfogalmazni, felidézni, mit jelenthet, jelképezhet a Nílus civilizációtörténeti szempontból? 2. Mi jellemzi a vers mondattanát, központozását, hogyan függ össze ez a központozás a vers tárgyával, témájával? 3. Ki, mi a vers megszólítottja, milyen jelentést hordozhat a végig következetesen alkalmazott E/2? 4. Mi az indítás, sőt az egész vers napszaka? Mi ennek a jelentése, funkciója a kötet egészét figyelembe véve? A idézzétek fel a kötetindító vers napszakát és a két közbülső ciklus címét! 5. Mi antropomorfizálja, teszi emberivé a folyót? Gyűjtsetek olyan szavakat, jelölőket, amelyek egy ember életidejéhez kapcsolják, vonatkoztatják a folyót és olyanokat, amelyek hosszú időtávhoz, a világtörténelem idejéhez? 6. Mit jelenthetnek a Nílus éjszakai élményei, ha a folyót a történelemmel s mit, ha egy ember életidejével azonosítjuk?

Nílus – 2. 7. Mit jelölnek a mellékfolyók, ha olyan metaforának fogjuk fel őket, amelyek az emberéletben jelölnek valamit? 8. Miért éppen a sivatag lepődik meg reggel a folyó felbukkanásán, folyásán? Mi a Nílus paradoxona, csodája? 9. Milyen tulajdonságok, elvégzett feladatok jellemzik a folyóembert, emberfolyót? (Ezek átgondolására szólítja fel a beszélő a vers harmadik harmadának az elején. ) Milyen korú lehet ennek alapján az emberfolyó? 10. A Nílust inkább a mássá válás, a töredezettség vagy az önazonosság jellemzi? Emeljétek ki azokat a helyeket a versből, ahol a beszélő nyomatékosan véleményt mond erről! A kései modernség és a posztmodern individuumfelfogásához és világfölfogásához hogyan viszonyul ezzel a vers? 11. Mit jelöl az utolsó öt sor tipográfiája, írásképe, hogyan függ ez össze a vers kötetzáró pozíciójával? 12

Néhány vers Kemény István előadásában https: //soundcloud. com/bpmk-bjbp/kemeny-istvan-kommunikacio-patai-masodik-enekeversek-a-szerzo-felolvasasaban - június 20 -án: Kommunikáció, Az új porszívó, Autóspihenő, tábla; Részlet https: //www. facebook. com/sandoroliver. muranyi/videos/2330762456951317/ Személyi Edző utasításai, Az új porszívó,