Fizikatrtnet kutatsi szemlletben Radnti Katalin ELTE TTK Fizikai
Fizikatörténet kutatási szemléletben Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad 8012@helka. iif. hu
Miről lesz szó? Eddigi eredményeinkről Feladatok és foglalkozástervek Oktatási kísérlet Történeti szemlélet a fizika tanításában Miként nyúl a természettudós egy problémához, hogyan kezdi el vizsgálni, miként fogalmazza meg a kérdést, milyen egyszerűsítő feltételeket vezet be? Miként lehet az Excel program felhasználásával megjeleníteni az eredeti publikációkban szereplő adatokat? Galilei, Ohm, M. Curie, Lavoisier
Feladatok és foglalkozástervek Összesen: 20 feladat és 52 foglalkozásterv Témakörök: mechanika, hőtan, elektromosságtan, optika, modern fizika és a fizika története Évfolyamok: 7 -12. évfolyamok Típusok: egyéni és csoportmunka, frontális osztálymunka Kipróbálások: hőtani feladatlapok (oktatási kísérlet), exobolygók, Galilei idézetek, történeti feladatok (szakdolgozatok készültek), ELTE kritériumdolgozatok feladataiban, felzárkóztató foglalkozásaimon
Oktatási kísérlet Az oktatási kísérlet a hőtani foglalkozástervek felhasználásával. A diákok mintegy „intenzíven” kutatási szemléletben tanulnak, egy teljes témakört dolgoznak fel ezzel a módszerrel. Kísérleti és kontrollcsoportok, 3 tanár, 3 iskola és 6 osztály 136 fő és 160 fő kontroll Elő- és utómérés Előzetes kipróbálás (Hasznosi Tamásné) Tanárok betanítása és látogatása (Hasznosi Tamásné, Kemény Gabriella, Sági Gabriella)
Az elő- és utómérés eredményei Az előméréshez a természetismeret tantárgy hőtani jellegű kérdéseit használtuk. A kísérleti csoport előmérésben nyújtott teljesítménye: 50, 7% szórás: 15, 3% A kontroll csoport előmérésben nyújtott teljesítménye: 47, 5 % szórás: 14, 6% Az előmérés eredményei között nincs szignifikáns különbség. A kísérleti csoport utómérésben nyújtott teljesítménye: 61, 2 % szórás: 13, 6 % A kontroll csoport utómérésben nyújtott teljesítménye: 49, 7 % szórás 18, 6 % Az utómérés esetében több kérdés azonos volt az előméréssel. Jelentős különbség van a kísérleti csoport javára. A kontrollcsoport alig fejlődött.
Történeti szemlélet Mit honnan tudunk? Hogyan alakult ki az adott tudás? Nem csak a végeredmények leírása, melyet meg kell tanulni, hanem a feldolgozandó téma szempontjából egy érdekes jelenség kapcsán felmerülő kutatási kérdések, az adott korszak tudományos kérdései, megközelítésmódja, többféle elképzelései, melyek tesztelésre vártak, hipotézisek, melyek vagy beváltak, vagy nem stb. tesztelhető hipotézisek, például analógiák alapján, a hipotézisek alátámasztására tervezett vizsgálatok, kísérletek, végül a következtetések leírása. v Mi volt a felfedezés újszerűsége? v Hogyan fogadták azt a kortársak? v Elég meggyőzőnek tartották-e? v Milyen nehézségek merültek fel a megismerés során? v Hogyan fejlődött a témakörben a tudás napjainkig, v és az mire használható?
Érettségi követelmények A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész (kb. Kr. e. 287 -212. , Szirakúza) Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule………. Követelmények: „Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik. ”
Kutatási szemlélet
Galilei szerepe a fizikában (3) Tudományos (csillagászat, mozgás) A tudományos módszer alakítása Oktatás – első fizika tankönyv Módszer Oktatás
Ohm törvény 1826. Probléma: A korszakban már sok és sokféle elektromos jelenséget ismertek. De nem voltak rendes mérési eljárások, ezekhez mérőeszközök, sőt, a jelenségek leírásához megfelelő fogalmak sem. Így nem tudtak az elektromos áramkörökre tényleges méréseken alapuló, mérésekkel alátámasztott, mennyiségi összefüggéseket, áramkörökre vonatkozó törvényeket felállítani. Nem váltak még el rendesen az elektromos áramerősség és az áramforrás feszültsége fogalmak. Kutatási kérdések: Milyen összefüggés van az áramforrás feszültsége és az áramkörben mérhető áramerősség között? Hogyan lehet az áramerősséget mérni? Hogyan, milyen mennyiségekkel jellemezhető az áramkörben lévő vezető drót áramvezetés szempontjából? Milyen összefüggés lehet az áramkörben lévő vezető drót anyaga, annak hossza és keresztmetszete között áramvezetés szempontjából? Milyen fizikai mennyiséget lehetne erre bevezetni? Ohm eredeti német nyelvű cikke: http: //www 2. ohmhochschule. de/bib/textarchiv/Ohm. Bestimmung_des_Gesetzes. pdf
Ohm törvény 1826. X áramerősség, x a drót hossza, a elektromotoros erő, b az áramkör többi részének ellenállása.
Marie Curie a radioaktivitás atomi tulajdonság és vannak fel nem fedezett elemek 1903.
Antoine Laurent de Lavoisier A fizikában kialakított megismerési módszert alkalmazta kémiai és biokémiai jelenségek vizsgálatára, mint az égés, a légzés, a levegő és a víz összetétele, a sav fogalom tisztázása, a termokémia és a szerves kémiai analízis, melyhez Laplace-val megalkották a kalorimétert. (Mennyi jég olvad meg? Számszerűsítés!) Fajhők meghatározása. Részt vett a kémiai jelrendszer és az egységes mértékrendszer megalkotásában.
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 14