A Hold a Merkr s a Vnusz formakincse

A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 1

A Naprendszer http: //photojournal. jpl. nasa. gov/index. html Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 2

A bolygók és a Hold, átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km; Vénusz= 12104 km; Föld= 12756 km Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 3

Bolygótestek felszínén n A Földfelszíni rétegtani térképezés módszere más égitestekre is kiterjeszthető. n A) Fotogeológia alapján a Holdfelszín sztratigráfiáját alkották meg az 1960 -as években. n Az asztrogeológia megkívánta azt, hogy a zárványok bezárásának elvét kiterjesszük az égitestek felszínére. n B) Ebből született meg a kráterstatisztika módszere. n C) A Hold rétegsora. Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 4

Égitestek sztratigráfiája, a Hold n Az űrszondák által föltárt égitestek felszínére már kidolgozták a sztratigráfiát. n Ezek sorra előbb a Hold, aztán a Merkúr, majd a Mars volt, n később a Jupiter Galilei féle holdjai és a Szaturnusz holdak, stb. Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 5

A legfelső holdi kőzettest típus n A sugársávokkal rendelkező nagy kráterek alkotják a holdi rétegtani oszlop felső legfiatalabb emeletét. n Típusalakzatuk a Copernicus kráter (Clementine felvétel, NASA) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 6

A holdi Eratosthenes-kráter n Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. A második rétegtani egység a még mindig fiatal ~3 Mév, de sugársávokkal már nem rendelkező kráter: típusa az Eratostheneskráter. 7

Mare rétegek a Holdon Horváth A. F. : 2011. 04. 11. n A kráterek kis felületdarabokon képeznek rétegeket. n Nagy kiterjedésű kőzettestek a sötét színű lávarétegek ~ 4 Mévesek. n A sötét láva mélyedéseket tölt ki, n e mélyedések a medencék ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 8

Körkörös medencék a Holdon n Egyetlen olyan réteg található a Holdon, amelyik frissen megőrizte egy medence szerkezetét n ez az Orientale medence. n Csak gyenge lávafeltőltése van Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 9

A Hold medencetakarói Keletkezésekor, a becsapódáskor, ~ 4 Mév, hatalmas területen szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója. n A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, 13 km mély (jpbbközép, fehér) n Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 10

A holdi sztratigráfia emeletei Kopernikuszi n Eratoszthenészi n Imbriumi felső n Imbriumi alsó n Nektári n Pre-nektári emeletek n Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 11

A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal 1959 -Luna-3, Horváth A. F. : 2011. 04. 11. 2009 -LRO a Hold túloldala (Sp-Aitken) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 12

A Hold-kutatása orosz-amerikai automatikus űrszondákkal (1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar Prospector) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 13

A Hold-kutatása amerikai űrhajósokkal, Apollo Hold-expedíciós program 1969 -1972: hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta, sok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükör Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 14

Európai Holdkutatás automatikus űrszondákkal (2004 -2006 SMART-1) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 15

Japán Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2007 -től Kaguya: északi pólus, Süd. Pole Aitken – 2500 km, Mare Moscoviense) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 16

Japán Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (2007 -től a japán Kaguya-SELENE, lézer: Mare Orientale, radar: felszín alatti szerkezetek) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 17

Kínai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2007 -2009. 03. 1 a kínai Change-1, Change-2 (2010), 2015 leszállás automatákkal a Holdon; 2011 -12 Mars-szonda Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 18

Indiai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal (2008 -tól az indiai Chandrayaan-1) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 19

A Hold-kutatása automatikus űrszondákkal (Chandrayaan-1 pálya, műszerek) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 20

Chandrayaan-1 amerikai műszere H 2 O-t mutatott ki a pólusok felé (kék-lila színek) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 21

2009 – 2010 Lunar Reconnaisance Orbiter (LRO) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 22

LRO: Apollo -12 + Surveyor-3 Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 23

Lunar Reconnaisance Orbiter szállította LCROSS+Centaur fokozat becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009 -ben : H 2 O kimutatása Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 24

Orosz, kínai, indiai stb. ? Hold-bázis 2020 -tól Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 25

Amerikai Ares-Orion űrhajózási terv: 2020 -ig ? ? vissza a Holdra Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 26

USA Ares-Orion terv rakétái és űrhajója; módosítás ISS-re Atlas, Delta Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 27

USA Orion: személy- és teherűrhajók Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 28

USA 4 személyes Hold-űrhajó ? ? PLANETOLÓGIA kötelezően választható B. Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 29

Holdunk egy érintőleges óriásütközéssel keletkezett: a differenciálódott ős. Föld és a becsapódó test is ritkább, külső rétegeit veszítette el az ütközésben, ami a maradék testek átlagsűrűségének a növekedéséhez vezetett Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 30

A becsapódó test elrepülő része visszatért, és újra ütközve egyesült a Földdel. Ez még növelte az ős-Föld sűrűségét. Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 31

A Merkúr (Hold-szerű, Mariner-10: 1974 -75) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 32

A Merkúr Hold-szerű, sugaras szerkezetek Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 33

Merkúron is gyűrűs, becsapódási medence a Caloris (Mariner-10) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 34

A Merkúr Hold-szerű, de tereplépcsős (Mariner-10: 1974 -75) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 35

A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER amerikai űrszonda: 2004. 08. 03. -2008. 01. 15. - 2011. 03. 18. - Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 36 )

A Merkúr újabb vizsgálata (a MESSENGER pályája 2004 -2011) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 37

A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: 2008 új területek fotózása, Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 38

A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km, pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 39

A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER: sugaras szerkezetek, dómszerű alakzat) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 40

2011 -03 -18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 41

2011 -03 -18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül: 200 -15192 km, i=83, 6, P=~ 12 óra Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 42

2011 -04 -04: MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 43

2011 -04 -04: MESSENGER első képek Merkúr körül, a déli pólus környéke Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 44

2011 -04 -04: MESSENGER első képek Merkúr körül, az északi pólus környéke Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 45

A Vénusz légköre: 96, 5% CO 2, 3, 4% N, nemesgázok, kén, klór, kénsav stb Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 46

A Vénusz felszíne pokol: 470°C, ~90 atm. Formák: óriás vulkánok, völgyszakadékok, koronák, tesszerák, mélyföldek Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 47

Vénusz felszín: vulkánok, lávafolyások Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 48

Vénusz felszín: völgyszakadékok Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 49

Vénusz felszín: koronák Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 50

Vénusz felszín: koronák Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 51

A Vénusz köralakú alakzatait a koronák adják 100 km átmérőjű Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 52 2500 km átmérőjű

Vénusz felszín: tesszerák (komplex töréses rendszerek) Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 53

A Vénusz felszíne közelről: Venyera leszállók a „pokolban” Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 54

A Vénusz felszíne közelről: Venyerpanoráma kövek, hegyek Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 55

Újabb Vénusz-kutatás európai Venus Express, 2006 -tól Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 56

A Föld az élet bolygója Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 57

A Föld n Horváth A. F. : 2011. 04. 11. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. A földi folyamatok átfogó modell -rendszere a lemeztektonika, amit nem találtunk máshol 58