Grammatika Dialektika Rtorika Aritmetika Zene Geometria Asztrolgia Kpzmvszet

• Grammatika • Dialektika • Rétorika • Aritmetika • Zene • Geometria • Asztrológia Képzőművészet 1. Mi a képzőművészet (festészet)? Marten de Vos: A hét szabad művészet allegóriája, 1590 -es évek

- Kerch városában, egy tér ásatásakor előkerült szakofág. - Valószínűleg az elhunyt foglalkozását örökíti meg. - A művész az állványa előtt ül, a falon három befejezett, keretezett kép. Portrait Artist's Workshop Painted Sarcophagus 1 st century AD, Bosporan Kingdom

• • Németalföldi festő műhelye. A mester Szent György és a sárkány történetét festi Egy tanítvány modell után portrét fest Két másik tanonc rajzol Egy festéket kever ki Ketten a jobb szélen pigmentet kevernek az olajba Egy tanítvány a háttérben egy üres képrámát hoz Természetes fény árad be, több ablakon át, több irányból Jan van der Straet (Stradanus) (Dutch, 1523 -1604), A festő műhelye (fametszet)

• A művészettörténet egyik legtitokzatosabb ars poeticája Johannes Vermeer, The Art of Painting, (De Schilderkonst), c. 1662 - 1668

Albrecht Dürer: Melankólia 1. 1510 -1515

Kép és térkép kapcsolata Németalföldön • Vermeer: A geográfus, 1668 -1669

Francesco de Mura (1699 – 1782) Allegory of the Arts

Gustave Courbet: A festő műterme, egy igazi allegória, 1855

Művészetek felosztása: ókor • Szabad művészetek (Artes liberales) • „közönséges” művészetek (Artes vulgares) (fizikai erőfeszítést igényelnek)

Antik művészetfogalom • Techné (hozzáértés, szakértelem, technika) • Művészethez tartozik a tudomány és a mesterség is • Szofisták: hasznos (pl. építészet) és gyönyört keltő művészetek (festészet) közt különböztettek • Platón: létrehozni (építészet) a dolgokat vs utánozni (festészet) • Szépművészet nem különült el

Középkori művészetfogalom • Hugo de St. Victor: A művészetet (ars) tudásnak (scientia) lehet mondani, mely szabályokban és előírásokban áll”. • Hét szabad művészet (logika, retorika, grammatika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene) • Költészet // filozófia vagy prófécia, ima vagy gyónás • Festészet és szobrászat: nem művészet

Reneszánsz művészetfogalom • Az építészet, a festészet, a zene és a költészet társadalmi helyzete megváltozott • Francis Bacon: • • tudomány (észen alapul) történetírás (emlékezeten) művészetek (képzeleten) - költészet Gyakorlati szakértelem – orvoslás, kozmetika, – Ide tartoznak a artes voluptuariae (gyönyör szolgálatában álló művészetek): zene és a festészet

A felvilágosodás művészetfogalma • Charles Perrault: Cabinet des beaux arts (1690) • Charles Batteux: – szépművészetek (zene, költészet, festészet, szobrászat, tánc) • gyönyört szereznek, • természetet utánoznak – Köztes csoport (építészet, retorika) • Hasznos és gyönyört is szerez – mechanikai művészetek • Hasznosak

Arti del disegno (rajzos művészetek) • Festészet • Szobrászat A reneszánszban alakul ki közös osztályuk Guercino: Allegory of Sculpture and Painting, 1637

Ut pictura poesis • Úgy van a verssel, akár csak a képpel: van mi közelrõl megragadóbb, másnak távolról szebb a hatása. Ennek elõny a homály, az teljes fényt szeret, és nem fél, hogy a mûértõ éles szeme rajta hibát lel. (Horatius: Ars poetica) • "a költészet beszélõ kép, míg a festészet néma költészet". (Plutarkhosz, Az athéniek dicsõségérõl ) • Leonardo a festészet elsődlegessége mellett érvel • Lessing élesen különválasztja az idő és a térbeli művészetet, a nyelvi és a képi természetűt – ágazati esztétika születése

• A látás az, ami számít. A látásnak magában is elegendőnek kell lennie. De milyen legyen a látás? Milyen minőségből való? Lehetséges egy olyan fajta megértés, mely túl van mindenfajta szóbeli magyarázat korlátain, amelyet, ha egyáltalán bármi haszna is van, egyfajta látásnak kell igazolnia. Sajnos, a közönség jelentős részének nem elegendő a látás. Az emberek gyakran csak futó pillantást vetnek a dolgokra, és gondatlanul gondolkodnak rajtuk. Olyan tudományokban és hagyományokban nevelték őket, amelyekben szavak képviselik az ideákat, és ezért döntő szavuk van. E funkciójuk miatt a szavakon túli reveláció (megvilágosodás) birodalmát elhanyagolták és felfedezetlenül hagyták. René Magritte: Ez nem pipa, 1948

A művészetek táblázata M. Dessoir: Esztétika és általános művészettudomány (1906) Térbeli művészetek Mozgás nélküli művészetek Képeket alkalmazó művészetek Időbeli művészetek A mozgás művészetei Mozgást és hangot alkalmazó művészetek Utánzó művészetek Szobrászat Ábrázoló művészetek Festészet Határozott asszociációk művészetei Költészet Tánc Inventív művészetek Építészet Absztrakt művészetek Határozott asszociációk nélküli művészetek Zene

A képzőművészet ágai és a felosztás elvei • • Építészet Festészet, Szobrászat, kisplasztika, Grafika, rajz, fametszés, rézmetszés Fotó Új média (komputergrafika, multimédia, vidóinstalláció) Egyéb (kollázs, graffiti, testművészet, akció és performansz) (Iparművészet? ) • • Nyersanyag (papír, fa, fém, kő) A megmunkálás eszközei (ecset, ceruza, kalapács, véső) Felhasznált technika (vágás, színezés, satírozás, sokszorosítás) Szakmunka (rajzoló, festő, szobrász, ötvös) Elválasztva az • • • előadóművészettől, (színház, film, tánc), zenétől, irodalomtól Szociológiailag megkülönböztethető: • • Magasművészet Populáris művészet

Apelles • Olyan élethű volt a madár ábrázolása… hogy fogoly-tenyésztők hozták el madaraikat, a kép elé helyezték, s a madaraik szólongatni kezdték a festett madarat. (sztrabón) • Ez a falikép Pompejből való, s állítólag Apelles Anadyomene Venus című képén alapul.

Zeuxisz • Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén a történet szerint Zeuxisz egy olyan tökéletesen megfestett szőlőfürtöt mutatott be, hogy a madarak rászálltak a képre és elkezdték csipegetni. • Caravaggio: Basket of Fruit, c. 1597

Pygmalion • Pygmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Aphrodité lelket lehel a szoborba, Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik. Edward Burne-Jones: Pygmalion and the Image Series: The Soul Attains 1878

Képzőművészet – Bildende Kunst • Formaadás – A bilden ige eredeti jelentése, ahogy erre a Deutsches Wörterbuch (szerk. Jacob and Wilhelm Grimm) utal: az érzéki szinten zajló plasztikus tevékenység: formát ad, egy tárgyat a művészet által szabott törvények szerint megalkot. • Imago-imitáció – Ehhez járulnak a reprodukcióra, egy képhez való hasonlóságra utaló jelentésárnyalatok. (őskép, előkép - Urbild) • Történetileg: – Antik paideia – Középkori misztika: a teremtőhöz való hasonlatosság (ember: Krisztusképmás) – Felvilágosodás: a humanitásra való önnevelés

Eidos vs logos • Logos – Görög fogalom (hagyományos jelentése: szó, gondolat, elv, beszéd), melyet filozófusok és teológusok is használnak. Jelentheti az emberi észt, az emberi elme racionalitását, mely egyetemes érvényű megértésre törekszik, és egyetemes intelligenciát, mley a világot – s azon keresztül azemberiséget – mozgatja, az isteni princípium. • A filozófia nyelvi fordulata – annak felismerése, hogy a nyelv építi fel a valóságot (Richard Rorty, 1967) • Eidos – Görög fogalom, jelentése: a látott – alak vagy forma. Platónnál a dolog örök és eredeti természete, transzcendens forma, melyet az emberi ész (logos) fog fel. • Ikonikus fordulat – a képek szerepének felismerése a valóság struktúrálásában (Gottfried Boehm, 1994)