Fldmvelstan s terletfejleszts KRNYEZETGAZDLKODSI AGRRMRNKI BSc TERMSZETVDELMI MRNKI

Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

A földműveléstan és a területfejlesztés tárgya és feladata, fejlődésének rövid története HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Földműveléstan feladata • Földműveléstan ismeretkörei • A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése HEFOP 3. 3. 1.

MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNY • NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN, • egyes növények termesztésének részleteivel foglalkozik • FÖLDMŰVELÉSTAN, • a talajtermékenység tervszerű növelésének és védelmének tana. • ÁLLATTENYÉSZTÉSTAN, • MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMTAN. HEFOP 3. 3. 1.

A földműveléstan alapoz és integrálja • az agrometeorológia • talajtan • mikrobiológia • botanika • növényélettan • géptan • agrokémia tantárgyak ismereteit. HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés, • mint növénytermesztési tevékenység része arra hivatott, hogy a termesztett növények számára kedvező talajbeli feltételeket hozzon létre, egyben pedig a növénytermesztési beavatkozások jó hatékonyságát elősegítse. HEFOP 3. 3. 1.

Földművelési beavatkozásokkal • • • a talaj szerkezetességét, a növények tápanyagellátását, a talaj szervesanyag tartalmát, a talaj vízgazdálkodását befolyásoljuk, távol tartjuk a gyomokat, mérsékeljük a rovar és betegség-károkat, • megakadályozzuk a talajpusztulást, • elhárítjuk a termesztés során keletkezett, • a termesztés folyamatosságát akadályozó körülményeket. HEFOP 3. 3. 1.

FÖLDMŰVELÉSTAN A földműveléstan növénytermesztéstechnológiai elemei: • talajművelés, • talajvédelem, • talajjavítás, • trágyázás, • gyomirtás, • öntözés, • vetésváltás, • földművelési rendszerek. HEFOP 3. 3. 1.

A FÖLDMŰVELÉSTAN FELADATA • a különböző termőhelyen folyó növénytermesztés eredményességét akadályozó, a földművelés elemeivel befolyásolható természeti korlátok felismerése, • az egyes termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásának szükségessége és lehetőségeinek megállapítása, • a tervezett termesztéstechnológia hatásának, hatástartamának és várható következményeinek megítélése a talaj termékenységére és a környezetre. HEFOP 3. 3. 1.

A földműveléstan azoknak a jelenségeknek, hatásoknak, törvényszerűségeknek és ezek felhasználásának az ismereteit foglalja magába, amelyek a talajon keresztül történő növénytáplálással és energia közvetítéssel vannak összefüggésben HEFOP 3. 3. 1.

A földműveléstan Felhasználja és szintetizálja a • • • talajfizikai, talajkémiai, talajmikrobiológiai, talajgenetikai, agrometeorológiai, agrokémiai, növényrendszertani és morfológiai, növényélettani, géptani, mechanikai ismereteket HEFOP 3. 3. 1.

Földműveléstan ismeretanyaga útmutatást ad: • a biztonságos és jó minőségű termések eléréséhez, • a változó természeti viszonyokhoz alkalmazkodó és a talaj termékenységének védelmét és biztosító talajhasznosításhoz, • és a növénytermesztéshez HEFOP 3. 3. 1.

A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői • • BAROSS LÁSZLÓ CSERHÁTI SÁNDOR GYÁRFÁS JÓZSEF KEMENESSY ERNŐ KREYBIG LAJOS MANNINGER G. ADOLF SIPOS SÁNDOR WESTSIK VILMOS HEFOP 3. 3. 1.

A földműveléstan ismeretkörei A földművelés általános ismeretei: • A talaj termőképességére és termékenységére ha tényezők • Talajvédelem és talajjavítás • Gyomirtás • A földművelés feladatai, földművelési rendszerek HEFOP 3. 3. 1.

Talajművelés • A talajművelés hely a földművelés rendszerében • A talajművelést befolyásoló körülmények • talajművelő eszközök • Talajművelési irányelvek • A talajművelés minőségi követelményei • Talajművelési változatok • Talajművelési rendszerek HEFOP 3. 3. 1.

Trágyázás • • • A trágyázás szükségessége, hatása Trágyaféleségek Trágyaigény-megállapítási módszerek Trágyázási módok Trágyázási irányelvek HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 1. Kezdeti korszak (i. e. 4000 - i. sz. 500) • öntözéses földművelés – folyóvölgyek (Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India) • az első ekeábrázolás, az eke (faeke) rendszeres használata • bronz „szántóhegy” (Egyiptom) HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése görög és római szerzők a földművelésről – Herodotosz – Cato „De Agricultura” – Varro „De rerum rusticarum” – Vergilius „Georgica” – id. Plinius „Historia naturalis” – Columella „De re rusticae” HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 2. A mezőgazdaság 1. forradalma Európában (i. sz. 500 -1500) • szántóvas használata (szimmetrikus ekevas) • taligás ágyeke, aszimmetrikus ekevasak, csoroszlya használata • „váltóeke” kialakulása HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 3. A mezőgazdaság 2. forradalma Európában (XVII. - XIX. sz. ) • ipari forradalom, a mezőgazdaság technikai színvonalának emelkedése • Jethro Tull: sorvetőgép (1701) • első modern rotterdami típusú (fa)eke (1730) • minőségi ekefejlesztés (csavart kormány -lemez, vasekék) HEFOP 3. 3. 1.

Jetro Tull sorvetőgépe (1701) HEFOP 3. 3. 1.

Első modern rotterdami típusú (fa)eke (1730) HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése • Brabanti, Hohenheimi típusú ekék megjelenése • gőzeke fejlesztés megindulása (1820 -50) • John Deere: az első acél kormánylemez (1837) • váltvaforgató eke (R. Sack, 1850) • lazítók, tárcsák, kultivátorok megjelenése (pl. Campbell, 1880) • arató-cséplőgép (1830 -40) HEFOP 3. 3. 1.

John Deere: az első acél kormánylemez (1837) HEFOP 3. 3. 1.

Cséplőgép, 1852 HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése A természettudományok fejlődése: • vetésváltó földművelési rendszer bevezetése • Thaer: humuszelmélet • Liebig: ásványianyag elmélet, minimumtörvény • Lawes: rothamstedi kísérleti állomás • Mitscherlich: trágyaszükséglet meghatározása HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése • Dokucsajev, Koszticsev: egységes talajképződés elmélete Erőgépfejlesztések (XX. sz. ) • tömeggyártású traktorok (Fordson) • TLT, hárompont felfüggesztés (John Deere) • gumikerekes traktor, hidraulika, vezető-fülke • gumihevederes járószerkezet HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 4. Művelési gyakorlatot átalakító újabb irányzatok a XX. században • dry farming (Campbell, Jean) • ekeellenes mozgalom (Bippart) • plowless farming • minimum tillage • conservation tillage • alkalmazkodó talajművelés HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon Kezdeti korszak (a Honfoglalástól az 1600 as évekig) • Baskíria - eke megismerése • erdő- és legelőváltás, parlagos, majd ugaros művelés • alacsony technikai színvonal, sekélyen járó faekék használata • taligás fordító ágyeke (aszimmetrikus ekevas) HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon A belterjes gazdálkodásra való áttérés (1600 -1800 -as évek elejéig) • növekvő népesség ellátása • ugaros rendszerről a vetésváltóra való áttérés • Tessedik S. , Nagyváthy J. , Pethe F. • mzg. szakiskolák alapítása (Georgikon, Óvári Akadémia) HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon „Sokszántásos” művelési rendszerek (~1750 1800 -as évek végéig) • évi 3 -4(5) szántás alkalmazása • a szántás tradícióinak megerősödése • a több menetre épülő rendszerek alapja • ekefejlesztések nyugati minták alapján • vetésváltás kiterjedt alkalmazása • mélyszántó ekék megjelenése (1860) HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon Az „okszerű” művelésre való törekvés korszaka (~1880 - 1950) • a talaj állapotától függően csak a feltétlen szükséges beavatkozások elvégzése • új talajművelő eszközök alkalmazása • Cserháti Sándor, Gyárfás József • Baross László, id. Manninger G. Adolf • Kemenesy Ernő • Szentannay Sámuel, Küzdényi Szilárd HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon Hagyományos művelési rendszerek (~1900 - 1980 -as évekig) • őse a „sokszántásos” rendszer • sok menetszám szakaszai: a) klasszikus, igaerőre alapozott b) átmeneti, részlegesen gépesített c) iparszerű, gépesített HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon Takarékos művelési törekvések ( 1970 - 1980 as évek elejéig) a fejlesztések okai: a) „olajárrobbanás” b) a „sokmenetes” művelés nagy költsége c) új talajművelési technológiák (Nyugat. Európa, USA) d) száraz évjáratok, nedvességveszteség e) talajállapot romlás, talajkímélő művelés HEFOP 3. 3. 1.

A földművelés fejlődése Magyarországon Alkalmazkodó talajművelés (~1980 -as évek végétől) • az ökológia és az ökonómia közötti harmónia megteremtése szakaszai: a) stagnáló b) átmeneti c) talajkímélő, talajvédő HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Földműveléstan feladata • Földműveléstan ismeretkörei • A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a földműveléstan feladatát és ismeretköreit! • Ismertesse a földműveléstan fejlődésének rövid történetét! HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: • Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. • Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó. HEFOP 3. 3. 1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME Természeti adottságaink a szántóföldi növénytermesztés lehetőségei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Környezeti tényezők; fény; hő, légköri levegő, csapadék Előadás anyagát készítették: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás HEFOP 3. 3. 1.