Vzkezelsszennyvzkezels KRNYEZETGAZDLKODSI AGRRMRNKI BSc TERMSZETVDELMI MRNKI BSc AZ
Vízkezelésszennyvízkezelés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • • Az ivóvízzel szemben támasztott követelmények A vízellátó rendszerek létesítményei Vízbeszerzés - felhasználható vizek Vízművek vízgyűjtő területének védelme – védőterületek kijelölése • Vízszállítás- és elosztás • Víztározás HEFOP 3. 3. 1.
Vízkezelés-szennyvízkezelés • A víz- és szennyvíztisztítás mindazokat a műszaki beavatkozásokat jelenti, melyek segítségével részben a felhasználni kívánt, részben az emberi tevékenység következtében hulladékként megjelenő vizekben csökkenteni kívánjuk kijelölt komponensek koncentrációját. • Az első csoportba tartoznak az ivóvizek, illetve kényesebb ipari technológiákhoz használatos ipari vizek, míg a második csoportba a kommunális, az ipari és mezőgazdasági szennyvizek. HEFOP 3. 3. 1.
Az ivóvíz fogalma • Az ivóvíz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag. • Az emberi eredetű szennyezések következtében a természetben található vizek jelentős része azonban közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlan. • Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. HEFOP 3. 3. 1.
Az ivóvízzel szembeni elvárások • • • színtelen szagtalan kellemes ízű hőmérséklete: 8 – 12 °C ne tartalmazzon – kórokozó mikroorganizmusokat – mérgező anyagokat – lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot – kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot • ne legyen nagy a sótartalma • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma HEFOP 3. 3. 1.
Szabályozások • Kiterjedés szerint három csoportba sorolhatjuk a szabályozásokat: – globális (világméretű); pl. : WHO Guidelines (Az Egézségügyi világszervezet ajánlásai) – regionális; pl. : EU Direktívák (Szabvány) – országos szabványok Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit (MAC érték) határozzák meg. HEFOP 3. 3. 1.
Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírások • Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírásokat jelenleg a 201/2001. sz. Kormányrendelet szabályozza, amely 2001. októberében lépett életbe. • Az EU Direktívák átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében, mivel számos komponens tekintetében a 201/2001 -es Kormányrendelet jóval szigorúbb határértéket ír elő, mint az azt megelőző MSZ 445. • Számos települést érint, és különös problémát jelent ez az arzén, az ammónium ion, a vas- és a mangán tekintetében. HEFOP 3. 3. 1.
A vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai • • • Vízbeszerzés Vízkezelés Vízemelés Vízszállítás és elosztás Víztárolás Irányítástechnika és energiaellátás HEFOP 3. 3. 1.
Vízbeszerzés - felhasználható vizek A felhasználhatóság szempontjai: • Gazdaságosan tisztítható a kívánt mértékig • Kellő mennyiségben áll rendelkezésre Felhasználható vizek elhelyezkedésük szerint: • Felszín alatti vizek (stabil, lassan változó vízminőség; stabil hőmérséklet; több éves igénybevétel esetén változhat a minősége) • Felszíni vizek (gyakori, egyes komponensek tekintetében periodikus vízminőség-változás; rendkívüli szennyezések előfordulhatnak, ezek gyors lefolyásúak; folyamatosan változó vízhőmérséklet) HEFOP 3. 3. 1.
Felszín alatti vizek Talajvíz • Az első vízzáró réteg fölött található. • Legjelentősebb szennyezőforrásai: – Kommunális hulladékok rendezetlen lerakása – Veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése – Szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók – Szennyvizek gondatlan elhelyezése HEFOP 3. 3. 1.
Felszín alatti vizek Mélységi vizek A víztartó réteg felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. Amennyiben ezek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóba felszíni (emberi) eredetű szennyezőanyagok nem juthatnak el. HEFOP 3. 3. 1.
Felszín alatti vizek Karsztvíz • Lehetséges szennyezőforrásai: – Felszíni vízgyűjtő-területről történő szennyezőanyag-bemosódás – Felszínalatti vízgyűjtő területen elhelyezett hulladéktárolók, a területen csatornázottság hiányában megvalósított szennyvízbekötések HEFOP 3. 3. 1.
Felszín alatti vizek Parti szűrésű víz Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszín alatti víz, melynek forrása: – Folyó felé áramló felszín közeli víz HEFOP 3. 3. 1.
Felszíni vizek • Folyók • Tározók • Tavak Szennyezőanyag-források: elsősorban ipari eredetű szennyezések. Óvintézkedések: • Szennyvíz-bevezetés megtiltása • Tisztítatlan szennyvíz bevezetésének megtiltása • Szennyvíz sodorvonalba vezetésének előírása a jó elkeveredés és a gyorsabb öntisztulás érdekében • Mezőgazdasági tevékenység korlátozása a vízgyűjtőn (tározótavaknál) HEFOP 3. 3. 1.
Vízművek vízgyűjtő területének védelme – védőterületek kijelölése • Belső védőterület (kutak közvetlen környéke): mindenféle szennyezés és idegenek belépése is tilos (min. 10 m sugarú kör) • Külső védőterület: a szennyezések rövid tartózkodási idő után kerülhetnek ivóvízbe korlátozott mezőgazdasági művelés (R=100 -150 m) • Hidrogeológiai védőterület: csak a kifejezetten veszélyes tevékenységek korlátozása (1 -2 km, áramlási irány figyelembevétele) HEFOP 3. 3. 1.
Vízszerzései módok és berendezések Felszíni vizek • Folyó, mélyebb tározó: Szívóaknával és vezetékkel, vagy a vízfolyásba épített vízkivételi művel • Sekély tó: ún. szűrőgátas vízkivétel HEFOP 3. 3. 1.
Felszíni vízkivételi művek kialakításának fontosabb szempontjai • Legyen üzembiztonságos szélsőséges vízállások esetén is • Szívóvezetékek, szivattyúk védelme a durva szennyeződésektől • Stabil, vagy mosott partszakaszon helyezendők el (feliszapolódás és a termelt víz lebegőanyagtartalma kisebb) • 5 -6 m-nél mélyebb tározótóból több szinten legyen vízkivételi lehetőség, tó rétegzettségének megfelelően • Jég és kásajég elleni védekezést lehetővé kell tenni HEFOP 3. 3. 1.
Felszín alatti vizek kitermelési lehetőségei • • • Ásott kút (0, 5… 5 m 3/d) Aknakút (300… 500 m 3/d) Csőkút (200… 500 m 3/d) Mélyfúrású kút (200… 400 m 3/d) Csáposkút (5000… 8000 m 3/d) Galéria (…. sok) HEFOP 3. 3. 1.
Víztisztítási igények és berendezések, vízkezelés Kitermelt nyersvíz minősége + Felhasználás célja => Tisztítási technológia • Víztisztítás fontosabb műtárgyai: – Uszadékfogó – Homokfogó – Ülepítő – Derítő – Szűrő • További lehetséges tisztítási fokozatok – Fertőtlenítés – Vas- és mangántalanítás – Savtalanítás – Gáztalanítás – Mellékíz- és szageltávolítás – Lágyítás – Hűtés HEFOP 3. 3. 1.
Vízszállítás- és elosztás A vízellátó hálózatokkal szemben támasztott követelmények • Állandóan legyen vízmozgás a hálózatban, a vízpangás és az azzal együtt járó vízminőség-romlás elkerülése végett • Ne legyenek lerakódást, levegőkiváltást elősegítő helyek a hálózatban • Lehetőség biztosítása a csővezetékek időszakos tisztítására • Csőtörés esetén csak kisebb területen szüneteljen a vízszolgáltatás • Meghibásodás esetén a csővezeték ne veszélyeztesse a környezetét • Normális üzem, illetve üzemzavar esetén se legyen lehetőség a víz szennyeződésére (cső és bevonatának anyaga, csőkötések kialakítása, távolság a szennyvíztől) HEFOP 3. 3. 1.
Hálózat rendszere szerinti osztályozás • Elágazó rendszerű hálózat • Körvezetékes hálózat Elágazó rendszerű hálózat Hátrányai – Csekély üzembiztonság – Vízpangás Körvezetékes hálózat – Vízszolgáltatás biztonsága a legnagyobb HEFOP 3. 3. 1.
Csőhálózat részei • • Csővezetékek (pl. AC, KPE, KMPVC) Csőkötések Idomok Szerelvények: – Elzáró szerelvények: tolózár, csap, szelep, csappantyú – Megcsapoló szerkezetek: Tűzcsap, közkifolyó, Ürítő (Iszapkimosó, légtelenítő) Hálózatok használatbavétele – Nyomáspróba HEFOP 3. 3. 1. – Vezetékek fertőtlenítése
Víztárolás A víztermelő létesítmények élettartamának, a termelt tisztított víz minőségének kedvező, ha ezek a létesítmények viszonylag egyenletes üzemmel működnek. Ezzel szemben a fogyasztás szinte teljesen véletlenszerűen jelentkezik. Ennek a kiegyenlítésére a tározás szolgál. ØTérszínre vagy alá épített tározók: ún. medencék ØFelszín fölé kimelt tározók: ún. víztornyok Tározás további feladatai, lehetőségei: • Tüzivíz-tározás megoldása • Szivattyúk energiaköltség-csökkentése HEFOP 3. 3. 1.
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • • Az a víz tekinthető ivóvíznek, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek. Az ivóvízre vonatkozó minőségi szabályozások az elmúlt években jelentősen megváltoztak. Ivóvizet felszíni és felszín alatti vízbázisokból egyaránt beszerezhetünk. A felszín alatti vizek sérülékenysége alapvetően a földtani közegek felépítésétől függ. HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • • • Ismertesse az ivóvíz fogalmát! Ismertesse az ivóvizekre vonatkozó szabályozásokat! Mutassa be a felszín alatti vízbázisokat! Mutassa be a felszíni vízbázisokat! Ismertesse a vízellátó hálózatokkal szemben támasztott követelményeket! HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS felhasznált forrásai • Szakirodalom: – Öllős G. (1998) Víztisztítás – üzemeltetés. Egri Nyomda Kft. • További ismeretszerzést szolgáló források: – Öllős G. (1987) Vízellátás (K+F eredmények). Franklin Nyomda, Budapest – Mészáros G. (1998) Felszín alatti víz tisztítása. Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Baja HEFOP 3. 3. 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Gáz-folyadék fázisszétválasztás. Vas- és mangántalanítás. Arzéneltávolítás. • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: vízkémia Előadás anyagát készítették: Bíró Tibor HEFOP 3. 3. 1.
- Slides: 27