Fldmvelstan s terletfejleszts KRNYEZETGAZDLKODSI AGRRMRNKI BSc TERMSZETVDELMI MRNKI
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
A növénytermesztési rendszerek kialakításának alapelvei HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A növényi összetételt befolyásoló tényezők • Növényi sorrend kialakításának tényezői HEFOP 3. 3. 1.
A növényi összetételt befolyásoló tényezők • Természeti tényezők. • Biológiai tényezők. • Közgazdasági tényezők. HEFOP 3. 3. 1.
Természeti tényezők Éghajlat: • Vegetációs időszak hossza • Hőmérsékleti viszonyok • Csapadékviszonyok Talajtulajdonságok Domborzati viszonyok HEFOP 3. 3. 1.
Biológiai tényezők • Vízigény • Tápanyagigény • Kártevők és kórokozók elleni védekezés • Gyomosságra gyakorolt hatás • Gyökér és tarlómaradványok HEFOP 3. 3. 1.
Biológiai tényezők • Fogyasztói igények • Kereslet • A gazdaság adottságai HEFOP 3. 3. 1.
Növényi sorrend kialakításának tényezői • Elővetemény-érték • Elővetemény-igény • Visszatérhetőségi idő • Összeférhetőség • Koncentrálhatóság HEFOP 3. 3. 1.
Elővetemény érték: az előveteménynek az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt mérhető hatás. HEFOP 3. 3. 1.
Elővetemény érték Az elővetemény értéket meghatározó tényezők: • termőhelytől függő hatás, • az elővetemény talajra gyakorolt hatása, • az elővetemény termésének nagysága, • az elővetemény kórokozókkal, kártevőkkel való fertőzöttsége, • az elővetemény gyomossága, • az elővetemény termesztése során alkalmazott technológia, • az elővetemény tarlómaradványának mennyisége, apríthatósága. HEFOP 3. 3. 1.
Elővetemény érték Az elővetemény értéket kedvező, ha: • Időben betakarításra kerül, • kedvező a biológiai utóhatása, • jól aprítható a szármaradványa, • tarlóhántással mérsékelhető a talaj nedvességvesztesége, • mélyebb művelésen részesült, • tömörödött talajállapot esetén, mélyművelés elvégezhető, • a kártevők, kórokozók és gyomok károsítása csekély, • betakarítás után nem alakul ki kedvezőtlen talajállapot, • lazító hatásának köszönhetően kedvezőbbé válik a talaj szerkezet. HEFOP 3. 3. 1.
Elővetemény igény: a termesztendő növény előveteménnyel szemben támasztott igényét jelzi. • Az utónövény termesztését segítő biológiai és agronómiai követelmények összessége. HEFOP 3. 3. 1.
Visszatérhetőségi idő: években kifejezett időtartamot jelenti, amely elteltével az önmaga után nem termeszthető növény ugyanarra a területre visszakerülhet. • A visszatérhetőségi idő biológiai okokra vezethető vissza, • legtöbb esetben növényvédelmi okai vannak (kórokozók, kártevők, gyomok) HEFOP 3. 3. 1.
Visszatérhetőségi idő • a visszatérhetőségi időt az határozza meg, hogy mennyi ideig kell számolni a faj vagy fajta specifikus kórokozók, kártevők fokozott megjelenésével. (gabonanematódák, fonálféreg, fuzáriózis, naprafogó szádor) Időtartama (amennyi év után termeszthető önmaga után): • 3 év zab, burgonya, dohány, kender, lencse, bíborhere stb. • 4. év őszi árpa, cukorrépa, őszi káposztarepce, olajés rostlen, mák, borsó, szója, bab, vöröshere stb. • 5 -6 év napraforgó. HEFOP 3. 3. 1.
Összeférhetőség: Önmaguk után termeszthető-e az adott növény vagy nem. • önmagukkal összeférhető növények: váltás nélkül több évig termeszthetők (pl. rozs, kukorica, rizs), • önmagukkal való összeférhetőségre különbözően reagáló növények (évjárattól függően pl. burgonya), • önmagukkal kevésbé összeférhetők (2 éves termesztés lehetséges pl őszi búza), • önmagukkal összeférhetetlen növények: amelyek önmaguk után csak hosszabb idő (3 -6 év) elteltével termeszthetők. HEFOP 3. 3. 1.
Koncentrálhatóság: az önmaguk után nem termeszthető növények aránya az összterülethez viszonyítva. Koncentrálhatóság=összes alkalmas vetésterület/visszatérési idő HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A növényi összetételt befolyásoló tényezők • Növényi sorrend kialakításának tényezői HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Melyek a növényi összetételt befolyásoló tényezők? • Melyek a növényi sorrend kialakításának tényezői? • Mely tényezők határozzák meg az elővetemény értéket? • Mit értünk összeférhetőségen, és hogyan lehet a termesztett növényeket csoportosítani ebből a szempontból? HEFOP 3. 3. 1.
ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: • Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. • Birkás M. (2006): Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó. • Gyuricza Cs. (2001): A szántóföldi talajhasználat alapjai. Akaprint Nyomdaipari Kft. HEFOP 3. 3. 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Az elővetemény-hatás javításának módszerei • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: kettős termesztés, talajlazító növények, területpihentetés Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás HEFOP 3. 3. 1.
- Slides: 20