Fizikai kmia 2 Reakcikinetika Szmolsi gyakorlat tkzsi elmlet

  • Slides: 27
Download presentation
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika Számolási gyakorlat Ütközési elmélet Nyomásfüggő reakciók 4. gyakorlat

Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika Számolási gyakorlat Ütközési elmélet Nyomásfüggő reakciók 4. gyakorlat

Ütközési elmélet

Ütközési elmélet

Ütközési elmélet • Feltétel: merev gömbök ütközése • Sebességi együttható számítása: • • •

Ütközési elmélet • Feltétel: merev gömbök ütközése • Sebességi együttható számítása: • • • k: sebességi együttható d: gömbszerű részecskék (A és B) sugarának összege T: hőmérséklet μ: redukált tömeg Ea: aktiválási energia

Sebességi együttható meghatározása hatáskeresztmetszet átlagsebesség ( ) ütközési faktor (Z) Boltzmann-faktor

Sebességi együttható meghatározása hatáskeresztmetszet átlagsebesség ( ) ütközési faktor (Z) Boltzmann-faktor

Ütközések száma • Az ütközések száma: • NA: az A részecskék száma egységnyi térfogatban

Ütközések száma • Az ütközések száma: • NA: az A részecskék száma egységnyi térfogatban

Ütközési elmélet • 1. feladat: a) Számítsuk ki az A és B molekulák közötti

Ütközési elmélet • 1. feladat: a) Számítsuk ki az A és B molekulák közötti ütközések számát, ha mind az A, mind a B molekula parciális nyomása 100 torr 300 K hőmérsékleten, az A molekula átmérője 0, 3 nm, a B molekuláé 0, 4 nm, a részecskék átlagos sebessége pedig 5∙ 102 m/s ezen a hőmérsékleten. b) A ütközések hányad része történik elegendő energiával ahhoz, hogy végbemenjen a reakció az adott hőmérsékleten, ha az aktiválási energia 40 k. J/mol? c) Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját!

Ütközési elmélet • 1. feladat: a) Számítsuk ki A és B molekula között az

Ütközési elmélet • 1. feladat: a) Számítsuk ki A és B molekula között az ütközések számát, ha mind az A, mind a B parciális nyomása 100 torr 300 K hőmérsékleten, az A molekula átmérője 0, 3 nm, B molekuláé 0, 4 nm, a részecskék átlagos sebessége pedig 5∙ 102 m/s ezen a hőmérsékleten.

Ütközési elmélet • 1. feladat: a)

Ütközési elmélet • 1. feladat: a)

Ütközési elmélet • 1. feladat: b) A ütközések hányad része történik elegendő energiával ahhoz,

Ütközési elmélet • 1. feladat: b) A ütközések hányad része történik elegendő energiával ahhoz, hogy végbemenjen a reakció az adott hőmérsékleten, ha az aktiválási energia 40 k. J/mol?

Ütközési elmélet • 1. feladat: c) Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját!

Ütközési elmélet • 1. feladat: c) Határozzuk meg a reakció sebességi együtthatóját!

Nyomásfüggő reakciók •

Nyomásfüggő reakciók •

k p

k p

k p

k p

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell • Másodrendű Elsőrendű

Lindemann-modell • Másodrendű Elsőrendű

Lindemann-modell • Ahol , a redukált nyomás

Lindemann-modell • Ahol , a redukált nyomás

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell •

Lindemann-modell • Harmadrendű Másodrendű

Lindemann-modell • Harmadrendű Másodrendű

Lindemann-modell • Ahol , a redukált nyomás

Lindemann-modell • Ahol , a redukált nyomás

Nyomásfüggő reakciók • 2. Feladat Metilgyökök vizsgáljuk: rekombinációjának sebességi együtthatóját CH 3 + CH

Nyomásfüggő reakciók • 2. Feladat Metilgyökök vizsgáljuk: rekombinációjának sebességi együtthatóját CH 3 + CH 3 (+ M) → C 2 H 6 (+ M) Mekkora a fenti bimolekulás reakció sebességi együtthatója a Lindemann-modell szerint 800 K hőmérsékleten és 5 k. Pa nyomáson, amennyiben ismertek a reakció 0 és végtelen nagy nyomásra extrapolált sebességi együtthatóinak a kiterjesztett Arrhenius-egyenlet alapján megadott paraméterei? A 0 = 1, 27∙ 1041 cm 6 mol− 2 s− 1; n 0 = − 7, 00; E 0 = 2, 76 k. J mol− 1 A∞ = 1, 81∙ 1013 cm 3 mol− 1 s− 1; n∞ = 0; E∞ = 0 k. J mol− 1

Nyomásfüggő reakciók •

Nyomásfüggő reakciók •

Nyomásfüggő reakciók •

Nyomásfüggő reakciók •

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!