FIZIKAI MUNKAKRNYEZET FIZIKAI MUNKAKRNYEZET A fizikai munkakrnyezet kz

FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET

FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET A fizikai munkakörnyezet közé tartozik: Ø Ø mikroklíma világítás zajok és rezgések sugárzások A fizikai munkakörnyezetet csoportosíthatjuk (szubjektív ítéletek alapján): v v v komfortos megfelelő elviselhető nehezen elviselhető elviselhetetlen Munkahely mikroklímája 1 lit. Oxigén (O 2) 20 k. J 500 ml/légzés 16 légzés/min = 8000 ml/min 250 ml oxigén 5 k. J/min = 300 k. J/h 2

MIKROKLÍMA Emberi szervezet energia szükséglete: Ø alapanyagcsere ≈7200 k. J/nap Munkavégzés Ø könnyű munka Ø közepes munka Ø nehéz munka ≈2400 k. J/nap 2400 – 7200 k. J/nap 7200 – 16800 k. J/nap Munkahelyeken a szükséges levegő mennyisége Munka jellege Levegő szükséglet m 3/óra/fő Szellemi és könnyű fizikai munka 30 Közepes fizikai munka 40 Nehéz fizikai munka 50 3

MIKROKLÍMA A munkahelyi klímát meghatározó tényezők: q q q levegő hőmérséklete levegő páratartalma levegő mozgása sugárzás útján megvalósuló hőcsere légnyomás 4

MIKROKLÍMA Effektív hőmérséklet meghatározása diagram segítségével Az effektív hőmérséklet [EH] annak a telített, nyugvó levegőnek a hőmérséklete, amelynél az ember közérzete olyan, mint az ugyanolyan t hőmérsékletű, de nedvességtartalmú és v sebességű levegőben. Korrigált effektív hőmérséklet [KEH] meghatározásánál a környező felületetek közepes sugárzási hőmérsékletét is figyelembe kell venni Yaglou-féle nomogram 5

MIKROKLÍMA A megengedhető klímatényező értékek Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet Léghőmérséklet C Szellemi munka A munka jellege Meleg évszakban biztosítható Maximálisan megengedhető C Effektív, ill. korrigált effektív Hőmérséklet EH; KEH C 20 - 22 21 – 24 20 31 Könnyű fizikai munka 18 - 20 19 - 21 19 31 Közepesen nehéz fizikai m. 14 - 18 17 - 19 15 29 Nehéz fizikai munka 12 - 14 15 - 17 13 27 EH; KEH C 6

MIKROKLÍMA Munkahelyek klímaszabályozásának alapja a MOLLIER (i – x ) diagram „A” pontban a klímajellemzők: 7

MIKROKLÍMA A légszennyeződéseket szellőzés-technikai és egészségügyi szempontból csoportosíthatjuk: Ø egészségre ártalmas gázok, gőzök; § § fojtó ingerlő bódító mérgező Ø egészségre ártalmas porok. Megfelelő munkahelyi klíma biztosítható: Ø Ø Ø hűtés fűtés szellőztetés (túlnyomásos, depressziós, kiegyenlített) levegőnedvesítés egyéni védőfelszerelés 8

MIKROKLÍMA A szennyezett levegő ellen két különböző módon biztosítható légzésvédő: v a levegő tisztításával: szűrő típusú légzésvédők, amelyek a környezeti levegőtől függőek v levegő vagy oxigén betáplálásával: izolációs légzésvédő készülékek, amelyek a környezeti levegőtől függetlenek. Szűrési típusú légzésvédő alkalmazhatóságának feltétele: Szűrési típusú légzésvédő akkor használható, ha ismert a szennyező anyag, a levegőben a toxikus szennyező anyag koncentrációja nem haladja meg a 1, 0 tf%-ot és a levegőben az oxigén koncentráció nagyobb, mint 18 tf %. Szűrővel ellátott légzésvédőt nem szabad használni: - kis légterű, zárt helyiségben (tartályban, alagútban, aknába, stb. ) vagy, ha - a környezeti viszonyok ismeretlenek vagy, ha - a szennyezőanyag minősége, vagy tulajdonságai a használat idején megváltozhatnak. , - oxigénhiányos légtérben, - a megengedettnél nagyobb szennyezőanyag koncentráció esetén. 9

LÉGZÉSVÉDŐK Teljes és félálarc Teljes álarc Gumiálarc egy szűrőbetéttel. Magas komfortérzet. Páramentes, panorámás látómező. Alacsony légzési ellenállás Nyomólevegős készülék Részecskeszűrő maszk 10

HIDEG ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Kötött hideg elleni védőkesztyű Hűtőházi kétrészes védőruha (-40 C°-ig) Hidegben végzett munkához, erősített tenyérfoltokkal, ujjbegyvédővel. Csizma (béléses) Télikabát 11

MUNKAHELYI ZAJ Zajnak nevezzük azokat a hangjelenségeket, amelyek nemkívánatosak, zavarók, kellemetlenek vagy káros hatásúak az emberi szervezetre. Hangintenzitás (I) [W/m 2] Hangintenzitásszint (L) [d. B] Hallástartomány befolyásoló tényezői: Ø frekvencia Ø hangintenzitás Ø életkor 12

MUNKAHELYI ZAJ Hangjelenségek hangerősség – frekvencia kapcsolata. 13

MUNKAHELYI ZAJ Az emberi fül nem minden frekvencián egyformán érzékeny. Ennek modellezésére vezették be az „A” súlyozószűrőt. Az így mért zajszintet A-hangnyomásszintnek nevezzük és d. BA-val [d. B(A)] jelöljük. Az időben változó zaj jellemzésére az egyenértékű zajszintet használják, amely megközelíti az ember szubjektív megítélését (LAeq). zajszint (d. B) változó zaj átlagérték állandó zaj 60 LAeq 40 20 t 1 vizsgált időtartam t 2 14

MUNKAHELYI ZAJ Egyenértékű zajszint meghatározása Példa: a 8 óra munkaidőben három különböző zajosságú időszak van. t 1 = 2 óra L 1 = 80 d. B t 2 = 3 óra L 2 = 85 d. B t 3 = 3 óra L 3 = 90 d. B Az egyenértéknyi zajszint: 15

MUNKAHELYI ZAJ Különféle jelenségek hangossága Hallásküszöb 0 Hallható hangok tartománya 20 30 nesz 50 Fájdalom küszöb 65 Elviselhetőség határa 110 120 d. B halk hang beszéd zavaró hang Munkahelyeken Ø az egyenértékű zajszint nem haladhatja meg az Leq = 85 d. BA értéket Ø a legnagyobb hangintenzitásszint egyetlen alkalommal sem érheti el az Lmax = 125 d. B értéket 16

MUNKAHELYI ZAJ Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során az egyenértékű zajszint értéke: Ø Ø speciális orvosi vizsgálóhelységek (CT, UH, MR stb. ), olvasótermek irodai munkahelyek, ügyfélirodák mikro-elektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés 40 d. BA 65 d. BA 70 d. BA Több hangintenzitásszint esetén az eredő Ha akkor L 1 elnyeli 2 -t Hangelfedés – erősebb hang elnyeli a gyengébbet 17

MUNKAHELYI ZAJ Különféle jelenségek hangossága A zajforrás alakja 18

MUNKAHELYI ZAJ Egyenlő hangosságszintek görbéi (hangérzet) Zaj az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai: q q q alvászavarok pszichés terhelő hatás vegetatív reakciók beszédérthetőség romlása halláskárosodás 19

Kit mi zavar? Vasúti zajtérkép ZAJOS IPARI ÜZEM 20

MUNKAHELYI ZAJ A zaj hatásai 55 -60 d. B zajszint korlátozza a pihenést zavarhat a munkában csökkenti a koncentráló képességet fáradékonnyá, idegessé tehet 60 -70 d. B zajszint gátolja a beszéd megértését 80 -90 d. B zajszint átmeneti vagy maradandó halláskárosodást okoz Látszólag „hozzászokunk” a zajhoz, sokszor csak akkor vesszük észre amikor hirtelen elhallgat (milyen jó a csend). 21

MUNKAHELYI ZAJ Füldugó Zaj csökkentés módjai: § § zajcsökkentés a zajforrásnál a zaj terjedésének csökkentése egyéni védőeszközök használata szervezési intézkedések Fülvédőtokok Sisakra szerelhető Alaktartó rozsdamentes, állítható acélpántok Beépített AM/FM rádió 22

MUNKAHELYI ZAJ Hangelnyelés, hangszigetelés beeső hang visszavert hang elnyelt hang átjutó hang A sima, kemény felületek (pl. simított beton, fém, csempe) jó hangvisszaverők. A porózus, lágy anyagok jól elnyelik a hangot. A vékony és/vagy könnyű anyagok rossz hangszigetelők (sok az átjutó hang). A nehéz, merev szerkezetek pedig jó hangszigetelők. 23

MUNKAHELYI ZAJ Zajcsökkentés testhangszigeteléssel 24

MUNKAHELYI ZAJ Autópályák zajának csökkentése hangszigeteléssel 25

REZGÉSEK Rezgések emberi szervezetre gyakorolt hatása függ: q q frekvencia amplitúdó érintkező testrész expozíció ideje Rezgések emberi szervezetre gyakorolt hatásai: v v v neurotikus panaszok légzési nehézség szívritmus változás gerincbántalom beszédzavar ér-, csont- és izületi elváltozások Rezgések csökkentésének módjai: Ø Ø Ø a gépek megfelelő rugalmas alapozása, rezonanciafrekvenciák elkerülése, a forgó tömegek statikus és dinamikus kiegyenlítése, a rezgések csillapítása, a rezgő tömegek elszigetelése a környezettől. 26

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Az elektromágneses hullámok spektruma 400 ibolya 425 indigókék 450 kék 490 kékeszöld 510 zöld 530 sárgászöld 550 sárga 590 narancs 640 vörös 730 bíbor 27

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Az elektromágneses hullámok spektruma 28

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Az elektromágneses hullámok spektruma 29

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Világítástechnika alapegységei: Ø fényáram ( ) [lm] az elektromágneses sugárzások tartományából a kisugárzott teljesítmény emberi szem által fényérzetként felfogható része Ø fényerősség a térszög egységre jutó fényáram, jele: I, egysége : candela, [cd]. Ø megvilágítás az egységnyi felülre eső fényáram. , jele: E, egysége: lux (lx). 30

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Ø fénysűrűség felületegységre jutó fényerősség, vonatkozhat fényforrásra és megvilágított felületre is, jele: L, egysége: cd/m 2. Ø távolsági törvény Ø fényhasznosítás [K] 31

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Ø fényhatásfok Km = 680 lm/W Összefüggés a világítástechnikai alapmennyiségek között 32

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Megvilágítás lehet Ø természetes és Ø mesterséges A színek fizikai, fiziológiai és pszichológiai hatásai – színdinamika: v v v vidám/szomorú színek nyugtató/stimuláló színek hőérzet tér-érzet (optikai hatás) világosság-érzet rendteremtő, biztonság-érzetet adó figyelmeztetés (piros, sárga-fekete) 33

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások Hőmérsékleti sugárzók (izzólámpák) hagyományos halogén 1930 -as évek 1880 -as évek 1950 -es évek Kisüléses fényforrások kisnyomású fénycső hagyományos indukciós lámpa Félvezető-alapú 1990 -es fényforrások évek LED-ek nagynyomású kisnyomású nátriumlámpa higanylámpa fémhalogén lámpa kompakt nagynyomású nátriumlámpa xenon lámpa

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások Izzók 35

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások Fénycsövek 36

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások Kompakt fényforrások 37

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások Higanygőzlámpa 38

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Fényforrások fényhasznosítása 39

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Színhőmérséklet A fényforrások világítástechnikai értékelésénél a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is lényeges. Egy izzó fekete test színe a színhőmérséklettel, vagyis azzal a hőmérséklettel írható le, amelyen a fekete test izzik (egysége a Kelvin, K). A normál izzólámpa izzószáljának hőmérséklete kb. 2800 K. Színhőmérsékleti csoport M, meleg S, semleges H, hideg Korrigált színhőmérséklet [K] 3300 alatt 3300 - 5300 felett Színvisszaadási index A mesterséges fényforrások kisebb-nagyobb mértékben eltorzítják a természetes színeket. Ezt a színtorzulást jellemzik a színvisszaadási indexszel, melynek skáláját úgy alakították ki, hogy a természetes fényforrás, az úgynevezett "fekete test sugárzó" színvisszaadási indexét vették 100 -nak (a Nap is fekete test sugárzónak tekinthető) és a skála 0 -tól 100 -ig terjed. A színvisszaadási index szokásos jelölése Ra. 40

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Mesterséges világítás előírásai 41

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Színvisszaadási index 42

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Emberi szem funkciói: § § § akkomodáció (leképezés élességének biztosítása) adaptáció (alkalmazkodás a fénysűrűsséghez) különbségérzet (kontraszt) látásélesség (szem feloldóképessége – tárgylátás alapja) szem időfüggő látási folyamatai káprázás 43

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Káprázás csoportosítás Hatása szerint: v Zavaró káprázás v Rontó káprázás Keletkezés helye szerint v Közvetlen v Közvetett (indirekt) Káprázás határérték görbéi 44

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Káprázás korlátozás A nagy fénysűrűségű fényforrásokat, a helyi világítás fényforrásait mindig ernyőzni kell, a káprázás korlátozás érdekében. Belsőtéri világítási berendezések világítótesteinek fénysűrűségét a káprázás szempontjából kritikus 45 o<γ<85 o szögtartományban oly mértékben kell korlátozni, hogy az ne haladja meg a káprázás korlátozásra előírt értékeket. 45

FÉNYSŰRŰSÉGI (SÖLLNER) HATÁRÉRTÉK GÖRBÉK 46

SZINEK ÁLTAL KIVÁLTOTT ÉRZETEK ÉRZET TÉRÉRZET KLÍMAÉRZET HANGÉRZET SZÍN KIVÁLTOTT HATÁS vörös korlátozó zöld térképző világoskék tágító sötétkék térfeloldó citromsárga kontúrokat elmosó zöld hűvös-nyírkos sárgászöld langyos-nyírkos zöldeskék hideg-nedves ultramarinkék hideg-száraz ibolya hűvös-száraz citromsárga hűvös-száraz (megnyugtató) narancssárga meleg-száraz (örömteljes) kék mély tónus-tompító kékeszöld zörejcsökkentő-halk kékesszürke tompa narancsvörös hangos, kiálltó ibolya közepes hangfekvésű, gyengéd kárminvörös erőteljes, érzésnövelő 47

Felülről Ø tolakodó, nyugtalanító, nehéz Oldalról Ø közeledő, agresszív Alulról Ø tudatossá tevő Mint kihangsúlyozó Ø vészjelző és cselekvésre mozgató 48

Felülről Ø betakaró Ø ha sötét – nyomasztó Oldalról Ø körülvevő, beburkoló, biztonságot adó Alulról Ø földszerű, biztos járást adó Mint kihangsúlyozó Ø kevésbé hatásos 49

Felülről Ø könnyű, világító, izgalmas Oldalról Ø ha telítettebb: izgató, irritáló Mint kihangsúlyozó Ø vonzza a szemet Ø fekete peremmel: figyelmeztető 50

Felülről Ø gondozó Oldalról Ø körülhatároló Ø telített: nyugtalanító Ø telítetlen: nyugtató Alulról Ø természetes, puha hatású Mint kihangsúlyozó Ø csak nagy telítettség esetén: kontrasztként hat 51

Hány emberi arc van a képen? 52

MUNKAHELYEK VILÁGÍTÁSA Mesterséges megvilágítás követelményei: Ø Ø Ø Ø megvilágítási szint térbeli és időbeli egyenletesség káprázatmentesség megfelelő színhatás üzembiztonság, gazdaságosság kedvező esztétikai megjelenés egészségügyi ártalmatlanság Világítási rendszerek: ü általános ü irányított általános ü helyi 53

MEGVILÁGÍTÁS ERŐSSÉGE Munkaminőség Látási igény lx Példa nagy finomságú különleges 15003000 vésés, optikai csiszolás, óragyártás, irodai rajzoló munka, precíziós készülék szerelés igen finom igen nagy 10002000 dekorálás, kézi fonal készítés, laboratóriumi anyagvizsgálat, gyógyszergyártás nagy 450 -1000 közepes 100 -200 kicsi 45 -100 raktári munka, öltöző helyiségek, garázs igen kicsi 20 -30 mellékhelyiség, pince finom közepes durva tájékozódás irodai iktatás, igényes asztalos munka, könyvtári munka, kötés, horgolás lakatos munka, durva esztergálás, hegesztés 54

Elektromágneses spektrum SUGÁRZÁSOK Sugárzásnak nevezzük azokat a fizikai jelenségeket, amelyek során energia jut el a tér egyik pontjáról a másikra anélkül, hogy ehhez bármiféle közvetítőanyag (pl. vezeték) jelenléte szükséges lenne. Az elektromágneses hullám az anyag egyik megjelenési formája: van energiája, impulzusa, tömege. h – Plank-féle állandó [6, 626 10 -34 Js] f – frekvencia [Hz] 1 e. V = 1, 602 10 -19 J] 55

SUGÁRZÁSOK Sugárzások biológiai szervezetre gyakorolt hatásuk alapján lehetnek Ø ionizáló sugárzás (radioaktív sugárzások - ) Ø nem ionizáló sugárzás (ultraibolya, lézersugár, infravörös, mikrohullámú sugárzások) Radioaktív sugárzás Ø aktivitás (becquerel Bq) 1 Bq = 1 bomlás/s Ø elnyelt sugárdózis (gray Gy) Ø dózisegyenérték (sievert Sv) Q – a sugárzás minősége (1 – 20 szorzó) 56

SUGÁRZÁSOK Az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt hatása 57

SUGÁRZÁSOK A sugárkárosodások lehetnek: Ø Szomatikus (testi) károsodás ü Korai megbetegedés nagy dózistól (pl. baleset) ü Késői (krónikus) megbetegedés (pl. rákos daganat) Ø Genetikus (örökletes) károsodás Az embert érő sugárterhelés becsült évi dózisa Sugárforrás Évi dózis [m. Sv/év] Környezeti háttérsugárzás (kozmikus sugárzás, légköri rádioaktív szennyeződés, atomerőművek 1, 05 Medicunális sugárterhelés 0, 63 Egyéb sugárterhelés 0, 02 Összes sugárterhelés 1, 7 58

SUGÁRZÁSOK Sugárvédelmi szabályozás szempontjából az érintett személyek három kategóriába sorolandók: Ø A kategória: sugárveszélyes munkahelyen dolgozók. A megengedett sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 m. Sv-et. Ø B kategória: a sugárveszélyes munkahelyek környékén élő lakosság. Az érintett személyek dóziskorlátja évi 5 m. Sv. Ø C kategória: a lakosság többi része, számukra a megengedett dóziskorlát évi 1, 7 m. Sv. A korszerű sugárvédelem feladata: Ø sugárveszélyes technológia csak akkor alkalmazható, ha más módon a cél nem érhető el; Ø az érintett személyek sugárterhelését legalacsonyabb szinten kell tartani; Ø a maximális sugárterhelés nem haladhatja meg a hatóságilag előírt dóziskorlátot. A sugárvédelem legfontosabb módjai: ü a távolság növelése, mivel a sugárzás intenzitása a távolság négyzetével csökken; ü az expozíciós idő csökkentése, mivel a biológiai hatása a besugárzás idejével arányos; ü sugárelnyelő rétegek alkalmazása; ü sugárterhelés ellenőrzése, figyelmeztető táblák elhelyezése, megfelelő munkaszervezés ü védőeszközök alkalmazása. 59