KOMMUNIKCIELMLET Wesley Jnos Fiskola I vfolyam Szakirodalom Buda

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Wesley János Főiskola I. évfolyam

Szakirodalom • Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 1994 Animula • Allan Pease: Testbeszéd 1989. Park Kiadó • Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon Kossuth Kiadó 2002 • Edward T. Hall: Rejtett dimenziók 1987. • Pléh, Csaba (1990): A szaván fogott szó. In. : Austin, John Langshaw (1990): Tetten ért szavak: . Budapest: Akadémiai Kiadó (Ajánlott)

A kommunikációelmélet tudományáról • Képes megragadni a szociális viselkedés szabályszerűségeit, antropológiai alapú, interdiszciplináris. (Pszichológia, szociológia, kibernetika, fizika, antropológia, lingvisztika, szemiotika) Elemzi a kommunikáció és a hatalmi viszonyok sajátosságait. • Kutatása az új jelenségek megjelenéséhez kapcsolódik, pl. : – Modern telekommunikációs eszközök – Modern tömegkommunikációs eszközök – Hang-képrögzítő eljárások

Jelek, jelrendszerek, jeltípusok • A jel: olyan érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható. • A jelek jellemzői: » » » érzékszerveinkkel felfoghatók jelentést tulajdonítunk nekik a valóságot idézi fel közösségi jellegűek jelrendszerbe igazodik emberi érintkezésben valósulnak meg • A jelek sosem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja.

A jelek tudománya • A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szemion ("jel") szó. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük. • A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van. • Olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb. ) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával.

A jelek felosztása 1. Jelentésük alapján : • indexikus jel → a jelölt érintkezésben van az adott dologgal, jelenséggel • ikonikus jel → a jelölt dolog, vagy fogalom és az azt jelölő kép, hasonlóságon alapul • szimbolikus jel → ha a jelölő és a jelölt kapcsolata közös emberi szokáson, hagyományon alapszik (zászló, karikagyűrű, bagoly. I 2. Eredetük alapján: • - természetes jelek (pl. : a tűz füstje) - mesterséges jelek (pl. : írásjelek)

Jelek és kultúrák • A kultúrát felbonthatjuk jelrendszerekre, a jelrendszerek nyelvén megfogalmazott "szövegekre" és a "szövegek" megőrzési és továbbadási módjaira. • A kultúra jelrendszerei közt vannak olyanok, amelyek egy másik jelrendszer lefordításai (közlekedési táblák, morze stb. ); ezeket közvetítő jelrendszereknek nevezzük. Azokat pedig, amelyek nem ilyenek, autonóm jelrendszereknek (természetes nyelv, művészet stb. ). Megkülönböztethetünk továbbá olyan jelrendszereket, amelyekből csak véges számú üzenet készíthető (közlekedési táblák, kártyajátékok), és olyanokat, amelyekből gyakorlatilag végtelen (zene, öltözködés, nyelv); ezek a generatív jelrendszerek.

Kultúrák különbségei – jelek különbségei Hagyomány: a közösségi magatartásformák és objektivációk nem örökletes programja, szimbolizált jelrendszerek összessége. Kulturális szignálok: minden olyan, külső szemlélő számára is dekódolható jelek – ruha, hajviselet, testdísz, a valahová tartozás jelvényei – amiknek nyomán emberek egyes csoportjai identitásukat kifejezik.

A kód • A kód olyan jel, amit valamilyen kommunikációs folyamatban egy meglévő információ konvertálásával állítunk elő. A kód és a jel közti különbség tehát az, hogy a jel egy valóságosan létező entitás helyett áll (azt jelenti), a kód viszont egy ilyen entitásra utaló jel helyett áll. Saját nevünk például közvetlenül bennünket jelöl, ezért a személyneveket nem szoktuk kódnak nevezni. A személy-azonosító számokat (pl. személyi szám, vagy TAJ) már joggal nevezhetjük kódnak, hiszen ezek jelentését csak úgy tudjuk meg, ha valamilyen módon természetes azonosítókra visszakonvertáljuk. A kód előállítását kódolásnak, az eredeti információ visszaállítását dekódolásnak nevezzük. A kódolás során megváltozhat a jelkészlet. Pl. szöveges információt (ami betűkből áll) átalakíthatunk Morse kódokká, ami hosszú és rövid hangjelekből (vagy ezeknek megfeleltethető vonalakból és pontokból) áll.

A jelek alkalmazása • Kódolás: a jel átalakítása egyik jelrendszerből a másikba, vagyis valamilyen információ átalakítása kódolt üzenetté. A kódolás történhet információ-veszteséggel vagy veszteség nélkül. A veszteség nélküli kódolás esetén az eredeti információ maradéktalanul helyreállítható. • Dekódolás: a vevő az üzenet vétele után a jeleket visszaalakítja az eredeti nyelvre. Veszteséges (irreverzibilis) kódolás esetén ez nem lehetséges, az információ egy része elvész. • A kódolás és a dekódolás folyamata – jelkibocsátás – jelfelvétel – jelértelmezés

A kommunikáció fogalma • Különféle rendszerek közti információcsere (pl. genetikus kód), illetve olyan társadalmi-történelmi jelenség, olyan információátvitel, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki. • Az emberi társadalom egyidős a kommunikációval. Nem lehet nemkommunikálni.

A kommunikáció jellegzetességei • • • Egyirányú – kétirányú Közvetlen – közvetett Egyrétegű – többrétegű (tartalom – minősítés) Verbális – nem-verbális Egyenlő – egyenlőtlen Digitális és analóg kódokból áll – Az analóg jel hasonló, megítélés szempontjából egyezőnek mondható, megfelelő; egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. A digitális jelek: az analóg jelekkel ellentétben csak meghatározott számú különböző állapotuk létezhet. Egyik legfontosabb típus a bináris jel, ahol csak két állapot létezik. ) • A résztvevők között körkörösen zajlik

A kommunikációs folyamat összetevői • • • Adó – küldő Vevő – kapó Tartalom – üzenet Csatorna Közös kód Háttérkörülmények

A közlésfolyamat funkciói • 1. Alapvető funkciók: • Érzelmek kifejezése • Tájékoztatás • Felhívás • 2. Kiegészítő funkciók • Kapcsolatfenntartás • Értelmező szerep • Esztétikai funkció

A kommunikáció fajtái I. Verbális: a. ) Szóbeli: » közvetlen » közvetett b. ) Írásbeli II. Non-verbális: a. ) Direkt - mimika - pantomimika - vokális mimika - proxemika - kulturális szignálok b. ) Indirekt

A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: A NYELV • A társadalmi és az egyéni fejlődés terméke; • Történelmi fejlődés eredménye; • Földrajzilag tagolódik (pl. nyelvjárások); • Társadalmi helyzet szerint tagolódik (pl. a szaknyelvek); • Jellemzői: struktúra » szókincs

A kommunikáció negatív jelenségei – „ökológiai problémák” • Gyorsul a fejlődés, a fogyasztás – gyorsul a beszédtempó; • Visszaszorulóban a zöld területek – eltűnnek a nyelvi színek; • Mindent elönt a szemét – egyszerűsödik, „durvul” a nyelvhasználat; • Felszámolódik a biodiverzitás – eltűnnek nyelvek; • Fogyasztói egyenkultúra – egyetlen világnyelv tendencia.

Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció különféle helyzetei más-más feladatot jelentenek, más-más lehetőséget kínálnak az emberek közötti információcsere során: • A tárgyalás – stratégiai helyzetben alkalmazott célzott kommunikáció; • A vita - érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése; • Az előadás, azaz egy „beszédmű” elkészítése és megtartása; • A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása, mások befolyásolása céljából; • A média-kommunikáció – sajtótájékoztató, interjú stb. helyzetei.

A TÁRGYALÁS Lehet bilaterális és multilaterális. Fázisai: I. Előkészületi szakasz: • 1. Tervezés, átgondolás fázisa • 2. Ráhangolás fázisa • II. Az interakció • Légkörteremtés (megjelenés, köszöntés, bemutatkozás stb. ) • Bizalomkeltés, igény- és szükségletfelmérés • Aktív ráhatás, motiválás, ajánlat, alkutétel • Elfogadtatás, döntésre késztetés, megállapodás rögzítése) • Lezárás (barátságos légkör fenntartása, további együttműködés anticipálása) III. „Utógondozás” • Értékelés, a szükséges dokumentumok elkészítése

TÁRGYALÁSI ALAPELVEK • 1. Válaszd le a személyt a problémáról! • 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts! • 3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen előnyös megoldásokat! • 4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív ismérvek alapján legyen értékelhető!

A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI • 1. Helyes időgazdálkodás • 2. Megfelelő konfliktuskezelés • 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és megfelelő alkalmazása • 4. Képesség a stresszoldásra • 5. Prezentációs technikák sikeres használata

A VITA I. A vita a versengő magatartás jellemzője. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának. A vita különféle helyzetei: • kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos) • definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása) • tétel vita (állítás cáfolása) • érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) • elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén).

A VITA II. A vita fázisai: • 1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. • 2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását. • 3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. • 4. Záró szakasz : következtetések, kompromisszumok, kudarc.

A VITA SAJÁTOSSÁGAI III. A vita elkerülésekor hozott érvek: - a másik fél nem kompetens; - a másik fél túl gyenge; - a vita kellemetlen helyzetbe hozná valamelyiküket; - nem érdemes, már úgyis eldőlt; - nem időszerű; - nincs is joga hozzá

A VITA SAJÁTOSSÁGAI IV. • A meggyőzés hatékonyságának tényezői: • 1. A kommunikáció forrása (ki mondja? ) - Hitelesség, hozzáértés, megbízhatóság, előítélet, vonzerő 2. A kommunikáció természete (mit mond? ) - logikai vagy érzelmi felszólító jelleg; - statisztikai - a bemutatás hatása); bizonyítékok, személyes példák, sorrendje (első tényező – friss tényező - az eltérés nagysága (a mi és az ők között): a véleményváltozás szükségessége függvényében 3. A közlés befogadóinak sajátossága (kinek mondja? ) - önértékelés, saját tapasztalatok, disszonancia

AZ ELŐADÁS • Tervezés: témaválasztás, anyaggyűjtés, célmeghatározás, szelektálás; » Mit kell megismertetni a hallgatósággal? » Mit tud a hallgatóság? » Mit akar megtudni a hallgatóság? • A hallgatóságra vonatkozó ismeretek; » A szituáció sajátosságainak megítélése; » A szükséges közlésmód megtervezése; » Esetleges reakciókra való felkészülés; • Az előadás felépítése: nyitás, bevezetés, szemléltető eszközök, zárás stb.

Non-verbális kommunikáció I. – Térközszabályozás (Edward T. Hall nyomán): • • Intim zóna (15 -45 cm) Személyes zóna (45 – 120 cm) Társadalmi zóna (120 – 360 cm) Nyilvános zóna (360 cm felett) » Kulturális különbségek!

Non-verbális kommunikáció II. • Gesztusok: – Tenyérgesztusok – Kézfogás – Kéz- és kargesztusok – Archoz illesztett kézgesztusok – Lábgesztusok – Fejgesztusok – Szemjelzések, egyebek

A MEGGYŐZÉS I. A meggyőzés nem kényszerítés! Inkább manipuláció! A kényszeríttetnek nem kell egyetértenie azzal, hogy a magatartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos viselkedést várnak el tőle. Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált meg van győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. A meggyőzés folyamata: - az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás) „faktoid” technika: egy tényre utaló állítás (nincs rá bizonyíték; nem járnak utána, előítéletet igazol, szükségletet elégít ki) „kézbesítés”: csomagolás, rávezetés - az üzenet feldolgozása

A MEGGYŐZÉS II. • Fő- vagy központi útvonal: tényekkel és adatokkal bizonyítva; • Mellék- vagy perifériális útvonal: felszólító ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó képességünk korlátozott volta). Módszerek: - ismétlés - érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat, engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság vonzóvá tétele) - „vakcsoport-technika”: csoporthoz kötődés ígérete - a döntési helyzet befolyásolása

A MEGGYŐZÉSROKONFOGALMAK I. A rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a meggyőzendő fél értelméhez szólnak. Leggyakoribb eszköze a média. Fajtái: közvetlen és közvetett (öntudattalan)

A MEGGYŐZÉSROKONFOGALMAK II. A propaganda tömegekhez szól, általában egy eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását szolgálja egy közösséggel, ha kell manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és lélektani eszközökkel manipulálva; a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít, s a meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós elfogadására.

A PREZENTÁCIÓ Kisebb-nagyobb csoportok előtt tartott tájékoztatás, beszámoló. Fajtái: előadás ajánlattevés tájékoztatás Cél: a figyelem felkeltése a téma összekapcsolása a közönséggel önmagunk hitelessé tétele Részei: bevezetés („azonos hullámhossz”, érdeklődés felkeltése; főrész (figyelmet fenntartani!) befejezés (lezárás, összefoglalás)

A PREZENTÁCIÓ ESZKÖZEI „ A kimondott és a kimondatlan szó is rólunk beszél. ” Legfontosabb: asszertivitás (magabiztosság) Elérhető: 1. megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása; 2. személyes erőforrások bevetése; 3. stressz leküzdése, lámpaláz kezelése révén.

Szemléltető eszközök Ábrák - folyamatábrák Grafikák Képek – képsorok Power point-ok Hang-effektusok Egyéb illusztrációk Lehetőleg számítógép segítségével!

A hallgatás és a megértés • Aktív: megragadja a tényeket, érzéseket, mérlegeli a hallottakat, elfogadó légkört teremt. Szemkontaktus! Az odafigyelés jól megszervezett, a non-verbális üzeneteket is dekódolja. Nem könnyű; akadálya lehet egoizmus, előítélet, rejtőzködési szándék, kényelmetlenség stb. • Passzív: eredménytelen, a szakmai életben nem játszik szerepet.

A hallgatási folyamat elemei • 1. Figyelés: (lélektani gátak ledöntése) • 2. A jelentés kijelölése; szelektálás, korábbi tapasztalatokhoz kapcsolás. • 3. A bevésés (jegyzetek készítése stb. ) A jó hallgató visszajelzésről is gondoskodik, akár testbeszéddel is.

A hallgatás válfajai • Információszerző hallgatás (a lényeg!); • Kritikus hallgatás (vizsgáztatáskor; tények megkülönböztetése a véleménytől) • Visszahangzó vagy empatikus hallgatás; érzelmek azonosítása • Taktikai hallgatás, illetve kérdő hallgatás; • Szórakozási célú hallgatás.

A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II. • • • Írásban Levelek, emlékeztetők, jelentések, ajánlatok; Összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések; Jegyzőkönyvek, utasítások; Személyes iratok (önéletrajz); Kommüniké és sajtóanyag; Publikáció, cikk; Hirdetés, szóróanyag, prospektus, ismertetők; Kézikönyvek, használati útmutatók; Pályázatok stb. készítése.

Hivatalos levél Gyakori hibák • Címtévesztés • A címzett nevének, beosztásának helytelen írása (Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony!) • Helyesírási és nyelvhelyességi hibák • Elválasztás – a számítógép nem tud helyesen elválasztani! • Csoportos levélküldés: címzett – tartalom összhangban legyen! • Sajátos jelzéssel ellátott levelek („Sajátkezű felbontásra!”) → jelzés tiszteletben tartása!!

A rossz hallgató • • Érdektelen, lusta Álhallgató – csak mímeli! Külsőségekre koncentrál Szorongó, bizonytalan Csak a „bevetésre vár” Egocentrikus Versengő

AZ ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II. • Az üzleti levél: – – – – feladó adatai (fejléc!) dátum belső címzés megszólítás tartalom Záró-fordulat aláírás egyéb: – – – tárgy iktatószám hivatkozási szám melléklet másolat

AZ ÖNÉLETRJAZ I. „Fogyasztói reklám”, ”ön-marketing” Szemléleti változás: – Régen: van valamim, megpróbálom eladni; – Újabban: azt csinálom, aminek piaca van. Mi legyen benne? képzettségek korábbi munkahelyek nyelvismeret egyéb készségek referenciák fénykép

AZ ÖNÉLETRJAZ II. • klasszikus vagy kronologikus • funkcionális • Kombinált (ajánlott!) • hagyományos (inkább ne!) • amerikai típusú • EU-CV, azaz kompetencia alapú

A dolgozat • Tartalom: a téma kapcsán legyen mondanivaló • Nyelvi megformáltság, megfogalmazás • Helyesírás • Forma: – Szakirodalmi hivatkozás – Strukturálás – Oldalbeállítás, betűformák

A szövegértés • Az olvasás nem passzív folyamat; • Írás-olvasás presztizse csökkent; • Funkcionális analfabétizmus: a népesség kb. 25%-a érintett; • PISA-2000. vizsgálat tapasztalatai • Diszlexia problémái; gyakoriság, veszélyeztetettség.

Nők és férfiak kommunikációja I. Anatómiai és élettani különbségek: - nőknél bal-, férfiaknál a jobb-félteke dominanciája (verbális, ill. térbeli készségek); - hormon-termelés különbségei, xx - xy (kortizon – x

Nők és férfiak kommunikációja II A fejlődési folyamat különbségei: - a lányok idegrendszeri fejlődése gyorsabb, a fiúké lassúbb; - a magasabb tesztoszteron-termelés miatt a fiúk immunrendszere sérülékenyebb (intrauterin állapotban ); - agresszivitás-szint mértékében. Magatartásbeli különbségek: - stressz-reakciókban - testnyelvi eszközkészlet tekintetében - az „én és a másik” közti különbségtételében (ld. empátia)

Nők és férfiak kommunikációja III. A környezet befolyása a két nem közötti fejlődés különbségeire (pl. jobban tolerálja ill. erősíti a fiúknál az agresszivitást, lányoknál az érzelmek alakulását); A történelmi fejlődés (az ún. „első munkamegosztás” hatása a két nem tevékenységére, ill. az ezek ellátásához szükséges készségek kifejlődésére és átörökítésére. („Házon kívül – házon belül”)

Különbségek a kommunikációban A nők jobban igénylik a kommunikációt; kapcsolatorientáltabbak, jól és élvezettel beszélnek. Nekik a kapcsolatok minősége a fontos. Érzelmekkel kommunikálnak. Indirekten. A férfiak verbalitása visszafogottabb; ők teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény a fontos. Azt akarják, hogy szükség legyen rájuk. Értelemmel kommunikálnak. Direkt módon

AZ EMPÁTIA I. A személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja magát élni a másik lelkiállapotába. A megérzés és a megértés fő eszköze az, hogy az ember saját személyiségében is felidéződnek a másik érzelmei, feszültségei. A beleélés attól lesz empátiává, hogy az élményt tudatosan értelmezzük, feldolgozzuk. Szükség van ehhez a személyiség akaratlagos odafordulására, a másik iránti figyelmére.

EMPÁTIA II. Az empátia kialakulásának állomásai a személyiség-fejlődés útján: - beszéd-fejlődés - nem-verbális kommunikáció fejlődése - jó anya-gyermek kapcsolat - szerep-viselkedés elsajátítása az identifikációs folyamat során - megfelelő társkapcsolatok

A MEDIÁCIÓ I. A mediáció alapvetően az érdekek mentén keletkező konfliktusok kezelésével foglakozik, mert ha érzelmek játszanak benne szerepet, akkor eredményesebb módszereknek bizonyulhat egyéb pszichoterápiás eljárások alkalmazása. A mediátor feladata egy olyan speciális kommunikációs szituáció levezetése, koordinálása, amelyben az ellenfelek számára segíti a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását, illetve kidolgozását. Ennek érdekében kommunikációs- és problémamegoldótechnikákat tanít ügyfeleinek, ő maga a vitában végig pártatlan és semleges.

A MEDIÁCIÓ II. Valójában tehát egy olyan kommunikációs módszer, ami segíti a konfliktusban álló feleket kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozásában. Mediáció során a szemben álló felek egy mediátor (vagyis konfliktuskezelési technikákban jártas szakember) segítségével tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, és végül közös megegyezésre jutnak. Nem kiszolgáltatottak a hivatal alkalmazottainak és munkarendjének, nem helyettük döntenek, mint egy bírósági tárgyalás során, és az ülés(ek) végeztével mindkét fél győztesnek tudhatja magát. Például: munkaügyi kérdésekben iskolai konfliktusokban mediátorok segítenek.

A verbális agresszió: mobbing bullying • Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola, munkahely) • Nemek szerinti különbségek • Kikből lesznek az áldozatok? • Valami miatt mások, mint a többiek • Valami miatt kiszolgáltatottabbak • Következmények: - betegségek - pszichés problémák

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I. • A kultúra fogalma jelölheti: – a gondolkodásnak, a világ szemléletének meghatározott módját; – egy társadalom vagy annak egy csoportja megfigyelhető viselkedésmintáit, közös tapasztalatait, konfliktus-kezelő mechanizmusait. – valamely csoport vagy a társadalom egészének életstílusát, az előző generációktól átvett örökséget; • A kultúra tehát tudás- és szabályrendszer, – magyarázatokat kínál a világgal kapcsolatban, – meghatározza a társadalmi cselekvéseket; – Megtanulható.

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ II. • Minden nemzet, illetve etnikai csoport sajátos kulturális rendszert alkot; • Ez meghatározza az egyén viselkedését; • Így a különböző nemzetekhez tartozók közötti kommunikáció mindig kultúraközi kommunikáció, amelyben valamely jelzés, szó, mozdulat értelmezése más és más lehet. • A sikeres kommunikációhoz tehát szükséges más kultúrák ismerete is.

MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ I. Az interjú „Személyes találkozás alkalmával lefolytatott, kötött formájú beszélgetés a sajtó képviselője és azon személy között, akitől az nyilvános közlésre szánt kijelentéseket vár. ” Készítésének feltételei a kérdező részéről: - felkészülés (témából, „személyből”) - jó modor, udvariasság; nem-részrehajlás - agresszivitás kerülése - tisztességes lehetőség a válaszadásra. Az interjúalany feladata: ugyancsak a felkészülés.

MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ II. A sajtótájékoztató • Nyilvánosságnak szánt információk átadására szolgáló médiaesemény. • Szakaszai: – előkészítés (technikai feladatok, meghívók, írásos anyagok, résztvevő személyek); – lebonyolítás: szakmai és protokolláris tennivalók (fogadás, információ-átadás, vendéglátás, ajándékok); – „utógondozás”: a sajtó-megjelenés értékelése, további kapcsolatok szándékának jelzése

Pedagógiai kommunikáció I. - Pedagógiai céloknak alávetett; - Pedagógiai eszközökkel szabályozott; - Tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, melyanevelőkésa tanítványok közvetlen, személyes kapcsolataiban megy végbe.

Pedagógiai kommunikáció II. A kommunikáció fő irányai: » Nevelőtől a neveltig (hagyományos) » Kölcsönösség, » Tanulók egymás között is (reform). Tanár-diák kapcsolat jellemzői: Távolságtartó (hagyományos) Közvetlen (reform) Az osztályterem és az iskola sajátos komplex kommunikációs tér.

Az osztálytermi kommunikáció szintjei • Intraperszonális • Interperszonális • Csoport-kommunikáció • A pedagógus jellemzői: • Autokratikus • Demokratikus • Laissez faire vezetési stílusának

A pedagógiai kommunikáció témái • • Megszólítás Kérdés Instrukció Értékelés „Az oktatómunkában kiemelt jelentősége van a pedagógus kommunikációs kompetenciájának és hitelességének” (Gordon)

A segítő beszélgetés I. Abban az esetben bizonyulhat hatékonynak, ha azt a gyermek/serdülő/kliens maga kéri. Az Én-ismeretek négy területe: Az ÉN Ismeri Nem ismeri Mások Ismerik Nyílt Vak Nem ismerik Zárt Ismeretlen

A segítő beszélgetés II. • Az ismeretlen terület határvonalait nem háborgatjuk; • A nyílt terület nagyságát növeljük: • Információ magunkról- a zárt terület csökken; • Információt kérünk a másokra gyakorolt hatásunkról – a vak terület csökken. • Visszajelzés fontossága • Kérni kell; • A fogadó fél javára történjék, de csak az adó fél észlelése, nem jó, nem rossz; • Legyen specifikus, ne általános; gyorsan kövesse az eseményt.

A segítő beszélgetés III. • Nem tanácsadás; • Nem a saját vélemény elmondása; • Hanem abban segít, hogy a problémával hozzánk forduló megtalálja a saját legjobb megoldását. Eszközei: • A kommunikációs gátak feloldása » Ne utasítsunk, ne figyelmeztessünk, ne prédikáljunk, ne kioktassunk, ne kritizáljunk, ne értelmezzünk, ne vallassunk. • Az aktív hallgatás vállalása: a probléma (érzelmi és tartalmi) visszatükrözése.

Érvelés • Technikája azt vizsgálja, milyen módon lehet meggyőző üzeneteket alkotni. Informális érvelési stratégiák: Analógia: pozitív (hasonlít) negatív (megkülönböztet) Kategorizálás: általánosítás Vigyázat: reprezentatív-e a minta? megfelelő méretű-e a minta?

Az érveléstechnikai kooperáció feltételei • 1. A kívánt mértékben legyünk informatívok! • 2. A hozzájárulásunk legyen releváns, azaz tárgyhoz tartozó, közlésre érdemes! • Hozzájárulásunk feleljen meg a dialógus céljának! • Érveink igazak legyenek! • Világosak, egyértelműek, rövidek, rendezettek legyünk!

Manipulációs technikák ellenszereik • 1. Igen erős érzelmi hatás – ugyanezt „semleges” nyelvre lefordítjuk. • 2. Mindenre kiterjedő általánosítás – mutassuk ki, hogy mindez csak néhány jelenségre igaz! • 3. Bizonyítás kiemelt példákkal – helyezzük szembe a korrekt adatokat! • 4. Nem egyértelmű dolgok egyértelmű beállítása – a tények ennél bonyolultabbak!

A konfliktuskezelés I. Mit kell tudnunk a konfliktusról? • Két vagy több személy vagy elképzelés közötti nézeteltérés; interakció is egyben; • A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az a mód, ahogy valaki kezeli, része a személyiségének; • Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez; • Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek (hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)