Didaktika A tants folyamat a tanra Orosz Ildik

Didaktika A tanítás folyamat, a tanóra Orosz Ildikó

• A tanítás - tanulás rendszerelméletű modellje

A tanulásszervezés iskolai kérdései • Nagy Sándor (1981): „Az iskolai tanításitanulási folyamat szerkezetét végső soron úgy jellemezhetjük, hogy az nem más, mint az ismeretszerzés és az alkalmazás fázisának egymást követő és egymásba hatoló ciklikus váltakozása” • A funkcionális megközelítések (pl. Buer 1993, Dunkin—Biddle 1974) a tanítási feltételekkel, tényezőkkel magyarázzák a folyamatot • A leíró és rendszerező megközelítés pedagógiai tényezőkel magyarázzák a folyamatot. A tanulási folyamatot a tanárok és tanítványaik interakciójaként írják le.

Leíró és rendszerező megközelítésnél a tanulás eredményességének tényezői • • Tanórák típusai Tanórák makrostruktúrája Tanítás- tanulásszervezés módjai Tanítás-tanulásszervezés módszerei Tanulás szervezeti feltételei Tanulás emberi feltételei Tanulás tárgyi feltételei

Funkcionális megközelítés A tanulás eredményességére ható változók • A pedagógusok jellemzői • A környezet jellemzői • Az osztályban folyó tanulás jellemzői

A tanítás-tanulás színterei • Extramurális szféra (az iskola falain kívüli tanulás) • Intramurális szféra (az iskola falain belüli tanulás) • Curriculum (tanórák, az iskolai tanterv szerinti tanulás) • extracurriculum (a tanórán kívüli iskolai tanulás színtere)

Tevékenységtípusok vagy tevékenységterületek szerint Gáspár László, 1978: • • tanítás-tanulás, termelés és gazdálkodás, közéleti-politikai tevékenység szabadidős foglalkozás. Mihály Ottó , 1990 : • Gondozás, • nevelés, • művelődés, • szolgáltatás

A tanítási óra Burns (1982) - tágabb összefüggéseibe helyezve modellálja. Rendszerének két dimenziója: • tanári döntések • tanári tevékenységek A tanári döntések szintjei: • az egész tanévre ható tanári döntések • rövid távú, tematikus tervezés • tanórán, tanítás közben hozott interaktív döntések (folyamatot fenntartó, aktivitását biztosító)

Falus Iván és kutatócsoportja (1979 ) • a tanóra előtti tervezés-felkészülés, • a tanóra végrehajtása • a tanóra utáni értékelés. Mindegyik szakaszhoz hozzárendelhető pedagógusi tevékenységek: • döntés • végrehajtás • elemzés

A tanárokat az interaktív döntésekben zavarba hozó körülmények • a tanórai jelenségek bonyolultsága (multidimenzionális volta), • a különböző jelenségek gyakori együttes előfordulása (szimultán jelenségek) • a tanári reagálások valószínű kimenetelével kapcsolatos bizonytalanságok (a predikció nehézségei).

Az oktatás szervezeti formái • Az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája a tanítási óra. • I 890 - Poroszország, rendelet – 50 perces tantárgyi órák, 10 -15 perces szünetekkel • 1911 - rendelet csökkenti 45 percre, 10, 20 perces szünetekkel

A tanóra időbeosztás, makrostrukturája (Paul Roerdesz, 1995) • 1 -10 perc – bevezetés, rövid beszélgetés, lazító és koncentrációs gyakorlat, leltározás, hol tartunk a tananyagban. • 15 -20 perc – differenciált oktatás (sok kiscsoportos tevékenység, egyéni munka). • 2 -3 perc – lazítás és koncentráció. • 15 - 20 perc differenciált oktatás (egyének tanítása, frontális oktatás). • 1 -3 perc – összefoglalás, házi feladat, dicséret a végzett munkáért, bátorítás.

Óratípusok A tanórák szerkezeti elemei

A kombinált óra szerkezet • Szervezés, rituálék • Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés, általános feleltetés, ismétlés) • Célkitűzés, motiváció • Az új anyag feldolgozása • Megszilárdítás (elsődleges rögzítés) • Az új ismeretek alkalmazása • Az óra összefoglalása • Házi feladat kijelölése, összefoglalás

Új ismeretet feldolgozó óra • Szervezés, rituálék • Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés, általános feleltetés, ismétlés) • Célkitűzés (Az óra tárgyának és céljának megjelölése) • Új ismeretek átadása, az anyag feldolgozása • Az óra összefoglalása, rögzítés (megszilárdítás) • Gyakorlati alkalmazás • Házi feladat kijelölése, összefoglalás

Ismereteket alkalmazó, gyakorló óra • Szervezés, rituálék • Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése) • Célkitűzés, motiválás • Az elméleti ismeretek átismétlése • Próbagyakorlatok • Gyakorló feladatok megoldása • Az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése • Az óra összefoglalása, házi feladat ismertetése

Ismereteket megszilárdító óra (ismétlő, rendszerező, összefoglaló) • Szervezés, rituálék • Számonkérés (a házi feladat minőségi és mennyiségi ellenőrzése, feleltetés) • Célkitűzés, motiváció • Az ismétlés, rendszerezés megvalósítása különféle módszerrel • A témakör rendszerezése és annak alkalmazását segítő összefoglaló feladatok végzése • Az óra tanári összefoglalása, értékelés, házi feladat kijelölése

Ellenőrző óra • Szervezés • Az óra tárgyának megnevezése, célkitűzés • Az ellenőrzés formájának és feladatainak ismertetése, a feltételek meghatározása, a feladatok elvégzése • A házi feladat kijelölése

Szeminárium • Lényege a megbeszélés • Minden diák felkészül a témakörből, amit megbeszélnek

Előadás (Lekció) • A tanár a teljes tanóra alatt egy átfogó témát részletesen különböző módszerekkel kifejt

Tanórai megfigyelések (Hospitálások) • Jegyzőkönyvek • Szempontok szerint strukturált megfigyelések • Technikai eszközökkel strukturált megfigyelések

Általános szempontok az óraelemzéshez I. Célok, feladatok és megvalósulásuk 2. A tanítási óra tartalma, szerkezet időarányai 3. A tanítás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális) kapcsolatában 4. A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával

1. Célok, feladatok és megvalósulásuk • Mi volt az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megoldani, megvalósítani / megtanítani, gyakoroltatni, ellenőrizni stb. / a pedagógus? • Milyen mértékben felel meg a tanítás-tanulás eredménye az óra rendeltetésének? • Hogyan lehet erről tájékozódni? • Az óra megfigyelése, illetőleg a tanító saját közlése alapján megítélhető volt-e a felkészülés (a tervezés, az óravázlat) gondossága és célszerűsége?

2. A tanítási óra tartalma, szerkezet időarányai • A tanítás anyagának szintje és mennyisége megfelelte a tanulók felkészültségének? • Hogyan kapcsolódott a korábban szerzet ismeretekhez? • Elegendő és megfelelő mennyiségű volt-e az új ismeretek feldolgozásához felhasznált tényanyagok és tapasztalat? • Megfelelő volt-e a jártasságunk és készségek fejlesztését szolgáltatótevékenységek tartalma, sorrendje? • Milyen képességeket, megtartási szokásokat fejlesztett tanóra? • Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítástanulás folyamata az órán? • Jutott-e kellő idő az egyes szerkezeti egységek tartalmas és eredményes megvalósítására?

3. A tanítás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális) kapcsolatában • Mi volt a közvetlen irányítás egyes változatainak pedagógiai szerepe ( a tanári közlésnek: elbeszélésnek, magyarázatnak, előadásnak; illetőleg: a megbeszélésnek, beszélgetésnek)? • Hogyan valósult meg az órán a tanító és a tanulók közötti kommunikáció: a kezdeményezés ( indítás, felhívás, reagálás, válasz, reflexió, elfogadás, megerősítés, felhasználás, korrekció, elutasítás) láncolata? • Milyen arányban oszlott meg a tanító és tanulók kezdeményezése? • Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetők és ösztönzők a tanító kérdései? • Hogyan használta fel a tanulók kezdeményezését? • Jutalmazta vagy büntette, felhasználta vagy figyelmen kívül hagyta. ) • Hogyan ítélte meg a tanulók tévedéseit? • Hogyan reagáltak a tanulók a tanító kezdeményezéseire? • Figyelemmel, érdeklődéssel, aktivitással – unalommal, közönnye - közös munkából való kikapcsolódással?

4. A tanítás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával • Alkalmas volt-e a választott eszközök minősége és mennyisége a tanulók csoportos vagy egyéni munkájára? • Hogyan készítette elő, hogyan szervezte meg a tanító a tanulók csoportos vagy egyéni munkáját? • Hogyan jelölte meg a feladatot; hogyan tájékoztatta a tanulókat arról, hogy mit kell tenniük? • Meggyőződött e arról, hogy a tanulók megértették-e a feladatot? • Biztosította-e a megfelelő a feladatok megoldására? • Ha differenciált munkát szervezett a tanító, mi volt a differenciálás szempontja, indoklása? • Hogyan vett részt a tanító a tanulók csoportos, illetőleg egyéni munkájában? Munka közben irányított, segített? Válaszolt a tanulók kérdéseire? • Hogyan győződött meg a tanító a csoportos vagy egyéni munka eredményéről? Hogyan ellenőrizte, hogyan értékelte a tanulók

5. A tanítási óra „légköre”, hatása • Milyen hangulatban zajlottak le az óra eseményei? • A hangulat néhány jellemzője: élénk, vidámnyugtalan, zaklatott-féktelen, anarchikus. • Melyek voltak az óra légkörének domináns hatótényezői? • Az óra anyaga – a taneszközök – a munkaformák – a tanár személyisége – a az osztály közösségének szokásai, hagyományai – jelenlévő vendégek – alkalmilag ható külső tényezők? • Hogyan függött össze az óra légköre a tanító

• Viszont látásra az iskolákban! Jó munkát!