Az Eurpai Uni jogforrsai dr Mernyei kos akos

Az Európai Unió jogforrásai dr. Mernyei Ákos akos. mernyei@me. gov. hu 1

I. Az Európai Unió jogforrásai „A Szerződés a tagállamok jogrendjétől független, új jogrendet hozott létre” – Európai Unió Bírósága, 1/91 Vélemény – Az Európai Közösségek és az Európai szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közötti megállapodásról, 1991. Forrás: europarl. europa. eu Sui generis jogrend: a nemzeti jogrendszerektől és a nemzetközi jogtól elkülönülő jogrend 2

Uniós jog vs. Közösségi jog • A Lisszaboni Szerződés (LSZ) előtt: az unió közösségi pillérében létrejött joganyag = közösségi jog, az Unió belés igazságügyi területén (harmadik pillér), kormányközi együttműködés alapján létrejött joganyag = uniós jog; • LSZ óta: megszűnt a pilléres szerkezet, egységesen uniós jogról beszélünk: ide tartozik az EUMSZ által szabályozott területeken született összes jogforrás (a harmadik pillér is fokozatosan feloldódott az elsőben, kivételekkel). 3

Elsődleges joganyag Jogforrások a Lisszaboni szerződés óta Másodlagos joganyag Az Unió nemzetközi szerződései Bel- és igazságügyi együttműködés 2009 előtti jogforrásai (hatályon kívül helyezésükig) Közös kül- és biztonságpolitika keretében elfogadott aktusok 4

Elsődleges joganyag Alapító szerződések és ezek módosításai, csatlakozási szerződések, szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek, mellékletek, az EU Alapjogi Chartája Általános jogelvek - Emberi jogok - Jogállami elvek 5

Alapító szerződések • Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), 1991 – a Maastrichti Szerződéssel jön létre • Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ), 2007 – a Lisszaboni Szerződéssel jön létre • Euroatom szerződés, 1957 • Ezek mellékletei, nyilatkozatok stb. • Ezek módosítása, kiegészítése, csatlakozási szerződések. 6

Alapító szerződések – történeti fejlődés • 1951, Montánunió, Párizsi Szerződés • 1957, EGK, Római Szerződés • 1957, Euroatom, Római Szerződés • 1991, Maastrichti Szerződés (módosító): létrehozza az EUSZ-t • 2007, Lisszaboni Szerződése (módosító): létrehozza az EUMSZ-t (EGK Szerződés helyébe lép) • Jelenleg három szerződés van hatályban: Euroatom, EUSZ, EUMSZ. 7

Az Alapjogi Charta I. • Az Alapjogi Charta egy alapjogokat rögzítő európai uniós dokumentum, amely az EUSZ. 6. cikk (1) bekezdése szerint „ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések”; • Jogi kötőerővel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől (2009) rendelkezik, azt megelőzően egy deklarációként tartották számon; • Kezdetben nem volt közösségi szintű alapjogvédelem (nem volt jogalapja a az alapító szerződésekben), de az uniós jog elsőbbsége és a nemzeti jogszabályok által garantált emberi jogok közötti a feszültség feloldása miatt az uniós alapjogvédelem megteremtése vált szükségessé (pl. Solange ügy); • Probléma: A tagállami alkotmányok magasabb védelemben részesítették az emberi jogokat, az uniós jog elsőbbségének elve miatt azonban ez a védelem adott esetben csorbulhatott volna az uniós jog miatt. • Először az EUB gyakorlatában kezdett kialakulni az uniós szintű alapjogvédelem, általános jogelvekre való hivatkozással, majd megjelent az alapító szerződésekben, végül az Alapjogi Charta elfogadásával külön dokumentumban jelent meg az alapjogi katalógus, végül a Lisszaboni szerződéstől jogi kötőerővel is bír; • Ma az uniós jog egyik legdinamikusabban fejlődő és változó területe az alapjogvédelem: az alkalmazhatóságnak több, vitatott értelmezése is van; 8

Az Alapjogi Charta II. • A Charta 51. cikk (1) bekezdése alapján annak címzettjei az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Felmerül a kérdés, hogy ez az utolsó kitétel mit jelent? • E rendelkezés célja, hogy határt szabjon az uniós és a tagállami hatáskörök között. Ez azt jelenti, hogy a Charta alkalmazása végső soron nem járhat az uniós hatáskörök bővülésével. • Annak érdekében, hogy hivatkozni lehessen a Chartában foglalt alapvető jogokra, szükség van egy alapul fekvő uniós normára. • A közösségi joghoz nem kapcsolódó tagállami aktusok és helyzetek tehát nem tartoznak a Charta alkalmazási körébe, az Uniónak nincs hatásköre megítélni ezen belső jogi rendelkezések uniós alapvető jogokkal való összhangját. • Ezen a ponton számos vitás kérdéssel találjuk magunkat szembe, mivel az 51. cikk (1) bekezdése több értelmezési lehetőséget is enged. 9

• Ebben az ügyben súlyos adócsalás miatt emeltek vádat Akerberg Fransson ellen Svédországban, aki adóbevallásában téves adatokat közölt, valamint elmulasztotta bevallani a munkáltatói járulékokat. • Ezzel egy időben a svéd adóhatóság ugyanezen cselekmény miatt, azonos adónemek vonatkozásában megbírságolta Fransson-t. Az illetékes svéd bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az EUB-hez a ne bis in idem elvének értelmezése miatt. Az Äkerberg Fransson ügy (2013) • A Bíro sa g legelőször azt vizsgálta, hogy kell-e egya ltala n alkalmazni a Charta t az u gyben. Ez aze rt volt ke rde ses, mert A kerberg Fransson ugyan az unio s a fa-szaba lyokat is megse rtette, de nem kifejezetten emiatt, hanem a sve d jog alapja n bírsa golta k meg, majd indi tottak ellene bu nteto elja ra st. • Ebben az ügyben az EUB kimondta, hogy annak meghata roza sakor, hogy egy taga llam unio s jogot hajt-e ve gre, nem a taga llam sza nde ka sza mi t, hanem az inte zkede s te nyleges funkcio ja e s hata sa. Így van ez abban az esetben is, ha csupán egy „véletlen egybeesés” alapján kerül átültetésre egy irányelv. • Az ítélet tehát kimondja, ha a tagállami rendelkezés bevezetésére nem közvetlenül a rendelet vagy irányelv alapján került sor, de annak hatása és funkciója megfeleltethető annak, helye van a Chartára való hivatkozásnak. • Az EUB tehát tág körben jelölte ki a Chartában foglalt jogok alkalmazási körét. 10

Az általános jogelvek • Kezdetben az EUB joggyakorlata emelte az uniós jogforrások közé az általános jogelveket, utána került be az alapító szerződésekbe, hogy az uniós jogrend részét képezik (EUSZ 6. cikk (3) bekezdés); • Emberi jogokra és jogállami elvekre vonatkoznak, megismerési forrásai a tagállamok közös alkotmányos hagyományai, közös alapelvei és az Emberi Jogok Európai Egyezménye; • Ilyenek az emberi jogok (amelyek a Charta óta külön katalógussal rendelkeznek), illetve a jogalkotás és jogalkalmazás elvei, mint pl. a hatékony jogorvoslat elve, a jogbiztonság elve, a szerzett jogok védelme…stb. 11

Nemzetközi szerződések Az Európai Unió (korábban: EK) által kötött szerződések Pl. vámtarifa- és kereskedelmi egyezmények Vegyes szerződések, amelyekben az Európai Unió (korábban: EK) és a tagállamok is szerződő felek Pl. GATS-hoz, TRIPS-hez, ENSZ Tengerjogi Egyezményéhez (UNCLOS) való csatlakozás 12

Másodlagos jog Jogalkotási aktusok Nem jogalkotási aktusok – felhatalmazás alapján vagy végrehajtási hatáskörben elfogadott jogi aktusok 13

Jogalkotási aktusok: csak az alapító szerződésekben foglalt jogalkotási eljárásban fogadhatók el, ami lehet rendes jogalkotási eljárás vagy különleges jogalkotási eljárás (EUMSZ 289. cikk) Jogalkotási és nem jogalkotási aktusok • Formája: rendelet, irányelv, határozat • "jogalkotási jelleg" Nem jogalkotási aktusok: felhatalmazás alapján vagy végrehajtási hatáskörben elfogadott jogi aktusok (EUMSZ 290. -291. cikk) • Formája: rendelet, irányelv, határozat • Jogalkotási aktus felhatalmazása alapján kerül elfogadásra • Hierarchiában a jogalkotási aktusok alatt helyezkednek el (290. -291. cikkek alapján) • "végrehajtási jelleg" 14

Másodlagos jogforrások Rendelet • • Minden elemében kötelező Általános hatályú Közvetlenül alkalmazandó: nincs szükség átültetésre a belső jogba igényelhet tagállami jogalkotást, azonban ekkor sem módosíthatja a rendeletben foglaltakat Irányelv • • Az elérendő célokat illetően kötelező A formát és eszközöket a tagállamok megválaszthatják Jogalkotási kötelezettséget teremt a tagállamok számára Meghatározza az átültetésre rendelkezésre álló határidőt Határozat • • Kötelező a • címzettek számára • Meghatározott címzettnek szóló aktus A címzett lehet tagállam, magán-, illetve jogi személy Sui generis határozatok: címzettek tág köre Ajánlás Nem kötelező • De jogi • szempontból bírhat jelentőséggel (értelmezés vagy eljárási feltétel) Vélemény Nem kötelező De jogi szempontból bírhat jelentőséggel (értelmezés vagy eljárási feltétel) 15

Példák A fogyasztók jogairól szóló irányelv: • „Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének elérése révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a fogyasztók és kereskedők között kötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásait. ” • https: //eur-lex. europa. eu/legal-content/HU/TXT/PDF/? uri=CELEX: 32011 L 0083&from=HU Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló rendelet: • „Ez a rendelet meghatározza az ökológiai termelés elveit és megállapítja az ökológiai termelésre, a kapcsolódó tanúsításra és az ökológiai termelésre utaló jelzések jelöléseken és a reklámozásban való használatára, valamint az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított ellenőrzéseket kiegészítő további ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat. ” • https: //eur-lex. europa. eu/legal-content/HU/TXT/PDF/? uri=CELEX: 32018 R 0848&from=DE 16

Elsődleges és másodlagos jogforrások között VAN, elsődlegesnek való megfelelés érvényességi kellék Hierarchia kérdése Másodlagos jogforrások között NINCS egyértelmű hierarchia, DE: • Jogalkotási és nem jogalkotási aktusok között van (felhatalmazásnak meg kell felelni) • Általános jogértelmezési szabályok • lex posterior • lex specialis • konkrét, egyedi döntés nem lehet ellentétes az általános szabállyal (pl. egy határozat egy rendelettel) 17

Az uniós jog és a tagállami jog viszonya • Az Európai Unió Bírósága gyakorlatában kialakított elvek mentén alakult, amely elvek ma az uniós jog kikényszerítésének biztosítékai • Elvek: • Az uniós jog elsőbbsége • Közvetlen hatály • Közvetlen alkalmazandóság 18

Az uniós jog elsőbbsége I. • Az uniós jog elsőbbségének lehetséges megalapozásai: két irány • Autonomista felfogás: • Az uniós jog autonóm, sui generis jogrendszerként létezik; • Az uniós jog önálló életre kelt és maga határozza meg a saját magára és a tagállami joghoz való viszonyára vonatkozó szabályokat; • Az alkotmányokban foglalt felhatalmazás csupán a létrehozás aktusához kellett; • Csak az uniós jog alapján lehet meghatározni a hatáskörök terjedelmét; • Az EUB jogosult dönteni a hatásköri kérdésekben. • Alkotmányos felhatalmazások tana: • Az uniós jog elsőbbségét általában elismeri, de azt a tagállami alkotmányban foglalt, szuverenitás átruházásra vonatkozó alkotmányos felhatalmazásra alapozza; • Az alkotmányos felhatalmazásokban látja az uniós jog érvényesülésének végső korlátját; • Az uniós jognak tehát csak az uniós hatáskörök terjedelmében van elsőbbsége; • Az adott alkotmány értelmezésére jogosult szerv (tagállami alkotmánybíróság) hivatott dönteni a hatásköri kérdésben. 19

Az uniós jog elsőbbsége II. Az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami joggal szemben • Costa v. Enel ügy (1964) – a közösségi jog alkalmazásának nem akadálya, hogy egy későbbi tagállami szabály ellentétes vele Az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami alkotmányokkal szemben is • Internationale ügy (1970) • DE: tagállami alkotmánybíróságok eltérő megközelítése Az elsőbbség alkalmazási elsőbbséget jelent • Simmenthal II. ügy (1978) • A tagállami bíróságnak félre kell tennie a nemzeti szabályt és az uniós jogot kell alkalmaznia 20

A magánszemélyek nemzeti hatóságaik előtt ügyük eldöntése érdekében hivatkozhatnak az uniós jogi rendelkezésekre. A közvetlen hatály Szűkebb értelemben az uniós jogszabály azon képessége, hogy kikényszeríthető jogokat ruház a hatálya alá tartozó egyénekre. Minden uniós jogi normát egyedileg, tartalmilag kell vizsgálni: alkalmas-e az adott jogvita eldöntésére? Eltérő feltételek vonatkoznak az egyes jogforrásokra 21

A horizontális és a vertikális közvetlen hatály A vertikális közvetlen hatály a magánszemélyek és az országok közötti kapcsolatokban játszik szerepet. Lényege, hogy a magánszemélyek valamely európai jogszabályra hivatkozhatnak az országgal szemben. A horizontális közvetlen hatály a magánszemélyek egymás közötti kapcsolataiban játszik szerepet. Lényege, hogy a magánszemélyek egy másik magánszeméllyel szemben hivatkozhatnak valamely európai jogszabályra. 22

Az alapító szerződések közvetlen hatálya • Mindig a konkrét szabályt kell vizsgálni: alkalmas-e a jogvita eldöntésére? • Van Gend & Loos ügy-ben kimondott 4 feltétel arra vonatkozóan, hogy az EUMSZ adott rendelkezésének van-e közvetlen hatálya: • Negatív tartalmú szabály • Egyértelmű • Feltétlen • Önálló • Lütticke ügy • Pozitív tartalmú szabály is lehet, ha a végrehajtásra vonatkozó határidő már eltelt • Walrave ügy • Vertikális és horizontális (magánszemélyek között) közvetlen hatály is 23

Rendeletek és határozatok közvetlen hatálya Rendelet: természetéből fakadóan mind horizontálisan, mind vertikálisan közvetlenül hatályosul Határozat: ha a határozat szabályai tartalmilag alkalmasak rá, hivatkozhatók magánszemélyek által intézményekkel és tagállamokkal szemben is 24

Irányelvek közvetlen hatálya Csak vertikális közvetlen hatály Nincs horizontális követlen hatály: magánjogi jogalanyokra nem róhatnak kötelezettséget egymás közötti jogvitáikban Nincs fordított vertikális közvetlen hatály: az állam nem érvényesíthet olyan irányelvben foglalt kötelezettséget a magánjog jogalanyaival szemben, amelyet nem ültetett át a nemzeti jogba 25

A közvetett (értelmezési) hatály irányelveknél • Az irányelveknek nincs horizontális közvetlen hatálya, erre jelenthet megoldást az értelmezési hatály; • Jelentése: a nemzeti bíróságoknak az uniós joggal összhangban kell értelmezniük a nemzeti jogot; • Marleasing (v. La Comercial) ügy: a tagállamok számára kötelező a nemzeti törvények európai irányelveknek megfelelő értelmezése, akkor is, ha azokat még nem ültették át a nemzeti törvények közé. • Az értelmezési kötelezettség doktrínája • Ez azonban nem jelent contra legem értelmezési kötelezettséget (Wagner Miret ügy) 26

Köszönöm a figyelmet! 27