Az eurpai integrci trtnete Az Eurpai Uni I

Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005, II. félév

’ 50 -es évek • EVK, EPK nem jött létre • NYEU, ESZAK működik • Elképzelések – Bővítés (1951. társulási szerződés Nagy-Britanniával) – Mélyítés • Jean Monnet: Montánunió bővítése többi energiaszektorra, közlekedésre – Gazdasági integráció fokozatos kiterjesztése szektorálisan (franciák) » Atomenergia területén integráció (békés célú felhasználás) • Johann-Willem Beyen: Be. Ne. Lux példáján vámunió a hatokra is – Paul-Henri Spaak (belga): elkezdte menedzselni a vámuniót – Nem mindenki lelkesedett vámunióért (németek, franciák, olaszok) – Kormányközi bizottságot hoznak létre Spaak vezetésével („ 3 Bölcs Bizottsága”) • 1956. október – Magyar forradalom – Szuezi válság

• 1958. Római szerződés EURATOM – Atomenergia békés célú felhasználásáról – Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása • Európai Gazdasági Közösség 3 fő iránya – Vámunió megteremtése • Vámtarifák folyamatos leépítése • Közösségen kívüliekkel közös vámok • 4 éves ciklusok (3 X) a Közös Piac elérésére – Gazdasági unió megteremtése • 4 alapszabadság (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő szabad áramlása) • Közös mezőgazdasági, közlekedési, gazdasági politika – Fejlesztési alapok létrehozása • Fejlettségi különbségek, munkanélküliség felszámolására • Sikeres ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L • Nemzetközi visszhang – GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol. , vámpol. )

’ 60 -as évek eleje: gyors fejlődés • Jól indult: gyors gazdasági növekedés minden tagországban – Külső vámfal felépítése – Belső vámfalak leépítése (ipar: 10%-kal) • Nagyobb belső piac jött létre • Világ leggyorsabban fejlődő térsége – Kihívás az USA felé – Megnőtt az európai öntudat • 1959 -től: első társulási kérelmek (GR, TR, majd északiak is)

Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) • Britek kezdeményezésére a kimaradók egy lazább szabadkereskedelmi társulást hoztak létre (1960) – Egyesített vám- és kereskedelmi politika – Nem vonatkozik a mezőgazdaságra – Nincsenek közösségi politikák • 7 alapító ország: A, DK, GB, N, P, CH, S – IRL is csatlakozik, de kéri felvételét az EGK-ba is • 1961: GB jelzi felvételét az EGK-ba

Franciaország • IV. Köztársaság: gyenge elnöki hatalom – Vietnámi vereség, Algéria, Szuezi-válság • V. Köztársaság: de Gaulle (1958 -tól) – – Óriási jelentőségű az EGK-ban Kezdetben hírhedt nacionalista volt Fro. Európa 1. nemzete Nem nemzetek feletti, hanem konföderációs Európa kell • Külügyeket nem engedte ki a kezéből – – Közös mezőgazdasági politikát be kell indítani Kevésbé érezte át a szovjet fenyegetést Európa az USA egyenrangú együttműködő partnere lesz Saját lábra állás a nukleáris versenyfutásban

USA: új, dinamikus Európa-politika • Korábban: mozdulatlan politika az EGK-val szemben • 1963: J. F. Kennedy az USA elnöke – USA vezető szerepét biztosítani kell Európával szemben – EGK külső vámfala kellemetlen volt az USA-nak – ’ 60 -as évek: új fegyverkezési verseny • NATO-ban az USA nem osztja meg a rakétafegyvereket és indítókulcsokat Eu-val, de védi Európát • De Gaulle-nak ez nem tetszett (sikertelen USA-Fro találkozó Párizsban) • USA az angolokon keresztül akarja érvényesíteni Európa-politikáját • De NBr nem tagja az EGK-nak – NBr: olcsón jut élelmiszerekhez (Commonwealth) – Be. Ne. Lux: jó ha jön NBr (csökken a német-francia hegemónia)

Önálló francia biztonságpolitika • Nagy-Britannia sikertelen első csatlakozási kísérlete – De Gaulle: közös brit-francia rakéta és nukleáris terv kiépítésének javaslata • Ez NBr EGK-tagságának feltétele • Mc Millan (NBr) – De Gaulle (Fro): rambualley-i találkozó (1962) – Később: Mc Millan (NBr) – Kennedy (USA): nassau-i találkozó • Fro NBr csatlakozása ellen szavazott – Önálló francia atomerő kiépítése – Fro a NATO-nak csak a politikai részében maradt • Változó francia-német kapcsolatok – Francia német megbékélési szerződés (1963) • De Gaulle: „Fro végképp továbblapoz a történelemkönyvében” • No: hű az USA-hoz és a NATO-hoz (preambulumba is bekerül) – De Gaulle: „No ismét az USA idegenlégiósa” – Csak fr elsőbbség kerül előtérbe (Karoling-Eu terve megbukott)

• 1960 -as évek közepén kisebb válság • Biz. elnöke Hallstein (német): integráció gyorsítása – Nőtt a befolyó pénz, nőtt a Biz. hatalma – Nem tetszett a franciáknak (föllázadtak Hallstein ellen) • Kibontakozó közös agrárpolitika – Itt is ellentétbe kerülnek a franciák a többiekkel • Fro: „üres székek” politikája (1965) – Kivonultak a közös szervekből – Megbénult az intézményrendszer – 1966: Luxemburgi kompromisszum • Ahol minősített többség is elég lenne, egyhangú szavazás kell, ha egy ország számára létfontosságú a kérdés • 1967: De Gaulle újra megvétózza NBr felvételét • ESZAK, EURATOM, EGK szerveit összevonják (Európai Közösségek, 1967 -től) • 1968: megvalósul a közös piac (csak ipar, mg. még nem)

Francia-német versengés • 1969: Pompidou francia elnök – Nem akart konfrontálódni USA-val, NATO-val – Új álláspont Európa irányában – Változik viszonya NBr-hoz – NBr ellensúlyozhatná No-t • W. Brandt német kancellár – Ostpolitik kibontakozása • NSZK privilegizált szerepe a keleti kapcsolatokban

1969. Hágai csúcstalálkozó • Még nem rendszeresek a találkozások • Fontos kérdés a mg. : családi gazdaság helyett jövedelmezőbb birtokméret támogatása (változás De Gaulle után) • Nagy lökés az európai integrációnak – 6 -ok bővítése – Elvi álláspont: belépőknek el kell fogadniuk a meglévő közösségi szabályozásokat – Gazdasági és pénzügyi unió – Külpolitikák harmonizálása – Szociálpolitikai együttműködés (W. Brandt) – Európai Parlament közvetlen választása (1973 -tól) – Európai Egyetem (Firenze)

Az első bővülés: 1973 • 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK • Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): – Brit Nemzetközösség, mezőgazdasági árak, befizetés a közös alapba, Font. Sterling szerepe • NBr engedett: – – Font-Sterling nem lett különleges valuta Első munkanyelv a francia maradt Halászati kérdés EK föderatív irányba megy • NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): – Átmeneti mentesség: csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év) – Partmenti halászat (6 mf) 10 évig – Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978 -ig – Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) • Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem • Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, USA 2/3 -a)

Pénzügyi integráció • Nemzetközi pénzügyi rendszer válsága a ’ 70 -es években: – USA sokat költött a vietnámi háborúban – Olajtermelő arab országok emelték az olaj árát • ’ 50 -es évek vége: 1, 7, 1973: 11, 6 $/hordó – Változás az USA külpolitikájában (Nixon) – 1969 -ig tartott a gyors gazdasági növekedés EGK-ban • USA felfüggeszti a $ aranyra válthatóságát – 10 %-os pótadó az importra (eu-i termékek ellen is) • EGK: 9 valuta között nem volt szolidaritás – Egon Baare, Pierre Werner: jó pénzügyi szakemberek • Gazdasági és pénzügyi politika harmonizálása, közös valuta kell – „Valutakígyó” (1972), majd „kígyó az alagútban” (+-2, 5%) • Kilépett a líra, az angol és az ír font • Közös energiapolitika is kell – USA: keményebb politika („Európa túl arabbarát”) van olaj – EGK: puhább politika („USA túl merev”) kevés az olaj (a selfről drága)

Erősödő német-francia tengely • GB: Wilson (1974, Munkáspárt) – Újra kellene tárgyalni a csatlakozást – Népszavazás: maradnak – GB még nem túl erős • D: H. Schmidt kancellár (szocdem, SDP) – Gazdasági miniszter volt – Elkötelezett alakja az integrációnak, francia-német együttműködésnek • F: Giscard d’Estaing – Profi közgazdász – Németekkel együttműködés híve • Tindemans-jelentés (1976): „többsebességes” Európa – Egységes Európai Okmányhoz vezető út – Lehet a mélyítést és bővítést egyszerre is csinálni

1979. • Európai valutakígyó helyett Európai Monetáris Rendszer (EMR) – $ helyett egymásba kapaszkodás – ECU: Európai Elszámolási Egység (nem pénz) – Nyitás a monetáris unió felé • Közvetlenül választják az Európai Parlamentet – – Korábban csak delegált parlament Tagállamonként eltérő választójog Vendégmunkások kérdése (ott szavazás, ingyenes utazás) Pártok összefogása (Szoc. Pártok Uniója, Lib. Pártok Föderációja, Keresztények Szöv-e) – nagy eltérések (koalíciók) – Tagállamonként eltérő választási aktivitás (I: 85, GB: 32%) – Demokratikus deficit problémája

Új brit Európa-politika • GB: Margareth Theatcher (1979 konzervatív párt) – Állami beavatkozás nagy ellensége (neolib. ) • GB-nak kell az EGK egyik fő erejének lennie – – – – Atlantista (USA: Ronald Reagan szintén neolib. ) Visszakövetelte Eu-tól a befizetett pénzeteket EK bevételei korábban főleg lefölözés, újabban ÁFA 1%-a Kiadások főleg agráriumra 1979: dublini csúcs: „I want my money back!” Befizetés a közös ktg-vetésbe: 1, 325 mió Ł (343 mió Ł vissza) Schmidt: figyelembe kell venni, hogy a tagállamok GB-től veszik a drága kőolajat (self) – Végül befizetések fokozatos csökkentése

Veszélyben Európa biztonsága • Korábban (’ 60 -as évek): enyhülés időszaka – Helsinki folyamat – Együttműködés a 3. világgal (W. Brandt: ne legyen É-D szakadás) • Loméi egyezmények • USA: emberi jogi kampány • 2 szuperhatalom versengése (Eurorakéták) – SU: Közép- és rövid hatótávolságú rakéták (DDR, CS, SU) • Diplomaták megjegyzései („Európa Pompeii sorsára juthat”) – Válasz: NATO kettős határozat (USA rakéták telepítése) • Fegyverkezünk, de ezzel akarjuk leszerelni a SU-t • Comeini visszatér Iránba (izgatta Európát) • Afganisztáni SU-intervenció Afganisztánba – USA: SU-ba irányuló kőolaj- és gabonaszállítás bojkottálása – Enyhülés vége

1981: Görögország csatlakozása • • • • 1959: társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) 1967 -1974. : puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Rövidebb ratifikáció (9 tagállam) GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség Kis lakosság, nem volt kihívás Néhány exporttermék (bor, olíva, gyümölcs) Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal Nem összefüggő területileg, de Közel-Kelet felé ugródeszka Azóta sem hozta be hátrányát

Személyi változások a 80’-as évek elején • F: F. Mitterrand elnök (1981) – Szocialista (kommunista támogatással) – Segítője J. Delors – „Itt az ideje, hogy F. visszavegye eu-i vezető szerepét” • D: H. Kohl kancellár (1982) – Ker-lib (szoc-lib után) – Új generáció (demokrácia, gazdasági hatalom) – Segítője H-D. Genscher

1986: ibériai csatlakozás Rómaiak óta benne vannak az ny-eu-i gondolkodásban • • 15 -17. sz: erősek, 18 -20. sz: legyengülnek • II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek • P: Salasar – EFTA alapító tagja – Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás – 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás • E: Franco – – 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről 1982: Felipe Gonzales (NATO tag) 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) • Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, ipar, regionális politika • Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés • EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

Egységes Európai Okmány (EEO) • Tervek – Ambiciózusabb: eu-i alkotmányt kell kidolgozni (szerződések kiegészítése helyett) – föderalisták – Egységes Európai Okmány kell (jogi továbbfejlesztés) • Genscher-Colombo terv (1981) • 1983 (Stuttgart): Ünnepélyes Nyilatkozat az EU-ról c. dokumentum • 1984: alacsony részvétel az EP választáson – EEO reálisabb • 1987: hatályba lép az EEO – – 3 alapítószerződés módosítása Eu-i Parl jogkörének bővítése Egységes belső piac 1992 végéig külpolitikai egyeztetések (tájékoztatás, egymás figyelembe vétele) • Tisztán kormányközi alapon (nincs külön szervezet) • Külügyminiszterek évente 4 x, Eu-i Tanács évente 2 x találkozzanak

1985: Jacques Delors a Bizottág elnöke Sikerének tényezői – Újra gyors gazdasági növekedés – 1985 -ben véget ér a hideg háborús hullám (M. Gorbacsov) – 1990 -től rendszerváltás keleten – Készség az európaiakban az integráció további reformjaira • Gazdasági csomagtervek – KAP reformja (kiadások jelentősen csökkenjenek) – Közös ktg-vetés reformja • Strukturális Alapok növelése (regionális politika) • Napirendre kerül – DDR csatlakozása – Északi bővítés (S, SF, N, A) – Maasricht-i szerződés

Német egység • 1989: nem számított erre senki (DDR 50. évfordulója) • Kelet-német turisták D követségein – DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) • Akik veszthettek a német egyesülésen – DDR vezetői, SU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) • • USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy. ) 3 szakasz: – Pénzügyi unió, szociális és gazdasági reformok, EKjog egyeztetése – 2 német állam formális egyesülése, EK-jog kiterjesztése – EK-jog teljes érvényesülése DDR-ben • Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) • D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

1993: Maasrichti-szerződés • Cél: 12 tagállamból fokozatosan EU legyen • 3 pillér – Már meglévő alapszerződések (EGK, ESZAK, EURATOM), Római Szerződések, EEO • További politikák (szocpol, szakképzés, kult, eü) – Közös kül- és biztonságpolitika – Bel- és igazságügyi együttműködés • Menekültügy, bevándorlás, kábítószer, terrorizmus, Europol • • Uniós állampolgárság Intézményrendszer, döntéshozatal átalakítása Szubszidiaritás elve Konvergencia-kritériumok az EMU-hoz Kohéziós Alap 1992 -ben aláírják, 1993 -ban hatályba lép Vitákat nem sikerült megoldani (újabb korm-közi konf-k)

1995: Északi bővítés • EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad • EK és EFTA között jó kapcsolatok – 1977 -re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme – 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU 12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995 -ben) • Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv mg, halászat) • Új szabályoknál konzultációs lehetőség • • 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött – Euroszkepticizmus Maasrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) – EU világgazdasági súlya ismét erősödött – Jól jött a közös pénz bevezetéséhez • EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH