Az eurpai integrci trtnete a hideghbortl Eurpa jraegyestsig

Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után n Katonai – Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) n Gazdasági – USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása – Gyarmatbirodalmak felbomlása – Tudományos-technikai forradalom nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok – Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása – Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása szolgáltatások áramlása n Elvi szándék – Európai gondolkodók

Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. ESZAK (már 1952 -től) EURATOM (1958) I. II. – – Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: III. 1. 2. 3. Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang n n – – GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol. , vámpol. ) SU: „újabb imperialista manőver”

Az első bővülés, 1973. n n n 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: – Font-Sterling nem lett különleges valuta – Első munkanyelv a francia maradt – EK föderatív irányba megy n NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): – Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOMhoz 1 év – Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978 -ig – Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) n n Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, de USAnak 2/3 -a)

Görögország csatlakozása, 1981. n n n 1959: társult tagsági kérelem 1962: társulási szerz. 1967– 1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) diktatúrája 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal (Kisázsiával (Trójai faló legendája) – 400 éves török uralom, 9 éves szabadságharc (1821– 1830) – I. vh. után: „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon – Ciprus kérdés: 1974 – Ciprussal egyesülés igénye (enózisz mozg) TR megszállta CY 1/3 -át (el nem ismert É-Ciprusi Török Közt) – Égei-tenger felségvizeinek kérdése n n n GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség, politikai kérdés volt Azóta sem hozta be hátrányát

Az ibériai csatlakozás, 1986. n n Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar – EFTA alapító tagja – Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás – 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás n E: Franco – – 1972: 1975: 1982: 1983: n n n társult tagsági kérelem az EGK-ba János Károly vezetésével demokratizálás felülről Felipe González (NATO tag) tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

A német egység, 1990. n n 1989: nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein – DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) n Akik veszthettek a német egyesülésen – DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) n n n USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. Győzelem gyorsabb egyesítés) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája n Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit – Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza – Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza – De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része n Koppenhágai kritériumok (1993) – Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) – Gazdasági (működő piacgazdaság) – Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére n A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit

Az északi bővítés, 1995. n n EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok – 1977 -re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme – 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU 12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995 -ben) n n n Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg. , halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött – Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) – EU világgazdasági súlya ismét erősödött – Jól jött a közös pénz bevezetéséhez n EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH

Keleti bővítés előzményei n n n Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás 1994: „Európai Megállapodások”: társulási szerződések Fő kérdés: mely országokkal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat (differenciálás vagy „regatta elv”) – Tagállamok többsége a differenciálás mellett volt n n n 1995: Tanács felkéri a Bizottságot országjelentés (avis) készítésére (1997. július) csatlakozás hatása az EU-ra 1997: Agenda 2000: meghatározta a csatlakozás pénzügyi feltételeit (1999: berlini csúcs fogadja el) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december: luxemburgi csúcsértekezlet – keleti bővítés elindítása) – Csatlakozási tárgyalások az 5+1 legfelkészültebbel: Cseho, Mo, Lengyelo, Szlovénia, Észto + Ciprus (Mo: 1998 -tól) – Csak bővítési folyamat: 5 ország (Bulg, Letto, Litv, Ro, Szlovákia) – Töröko nem vesz részt benne, csak EU partnere (emberi jogok)

Európa „újraegyesítése”, 2004. n 1999: helsinki csúcs – Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a többiekkel is – Törökországgal nem, de tagjelölti státusz n n n Csatlakozás intézményi feltételei: nizzai reformok (2002) Csatlakozási tárgyalások lezárása (kiv. Bulg, Ro) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban – Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) n n 2003, Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004: 25 EU tagállam

A bővítések hatásai

A keleti bővítés kihívásai n n n 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy – megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) – EU finanszírozható maradjon n n Ter. : 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép. : 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP. : 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken – Intézményrendszer működjön

További keleti bővítés EUrópa távlati határai n n 2007: Bulgária, Románia teljes jogú tagok 2013: Horvátország 28 tag – 2005 -től csatlakozási tárgyalások 2005 -től, de felfüggesztették, magyar elnökség támogatta) n Tagjelöltek – – – n Albánia: 2014 -től tagjelölt (nincsenek csatlakozási tárgyalások) Macedónia: 2005 -től tagjelölt (GR, BG tárgyalások akadályozása) Montenegro: 2010 -től tagjelölt 2012: csatlakozási tárgyalások Szerbia: 2012 -től tagjelölt 2014: csatlakozási tárgyalások Törökország (1964: társult tag, 1987: teljes jogú tagsági kérelem, 1999: tagjelölt, 2005: csatlakozási tárgyalások, de a tagság 2020 előtt nem valószínű) Potenciális tagjelöltek – Bosznia-Hercegovina – Koszovó n Ukrajna, Grúzia, Moldávia: társult tagság?

Kimaradók, visszalépők n Európai integráció utasította el: – Marokkó: 1987 -ben tagsági kérelem, elutasítva (nem eu-i) n Nincs napirenden – Belarusz – Oroszország n Adott ország lépett vissza – – Norvégia: 2 x leszavazta (1972, 1994) Grönland: 1985 -ben kilépett Svájc: leszavazta (1992) Izland: 2010 -től tagjelölt, de 2015 -ben visszalépett