Az Eurpai Integrci trtnete Politikai s gazdasgi krlmnyek

Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények

Az európai egység gondolatának megjelenése • • Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve. Kalergi

A Briand Javaslat (1930) • Francia-német együttműködésen alapuló európai struktúra • Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása

Integrációs motívumok a II. világháború utáni Európában • Újabb háború megakadályozása (ellenállási mozgalmak) • Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy. Britannia vezető szerepe) • Gazdasági együttműködések • Harmadik erő Európája

Az integráció fontosabb előzményei • Feltartóztatási doktrina (1947 eleje) • Marschall-terv (1948) 17 milliárd $ • Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948 -1961) • Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása hidegháború • NATO (1949), Európa Tanács (1949) • föderalista (közös parlament, közös kormány, közös gazdaságpolitika)-konföderalista (kormányközi együttműködés) elképzelések harca

Az Európai Közösség születése • Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül • német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára

Az ESZAK létrehozása • Párizs, 1951 • tagállamok eltörlik az egymás közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztető rendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre • hat tagállam

Az integráció továbblendítése • Beyen-terv (1955): A gazdasági integrációnak meg kell előznie a politikai integrációt • A Montánunió Miniszteri Tanácsa elfogadta, szakértői bizottság a részletes javaslatok kidolgozására

A Római Szerződések (1958) • EGK • EURATOM • Alapvető cél a vámunió és a közös külső tarifarendszer létrehozása • Hat tagállam

A Római Szerződés preambulumában lefektetett célkitűzések • Az európai népek egyre szorosabb összefogásának létrehozása • A tagállamok gazdasági és szociális haladásának közös biztosítása • Az országok közötti korlátok megszüntetése • Népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása • Tartós gazdasági növekedés elérése és fenntartása • Kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny megvalósítása • Az országok gazdaságainak egyesítése, területek közti különbségek csökkentése, a kedvezőtlen adottságú térségek felzárkóztatása • Közös kereskedelempolitika kialakítása • Tengerentúli országok jólétének előmozdítása

Az EGK kezdeti időszaka (1958 -1972) • Vámunió létrejön: 1968 • 1958 -1970 között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség). • A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen szabad mozgását nem sikerült biztosítani. • Egyetlen sikerterület, ahol igazi közös politika alakult ki, pedig a Szerződés csak keretszabályozást adott: MEZŐGAZDASÁG

A Római Szerződés közös agrárpolitikai célkitűzései • Mezőgazdasági termelékenység növelése • Agrárnépesség részére megfelelő életszínvonal biztosítása • Piacok stabilizálása • Az ellátás folyamatos biztosítása • Fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

A Közös Agrárpolitika alapelvei • Az egységes piac elve • A közösségi preferencia elve • A pénzügyi szolidaritás elve (egyenlőtlen a terhek hordozása)

Az EGK kezdeti időszaka • 1960: EFTA megalakulása • 1961: brit csatlakozási szándék bejelentése • 1961: Fouchet-bizottság jelentése a védelmi, külpolitikai és kulturális együttműködésről • De Gaulle folyamatos ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben

Az EGK kezdeti időszaka • 1963: De Gaulle megvétózta az angolok felvételi kérelmét • Hatok közötti válság • 1965: üres szék politikája (többségi elv alkalmazásának elutasítása) • 1967 -68: A Montánunió, az EGK és az EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés • 1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét • 1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és Norvégiával. • 1973: csatlakozások - Norvégia kivételével

A Kilencek • 1972: Döntés az EMU-ról, cél 1980 -ra létrehozni. Kudarcot vallott. • 1979: Európai Pénzügyi Rendszer létrehozása (EMS), ECU létrehozása • Együttműködés kiterjesztésének kísérlete politikai szintre - Tindemans jelentés: közös külpolitikára javaslat

A déli kibővülés • Görögországgal 1962 óta társulási egyezmény, 1979 -ben írták alá a csatlakozási szerződést, 1981 -ben tag • Portugália és Spanyolország 1986 -ban váltak a Közösség tagjaivá

Az Európai Egységes Akta • 1985: az EK intézményeinek felülvizsgálata • Javaslatok az intézményi reformokra, az EK célkitűzéseinek módosítására • 1986: Aláírták az EEA-t, 1987 -ben hatályba lépett • Az Akta végrehajtotta a szerződések revízióját, kiterjesztette az EK hatáskörét a környezetvédelemi és a műszaki együttműködésre. Megerősítették a pénzügyi unió létrehozásának szándékát, kiterjesztették a többségi szavazás alkalmazását.

AZ EU Szerződés 1992 • 1991: Maastrichti csúcstalálkozó: • Európai Közösség helyébe az Európai Unió elnevezés lép • 1999 -ig közös valutát vezetnek be • Közös kül- és biztonságpolitika • Közös vízumpolitika

Az Amszterdami Szerződés, 1997 - 1999 • EUSZ teljesülésének felülvizsgálata • Intézményi reform területén nem lépett előre • Fontos fejlemények a foglalkoztatáspolitika terén • Döntési mechanizmus demokratizálása • Szorosabb bel- és igazságügyi együttműködés

A Nizzai Szerződés, 2001. • Intézményi reform: parlamenti helyek, tanács szavazati súlyok újraelosztása, tekintettel a megnövekedett létszámú Unióra.

Az Athéni Szerződés, 2003 • Az EU valamint Csehország, Észtország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia közötti csatlakozási szerződések aláírása Athénben.