Az eurpai integrci trtnete 2 elads Elkpzelsek az

Az európai integráció története 2. előadás

Elképzelések az európai egységről (a 19 -20. sz. fordulója előtt) u u u Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető ellenség, illetve a háború elkerülésének szándéka motiválta A török elleni összefogás sürgetése: • Rotterdami Erasmus (1469 -1536) 1515 -ben „A béke siráma…” – az uralkodók széthúzása veszélybe sorolhatja a keresztény Európát • Jean-Louis Vives (1492 -1540) u „Dialógus a megosztott Európáról és a török ellenes háborúkról” – az európai viszálykodás megszüntetését, a törökök elleni összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az európai béke megteremtése nemzetek feletti intézmények segítségével: • Maximilien de Béthune de Sully (1556 -1641) u IV. Henrik főminisztere u Felismerése: az országok közötti konfliktusokat és háborúkat csak egy nemzetek feletti hatalom megteremtésével lehet elkerülni. u 15 államra kiterjedő Konföderáció kell, amit egy államok feletti testület, az Európai Tanács (szenátus – alárendelt állami szuverenitás) ellenőriznie. Ennek keretében 6 területi tanács és egy Általános Tanács működne. u Működne még egy Általános Gyűlés (40 szakemberből álló tagját a közösség kormányai jelölnék ki.

• William Penn (1644 -1718) u u Pennsylvania angol gyarmat megalapítója Az európai egység és a béke megteremtése céljából: az európai országokat egyesíteni kell egy Liga keretében A Ligát egy Általános Gyűlés (Parlament) vezetné Felismerte az integrációban rejlő gazdasági előnyöket (+ személyek szabad áramlása) • Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé (16581743) u u u Az európai béke fenntartásának záloga: egy Állandó Szövetség Előnyök: teljes biztonság a háborúk, polgárháborúk ellen, garantálja a fennálló rend védelmét, hadügyi kiadások csökkentése, növekedne a kereskedelemből származó haszon, … A tervezet szankciókat is tartalmaz

• Claude-Henri de Saint-Simon (1760 -1825) – „Az európai társadalom újjászervezéséről” c. u u u Francia társadalom-filozófus, utópista-szocialista tanok Az elképzelt államot nagyiparosok, tudósok, költők vezetnék A vallás legfontosabb szerepe a szegények megsegítése Szerinte Európa megosztottsága a reformációval kezdődött Az új Európa alapjait a francia-angol együttműködésben látta Nagyra tartotta S-P abbé terveit, de úgy látta, hogy azok konzerválnák a feudalizmust Ellentmondás: egy európai szintű politikai intézmény, amely békét és stabilitást ad, a fennálló társadalmi viszonyok konzerválásával akadályozhatja a fejlődést. (stabilitás, biztonság ≠ fejlődés) A történelemben eddig legjobban a pápai hatalom képviselte Európa egységét, de feudális alkotmányra épült és ez tette alkalmatlanná is, mivel az uralkodó előnyén és az alattvalók hátrányán alapult Szerinte a legjobb alkotmány a parlamentáris alkotmány. Nemzeti parlament – európai parlament Az európai együttműködésnek ki kell terjednie a gazdaságra, a tudományra, a művészetekre is =Az EU közösségi politikájának előképe

• Victor Hugo (1802 -1885) 1849 -ben a párizsi békekongresszuson hitet tett az európai béke és az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett u Először nemzeti integráció – utána európai integráció (de nem szűnnek meg a nemzeti határok, a nemzeti sajátosságok) u Föld-méretekben is meg fog valósulni az integráció, aminek hajtóereje a technikai haladás (! Globalizáció) u

Európa vezető szerepének megkérdőjeleződése u Európa az egyetemes emberi fejlődés zászlóvivője a Athéni demokráciától a 20. sz. elejéig. - az emberiség történek valamennyi szociális különbségen alapuló társadalmi formációja Európában jelent meg. • Klasszikus rabszolgatartó társadalom - a Periklészikorban (Athén – i. e. V. sz. ) u u Görög mérték Továbbélése a Római Birodalomban • Európai feudalizmus - i. sz. V. sz. -tól (kialakultak a hűbéri viszonyok - klasszikus formája a Frank Birodalomban) u u u A birodalom örökösei a francia, német, itáliai hűbéri államok A X. sz-tól már Európa középső és keleti területein is megszilárdult a feudális termelési mód Egység a sokféleségben Politikai egység helyett szellemi egység - KERESZTÉNYSÉG Szerzetesrendek Egyetemek egységesítő szerepe

• Késő középkor – 14 -15. sz. – (1450, 1492, 1517) – a modern Európa születése a nyugati kereszténység országaiban • Fejlettség = urbanizációs színvonal (sűrű városhálózat, nagy népsűrűség) – É-Itália, D-Németalföld - Hanza városok • Fejlettség = városiasodás – tőkeképződés függvénye (kereskedelem (távolsági), kézműipar (textil)) • Luxuscikkek – Keletről (levantei kereskedelem – 1453: a törökök elfoglalják Konstantinápolyt) • Növekvő városi népesség – élelmiszer-szükséglet – mg fellendülése – regionális munkamegosztás • Az atlanti régió fellendülése a nagy földrajzi felfedezések következménye (15 -16. sz. ) u u u Technikai fejlettség Nemesfém-igény Az atlanti partvidéki kikötővárosok fellendülése Kapitalista termelési mód elterjedése Reformáció – egyházi megújhodás

u Nyugat-Európa a 18 -19 - sz. folyamán az egész világra kiterjesztette hatalmát – gyarmatbirodalmi kapcsolatok, felvilágosodás eszméi • Fejlesztette a termelő erőket • Biztosította az egyén személyes jogait • De! szociális egyenlőtlenség u Szocialista-kommunista egyenlősítő eszmék elterjedése (1917 októberi szocialista forradalom) • A marxista eszmék elterjedése a keleti térségben (erős feudális viszonyok lassú felbomlása) • Bipoláris világ (70 -40 év) 1989 -90 -es rendszerváltás

Európa világpolitikai térvesztése u 2500 év vezető szerep (Nyugat-Európa hegemóniája – legnagyobb hatás az újkorban) • • • 400 éves műszaki-technikai fölény Tartós katonai fölény 19. sz. végére nem volt gyarmatosításra alkalmas terület Új államok versengése I. VH. (Antant – Központi hatalmak) USA segítség nyújtása 1917 -es októberi szocialista forradalom – lökés a nemzeti felszabadító mozgalmakra Gyarmati gondok (60 -as évekre teljesen felbomlik) A folyamatos nyersanyagellátás megszűnése „nyersanyag-fegyver”

u Európa nem volt képes kialakítani egy problémakezelő és –megoldó rendszert • 1815 Bécsi Kongresszus (-öthatalmi egyensúly – NB, Fr. o. , Por. o. , Ausztr. , Oroszo. ) • Két katonai blokk – I. VH. u u Nacionalizmus csírái Európában és a gyarmatokon A Népszövetség (Genf) problémája - a wilsoni elvek alapján (népek önrendelkezésének elve)

u u u u Wilson 14 pontja – 1918. január 8. 1. A titkos diplomácia megszüntetése és a kormányok közti nyílt tárgyalások 2. A tengeri hajózás szabadsága 3. A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése 4. A fegyverkezés csökkentése 5. A gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása 6. Orosz területek kiürítése + Oroszországnak magának kell döntenie politikai berendezkedéséről 7 -8. Belgium, Észak-Franciaország, Elzász-Lotaringia németek általi kiürítése 9. Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása 10. Ausztria-Magyarország népei számára autonóm fejlődés 11. Románia, Szerbia, Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése 12. A török uralom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása 13. Független, tengeri kijárattal bíró Lengyelország létrehozása 14. A Nemzetek Szövetségének megalakítása

Külső nagyhatalmi szándékok Európában u Amerikai Egyesült Államok: • • • A polgárháború (1861 -65) után gazdasági fellendülés Monroe-elv (1823) – „Amerika az amerikaiaké” Izolációs politika feladása? Legfőbb hitelező Wilson-terv (1918. január 8. ) – igazságos béke, nemzeti önrendelkezés, demokratikus államberendezkedés, egyenlő feltételek a világkereskedelemben… • Párizsi békekonferencia (1919 -20) – a nemzetállami érdekek önző jellege • 1920 -as elnökválasztás (Warren Harding – elzárkózási politika híve) • Európa „puskaporos hordó” – forradalmi hullám 19171923

u Szovjetunió: • A háborús pusztítás óriási , kedvező táptalaj a forradalmi eszmék terjedésének • „A VH az egyenlőtelen gazdasági fejlődésből adódó konfliktusok miatt robbant ki” • V. I. Lenin – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – proletárforradalmak támogatása – Európai Egyesült Államok – kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom kell • 1917. októberi szocialista forradalom – megszűnik a kapitalizmus mindent átfogó rendszere • Hitt az eszme európai exportjában – „Világ Proletárjai Egyesüljetek!” • 1919 tavaszán megalakulnak a tanácsköztársaságok: magyar, szlovák, bajor • A társadalmi-gazdasági viszonyok nem igazolták teljes mértékben az új politikai rendszert • Elszigeteltség – a II. VH-ban nagyhatalmi nyitás

A két nagyhatalom az I. Vh után visszahúzódott egy aktívabb Európapolitika folytatásától. u Európa gondolkodási ideje u