Az EU kzjogi alapjai dr Mernyei kos Jogalkotsi

Az EU közjogi alapjai dr. Mernyei Ákos

Jogalkotási és döntéshozatali eljárások az Európai Unióban

Jogalkotási és döntéshozatali eljárások Jogalkotási eljárás: Döntéshozatali eljárás: rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében jogalkotási aktusok elfogadásának folyamata tágabb fogalom, egyéb normatív vagy nem normatív aktusok elfogadásának folyamata

A jogalkotás, döntéshozatal résztvevői Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Európai Parlament + egyéb, konzultációs szervek.

Jogalkotási eljárások – Történeti fejlődés Kezdetben: a Bizottság javaslattételi és a Tanács elfogadási joga (tárgyalások +szavazás) a jogalkotási eljárásokban – dialógus; Az Európai Parlament szerepe mellékes volt, csak konzultációra korlátozódott; Egységes Európai Okmánytól kezdve: fokozatosan bővül az EP szerepe, illetve az EU-s hatáskörök is; Európai Parlament szerepének bővülése: demokratikus legitimáció igénye – olyan szervek fogadjanak el kötelező jogi aktusokat, amelyek közvetlenül az európai polgároktól kapnak felhatalmazást; Ma: • A Bizottság tesz javaslatot; • Az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú fél, közösen fogadják el az uniós jogszabályokat; • Mindketten külön tárgyalják és szavaznak a javaslatokról; • A Bizottsággal is folyamatos az együttműködés, háromoldalú egyeztetések – trialógus; • Azonos szöveget mindkettőjüknek jóvá kell hagynia, mindkét fél beleegyezése nélkül nem elfogadott a javaslat.

Jogalkotási eljárások EUMSZ. 289. cikk Rendes jogalkotási eljárás: rendeleteknek, irányelveknek vagy határozatoknak a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács által to rténo ko zo s elfogadásából áll. = jogalkotási aktusok Különleges jogalkotási eljárás: a Szerzo dések által ku lo n meghatározott esetekben rendeleteknek, irányelveknek vagy határozatoknak a Tanács ko zremu ko désével az Európai Parlament által to rténo , vagy az Európai Parlament ko zremu ko désével a Tanács által to rténo elfogadása. = jogalkotási aktusok + A Szerződések által külön meghatározott esetekben jogalkotási aktusok - a tagállamok egy csoportjának vagy - az Európai Parlamentnek a kezdeményezésére, - az Európai Központi Bank ajánlására vagy - a Bíróság, illetve - az Európai Beruházási Bank kérelme alapján is elfogadhatók.

A rendes jogalkotási eljárás I. Előzmények: A Lisszaboni szerződés előtt az együttdöntési eljárás volt legnagyobb számban alkalmazott jogalkotási eljárási forma, amit az EUSZ vezetett be. Az Amszterdami Szerződés jelentősen módosította, a Nizzai szerződés tovább bővítette az együttdöntési eljárást. A folyamat lényege az volt, hogy az Európai Parlament hatásköre egyre bővült, a kezdeti konzultációs szerep után mára már azonos erejű társ-jogalkotó a Tanács mellett. A Lisszaboni Szerződés átveszi és immár rendes jogalkotási eljárás elnevezéssel rögzíti. Ma már nem lehet jogszabályt elfogadni rendes jogalkotási eljárásban az EP egyetértése nélkül.

A rendes jogalkotási eljárás II. - EUMSZ. 294. cikk A Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Első olvasat: Az Európai Parlament elso olvasatban elfogadja álláspontját és azt továbbítja a Tanácsnak. http: //www. europarl. europa. eu/external/appendix/legislativeproc edure/europarl_ordinarylegislativeprocedure_howitworks_hu. pdf Ha a Tanács az Európai Parlament álláspontjával egyetért, a javasolt aktust az Európai Parlament álláspontjának megfelelo szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni. Ha a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament álláspontjával, a Tanács elso olvasatban elfogadja saját álláspontját, és azt közli az Európai Parlamenttel.

A rendes jogalkotási eljárás II. - EUMSZ. 294. cikk Második olvasat: • Ha az e közlésto l számított három hónapon belül az Európai Parlament: • egyetért a Tanács elso olvasatban elfogadott álláspontjával vagy nem foglal állást, a szóban forgó jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelo szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni; • elutasítja a Tanács elso olvasatban elfogadott álláspontját, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni; • módosításokat javasol a Tanács elso olvasatban elfogadott álláspontjához, az így módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak; a Bizottság véleményt nyilvánít ezekro l a módosításokról. • Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételéto l számított három hónapon belül a Tanács mino sített többséggel: • valamennyi módosítással egyetért, a javasolt jogi aktust elfogadottnak kell tekinteni; • nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben hat héten belül összehívja az egyezteto bizottságot.

A rendes jogalkotási eljárás III. - EUMSZ. 294. cikk Egyeztetés: • A Tanács tagjaiból és az Európai Parlament azonos számú képviselo ibo l álló egyezteto bizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak mino sített többségével és az Európai Parlament képviselo inek többségével az Európai Parlament és a Tanács második olvasatban elfogadott álláspontjai alapján az összehívásától számított hat héten belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetro l. • Ha az egyezteto bizottság az összehívásától számított hat héten belül nem hagy jóvá közös szövegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni. • • Harmadik olvasat: Ha e határido n belül az egyezteto bizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet , e jóváhagyástól számítva hat hét áll rendelkezésre, hogy az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével, a Tanács pedig mino sített többséggel e tervezetnek megfelelo en elfogadja a szóban forgó jogi aktust. Ha ez nem teljesül, a javasolt jogi aktust el nem fogadott nak kell tekinteni.

A különleges jogalkotási eljárás • Konzultációs eljárás • Hozzájárulási eljárás A rendkívüli jogalkotási eljárásban a jogi aktusokat a Tanács közreműködésével az EP vagy az EP közreműködésével a Tanács fogadja el • Eredetileg ez volt az általános jogalkotási módszer eljárás: Konzultációs • EP szerepe csekély, inkább politikai • A Tanács az EP-vel való konzultációt követően fogadja el a jogszabályt • Lisszaboni Szerződés óta a különleges jogalkotási eljárások keretében marad fent pl. versenyjog (EUMSZ 103. cikk), szabad mozgás és tartózkodás jogával kapcsolatos egyes kérdések (EUMSZ 21 -22. cikk), közös belső piac egyes harmonizációs szabályai (EUMSZ 115. cikk), harmadik államokkal, nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodások általában (EUMSZ 218. cikk) • Európai Egyezség Okmány hozza létre (+ASZ) Hozzájárulási eljárás: • célja: egyfajta „vétó” lehetősége az Európai Parlament számára, de módosítási lehetőség nélkül • A Tanács az EP hozzájárulását, egyetértését követően fogadja el a jogszabályt • Lisszaboni Szerződés óta a különleges jogalkotási eljárások keretében marad fent pl. alapító szerződések rendes felülvizsgálati eljárása (EUSZ 48. cikk), Európai Unióhoz történő új csatlakozások (EUSZ 49. cikk), kilépés az Európai Unióból (EUSZ 50. cikk), megkülönböztetéssel szembeni fellépés (EUMSZ 19. cikk)

Egyéb uniós szervek szerepe a jogalkotási eljárásban • Az EUMSZ. 300. Cikke értelmében (1) Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága segíti tanácsadói minőségben.

A felhatalmazás alapján, illetve a végrehajtási hatáskörben elfogadott szabályok Bizottság is rendelkezik jogi aktusok kibocsátására hatáskörrel: ezek zömében végrehajtási intézkedések (kevés eredeti hatáskörben kibocsátott aktus). A tagállamok azonban a Bizottság végrehajtási intézkedéseit ellenőrizni kívánják: tagállamokból álló bizottságok jönnek létre a Bizottság ellenőrzésére: ez a komitológia.

A felhatalmazás alapján elfogadott szabályok I. – EUMSZ 290. cikk A jogalkotó felhatalmazhatja a Bizottságot általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit egészítik ki, illetve módosítják. A jogalkotási aktus tartalmaz egy felhatalmazást, az alapján születik a Bizottság aktusa: cél, tartalom, alkalmazási kör, időtartam meghatározása a jogalkotási aktus által. Eseti jellegű, mindig az adott aktus rendelkezik róla. Bizottság együttműködik az EP-vel és a Tanáccsal, tájékoztatja őket és egyeztetéseket folytatnak. EP vagy a Tanács visszavonhatja a felhatalmazást, illetve kifogásolhatja az aktust.

A végrehajtási hatáskörben elfogadott szabályok A jogi aktusok egységes végrehajtása érdekében szükséges végrehajtási szabályokat alkotni. Rendelet szabályozza az ilyen aktusok meghozatalának eljárását. Tanácsadó bizottsági vagy vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása (komitológia): • Tagállami képviselőkből álló bizottság jön létre, amelyet a Bizottság elnököl. • A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít a Bizottsági végrehajtási aktusról. Bizottság e vélemény figyelembevételével határoz a tervezetről. • A vizsgálóbizottság véleményt bocsát ki. Ha e vélemény nem kedvező, az Európai Bizottság nem fogadhatja el az aktust, további egyeztetésekre van szükség. • EP és a Tanács bármikor jelezhetik továbbá, ha hatáskörtúllépést érzékelnek.

Intézményi döntéshozatal jellemzői Európai Tanács Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa (Tanács) Európai Parlament Évi 2 rendes, 2 rendkívüli ülés; Főszabályként konszenzuson alapuló döntéshozatal, bizonyos esetekben minősített többséggel jár el (ha a Szerződések így rendelkeznek). Adott tárcáért felelős biztos felel az előkészítésért, benyújtott javaslatokról szóbeli vagy írásbeli eljárásban döntenek, főszabály szerint konszenzussal. Konszenzusos döntés vagy szavazásos, utóbbi esetben főszabály szerint minősített többség, bizonyos esetekben egyhangúság vagy egyszerű többség szükséges. Rendes ülésszakok (ezen belüli havi rendszerességgel 4 napos plenáris ülések Strasbourgban, „mini plenárisok” pedig Brüsszelben) és rendkívüli ülésszakok (kérelemre).

Döntéshozatal a Tanácsban Konszenzus Vagy Szavazás: – Egyhangu sa g: legnagyobb konszenzuskényszer pl. jelentős pénzügyi döntések, alapító szerződések módosításához vezető döntések – Egyszeru to bbse g – Mino si tett to bbse g: leggyakoribb • Kettős többség: – Bizottsa gi javaslat esete n: » A taga llamok 55%-a ta mogatja a javaslatot » Ez a lakosok 65%-a t tudja maga mo go tt – Nem bizottsa gi javaslat esete n: » A taga llamok 72%-a ta mogatja a javaslatot » Ez a lakosok 65%-a t tudja maga mo go tt

Kormányközi döntéshozatali eljárások Közös jellemzőjük: nem jogalkotói, jogalkalmazói döntések, amik a Szerződéseken alapulnak, hanem azok tartalmára irányulnak. Maga az Európai Unió alapjaira vonatkoznak. Legfontosabbak: • • Szerződésmódosítás EUSZ. 48. cikk Csatlakozás és kilépés (lsd. Brexit) EUSZ. 49 -50. cikkek Szankcionálás az EU értékeinek megsértéséért EUSZ 7. cikk Megerősített együttműködés EUSZ. 20. cikk

Köszönöm a figyelmet!