XXIII Orszgos Jegyz Kzigazgatsi konferencia 2015 szeptember 18

XXIII. Országos Jegyző - Közigazgatási konferencia 2015. szeptember 18. Keszthely Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár

I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása 1. Az önkormányzati rendszer kialakulása és fejlődése A tanácsrendszert felváltották a helyi önkormányzatok demokratikus rendszere „erős” önkormányzatok • nagyfokú önállóság, • széles feladat-és hatáskör, • meghatározó szerep a közszolgáltatások biztosításában ugyanakkor • szétaprózódott településszerkezet, széles feladat- és hatásköri rendszer, • a méretgazdaságosság hiánya, alacsony társulási hajlandóság, • finanszírozási problémák, nagyfokú eladósodás, • gyenge állami kontroll. 2010 -re az átfogó megújítás elkerülhetetlenné vált.

I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása 2. Az önkormányzati rendszer reformja Az államszerkezet átalakulásának részeként az új Alaptörvényre építkezve született meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. Alapvető cél: modern, hatékony, feladatorientált, fenntartható rendszer kialakítása Az Mötv. megalkotása és hatálybalépése: • 2012. január 1. – megyei önkormányzatok, vagyongazdálkodás, törvényességi felügyelet; • 2013. január 1. – testület, hivatal, társulások; • 2014. október 12. – polgármesterek, képviselők, összeférhetetlenség, méltatlanság. További törvények: nemzeti vagyonról, a közszolgálati tisztviselőkről, a nemzetiségekről, gazdasági stabilitásról, járások rendszeréről.

I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása 3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény A szabályozás súlyponti elemei: • a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó • • képességének erősítése, az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása, a polgármester státuszának, feladat- és hatáskörének megerősítése, összeférhetetlenség, méltatlanság jogintézményének szabályozása, új feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, a működőképesség fenntartása, a közös önkormányzati hivatal struktúrájának kialakítása, a megyei önkormányzatok feladatkörének változása, a törvényességi felügyelet eszközrendszerének kialakítása, a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó új szabályzás Az elfogadás óta több, mint húsz esetben módosult.

II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 1. A feladat-telepítés elvei, követelményei A helyi önkormányzatok és szerveik ellátnak • önkormányzati feladat-és hatásköröket § kötelező (kizárólag a törvény arányos támogatásával együtt), § fakultatív (saját, illetve külön forrás terhére), • államigazgatási feladat- és hatásköröket Kötelező a differenciált feladat-telepítés és a szakmai szabályok meghatározása • általános követelmény (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, testület), • önkormányzati típusonként A feladat-ellátás szabadsága és korlátai • a feladatait ellátható intézmény (költségvetési szerv, gazdasági társaság) alapításával a szolgáltatás megvásárlásával, társulás létrehozásával, • az ágazati törvény előírhatja egyes közszolgáltatások kötelező formában történő ellátását

II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások A feladatátrendeződés alapvető jellemzője: nagyobb állami szerepvállalás Az államigazgatási feladatok tekintetében általánosságban elmondható, hogy • az önkormányzatok által ellátott feladatok mintegy 40 %-kal csökkentek, • az okmányirodák is a járási hivatalokhoz kerültek Várható változások: a folyamat nem fejeződött be, több feladat tekintetében (anyakönyv, vadkárelhárítás, ipar-kereskedelem stb. ) lehetséges további hatáskörök járási hivatalhoz történő telepítésére. Az egészségügy területén bekövetkezett változások: • az egészségügyi szakellátás (fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás) állami feladat lett, • az önkormányzatok feladata a szakellátások területén főszabályként a járóbeteg-ellátást biztosító nem integrált rendelőintézetek működtetése, • az alapellátásról továbbra is önkormányzati feladat maradt (külön törvény az egészségügyi alapellátásról) Várható változások: az önkormányzati területet érintően nincs tervben rendszerszintű átalakítás, az alapellátás „kapuőr” szerepének erősítése (praxisközösség, csoportpraxis), a háziorvosi feladatok finanszírozásának növekedése várható.

II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások A szociális, gyámügyi/gyermekvédelmi területen: • a gyámhatósági feladatok ellátása legnagyobb részben a járási hivatalokhoz került, • alanyi jogon járó segélyeket az állam biztosítja (járási hivatal), • a helyi önkormányzatok által mérlegelésen alapuló települési támogatás nyújtható Ezen a területen alapvető változás nem várható, legfeljebb kisebb módosításokra kerülhet sor. Aktuális feladat, hogy a helyi önkormányzatoknak 2015. október 31 -éig felül kell vizsgálniuk a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásának módját, szervezeti kereteit, valamint az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződéseket. A köznevelés területén a feladatellátás nagymértékben átalakult: • az óvodai ellátás önkormányzati feladat maradt, • a köznevelés többi (fenntartói) feladatát az állam látja el, • az önkormányzat az oktatási célra használt intézményeket köteles működtetni (differenciáltan, 3000 fő lakosságszám alatt/fölött) Ezen a területen sem várható lényegi változás, legfeljebb bizonyos rendelkezések pontosítása.

II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások A közüzemi szolgáltatások (hulladékgazdálkodás, kéményseprés, ivóvízellátás, szennyvízkezelés, távhőszolgáltatás) tekintetében jelentős változások következtek be: • szinte minden területen nőtt az állam szerepvállalása, • a helyi önkormányzatok jellemzően a közszolgáltatást biztosító szerződések megkötését végzik, • a szolgáltatási díjak megállapítása az önkormányzati szférából az államhoz került, • egyes területeken (pl. hulladékgazdálkodás, kéményseprés) az állami szervek biztosítják az egyes közszolgáltatások ideiglenes ellátását, ha a szolgáltató nem tudja vagy nem képes azt átmenetileg biztosítani. A közszolgáltatások területén a közeljövőben további, részben jelentősebb, másrészt kisebb mértékű változások várhatóak, az állami szerepvállalás növekszik.

III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 1. A feladatfinanszírozás rendszere Az állami-önkormányzati intézmény- és feladatrendszer átalakításával, továbbá az önkormányzatok adósságkonszolidációjával egyidejűleg új gazdálkodási rendszer kialakítása történt meg. Normatív helyett alapvetően feladatalapú finanszírozás: • törvényben előírt kötelezően ellátandó feladathoz rendelten, • jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás biztosítása céljából, • felhasználási kötöttséggel járó támogatás Törvényhozói elvárás az önkormányzatok felé: • takarékos gazdálkodás, • a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, • a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele (iparűzési adó beszámítása). Egyéb feladatokhoz pályázati úton is biztosított központi forrás – a feladathoz kapcsolódó mutatószámok, vagy lakosságszám alapján.

III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 2. 2016. évi költségvetési törvény főbb sarokpontjai I. Általános támogatások A központi költségvetés alapján a helyi önkormányzatok 2016 -ban összesen 662 041, 7 millió forint központi támogatásban részesülnek általános működésük, valamint köznevelési szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési stb. feladataik ellátása céljából. Részletesebben egyes területekről: • kiemelt cél a kistelepülések támogatása: a 20 000 forintos egy lakosra jutó adóerő-képesség határa 32 000 forintra emelkedik, így 15 – 20 %-kal is (pl. 4 -ről 5 millióra nőhet az alaptámogatásuk), • a köznevelés területén marad a korábbi négyelemű rendszer, az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására 2, 5 milliárd forint támogatás biztosított, • jelentős a változás a gyermekétkeztetés (benne a szünidei) terültén, erre a vélra 9, 4 milliárd forint összegű a többlettámogatás Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai: • önkormányzatok rendkívüli támogatása, • egyedi önkormányzati támogatások (beruházásaikhoz és egyedi működési kiadásaikhoz), • önkormányzati elszámolások előirányzata (előző évekről származó elszámolásainak rendezésére), • vis maior támogatás.

III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 2. 2016. évi költségvetési törvény főbb sarokpontjai II. Önkormányzati fejlesztések támogatása • adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására (12, 5 milliárd forint), • kisösszegű fejlesztések, felújítások támogatása (5, 4 milliárd forintos), • az önerő biztosítása az uniós támogatások pályázati kiírása szintjén differenciáltan – fejlesztési cél és az önkormányzat jövedelmi, társadalmi-gazdasági helyzete alapján – jelenik meg, e célra külön jogcím a jövőben nem fog szolgálni (a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásra az önkormányzati elszámolások előirányzat szolgál fedezetül).

III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 3. A 2015. évi költségvetési törvényt érintő főbb, folyamatban lévő ügyek A 2015. évi költségvetés végrehajtása ütemezetten zajlik, azonban folyamatban lévő pályázati rendszerek tekintetében még fontos határidők előtt állunk. Ezek az alábbiak: • rendkívüli szociális támogatás (a II. ütemről döntés 2015. szeptember 30 -ig), • rendkívüli önkormányzati támogatás (pályázatok benyújtása szeptember 30 -ig, döntés határideje 2015. december 20. ), • megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása (pályázatok benyújtása szeptember 30 -ig, döntés határideje 2015. december 20. ) • szociális célú tüzelő támogatás (pályázatok benyújtása szeptember 30 -ig, döntés október 30 -áig) • EU Önerő (a 2007 -2013 programozási időszakhoz kapcsolódó projektek esetében a pályázat 2015. október 1 -jéig nyújtható be) • létszámcsökkentési pályázat (a pályáztok benyújtásainak határidejét a költségvetési törvény rögzíti, a III. ütem tekintetében a beadási határidő 2015. szeptember 25. )

IV. Egyéb aktuális kérdések 1. A 2007 -2013 programozási időszak projektjeinek zárási feladatai A Kormány az 1014/2015. (I. 22. ) Korm. határozatban döntött az önkormányzati projekteket érintő legfontosabb rendelkezésekről. Ezek a következők: • az Irányító Hatóság csak olyan kötelezettséget vállalhat, ahol a kedvezményezettek az utolsó kifizetést 2015. december 31 -ig teljesítik • ha az önkormányzat neki felróható okból késedelmet szenved, csökken az önkormányzat részére 2016. évben nyújtandó költségvetési támogatása, a 2014– 2020 közötti programozási időszakban a teljesítésig nem köthet újabb támogatási szerződést európai uniós forrásra • 2015. december 31 -e után kifizetett számla az OP terhére nem számolható el, ezen költségeket az önkormányzat fedezi • az Irányító Hatóság a támogatási szerződés megszüntetéséről is dönthet, a támogatást kamatokkal terhelten vissza kell fizetnie az önkormányzatnak • azoknak a (főként ivóvízminőség-javító) projekteknek a lezárásával kapcsolatban, amelyek 2015. december 31 -ig csak a próbaüzemi fázisig jutnak el, erre vonatkozóan még nem ismertek teljes körűen a szabályozások.

IV. Egyéb aktuális kérdések 2. A 2014 -2020 programozási időszakról A 2014 -2020 programozási időszak uniós támogatását szabályozó nemzeti jogszabályi háttér: a 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet. A rendelet tartalmazza az egyes alapok megnevezését (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap stb. ) és rendeltetési célját. A rendelet kiterjed: • a felsorolt alapokból származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, • továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban, és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre. A legfőbb változások a 2007 -2013 közötti programozási időszakhoz képest, hogy a rendelkezések • egységes jogszabályi keretben jelennek meg • az eljárásrendek egyszerűsödnek, gyorsabbá válhat a projektek megvalósítása. • a pályázatok elektronikus úton nyújthatók be • új pályázatkezelő elektronikus rendszert kell működtetni. A költségkeretek az egyes projektelemek esetén limitáltak és eltérnek a 2007 -2013 programozási időszakban alkalmazott feltételektől.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!